Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-13 / 101. szám

2 Dunántúlt napló 1978. április 13., csütörtök Jubileum fl Vasas Szak- szervezet veteránjainak köszöntése A Vasas Szakszervezet egységes, az egész ország­ra kiterjedő szövetséggé válásának 75. évfordulója alkalmából szerda délután a vasas székházban ünne­pélyesen köszöntötték a szakszervezet veteránjait Az ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára is. A csaknem 700 ezres tag­ság nevében Szabó Piros­ka, a szakszervezet alelnö- ke üdvözölte a mozgalom régi harcosait, s nyitotta meg az ünnepséget. Bo- rovszky Ambrus, a szakszer­vezet elnöke ünnepi beszé­dében méltatta a vasasok sok évtizedes harcát és azt a helytállást, amellyel ma a párt 11. kongresszu­sa határozatainak sikeres megvalósításáért dolgoz­nak. Ezután Méhes Lajos, a szakszervezet főtitkára több mint száz szakszervezeti ak­tivistának — 70, 60, 50, illetve 40 éves szakszerve­zeti tagságáért — emlék­plaketteket és okleveleket adott át. Ilyen emléket ka­pott többek között Dérsze­gi Miklós és Fodor Gyula, akik 70 éve tagjai a va­sasok nagy családjának. Az ünnepségen felszólalt Kádár János, a Központi Bizottság első titkára. Me­leg szavakkal köszöntötte a résztvevőket, eredményes munkát és további sikere­ket kívánt a Vasas Szak- szervezet több százezres tagságának. Akik nem tanultak pedagógiát Tanárok iskolapadban Hogyan tanítson a tanár, ha nincs pedagógiai ismerete? Ugyanaz, mintha azt kérdez­nénk: vezethet-e autót, aki nem tudja, mit hol talál a műszer­falon? Pedagógusképzés jelen­leg csak a bölcsészettudományi karokon és a tanár- illetve ta­nítóképző főiskolákon folyik, ugyanakkor azoknak a fiatal oktatóknak is a katedrára kell állniuk, akik más felsőoktatási intézményben végeztek. A leg­egyszerűbb megoldást Végh József, a Baranya megyei Ta­nács ifjúságpolitikai bizottsá­gának titkára találta meg: szemináriumokkal kísért elő­adás-sorozatot szervezett a pe­dagógiai képzettséggel nem rendelkező fiatal gyakornokok, tanársegédek számára. A házi­gazda szerepét a Pécsi Tanár­képző Főiskola neveléstudomá­nyi tanszéke vállalta, és fogad­ta a mintegy ötven jogász, or­vos, közgazdász és műszaki ok­tató jelentkezését. Az első ta­lálkozásra tegnap délután ke­rült sor a főiskola egyik előadó­termében. Dr. Várnagy Elemér főiskolai tanár ismertette a „tantervét": ebben a félévben öt előadás hangzik el, többek között a korszerű tanulás és ta­nítás módszereiről, a személyi­ség-lélektan problémáiról, a világnézeti és politikai befolyá­solás módjairól és lehetőségei­ről. A tanfolyam újabb öt elő­adással a jövő félévben folyta­tódik, s a végén a résztvevők oklevelet kapnak „tanulmá­nyaik" befejezéséről. Első alka­lommal dr. Komlósi Sándor fő­iskolai tanár tartott előadást Életmód és érték-orientáció címmel. Illöuekecflelt az erdők területe Az Országos Közművelődési Tanács sajtótájékoztatója A gazdasági feladatok elvégzése művelt embereket követel Faültetés a harkányi parkerdőben Fásítási ankét a további feladatokról Elismerés az erdő­élenjáróinak Tóth Zsuzsa felvétele — Robbanásszerű fejlődés­re jelenleg nincs lehetőség, az aprómunkákra kell most a fi­gyelmet fordítani a közműve­lődésben — mondotta dr. Or­bán László, az Országos Köz- művelődési Tanács elnöke azon a sajtótájékoztatón, amit teg­nap délelőtt tartottak a Parla­mentben. A sajtó, a rádió és a televízió képviselői átfogó képet kaptak a három és fél éve működő tanács eddigi te­vékenységéről és céljairól. Az MSZMP KB 1974. évi közmű­Szegeden felavatták Szirmai István domborművét Az titóbbi hetekben több száz hektárnyi erdő vált a lán­gok martalékává: zsírként ég­tek emberöltőt megélt fenyve­sek, sarjadzó facsemeték ezrei pusztultak el. A kár értékét ugyan felbecsülték, de ez so­vány vigasz az erdőmunkásnak, a szigorú tervek szerint dolgo­zó erdészeknek. Mert valójr ban sokkal többről van szó, mint elszenesedett milliókról: hosszú évekre lesz szükség ugyanis, hogy a kopár domb­oldalakat ismét zöld lomb ta­karja. Minderről ugyan nem esett szó azon a fásítási ankéton, amelyet tegnap rendeztek Sik­lóson, ám annál többet hallot­tunk az ország és Baranya er­dőtelepítési terveiről, az ered­ményekről. A siklósi kultúrház nagytermében megjelent szak­embereket dr. Baracs József, a Baranya megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője köszöntöt­te a tanács, valamint az erdő­rendezőség nevében. Megnyitó­jában utalt arra, hogy két és fél évtizeddel ezelőtt megyénk területének tizenhat százalékát fedte erdő hetvenezer hektá­ron, ma az erdősültség ará­nya megahaladja a huszonegy százalékot, megközelíti a száz­ezer hektárt. Erdeink természe­tesen nem csupán a fontos alapanyagot biztosítják a fa- és papíriparnak, hanem azon túl igen jelentős üdülési-kör­nyezetvédelmi funkciót is be­töltenek. A tervszerűen folyó er­dőgazdálkodásnak köszönhető­en, az utóbbi években Bara­nyában ezer hektáros terüle­ten telepítettek facsemetéket és az 1990-ig szóló hosszútávú fej­lesztési tervekben megfogal­mazottak szerint további tízezer hektáron létesítenek új erdő­ket, főként a mezőgazdasági­lag nem művelhető területe­ken. Baranya erdei az elmúlt esztendőben mintegy félmilli- árd forint értékű fát biztosítot­tak, a kitermelés meghaladta a négyszáznegyvenezer köbmé­tert. Az ankéton természetesen vázolták a feladatokat is, e szerint: szervezettebbé kell ten­ni a csemete előállítást, az együttműködés bővítése lega­lább annyira fontos teendő, mint a szállító és feldolgozó gépek számának növelése. A megnyitót követően Gás­pár Hantos Géza, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője mondott tájékoztatót a hazai erdőgazdálkodásról. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács 1954-ben huszonöt évre előre megjelölte a magyar erdőgaz­dálkodós legfontosabb teendő­it. A hosszútávra szóló határo­zatban megfogalmazottakat tel­jesítették az erdőgazdaságok és a faipar üzemei. A két és fél évtizedre szóló program jö­vőre lejár, így az Állami Terv­bizottság a közeljövőben hatá­rozza meg azokat a feltétele­ket - ami az elkövetkezendő tizenöt évre válik kötelező ér­vényűvé. A felszabadulás óta, a terv­szerű erdőgazdálkodásnak kö­szönhetően, hat százalékkal nőtt hazánkban — tizennyolc száza­lékra - az erdőterület. Azóta több mint kétszeresére emelke­dett a fakitermelés: ma eléri az évi hétmillió köbmétert. Ja­vult erdőink minősége, értéke­sebb fafajták váltak elterjedtté, így jelentősen nőtt a nyárasok és a fenyvesek aránya. Az el­következendő tizenöt évben százötvenezer hektárral nő az erdőterület, az új telepítésekbe főként tölgyet és fenyőt ültet­nek. Gáspár Hantos Géza vége­zetül kitért arra, hogy a követ­kező tervidőszakban előtérbe kerül -a faipar korszerűsítése és az erdőgazdálkodás területén is kialakulnak a termelési rendszerek. Az ankét befejeztével a fá­sítási, erdőtelepítési munkában élen járóknak nyújtottak át ki­tüntetéseket: emlékplakettet kapott Lajösbányai István, va­lamint Frigyesi Nándor. A szak­emberek ezt követően a har­kányi parkerdőben több tucat csemetét ültettek el a fásítási hónap alkalmából. S. Gy. Szerdán a névadóra, a ma­gyar munkásmozgalom kiemel­kedő személyiségére emlékez­tek a szegedi Szirmai István ál­talános iskolában. Az oktatási intézmény bejáratánál felavat­ták Szirmai ístván márványba vésett domborművét, Fritz Mi­hály szobrászművész alkotását. Az ünnepségen jelen volt Szirmai István özvegye, több más hozzátartozója és egykori harcostársai is. Részt vett Győ­ri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Hanga Mária oktatási miniszterhelyet­tes, valamint Csongrád megye (Munkatársunk telefontudó- sítása) és Szeged város több párt- és állami vezetője. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetője avató beszédében mél­tatta Szirmai István példamu­tató, harcos életútját, amely a pártmunka szinte minden lép­csőfokát bejárva a legmaga­sabb tisztségekig vezetett, s fáradhatatlanul szolgálta a szocialista Magyarország építé­sét. Ezután a család, a Szirmai Istvánról elnevezett szocialista brigádok és az iskola képviselői megkoszorúzták a dombormű­vet. velődési határozata vetette fel, hogy szükség lenne a sok szek­toré közművelődési apparátus egységes irányítására. Erre hi­vatott az Országos Közművelő­dési Tanács, amely az opera­tív szerv és a Kulturális Mi­nisztérium mellett a közműve­lődés elvi irányítását végzi. Dr. Orbán László elmondotta, hogy a párthatározatot követő tör­vény örvendetesen kiszélesítet­te azok körét, akik felelnek a kultúráért. Eddig 11 miniszté­rium számolt be a közművelő­dési párthatározat területükön való végrehajtásáról, ezenkívül három megyei tanács, a szak- szervezetek, a népfront és kü­lönböző üzemek. A közműve­lődéssel kapcsolatos teendők a tervek szerint a vezetőképzők tananyagába is belekerülnek. Az Országos Közművelődési Ta­nács nagy gondot fordít az ipari és mezőgazdasági dol­gozók, az ifjúság művelődésé­re. Kiemelten foglalkozott a munkásszállásokon, a lakótele­peken folyó kulturális élettel, a kórusmozgalommal és az ol­vasási mozgalommal. Orbán László és a felszólaló, újság­írók is szóvá tették a közmű­velődési intézményhálózat tár­gyi és személyi ellátottságának helyzetét: kevés a szakképzett népművelő és igen eltérő a művelődési otthonok állapota. A sajtótájékoztató résztvevői foglalkoztak a vállalatok kul­turális alapjának célszerű fel- használásával is. — Az Országos Közművelő­dési Tanács hosszabb távra tű­zi ki céljait. Azt akarja, hogy erősödjék a művelődést ösz­tönző társadalmi légkör, a köz- művelődési szemlélet. A fejlett szocialista társadalomban min­den gazdasági, társadalompo­litikai feladat művelt embere­ket igényel. Igaz, hogy a gaz­dasági feladatok az elsődlege­sek, mivel ettől függ a többi feladat megoldása. Ugyanak­kor fejlett gazdasági életet csak az általános műveltség el­terjesztésével alakíthatunk ki — hangsúlyozta végül dr. Orbán László, majd válaszolt az új­ságírók kérdéseire. Gállos Orsolya Uj autóbontó épül A használt autók új bontó­telepét alakítja ki Pécsett, az Ipari út mentén az AFIT 14. sz. Autójavító Vállalat, Az új létesítmény bejárata a Lég- szeszgyár utca felől lesz, tu­lajdonképpen az Irányi Dániel téri üzem költözik ide, a tága­sabb, kulturáltabb körülménye­ket biztosító helyre. A mintegy hárommillió forintos beruhá­zás tervei elkészültek, a kivite­lezés az elképzelések szerint még ezen a nyáron elkezdődik és az átadást a jövő év köze­pén szeretnék. A COMPACK Kereskedelmi Csomagoló Vállalat négy telepén évente mintegy 350 millió zacskó belföldi és import fűszerárut, mazsolát, földimogyorót és tisztítószert csomagolnak. Ma már termékeik többségét automata gépekkel tasakolják, dobozol­ják. Képünkön: automata gépekkel csomagolják a kávéféléket. A bírósági árverés tragikus olvasmányemlékeket idéző, mindig komor hangulatot éb­resztő dolog. Uzsorások és szerencsétlen adósok jutnak régebbről eszünkbe, ha ilyen hirdetmény kerül a szemünk elé. Újsághirdetés hírül ad­ta, hogy április 12-én egy Ilona utcai ház kerül nyilvá­nos árverésre a bíróság vég­rehajtó irodájában. Először az adós érkezik, ki­sírt szemű, festett hajú asz- szony. Iratokat, leveleket szo­rongat a kezében és sír. Az­után belép az irodába az idősebb úr, akinek követelé­sét van hivatva kielégíteni a soronkövetkező aktus. Végül az ügyvéd érkezik és a ve­vők, valamint az örök bíró­sági kíváncsiskodók, nézelő- dők. Megkezdődik az árverés, a bírósági tisztviselő közli, hogy a kikiáltási ár 162 000 forint (szakemberek becsér­téke alapján állapították így A vevőjelöltek visszaléptek Eredménytelen árverés meg) és a licitálni kívánók ennek a 10 százalékát, azaz 16 200 forintot kell hogy le­tétbe tegyenek. Ez a bánat­pénz, ami elvész akkor, ha a vevő később meggondolná magát. Sugdolódzás és halk, ám de izgatott hangú meg­beszélések kezdődnek. A két lakásból álló ház ugyanis nem beköltözhető. Az egyik vevőjelölt, aki családostól ér­kezett, már el is távozik, mert nem hozott magával elég pénzt. Egy fiatalasszony — ölében kisgyerekkel — taka­rékbetétkönyvet szorongat. Kiderül, hogy megtakarított pénzük csupán a vételár fe­lére lenne elegendő. Kölcsön kellene kérni, s ha a rokonok nem segítenek, akkor ugye odavész a bánatpénz. Az asszonyka még kérdezőskö­dik, fontolgatja a kockázatot, majd ő is távozik. Végül is egyetlen vevőjelölt sem ma­rad a végrehajtó irodában. Senkinek sem kell az Ilona utcai ház. Az árverés veze­tője kihirdeti, hogy vevő hiá­nyában eredménytelenül zá­rult az aktus. Mivel ez volt a második árverés az ügy­ben, így a hitelezőnek áll jogában a tartozás fejében a házat megvenni. Az idős úr él is a lehetőséggel, így a formaságok lebonyolítása után övé lesz az ingatlan. S hogy miért került sor az árverésre? Kell-e sajnálnunk a tulajdonost? Ezekre a kér­désekre a végrehajtó adott választ. Az ügy már hetedik éve húzódik, amikoris a mos­tani adós 170 000 forintot át­vett a ház fejében N. úrtól, aki abban reménykedett, hogy rövidesen megkapja a kulcsokat. Ök azonban be­csapták, s a bíróság ítélet­tel állapította meg, hogy visszajár neki a pénz. Az asszony azonban hét eszten­dőn át csak ígérgetett, hite­getett, s így került sor az ár­verésre. így hát a könnyek sem kelthetnek szánalmat a kívülállóban. Tegnap egyébként még egy árverés volt, egy Volvo került kalapács alá, ám erre sem akadt vevő. E. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom