Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-26 / 85. szám

a Dunántúlt Tlaplo 1978. március 26., vasárnap Tájékoztató a gépjárművek rendszámtábla- ellátásáról Az utóbbi időben egyre több szó esik autós körökben arról, hogy a gépjárművek rendszám­táblái megváltoznak. A Belügy­minisztérium azonban nem ter­vezi a rendszámtáblák megvál­toztatását, a jelenlegi rend­számtáblákat. a rendszám-elosz- tásrendszerét, s ezzel össze­függésben a gépjárművek nyil­vántartását jónak tartja. Előre­láthatólag a rendelkezésre ál­ló rendszámkeretből még hosz- szú időn át ki tudják elégíteni az autósok igényeit. Nem kell tehát attól tartaniuk a személy- gépkocsit ’ vásárló állampolgá­roknak, hogy kocsijuknak nem lesz rendszámtáblája. Ha a „V"-elsőbetűs • rendszámtáblák elfogynak, megkezdik a „P" el­sőbetűs rendszámtáblák kiadá­sát és ezt majd követik a továb­bi betűk. Húsz év alatt — 1958 óta — eddig összesen négy be­tűt használtak fel első betű­ként. Többirányú tudományos kuta­tás igazolja, hogy a két betű — négy szám megoldás az észlel- hetőség, olvashatóság szem­pontjából a legkedvezőbb. Az olvashatósági viszonyszóm a ku­tatások szerint a legjobb ered­ményt mutatja. Országunk te­rületét, a gépjárművek számát figyelembe véve a területi (me­gyénkénti) jelölés és nyilvántar­tás nem lenne célszerű. Ha­zánkban még hosszú ideig nem lesz olyan nagyszámú gépjár­műpark, ami ezt indokolná, s ugyanakkor a rendszámok ki­adását is nagymértékben meg­nehezítené. Jelenleg a rend­számtábla-gyártás folyamatosan a betűk és a számok sorrend­jében egységesen történik, ugyanígy az elosztás is. Ez ne­gyedannyi munkát igényel, mint területi bontásban. Az állam­polgárok számára is több után­járást igényelne, ha egyik me­gyéből a másikba költözés ese­tén rendszámtáblát kellene cse­rélni. A jövőben az elvesztett, vagy a használhatatlanná vált rend­számtáblák helyett a rendőri szervek nem adnak új rend­számtáblát, hanem a régi rend­számtáblát gyártják majd újra. Az újragyártás idejére az üzem­bentartók ideiglenes rendszám- táblát kapnak. („E” betűjelzés, négy szómmal.) Minden munkát a gépek végeznek Húsvéti sütés a kenyérgyárban Minden rendben van, ha a pék és a karbantartó ül — Megdöntöttük a tavaly húsvéti csúcsot - fogad dr. Naumov István, a Pécsi Sütő ipari Vállalat főmérnöke. Fel sorolja mi minden került a pé csiek ünnepi asztalára: elő szállítással tíz vagon kenyér 30 ezer zsemlecipó és vekni 100 ezer zsemle, 70 ezer kifli 9 ezer sima és foszlós kalács. Az édesszájúak kedvére 6 ezer piskóta és csokitorta, 95 ezer túrós, lekváros és más töltelé- kű áru került a boltokba. Az elmaradhatatlan mákosbejgli­ből 3800-at sütöttek, diósból viszont egyet sem, mert drága a dió és nem akarják az évek óta stabil 19 forint helyett mondjuk 25-ért adni a félkilós rudat. ünnep előtti műszak a ke­nyérgyár gyártócsarnokában. Szombat délelőtt. A gépek kö­rül a melegben és zajban 60 ember szorgoskodik fityulában, péksapkában, köpenyben. Goják János vonalvezető most éppen dagaszt. — Mindent a gépek végez­nek, én csak irányítok — egé­szíti ki Horváth Zoltán gyár­vezetőt, kalauzomat. Három garaton érkezik a liszt, a kovász és a sálé a da­gasztógépbe. Itt dől el milyen keménységű, lágyságú és hő­mérsékletű tészta utazik tovább a gyártósoron. Az osztógép hasítja ki a tésztacsíkból a ki­lós kenyeret adó 113—115 de- kós tömböket, melyek a szala­gos gömbölyítőbe tartanak. A köztes pihentető végzi az elő- kelesztést, innen a kúpos göm­bölyítőbe, a hosszformázóba és a kanalas felhordóba kerül a massza. Erre a hat gépre Wolf Hermanné ügyel.- Óránként ezer darabot kell továbbítanunk. Hajdú János vonalvezető a kelesztő és a kemence ura ezen a soron. Ma is vagy tíz kilométert gyalogolt, ellenőrzi a kelesztő láncsorait és a mű­szereket. A kelesztő vászontar­tóiban 52 percig vendégeske­dik a nyers kenyér, innen az alagútkemencébe tart. A kém­lelő ablakon látni: a fehér vekni pirosodik, barnul, majd 34-35 perces több száz fokos hő hatására ropogósra sülve kibuknak a kilósak az elszedő- be. Halász Imréné kétórás vál­tásban, hol az elszedőben, hol a rekeszelőben dolgozik, napi 30—40 mázsa kenyeret mozgat. A forró kenyér a védőkesztyű alatt is égeti a kezét. A reke­szelőben egy-egy műanyag re­keszbe 15 db kihűlt kenyeret tesz.- Melyikbe könnyebb pakol­ni? A rekeszbe, vagy a konté­nerbe?- Jobb a konténerbe, óvja a kenyér minőségét és a boltban csak a vevő nyúl hozzá. A tmk-szobában Terleczky Jenő készenlétben: addig jó, amíg a pékek és mi, műszeré­szek is csak „ülünk”. Fél tizenegykor leállt a da­gasztó, tisztítják a gépeket, el­készült a 700 mázsa kenyér, ta­karítanak. Délre befejeződik a két ünnep előtti műszak. Murányi László Ami a borítékon kívül van Szociális, kulturális juttatások a MÉV-nél Tavaly 388 fő fejezte be tanulmányait A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat tavaly a dolgozóinak egy­ötödét üdültette, a beutaltak 60 százaléka fizikai állományú. Többségüket saját üdülőiben és hétvégi üdülőtelepein: Bala­tonmária-fürdőn, Balatonfüre- den, Harkányban, Orfűn és Mo­hácson. Csereüdültetésen 220 házaspár járt az NDK-ban, 73 nagycsalád gyermekét pedig in­Két hel/en a Magyar írók Boltja Bertók László dedikál (Kopjár felvétele) „Vevőink eljönnek utánunk..." Húsvéti könyvvásárlás, kétszeres forgalom A pécsi könyvbarátok évek óta némi aggodalommal tekin­tenek a Magyar írók Könyves­boltja kirakatára: vajon med­dig látjuk még?... A Pannó­nia Vendéglátó Vállalat és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat közötti megállapodás sze­rint ugyanis, ha rákerül a sor, a Magyar írók Boltjának ki kell költöznie. Mint korábban hírül adtuk, a népszerű könyvesbolt március 15. óta két helyen áru­„aranyérmes” vadgazdálkodás „Közreműködtünk a vadász- társaságok és gazdálkodó egységek együttműködési megállapodásaiban; vélemé­nyeztük és elősegítettük a bér­leti szerződések meghosszab­bítását; megnyitottuk a va­dászklubot, elfogadtuk műkö­dési szabályzatát, jóváhagy­tuk programját; megszervez­tük és beindítottuk a hivatá­sos és sportvadászok tovább­képzését; elkészítettük és jó­váhagytuk a Vadász-szövet­ség centenáriumának rendez­vény-sorozat programját; kez­deményezésünkre megnyílt a vadászbolt...” íme, egy csokorravaló a MAVOSZ Baranya megyei In­téző Bizottságának jelenté­séből, amelyet a tegnapi me­gyei közgyűlésen vitattak meg a vadászok. Az IB beszámolt az elmúlt évben végzett mun­káról — egyértelműen meg­Vadászat a centenárium jegyében Közgyűlésen számolt be a MAVOSZ Baranya megyei Intéző Bizottsága állapítható, hogy a vadász- társaságok eredményesen gazdálkodtak, jó munkát vé­geztek Baranyában. A közgyűlésen, amelyet a Pécs városi Tanács nagyter­mében tartottak, részt vett Czégény József, a megyei vb tagja, az MSZMP Baranya megyei bizottságának titkára, dr, Baracs József, a Baranya megyei Tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője, Kollár Lász­ló rendőralezredes, a Bara­nya megyei Rendőrkapitány­ság igazgatásrendészeti osz­tályának vezetője, s a MA­VOSZ képviseletében Bereg­szászi György, az országos szövetség Baranya megyei instruktora. Dr. Gyöngyösi János, az IB titkára köszöntötte a meg­jelenteket, majd Farkas János megyei fővadász adott a ko­rábban írásban megküldött anyaghoz szóbeli kiegészítést. Ezután megvitatták a beszá­molót. A vitában sokan fel­szólaltak, szóba került a go­lyós fegyverek vásárlásának lehetősége — pontosabban felhívták a figyelmet arra, hogy a lehetőségek korláto­zottak. Elmondták, hogy ren­geteg olyan terület van, amelyet a mezőgazdaság nem hasznosít, a vad kitűnően megbúvik, ezeket viszont rend­szeresen felgyújtják ... Nem tudni, miért. Válasz is jött erre: ezekre a területekre öt­ven éves szerződéseket köt­hetnek, eszmei bérért adják át a vadásztársaságoknak. A fegyelmi bizottság jelentésé­ből kiderült, hogy itt-ott baj van a demokratizmussal. A jövőben figyelembe kell ven­ni a tagság véleményét, a tár­saság döntéseiben a demok­ráciának jobban kell érvé­nyesülnie. Közeledik a MA­VOSZ százéves jubileuma. Ez alkalomból filmet készített az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója, nemsokára be is mutatják a Keleti-Mecsekről szóló fil­met. Megírják a megye va­dászatának történetét is — ez a kiadvány is méltó emléket állíthat e nemes szenvedély­nek. A közgyűlésen Beregszászi György adta át a MAVOSZ legnagyobb kitüntetését, a Nimród Emlékérmet dr. Gyön­gyösi Jánosnak, Nemeskéri Lászlónak, dr. Baracs József­nek és Papp Imrének.- kp ­sít még egy ideig: a Pannónia épületében és új helyén, a Kossuth L. utca 21. alatt, á volt Antikvárium helyiségében. Az első tíz nap tapasztalatairól érdeklődtünk Hartung József- nétől, a bolt vezetőjétől. — Elfogultság nélkül állítha­tom, hogy vevőink hamar ide­találnak, azaz eljönnek utá­nunk ... — mondotta. — Pénte­ken volt az első rendezvé­nyünk: Bertók László és Halla- ma Erzsébet dedikálta új köte­tét. Úgy érzem, megtaláltak bennünket. Az érdeklődők szá­ma körülbelül megegyezett azokéval, akik a régi helyün­kön kerestek meg hasonló rendezvényeken ... És ez nagy öröm számunkra. — Még egy ideig két helyen árusítunk, de ha egy kicsit kö­rülnéz, meggyőződhet arról, hogy vevőink hamar ide talál­tak, eljönnek utánunk. Igyek­szünk ugyanazzal a választék­kal szolgálni részükre, mint a korábbi helyünkön. Gyakorla­tilag mindkét helyen ugyanazt árusítjuk. Pontosabban: kérjük, hogy a könyvújdonságok iránt itt, az új helyünkön érdeklőd­jenek. Mivelhogy azok és álta­lában a kevés példányszámú kötetek ide érkeznek. Ezenkí­vül könyvcsekkre, illetve elő­jegyzett sorozatokra csak itt lehet vásárolni. — Érezni-e, hogy nálunk a húsvét is ünnep? — Igen, határozottan ... Ka­rácsonykor általában meghá­romszorozódik a forgalom, je­lenleg az utóbbi napokban mintegy kétszeresére növeke­dett átlagos forgalmunk ... (w. e.) gyenes vakációra vitték. Mindez 2,6 millió forintjába került a vállalatnak. Mi kell ahhoz, hogy a dol­gozó jól érezze magát a mun­kahelyén? Kedvező munkafel­tételek, jó munkahelyi légkör, jó kereseti lehetőség és sok más, amit nem tartalmaz a bo­ríték. Pihenési, művelődési, szó­rakozási lehetőségek és az is, hogy lakáshoz juthassanak. Azt valamennyien tudják, minél job­bak a gazdasági eredmények, annál többet lehet ilyen célokra fordítani. A MÉV gazdaságilag jó évet zárt. Csökkent létszámmal is öt százalékkal növelték az egy fő­re jutó termelési értéket. Ennek köszönhető, hogy a bérszínvo­nal átlagban 3925 forinttaf emelkedett és elérte az évi hat­vanezret. A közvetlen anyagi ösztön­zésre szánt összeg 1 760 000 fo­rintot tett ki, a munkaverseny- mozgalmak élenjáróinak jutal­mazására majd egymilliót fi­zettek, a törzsgárdatagok egy­milliónál is többet kaptak, a ki­váló dolgozók megközelítően kétmilliót. Tanulmányi ösztöndíjakra százezer, lakásépítési támoga­tásra — vissza nem térülő — kétszázezret vettek fel a jogo­sultak. A szociális juttatások legna­gyobb tételét jelentő kedvezmé­nyes üzemi étkeztetés 4,5 mil­lió forintot tett ki. Másfél mil­liónál is többet költöttek a kul­turális és sport célokra. Se­gélyre — nyugdíjasoknak, egye­dülállóknak és száz nagycsa­ládnak — félmilliót fordítottak. Anyagilag is támogatták a kö­zép- és főiskolákon tanulókat, óvodát, napközis iskolát, szo­ciális otthont. Saját jóléti in­tézményeik üzemeltetésére és fenntartására több mint félmil­liót, gyermekintézményekre 37 ezret és ifjúságpolitikai célok­ra 303 000 forintot adtak. A lakáshelyzet a MÉV-nél is „fájó pont”. Évi 400 lakással megoldhatnák az új dolgozók és a családalapítók lakásprob­lémáit, de ennyi lakással nem számolhatnak. Támogatják a házépítőket, az önálló lakást építőket. (A családiház-épitők vannak a legnagyobb gondban, de a külső tényezők sújtják a vállalatot is. Tavaly 925 dolgo­zójuk összesen 6189 fizetés nél­küli szabadságot vett ki—több­ségük építkezés miatt. (Bá­nyász családiház-építési akciót szervezett az Ércbánya Pécsett a Hajnalka utcában — itt jö­vőre 73 család talán költözhet is — és Pellérden. Tavaly a sa­ját otthont teremtők közül 230-an majdnem 16 milliós tá­mogatást kaptak. Megtartani a dolgozókat — ez vezérli a vállalat gazdasági vezetőit és a szakszervezetet. Biztosítják a tanulási feltétele­ket, anyagi támogatást nyújtó nak. Tavaly az általános isko­lától az egyetemig 388-an fe­jezték be tanulmányaikat Több mint háromszázan lépték ma gasabb osztályba: betanított munkások vagy szakmunkások lettek. A fizikai állományúakból negyvenen szerezték meg a má­sodik szakmájukat, a nem fizi­kaiak közül majd félezren vet­tek részt a különféle szakmai továbbképzéseken. Az egész­ségügyi ellátás színvonalát is fejlesztik, az üzemegészségügyi hálózatuk a dolgozók 97 szá­zalékát „szűrte" le az elmúlt esztendőben. Mit terveznek a MÉV-nél erre az évre? A jóléti — kulturális alapra és szociális juttatásokra 11,3 millió forintot adnak, a ta­valyinál egymillió forinttal töb­bet. Ezek az összegek nem tar­talmazzák a munkásszálló, a szállítás, a munkaruha és egy sor más szociális juttatásra szánt tízmilliókat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom