Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-13 / 101. szám
2 Dunántúlt napló 1978. április 13., csütörtök Jubileum fl Vasas Szak- szervezet veteránjainak köszöntése A Vasas Szakszervezet egységes, az egész országra kiterjedő szövetséggé válásának 75. évfordulója alkalmából szerda délután a vasas székházban ünnepélyesen köszöntötték a szakszervezet veteránjait Az ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. A csaknem 700 ezres tagság nevében Szabó Piroska, a szakszervezet alelnö- ke üdvözölte a mozgalom régi harcosait, s nyitotta meg az ünnepséget. Bo- rovszky Ambrus, a szakszervezet elnöke ünnepi beszédében méltatta a vasasok sok évtizedes harcát és azt a helytállást, amellyel ma a párt 11. kongresszusa határozatainak sikeres megvalósításáért dolgoznak. Ezután Méhes Lajos, a szakszervezet főtitkára több mint száz szakszervezeti aktivistának — 70, 60, 50, illetve 40 éves szakszervezeti tagságáért — emlékplaketteket és okleveleket adott át. Ilyen emléket kapott többek között Dérszegi Miklós és Fodor Gyula, akik 70 éve tagjai a vasasok nagy családjának. Az ünnepségen felszólalt Kádár János, a Központi Bizottság első titkára. Meleg szavakkal köszöntötte a résztvevőket, eredményes munkát és további sikereket kívánt a Vasas Szak- szervezet több százezres tagságának. Akik nem tanultak pedagógiát Tanárok iskolapadban Hogyan tanítson a tanár, ha nincs pedagógiai ismerete? Ugyanaz, mintha azt kérdeznénk: vezethet-e autót, aki nem tudja, mit hol talál a műszerfalon? Pedagógusképzés jelenleg csak a bölcsészettudományi karokon és a tanár- illetve tanítóképző főiskolákon folyik, ugyanakkor azoknak a fiatal oktatóknak is a katedrára kell állniuk, akik más felsőoktatási intézményben végeztek. A legegyszerűbb megoldást Végh József, a Baranya megyei Tanács ifjúságpolitikai bizottságának titkára találta meg: szemináriumokkal kísért előadás-sorozatot szervezett a pedagógiai képzettséggel nem rendelkező fiatal gyakornokok, tanársegédek számára. A házigazda szerepét a Pécsi Tanárképző Főiskola neveléstudományi tanszéke vállalta, és fogadta a mintegy ötven jogász, orvos, közgazdász és műszaki oktató jelentkezését. Az első találkozásra tegnap délután került sor a főiskola egyik előadótermében. Dr. Várnagy Elemér főiskolai tanár ismertette a „tantervét": ebben a félévben öt előadás hangzik el, többek között a korszerű tanulás és tanítás módszereiről, a személyiség-lélektan problémáiról, a világnézeti és politikai befolyásolás módjairól és lehetőségeiről. A tanfolyam újabb öt előadással a jövő félévben folytatódik, s a végén a résztvevők oklevelet kapnak „tanulmányaik" befejezéséről. Első alkalommal dr. Komlósi Sándor főiskolai tanár tartott előadást Életmód és érték-orientáció címmel. Illöuekecflelt az erdők területe Az Országos Közművelődési Tanács sajtótájékoztatója A gazdasági feladatok elvégzése művelt embereket követel Faültetés a harkányi parkerdőben Fásítási ankét a további feladatokról Elismerés az erdőélenjáróinak Tóth Zsuzsa felvétele — Robbanásszerű fejlődésre jelenleg nincs lehetőség, az aprómunkákra kell most a figyelmet fordítani a közművelődésben — mondotta dr. Orbán László, az Országos Köz- művelődési Tanács elnöke azon a sajtótájékoztatón, amit tegnap délelőtt tartottak a Parlamentben. A sajtó, a rádió és a televízió képviselői átfogó képet kaptak a három és fél éve működő tanács eddigi tevékenységéről és céljairól. Az MSZMP KB 1974. évi közműSzegeden felavatták Szirmai István domborművét Az titóbbi hetekben több száz hektárnyi erdő vált a lángok martalékává: zsírként égtek emberöltőt megélt fenyvesek, sarjadzó facsemeték ezrei pusztultak el. A kár értékét ugyan felbecsülték, de ez sovány vigasz az erdőmunkásnak, a szigorú tervek szerint dolgozó erdészeknek. Mert valójr ban sokkal többről van szó, mint elszenesedett milliókról: hosszú évekre lesz szükség ugyanis, hogy a kopár domboldalakat ismét zöld lomb takarja. Minderről ugyan nem esett szó azon a fásítási ankéton, amelyet tegnap rendeztek Siklóson, ám annál többet hallottunk az ország és Baranya erdőtelepítési terveiről, az eredményekről. A siklósi kultúrház nagytermében megjelent szakembereket dr. Baracs József, a Baranya megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője köszöntötte a tanács, valamint az erdőrendezőség nevében. Megnyitójában utalt arra, hogy két és fél évtizeddel ezelőtt megyénk területének tizenhat százalékát fedte erdő hetvenezer hektáron, ma az erdősültség aránya megahaladja a huszonegy százalékot, megközelíti a százezer hektárt. Erdeink természetesen nem csupán a fontos alapanyagot biztosítják a fa- és papíriparnak, hanem azon túl igen jelentős üdülési-környezetvédelmi funkciót is betöltenek. A tervszerűen folyó erdőgazdálkodásnak köszönhetően, az utóbbi években Baranyában ezer hektáros területen telepítettek facsemetéket és az 1990-ig szóló hosszútávú fejlesztési tervekben megfogalmazottak szerint további tízezer hektáron létesítenek új erdőket, főként a mezőgazdaságilag nem művelhető területeken. Baranya erdei az elmúlt esztendőben mintegy félmilli- árd forint értékű fát biztosítottak, a kitermelés meghaladta a négyszáznegyvenezer köbmétert. Az ankéton természetesen vázolták a feladatokat is, e szerint: szervezettebbé kell tenni a csemete előállítást, az együttműködés bővítése legalább annyira fontos teendő, mint a szállító és feldolgozó gépek számának növelése. A megnyitót követően Gáspár Hantos Géza, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője mondott tájékoztatót a hazai erdőgazdálkodásról. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács 1954-ben huszonöt évre előre megjelölte a magyar erdőgazdálkodós legfontosabb teendőit. A hosszútávra szóló határozatban megfogalmazottakat teljesítették az erdőgazdaságok és a faipar üzemei. A két és fél évtizedre szóló program jövőre lejár, így az Állami Tervbizottság a közeljövőben határozza meg azokat a feltételeket - ami az elkövetkezendő tizenöt évre válik kötelező érvényűvé. A felszabadulás óta, a tervszerű erdőgazdálkodásnak köszönhetően, hat százalékkal nőtt hazánkban — tizennyolc százalékra - az erdőterület. Azóta több mint kétszeresére emelkedett a fakitermelés: ma eléri az évi hétmillió köbmétert. Javult erdőink minősége, értékesebb fafajták váltak elterjedtté, így jelentősen nőtt a nyárasok és a fenyvesek aránya. Az elkövetkezendő tizenöt évben százötvenezer hektárral nő az erdőterület, az új telepítésekbe főként tölgyet és fenyőt ültetnek. Gáspár Hantos Géza végezetül kitért arra, hogy a következő tervidőszakban előtérbe kerül -a faipar korszerűsítése és az erdőgazdálkodás területén is kialakulnak a termelési rendszerek. Az ankét befejeztével a fásítási, erdőtelepítési munkában élen járóknak nyújtottak át kitüntetéseket: emlékplakettet kapott Lajösbányai István, valamint Frigyesi Nándor. A szakemberek ezt követően a harkányi parkerdőben több tucat csemetét ültettek el a fásítási hónap alkalmából. S. Gy. Szerdán a névadóra, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségére emlékeztek a szegedi Szirmai István általános iskolában. Az oktatási intézmény bejáratánál felavatták Szirmai ístván márványba vésett domborművét, Fritz Mihály szobrászművész alkotását. Az ünnepségen jelen volt Szirmai István özvegye, több más hozzátartozója és egykori harcostársai is. Részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes, valamint Csongrád megye (Munkatársunk telefontudó- sítása) és Szeged város több párt- és állami vezetője. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetője avató beszédében méltatta Szirmai István példamutató, harcos életútját, amely a pártmunka szinte minden lépcsőfokát bejárva a legmagasabb tisztségekig vezetett, s fáradhatatlanul szolgálta a szocialista Magyarország építését. Ezután a család, a Szirmai Istvánról elnevezett szocialista brigádok és az iskola képviselői megkoszorúzták a domborművet. velődési határozata vetette fel, hogy szükség lenne a sok szektoré közművelődési apparátus egységes irányítására. Erre hivatott az Országos Közművelődési Tanács, amely az operatív szerv és a Kulturális Minisztérium mellett a közművelődés elvi irányítását végzi. Dr. Orbán László elmondotta, hogy a párthatározatot követő törvény örvendetesen kiszélesítette azok körét, akik felelnek a kultúráért. Eddig 11 minisztérium számolt be a közművelődési párthatározat területükön való végrehajtásáról, ezenkívül három megyei tanács, a szak- szervezetek, a népfront és különböző üzemek. A közművelődéssel kapcsolatos teendők a tervek szerint a vezetőképzők tananyagába is belekerülnek. Az Országos Közművelődési Tanács nagy gondot fordít az ipari és mezőgazdasági dolgozók, az ifjúság művelődésére. Kiemelten foglalkozott a munkásszállásokon, a lakótelepeken folyó kulturális élettel, a kórusmozgalommal és az olvasási mozgalommal. Orbán László és a felszólaló, újságírók is szóvá tették a közművelődési intézményhálózat tárgyi és személyi ellátottságának helyzetét: kevés a szakképzett népművelő és igen eltérő a művelődési otthonok állapota. A sajtótájékoztató résztvevői foglalkoztak a vállalatok kulturális alapjának célszerű fel- használásával is. — Az Országos Közművelődési Tanács hosszabb távra tűzi ki céljait. Azt akarja, hogy erősödjék a művelődést ösztönző társadalmi légkör, a köz- művelődési szemlélet. A fejlett szocialista társadalomban minden gazdasági, társadalompolitikai feladat művelt embereket igényel. Igaz, hogy a gazdasági feladatok az elsődlegesek, mivel ettől függ a többi feladat megoldása. Ugyanakkor fejlett gazdasági életet csak az általános műveltség elterjesztésével alakíthatunk ki — hangsúlyozta végül dr. Orbán László, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Gállos Orsolya Uj autóbontó épül A használt autók új bontótelepét alakítja ki Pécsett, az Ipari út mentén az AFIT 14. sz. Autójavító Vállalat, Az új létesítmény bejárata a Lég- szeszgyár utca felől lesz, tulajdonképpen az Irányi Dániel téri üzem költözik ide, a tágasabb, kulturáltabb körülményeket biztosító helyre. A mintegy hárommillió forintos beruházás tervei elkészültek, a kivitelezés az elképzelések szerint még ezen a nyáron elkezdődik és az átadást a jövő év közepén szeretnék. A COMPACK Kereskedelmi Csomagoló Vállalat négy telepén évente mintegy 350 millió zacskó belföldi és import fűszerárut, mazsolát, földimogyorót és tisztítószert csomagolnak. Ma már termékeik többségét automata gépekkel tasakolják, dobozolják. Képünkön: automata gépekkel csomagolják a kávéféléket. A bírósági árverés tragikus olvasmányemlékeket idéző, mindig komor hangulatot ébresztő dolog. Uzsorások és szerencsétlen adósok jutnak régebbről eszünkbe, ha ilyen hirdetmény kerül a szemünk elé. Újsághirdetés hírül adta, hogy április 12-én egy Ilona utcai ház kerül nyilvános árverésre a bíróság végrehajtó irodájában. Először az adós érkezik, kisírt szemű, festett hajú asz- szony. Iratokat, leveleket szorongat a kezében és sír. Azután belép az irodába az idősebb úr, akinek követelését van hivatva kielégíteni a soronkövetkező aktus. Végül az ügyvéd érkezik és a vevők, valamint az örök bírósági kíváncsiskodók, nézelő- dők. Megkezdődik az árverés, a bírósági tisztviselő közli, hogy a kikiáltási ár 162 000 forint (szakemberek becsértéke alapján állapították így A vevőjelöltek visszaléptek Eredménytelen árverés meg) és a licitálni kívánók ennek a 10 százalékát, azaz 16 200 forintot kell hogy letétbe tegyenek. Ez a bánatpénz, ami elvész akkor, ha a vevő később meggondolná magát. Sugdolódzás és halk, ám de izgatott hangú megbeszélések kezdődnek. A két lakásból álló ház ugyanis nem beköltözhető. Az egyik vevőjelölt, aki családostól érkezett, már el is távozik, mert nem hozott magával elég pénzt. Egy fiatalasszony — ölében kisgyerekkel — takarékbetétkönyvet szorongat. Kiderül, hogy megtakarított pénzük csupán a vételár felére lenne elegendő. Kölcsön kellene kérni, s ha a rokonok nem segítenek, akkor ugye odavész a bánatpénz. Az asszonyka még kérdezősködik, fontolgatja a kockázatot, majd ő is távozik. Végül is egyetlen vevőjelölt sem marad a végrehajtó irodában. Senkinek sem kell az Ilona utcai ház. Az árverés vezetője kihirdeti, hogy vevő hiányában eredménytelenül zárult az aktus. Mivel ez volt a második árverés az ügyben, így a hitelezőnek áll jogában a tartozás fejében a házat megvenni. Az idős úr él is a lehetőséggel, így a formaságok lebonyolítása után övé lesz az ingatlan. S hogy miért került sor az árverésre? Kell-e sajnálnunk a tulajdonost? Ezekre a kérdésekre a végrehajtó adott választ. Az ügy már hetedik éve húzódik, amikoris a mostani adós 170 000 forintot átvett a ház fejében N. úrtól, aki abban reménykedett, hogy rövidesen megkapja a kulcsokat. Ök azonban becsapták, s a bíróság ítélettel állapította meg, hogy visszajár neki a pénz. Az asszony azonban hét esztendőn át csak ígérgetett, hitegetett, s így került sor az árverésre. így hát a könnyek sem kelthetnek szánalmat a kívülállóban. Tegnap egyébként még egy árverés volt, egy Volvo került kalapács alá, ám erre sem akadt vevő. E. A.
