Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-14 / 102. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az Engels út burkolata erősen megtöredezett a megnövekedett forgalom következtében. Meg­kezdték az úttest felújítását több mint két kilométer hosszúságban. Ennyi pénzért? Nemrégiben egy vita, vagy ha úgy tetszik, beszélgetés köz­ben „fülön ütött” egy fiatal, az iskolapadból éppen csak kikerült ismerősöm megjegyzé­se: „Ezért a pénzért — mármint a fizetésért — nem érdemes hajtani.” Fiatal ismerősöm e kijelentést annak okán tette, hogy — amint azt elmondta — munkahelyi főnöke kifogásolta az abban a hónapban végzett munkáját. A lazítás oka pedig az volt, hogy — két hét sza­badságot kivéve — úgy látta, 'prémiumot úgysem kaphat, nem éri el azt a teljesítményt, tehát „csak” a fizetéséért dol­gozik, s azért mint az előbb idéztem, nem érdemes hajta­ni... Álláspontja elgondolkodta­tott, tán azért is, mert az utób­bi években gyakran hallok — s gondolom nemcsak én — ilyen vagy hasonló megjegy­zést. S ez a vélemény, ha úgy tetszik magyarázata is a ha­nyagul, immel-ámmal végzett munkának. Egyúttal felmentés is. Nem tudok elképzelni olyan, ép erkölcsi érzékű, munkáját szerető esztergályost, lakatost, orvost, tanárt vagy mérnököt, aki csak azért, mert kevesli a fizetését, szándékosan rosszul, hanyagul végzi a munkáját. Sokkal inkább a lusták, a mun­kájukat nem szeretők, a tehet­ségtelenek önfelmentése, ma- gukigazolása az „ezért a pénzért...” elmélet. Azoké, akik háromszoros fizetésért sem lennének képesek többre. Félreértések elkerülése vé­gett sietek megjegyezni: nem tagadom az anyagi ösztönzés fontosságát. Végzett munkánk anyagi megbecsülése egyben — bizonyos határig —‘erkölcsi értékmérő is. Tagadom viszont az anyagiak jelentőségének minden mást megelőző szere­pét. Mert vannak — sokan vagy kevesen, annak eldön­tésére nem vállalkozom —akik úgy vélik: a fizetésért elég megjelenni a munkahelyen, s valami tessék-lássék munkát végezni. De ha már valami komolyabb munkát is rájuk bíznak, ami egyébként semmi pluszt nem kiván, csupán mun­kaköri kötelességük teljesíté­sét, máris tartják a markukat, azonnal várják a prémiumot vagy a jutalmat. Az a 'gondo­lat fel sem merül bennük, hogy a magasabb fizetésért valami többet is kell tenni, valamit produkálni is kell, hogy azt mondhassa az a munkahelyi vezető: X derekasan dolgozik, mindig lehet rá számítani, megérdemli, hogy emeljünk a fizetésén. Ismerősömnél — és nemcsak nála — azonban for­dított a sorrend. Ő azt várja, hogy előbb magasabb bért kapjon, s akkor majd meg­mutatja, mit tud. Véleménye emlékeztet a né­hai legendás iabdarúgócsapat egyik vezéregyéniségének tu­lajdonított mondására: kis pénz, kis foci. Csak attól tar­tok, hogy a hasonló véleményt vallók közül jópáran — az em­lített labdarúgóval ellentétben — nagy pénz esetén sem tud­nának nagy focit produkálni. Vagy ahogyan a népszerű, sza­tirikuson humorizáló-politizálé színművész egy „párbeszédé­ben” megfogalmazta: „Tud úszni? — Nem. — Na, és ha megfizetem? — Akkor sem.” A példákat, az érveket le­hetne még sorolni. De azt hi­szem ennyiből is világos, hogy az — utóbbi példánál marad­va — aki nem tud úszni, az előbb tanuljon meg, s csak azután kérje a pénzt. D. K. S. II junta nem kerülheti meg a problémákat Lemondott a chilei kormány Pinochet növelni akarja a polgári személyek részvételét a vezetésben Lemondott a chilei kabinet — jelentették be hivatalos köz­leményben Santiagóban. Pino­chet tábornok, a junta vezető­je a lemondások elfogadása után nyomban kinevezte bel­ügyminiszterré és a megalakí­tandó kormány elnökévé Ser­gio Fernandez korábbi munka­ügyi minisztert, aki mostanáig a köztársasági főszámvevőszék vezetője volt. Utóbbi beosztás­ba röviddel a Pinochet által kieszközölt januári „népszava­zás" előtt került. (Elődjét, Hec- -tor Humerest azért távolították el a főszámvevőszék éléről, mert jogi szempontból törvény­telennek minősítette a junta politikájának elfogadtatására kitűzött „népszavazást”, amely­nek azután az őt követő Fer­nandez rögtön zöld utat adott.) Fernandez 48 órát kapott az új kormány megalakítására. Az már ismeretes, hogy az eddigi belügyminiszter, Césár Benavi­des a hadügyi tárcát veszi át, Herman Brady hadügyminiszter pedig Pinochet katonai tanács­adója lesz, továbbra is minisz­teri rangban. Pinochet sajtóértekezletén kijelentette: Fernandez kineve­zésével „növelni akarja a pol­gári személyek részvételét a kormányban”. Rögtön hozzátet­te azonban, hogy a politikai hatalom továbbra is a fegyve­res erők kezében marad. (Az eddigi kormány 21 minisztere közül 16 katonatiszt volt.) René Vidal kormányszóvivő újságírók­kal közölte: a kabinet azért mondott le, hogy szabad kezet adjon Pinochetnek a „tekin­télyelvű demokrácia" irányá­ban tett lépéseihez. Megfigye­lők szerint az átalakítás oka lényegében az a számos bél­és külpolitikai probléma, mely- lyel a katonai vezetésnek szem­be kell néznie. a kukorica vetésterületét Az amerikai—brit diplomácia vállalkozása a rhodesiai ügyben Cyrus Vance Moszkvába utazik tíz százalékkal növelik A technológiák pontos betartásával a nagyobb terméshozamokért Washingtoni politikai körök­ben vajmi kevés esélyt látnak arra, hogy az amerikai—brit diplomácia újabb vállalkozása a rhodesiai ügyben sikeresebb lesz az előzőknél. Az amerikai fővárosban nem várnak Washington számára nagy sikereket Cyrus Vance Af­rika után következő látogatásá­tól, április 20—21-én esedékes moszkvai tárgyalásaitól sem. Anatolij Dobrinyin, a Szovjet­unió washingtoni nagykövete több hetes hazai konzultáció után a napokban tért vissza ál­lomáshelyére és a héten ismét tárgyalt Vance-szel a moszkvai megbeszélések napirendjéről. Az amerikai tájékoztatás szerint a napirenden a SALT-tárgyalá- sok nyitott kérdései szerepelnek. Vance hétfőn azt mondotta, hogy nem végleges megállapo­A babarci szövetkezet több mint 100 hektáros területén kuko­rica alá vegyszerezik a földet Fotó: Erb János II mohácsi járásban A kukoricát kivéve befejező­dött Baranyában a tavasziak vetése. Magágyba került a bor­só, a cukorrépa, a lucerna, ä zöldség, a kender, jól halad a vegyszeres gyomirtás és a lomb­trágyázás. A gazdászok azt tartják — s nem véletlenül —, hogy a kukorica vetőmagot kellő talajhőmérsékleten kell a földbe juttatni. A próbavetések megkezdődtek, a gazdaságok felkészülten várják, hogy a ta­lajhőmérséklet elérje a tizenkét Celsius fokot. Április utolsó he­tében kirajzanak a vetőgépek a táblákra, hogy alig tíz nap aiatt elvessék a kukoricát. A mohácsi járás tizennégy termelőszövetkezete átlagosan tiz százalékkal növeli ebben az esztendőben a kukorica termő- terület nagyságát. Az elmúlt esztendőben mintegy 8400 hek­táron termesztettek kukoricát, az idén kilencezer hektárt vál­laltak, ám a központi elvárások­nak megfelelően tovább nő a járás területén a kukoricatáb­lák területe: mintegy kétszáz­nyolcvan "hektárral. A dunafalvi termelőszövetke­zet 9,3, a dunaszekcsői 10,1, a geresdlaki 10,2, a hímesházi 23,4, a lippói 10,7, a somberek: 12,9 százalékkal nagyobb terü­leten vet kukoricát, mint az el­múlt évben. Azok a gazdasá­gok, ahol a terrtsésátlagok a járási szint alatt voltak, a terü­letnövelés mellett a hatéko­nyabb műtrágya-felhasználás­sal, a technológiai fegyelem szigorításával kívánják emelni a hozamokat. Tegnap két gazdaságban jár­tunk: és a látogatás egybeesett az éppen esedékes határszem­lével. A bólyi termelőszövetke­zetben — mint a szomszédos gazdaságoknál — jól teleltek az őszi vetések, az egérinvázió el­múlt, így a kár jóval kevesebb, mint amitől tartottak. A bólyi tsz egyébként 115 hektáron ve­tett cukorrépát, 90 hektáron borsót, 56 hektáron pedig lu­cernát az elmúlt hetekben. Ta­valy mintegy négyszáz hektáron* termesztettek kukoricát. Ebben az esztendőben tizenhét száza­lékkal nő a vetésterület: eddig mintegy száz hektáron juttatták a földbe a kukorica vetőmagot, főként a töttösi határban. A bólyi Kossuth Termelőszövetke­zetben egyébként tegnap kezd­ték meg a gabonák vegyszeres permetezését, a mintegy 700 hektáros területet másfél nap alatt „járja be” a helikopter. A babarci termelőszövetkezet nyolc százalékkal növeli a ku­korica termőterületet az idén. A napokban kezdik meg a pró­bavetést a lánycsóki és a ba­barci határban. Úgy tervezik, hogy ebben az esztendőben nyolcszáz hektáros területen termesztenek kukoricát. A kö­zös gazdaság egyébként 230 hektáron vetett cukorrépát, 300 hektáron borsót, mintegy 70 hektáron kendert, 30 hek­táron zöldségféléket. A napra­forgó vetőmagot 140 hektáron juttatták a földbe: 20 hektáron eddig még nem tudták elvetni vetőmaghiány miatt. A babarci termelőszövetkezetben egyéb­ként végeztek a gabonák vegy­szeres gyomirtásával és befe­jeződött a lombtrágyázás is. Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter magyarjdő szerint csütörtökön (két héten belül másodszor) Afrikába repült, hogy újabb közvetítési kísérletet tegyen a rhodesiai kérdésben. Vance és brit kollégája, David Owen Dar Es Salaamban, a Zimbabwei Hazafias Front, va­lamint a Rhodesiát övező álla­mok vezetőivel találkozik, hogy az amerikai—brit próbálkozásök edddigi kudarca után — meg­próbálja őket megnyerni a Nyu­gat „rendezési” terveinek. Vance és Owen ezután Sa- lisburyba utazik, hogy az lan Smith telepes rendszerével szö­vetkezett fekete vezetőkkel tár­gyaljon, noha a rhodesiai „ideiglenes kormány" ellenzi, hogy a Hazafias Fronttal közös konferencián vegyen részt. Vance tervei szerint ezt az érte­kezletet, amennyiben tárgyalá­sai sikerrel járnak, Genfben vagy Máltán tartanák meg. dóst, csak az álláspontok to­vábbi közelítését várja a meg­beszélésektől. Rövid időn belül tehát Moszkvába érkezik Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. Látogatása idején több, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok számára kölcsönös ér­deklődésre szómottartó kérdést vitatnak meg, s ezek között szó lesz a hadászati támadófegy­ver-rendszerek korlátozásáról kötendő megállapodás előké­szítéséről. Természetes, hogy a SALT—II. egyezmény megkötésé­ről folytatott tárgyalások állását és kilátásait mindig nagy fi­gyelemmel kísérte a nemzetközi közvélemény, s különösen foko­zott érdeklődés nyilvánul meg iránta ezekben a napokban. Elutazott a magyar küldöttség a szakszervezeti világ­kongresszusra Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezeté­sével csütörtökön Prágába utazott a Szakszervezetek Országos Tanácsának kül­döttsége, amely részt vesz az április 16-án kezdődő IX. szakszervezeti világ- kongresszuson. A küldött­séget a Nyugati pályaud­varon Földvári Aladár, a SZOT elnöke és á SZOT titkárságának tagjai bú­csúztatták. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 102. szám 1978. április 14., péntek Ára: 80 fillér Nagyiizemu a földeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom