Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-14 / 102. szám

r 1978. április 14., péntek Dunántúlt napló 5 Szíriái kormány- közlemény Lehallgató berendezés a telefon* kábelben Damaszkusz A szíriai kormány hivatalos közleményt adott ki azzal kap­csolatban. hogy április 1-én a Damaszkusz és Amman kö­zötti országút mentén húzódó, a két fővárost összekötő tele­fonkábelben izraeliek által be­épített lehallgató berendezést találtak. A berendezés mű­ködtetéséhez szükséges ener­giát amerikai gyártmányú ,,atomcellák'' biztosították. A berendezést szíriai katonai szakértők fedezték fel. A szer­kezet a vizsgálat közben fel­robbant, és tizenkét szíriai ka­tona, illetve polgári személy meghalt. Néhány nappal a robbanás után az ENSZ közel- keleti megfigyelői főparancs­nokságának képviselői szemé­lyesen is meggyőződhettek az atomcellák létezéséről. A szíriai kormány az esettel kapcsolatban „a közel-keleti konfliktus súlyos kiszélesítésé­vel" vádolja Izraelt. Bejelen­tette, hogy Szíria panasszal fordult az ENSZ-hez, mert Iz­rael „barbár módon és durván megszegi azokat a nemzetközi szabályokat, amelyek tiltják ilyen atomcellák lakott terüle­ten történő alkalmazását. En­nek az új és veszélyes fejle­ménynek valamennyi következ­ményéért Izraelt terheli a fe­lelősség” — állapítja meg a közlemény. Egy izraeli katonai szóvivő Tel Avivban tagadta, hogy az izraeli erők ilyen berendezést elhelyeztek a közleményben megjelölt területen. + PRÁGA: Tizennyolc ostra- vai alpinista hétfőn indul útnak a Himalájába, egy 6900 méter magas hegycsúcs megmászásá­ra. A csehszlovák hegymászók a Changabang csúcsát készül­nek meghódítani, amellyel már több expedíció vallott kudarcot. + BELGRAD: Edvard Kardelj, a IKSZ KB Elnökségének tagja, az Államelnökség tagja Ljublja­nában fogadta Pjotr Gyemicsev szovjet kulturális minisztert, az SZKP PB póttagját. A megbe­szélés során a szocializmus épí­tésének néhány elméleti és gya­korlati kérdéséről volt szó. Pjotr Gyemicsev találkozott Sztane Dolanccal, a IKSZ KB Elnöksé­ge végrehajtó bizottságának titkárával is. A felek megelége­déssel állapították meg, hogy az államközi kapcsolatok gyü­mölcsözően fejlődnek. KS D. NAPLÓ, TELEFOTO Bécsben a ciprusi török közösség képviselői átnyújtották Kurt Waldheim ENSZ-fötitkárnak a szigetország jövőjére vonatkozó tervezetüket, amelyet Ankara segédletével dolgoztak ki. __—-----------------------------------------------------------------------------------------* ------------------------------------------------------------------------------------------------------­BECS: Szerdán a késő esti órákba nyúló parlamenti ülé­sen elvetették az ellenzéki Oszt­rák Néppárt által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A néppárt a kormány gazdasági politikájával, illetve közvetlenül a tervezett közúti áruszállítási adóintézkedéssel összefüggés­ben terjesztett be bizalmatlan- sági indítványt dr. Hannes Androsch alkancellár, pénz­ügyminiszter ellen. A képviselők a kormány intézkedését 93:87 arányban elfogadták, ezzel jú­lius 1-én érvénybe léphet a közúti szállítási adórendelke­zés. + ÚJ-DELHI: Az indiai par­lament felsőháza után az alsó­ház is az Indiai Nemzeti Kong­resszus Pártból korábban kivált frakciót ismerte el a hivatalos ellenzéki pártnak. A volt mi­niszterelnök, Indira Gandhi asszony vezette új párt január­ban vált ki az Indiai Nemzeti Kongresszus Pártból, amely har­minc éven át volt kormányon. + MADRID: Háromnapos hi­vatalos spanyolországi látoga­tásának befejeztével hazauta­zott Madridból Knut Frydenlund norvég külügyminiszter. Látoga­tása során találkozott Marceli- no Oreja Aguirre spanyol kül­ügyminiszterrel, Adolfo Suarez miniszterelnökkel és János Ká­roly királlyal. + ROCHESTER: Ellopták a rochesteri (USA, New York Ál­dom) egyetem épületéből Pi­casso Virágok kék vázában cí­mű akvarelljét, A 150 ezer dol­lár értékűre becsült kép 1931- ben került az egyetem birtoká­ba. . + ANKARA: Baloldali diákok gyülekezőhelyének közelében a török fővárosban nagyerejű po­kolgép robbant. 22 diák meg­sebesült. Magyar-szír gazdasági tárgyalások Abdul Hamid Merei terve­zési miniszterhelyettes vezeté­sével április 6-a és 13-a kö­zött szíriai gazdasági delegá­ció tárgyalt Magyarországon a gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés bővítési lehetőségeiről. A tárgyalások’ eredménye­ként az 1978—80-as időszakra műszaki-tudományos együttmű­ködési munkaprogramot irt alá Székács Imre, a Tesco vezér- igazgatója és a szíriai terve­zési miniszterhelyettes. + PRÁGA: ünnepi hangver­senyt rendezett Prágában Ma­gyarország felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából a Csehszlovák Néphadsereg Köz­ponti Háza és a Prágai Magyar Kultúra. + VARSÓ: Az elmúlt 30 év alatt 6 ezer lengyel művet for­dítottak le a világ hetven nyel­vére. A lengyel irodalom iránti érdeklődés különösen az utóbbi évtizedben nőtt meg. ♦ WASHINGTŐN: Az utóbbi években egyre nagyobb mére­teket öltenek az Afrikába irá­nyuló nyugati fegyverszállítások, [gy például az Egyesült Államok 1972-ben még „csak" 70 millió dollár értékben juttatott hadi­anyagot afrikai országoknak, 1977-ben viszont ez az összeg már elérte a 115 millió dollárt. Az amerikai hadiipari komp­lexum egyik legfontosabb afri­kai „ügyfele” Zaire, amely 1977-ben több, mint 30 millió dollárért kapott fegyvereket. + MOSZKVA: A szovjet és francia fegyveres erők között létrejött megállapodás alapján május 10. és 14. között szovjet hadihajóraj tesz udvariassági látogatást Bordeaux kikötőjé­ben. A hajóraj a Murmanszk cirkálóból és a Szmisljonij tor­pedórombolóból áll, parancsno­ka Vitalij Zub ellentengernagy. ♦ MOSZKVA: A tengerhajó­zás történetében első ízben, már áprilisban megindítják a Murmanszk—Dugyinka közötti útvonalon a teherforgalmat. A „Szibir” és „Lenin" atomjég­törők nyomában útrakelnek a szállítóhajók is, amelyek első­sorban építőanyagot, építőipari berendezéseket szállítanak a Norilszki Kombinátnak. ♦ MOSZKVA: Két csütörtök reggeli központi szovjet lap, a moszkvai Pravda és a Szovjet- szkaja Rosszija is teljes terje­delemben közli a legnagyobb szovjet köztársaság, az oroszor­szági föderáció április 12-én el­fogadott és hatályba lépett új alkotmányát. + LONDON: Az amerikai kormányzatnak az a döntése, hogy elhalasztja a neutronfegy­ver gyártását, egyáltalán nem jelenti azt, hogy végérvényesen lemond róla, állapítja meg a nukleáris leszerelésért küzdő mozgalom Londonban közzétett nyilatkozata. Éppen ezért fo­kozni kell e tömegpusztító fegy­ver betiltásáért indított tiltakozó kampányt. ♦ WASHINGTON: George Kistiakowsky amerikai tudós, aki részt vett az atombomba létrehozásában, elismerte, hogy a neutronfegyver fokozza az atomháború kirobbanásának veszélyét. Kistiakowsky e fegy­ver lassan ölő hatását az első világháborúban alkalmazott mérgesgázokkal hasonlította össze. Kiújult csatározások Dél-Libanonban Waldheim ENSZ-fötitkár a Közel-Keletre látogat Csütörtökön csupán elszórt géppuskaropogás hallatszott Beirutnak Sijah és Ain Rumma- na nevű kerületeiből, ahol az elmúlt négy napban libanoni baloldali palesztin és jobboldali­erők vívtak — egyes hírek sze­rint negyvennél is több halá­los áldozattal járó — csatát. Beiruti megfigyelők azonban tartanak attól, Rogy a nyuga­lom nem lesz tartós, újabb har­cok robbanhatnak ki ebben a körzetben. Csütörtökön volt ugyanis az évfordulója annak az incidensnek, amely három évvel ezelőtt kirobbantotta a li­banoni polgárháborút: 1975. április 13-án jobboldali milicis- ták Ain Rummanában megtá­madtak egy palesztinaiakat szállító autóbuszt és megölték annak huszonhét utasát. A washingtoni külügyminisz­térium szóvivője útján üdvözöl­te a megszállt Dél-Libanon egyes körzeteiben végrehajtott, meglehetősen korlátozott jelle­gű izraeli csapatkivonást. Kife­jezte reményét, hogy napokon belül ennél nagyobb méretű visszavonulásra is sor kerül. Ugyanakkor a Dél-Libanon­ban járt tudósítók azt jelentik, hogy a kedden végrehajtott „részleges csapatkivonás" elle­nére az izraeliek változatlanul ellenőrzik a hadászatilag fon­tos pontokat és utakat. Meg­maradtak a dél-libanoni hegy­vidék magaslatain, a Rahaja El-Fukhar és Ebi Esszaki tele­pülésekben kiépített állásaik­ban. Sőt, szerdán újabb állások építéséhez kezdtek hozzá az ugyancsak a „részleges kivonu­lás" térségében lévő Tallet Her- massz, Tallet Ólat és Tallet Heir hegyekben. Azoktól a külföldi újságíróktól, akik szerdán a még megszállt területről be akartak lépni az állítólag „ki­ürített körzetbe" az izraeliek megtagadták az engedélyt. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár a hét végén a Közel-Keletre — Beirutba, Jeruzsálembe és Dél- Libanonba utazik. Egyebek kö­zött ellenőrzi a Dél-Libanonban állomásozó „kéksisakosokat" — jelentették be a világszervezet székhelyén. Waldheimet szom­baton várják Libanonban. A fő­titkár izraeli és palesztinéi kép­viselőkkel, valamint az „érintett libanoni felekkel" továbbá az Uni Fii-erők parancsnokaival tanácskozik majd a Biztonsági Tanács 425-ös libanoni határo­zatának végrehajtásáról. « „Ami Egyiptomban történik, az példátlan a világban” He ika l-inte rjjú Független és elfogulatlan nemzetközi vizsgálatot kell in­dítani Egyiptomban — követelte Mohamed Heikal, az egyiptomi AI Ahram című napilap volt fő- szerkesztője egy interjújában, amely a baloldali párt hetilap­jában az AI Ahaliban jelent meg, szerdán. A nyilatkozatban Heikal — aki hosszú idő óta először szó­lalt meg az egyiptomi sajtóban — rámutatott a néhai Nasszer elnök ellen hosszú ideje tartó kampány súlyos veszélyeire. Ez a kampány nem politikai hiba, hanem súlyos erkölcsi hiba, amelyet az egyiptomi nép ká­rára követnek el. Tagadhatatla­nul történtek hibák, túlkapások Nasszer idején, ezeket senki sem kívánja mentegetni. De a volt elnök elleni támadás ma már. csaknem nemzeti üggyé vált — mondta Heikal a nyi­latkozatban. „Azok a támadások, amelyek Nasszert érik, a nasszeri kor­szak minden eredményét meg­kérdőjelezik. «Ami Egyiptomban történik, az példátlan a világ­ban. Ez a kampány az egyip­tomiak minden pozitív eredmé­nyét próbálja szétzúzni». Azok az erők, amelyek a nasszeri korszakot , támadják, önbizal­mától, önbecsülésétől fosztják meq az eqviptomi népet.” „Ezért követelem, hogy pár­tatlan, valódi vizsgálatot indít­sanak minden olyan ügyben, amiért Nasszert felelőssé te­szik”. Hangsúlyozta, hogy „a jelenlegi, rossz légkörben" nem volna hitele semmilyen egyip­tomi vizsgálatnak, ezért vala­milyen nemzetközi szervezetet vagv az Arab Jogászok Szövet­ségét kellene megbízni vizsgá­lat végrehajtásával. Nasszer egyiptomi, arab, in­ternacionalista és szocialista külpolitikát folytatott — mondta Heikal. — Egyiptom megtalálta a helyet az el nem kötelezett országok csoportjában. A nasz- szeri belpolitika célja mélyre­ható szociális és gazdasági változások bevezetése volt, az osztályellentétek fokozatos föl­számolása és Egyiptom erejé­nek a gyarapítása. Az ezerarcú India Ókori földművelés, az autó ablakából \ O Autónk óránként ötven kilo­méterrel döcög a poros, sebzett úton. A gépkocsi ablakából ki­tekintve óránként ötszáz évvel távolodunk a mából a múltba. Ha valaki tanulmányozni óhajtja az ókori India földmű­velését, szükségtelen archeoló­giái múzeumba látogatnia vagy ősi agyagtáblák feliratait bön­gésznie. Elegendő, ha kiszájl az autóból és letelepszik egy út- széli banjanfa alá, amelynek léggyökerei zuhatagként omla­nak alá az ágakról, s egysze­rűen figyeli, miként kínlódik a szerencsétlen indiai paraszt az orra előtt. Szomorú karikatúrá­ja ez annak, amit mi itt - Euró­pában — mezőgazdaságnak ne­vezünk. Két fekete, lomha bivaly von­tatja a faekét, amely csak a föld felszínét szántja. Hajtója zsonglőrszerű ügyességgel for­gatja a botot, így biztatja a lus­ta állatokat. A faekével szán­tott földek nagy része az évi kétszeres aratás ellenére is alig hoz másfél tonna termést hek­táronként. Csoda? Az örökös egyoldalú művelés és a talaj­erőpótlás teljes hiánya kifárasz­totta, kizsigerelte a talajt. Az orszógúttól alig egy kőha- jításnyira kút működik. A víz igen mélyen pihen a talajban, lassú és keserves dolog felszín­re hozni. De ahol nem öntöz­nek, ott nem terem meg semmi. Élet csak ott van, ahol víz van. A kúthoz földből épített ferde pálya csatlakozik, rajta egy bi­valypár ácsorog, hozzájuk van kötve a bőrtömlő kötele. Amint a tömlő megtelik vízzel, a pa­raszt rácsap a bivalyok farára és azok szép lassan megindul­nak a rámpán lefelé. S mire a lejtő aljára érnek, feljön a teli tömlő, megbillentik és kizúdul az életet adó víz a vékonyka csa­tornákba. Ezalatt megfordítják az állatokat, visszaterelik a kút­hoz és felállítják az előbbi he­lyükre. Kezdődik elölről az egész. Pontosan úgy, ahogy 2000 . . . 3000 . . . 5000 évvel ez­előtt. Tájaktól függően a bi­valy helyett ökör vagy teve húz­za a vizet! S ahol nincs sem bi­valy, sem ökör, sem teve, ott az ember sajátmagát fogja be a kötél elé. Az úton szekér közeledik, ök­rök vannak eléje fogva. Indiai szokás, hogy az ökrök szarvát pirosra, kékre vagy zöldre fes­tik, nyakukban olcsó gyöngysor vagy virágfüzér. Derűs látvány. Ám a szekér mintha egyenesen az őstörténetből gördülne elénk. Embermagasságú tömör fakeréken nyekereg a kocsi, egy tengelyes. Igen magas, bordá­zott oldala van, hogy minél több rizskéve ráférjen. Úgy meg van rakva, hogy szemmel is alig érni át. A hajtó az ökrök nya­kában levő járom közepén ül, onnan irányítja az állatokat. Aki még jobban el akar mé- lyedni az ókori földművelés rej­telmeiben, az sétáljon be a legközelebbi faluba és meg­szemlélheti: hogyan csépelik és hántolják a rizst. Az egész csa­lád dolgozik, a gyerekek is. Tömérdek gyerek! Amíg az apa a távolabb levő osztagból a fején odahofdja a kévéket a csépléshez, pihen az asszony és a gyerekek. Elgyötrött arcok. Nincs mosoly, derű, senki sem beszélget. Mindenki megragad egy kévét, nyalábokra bontják és addig csapkodják egy rosta­szerű asztalhoz, amíg az utolsó szem is kihullik belőle. Majd felmerik a termést egy kosárba, s az apa magasról önti a rizst a földre, a többiek pedig nagy, kerek, szalmafonatú legyezőkkel csapkodják a levegőt, hogy el­válasszák egymástól a magot és a pelyvát. A szél ugyanis nem fúj, meq se lebben. Miért is tenné? December van, harminc fok árnyékban. Az emberi izomerővel műkö­dő rizscséplő megtekintése után megismerhetjük, hogyan törté­nik a hántolás ma — és időszá­mításunk kezdete előtt. A hán­tolómalom nem más és nem több, mint egy három méter át­mérőjű, kör alakú vályú, amely­nek a feneke ki van kövezve. Ebbe szórják a hántolatlan rizst. Egy rúd belső végén jó­kora malomkő gördül, akkora, hogy éppen beleillik a vályúba. A rúd külső végén van az iga­vonó barom — bivaly, ökör vagy teve, nem ritkán ember — s foly­ton körbe jár. Nem kell mezőgazdásznak lenni, hogy felmérje az ember: mennyire termelékeny az ilyen munka. Annyira, hogy az indiai paraszt és családja eqész éle­tén át könyökével súrolja az éh­halált. A testet gyötrő, lelket torzító éhínség olyan gond In-« diában, mint nálunk — Európá­ban — a túltápláltság okozta egészségügyi problémák. Ámde micsoda különbség! India gazdasági életében a mezőgazdaságé a vezető sze­rep, az általa termelt érték másfélszeresen múlja felül az iparét. Az ország egynegyede terméketlen — művelésre alkal­matlan — terület. Az indiai klí­ma ötéves ciklusban ismétlődik, ebből egy év jó, egy év rossz, három pedig közepes. 1972 nyarán, amikor elmaradt a monszun, a becslések szerint egymillió ember halt éhen. A földreform nyomán a korábbi bérlők kisbirtokosok lettek, de a korszerűtlen munkaeszközök hiánya és a családok népes volta miatt nem lett könnyebb a paraszti lakossáq élete, ön­tözés nélkül a gazdálkodás sze­rencsejáték volna. A víz pedig pénzbe kerül, sok pénzbe, ezt tehát valahol meg kell spórol­nia az indiai parasztnak. Tehát: négy gazdaság közül háromban ma is faekével szántanak, a vetőgép szinte ismeretlen foga­lom. A tehéntrágyát megszárít­ják és eltüzelik, a műtrágya al­kalmazása jelentéktelen. Mind­ebből törvényszerűen követke­zik, hogy a hozamok hihetetle­nül alacsonyak. Sok helyütt kétféle magot vetnek el egy­szerre. Ha az egyik növényt ki­öli a szárazság, csak a termés egyik fele pusztul el, a másik növény talán megmenti a föld­művest az éhezéstől. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom