Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-11 / 70. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nuniö XXXV. évfolyam, 70. szám 1978. március 11., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Nem is olyan kevés! Mezőgazdaságunk 1977-ben több mint tizs^pzalékos termelésnövekedést mutatott fel. Az 1978. évi terv pedig 2—3 százalék további emelést irányoz elő. Az idei két-három százalékos termelésnövekedés azonSikerrel teljesítették a feladatot Visszaérkezett a Szojuz—28 űrfiajá szovjet és csehszlovák utasa ban nem is olyan kevés, sőt teljesítéséhez jelentős erőfeszítésre lesz szükség. Magyarázatért az elmúlt évekhez kell fordulnunk. Két esztendővel korábban, 1976-Sán számos kedvezőtlen természeti, időjárási tényező együttes hatására a mezőgazdaság hozama nemcsak a tervtől maradt el, de az előző évi szint alá is esett. 1977 viszont kivételes jó esztendő volt a mezőgazdaság történetében. A sikerhez, a magas termelési eredményekhez azonban nemcsak a szakma járult hozzá, szinte az egész ország is. A zöldségtermesztés és még néhány ágazat jó eredményeit olyan társadalmi méretű mozgalom segítette, amire minden esztendőben nem is lennénk képesek. Most ezt a tavalyi rekordszintet kell még két-három százalékkal felülmúlni. Milyen gondokat jelent ez? Minden termelési ágazatban, igy a mezőgazdaságban is vannak tartalékok. Tavaly ezek nagy részét már hasznosítottuk. Nemcsak a külső erőkkel is" támogatott zöldség- és gyümölcstermesztésben, hanem például a kedvező közgazdasági viszonyok közé helyezett tejtermelésben is. Amit a tehenek körül pusztán „odafigyeléssel" meg lehetett oldani, azt tavaly már el is értük. Az árak és önköltségek viszonyát tekintve a mezőgazdasági termelés néhány területen a tűrési határokhoz érkezett. Ezek nem jelentéktelen részkérdések. Ide tartozik a kukorica — egyik legfőbb termékünk —, amelynek átvételi ára sokfelé már nem fedezi a termelési költségeket. De a sertéshizlalásban és a baromfitenyésztésben is „az utolsó 5 percben" vagyunk, az ösztönzés hatásosságát rövidesen felül kell vizsgálni. A két-három százalékos termelésnövelés célkitűzése azonban reális. A legtöbbet az eddig elmaradott, vagy közepes szinten gazdálkodó üzemektől, ezek „felzárkóztatásától" várhatjuk. Csakhogy ezek az üzemek nem véletlenül voltak eddig elmaradottak vagy közepesek. Az elmúlt esztendőkben éppen a legjobbaknál sikerült mindig a leggyorsabban az addig is magas szint fokozása, és a gazdaságok alsó harmadba tartozó csoportját sikerült a legnehezebben megmozdítani. Ennek okai nemcsak a természeti adottságokban, hanem a köz- gazdasági környezetben is keresendők. A hivatalos megnyilatkozások és a konkrét tervek az idei esztendőre kiegyensúlyozott ellátást ígérnek. Reméljük, igy lesz. Am hangsúlyoznunk kell, hogy a tervek teljesítése nemcsak a mezőgazdasági üzemek vezetőitől, a téesz-tagoktól és állami gazdasági dolgozóktól, hanem az ipartól is függ. A magyar gépipartól és vegyipartól, valamint a mezőgazdaság számára szükséges gépek és anyagok importjától. A mezőgazdaság sikerei eddig is a két főágazat összefonódásából születtek. Reméljük, hogy az egymásrautaltság és az egymást segítés záloga lesz a további fejlődésnek is. Baranya országgyűlési képviselőinek tanácskozása Pénteken délután, moszkvai idő szerint délután háromnegyed öt órakor a kazahsztáni Celinogradtól mintegy 310 kilométerrel nyugatra földet ért a Szojuz-28 űrhajó Alekszej Gubarev szovjet és Vladimir Remek csehszlovák űrhajóssal. A két űrhajós — akik nyolc nappal ezelőtt, március 2-án indultak el úticéljukhoz — a Szal- jut-6 űrállomáshoz, délután 13.23 perckor kapcsolta szét űrhajóját és az űrállomást, majd a Szojuz-28-at ráállította a visszatérő pályára. A megadott időpontban működésbe léptek a fékező rakéták, az űrhajó mielőtt az atmoszféra sűrűbb rétegeibe ért, leválasztotta a vissza nem térő részeket, majd megkezdte az ereszkedést. A Föld felszíne fölött nagy magasságban kinyílt a hatalmas ejtőernyő, majd köz(Folytat ás az 5. oldalon) Az országgyűlési képviselők Baranya megyei csoportja tegnapi ülését az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójában tartotta, melyen részt vett Bocz József, a megyei párt-vb tagja, a Baranya megyei Pártbizottság titkára. Dr. Szabó József, a képviselőcsoport elnökének vezetésével megvitatták az ország- gyűlés soron következő ülésén szereplő belkereskedelmi törvény tervezetét és kialakították a csoport ez évi munkaprog- ra mját. Békés Sándor stúdióvezető ismertette munkájukat, eredményeiket. távlati fejlesztési tervüket és bejelentette: 1978. július 1-től kísérleti jelleggel a televízió havi 30 percben megkezdi a pécsi stúdió német és szerb-horvát nemzetiségi műsorainak sugárzását. A tanácskozáson felszólalt dr. Kása Ferenc, a Baranya megyei Pártbizottság osztály- vezetője. Műszaki és közgazdasági tudományos hetek Gazdasági növekedés struktúraváltás növényvédőszerekről vagy gyógyszerféleségekről, a járműiparon belül az autóbuszról, vagy a vontatóhajók gyártásáról. Rné Dr. Hois János, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesének előadása Pécsett Lakásokat, óvodákat, bölcsődéket építenek Ünnepi közgyűlés a Pécsi Építőipari Szövetkezetnél Több év után újra nyereségesen gazdálkodtak Idén: 135 lakás, egy óvoda és egy bölcsőde Miért legfontosabb kérdése ma a magyar gazdaságnak a termelési struktúra átalakítása? Erre a kérdésre adott választ tegnap a műszaki és közga- dasági tudományos hetek keretében a Pécsi Tudomány- egyetemen megtartott előadásában dr. Hoós János kandidátus, a közgazdasági tudományok doktora, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztály- vezető helyettese. Napjainkban a gazdasági fejlődés külső és belső feltételei jelentősen megváltoztak. Az új és várhatóan hosszabb ideig tartó feltételekből mindenekelőtt az következik, hogy a termelési szerkezet fejlesztésének meggyorsítása parancsoló szükségszerűség. S noha ma a külső tényezőkről több szó esik, a belső feltételek megváltozása önmagukban is kikényszerítették volna a lépést az extenzívről az intenzív fejlesztésre történő áttérésre. Fogytán az ország munkaerő- tartaléka: míg 1950-től 1975- ig mintegy egymillióval nőtt a munkaerő-létszám, 1990-ig csak újabb 100 000—150 00Ó főre számíthatunk. Csökken tehát a társadalmi munkaidő- alap is. Életszínvonal-politikai céljaink eléréséhez a hosszabb távon évi 5—5,5 százalékos gazdasági növekedésre van szükségünk. Ezt a növekedési ütemet csakis a nagyobb gazdasági hatékonyság garantálhatja, ehhez pedig át kell alakítani a' termelés struktúráját. Ezt sürgetik a külgazdasági változások is, amelyek a világpiacon versenyképes termékek exportjának fokozására késztetik a magyar gazdaságot. Ehhez az iparban nagyfokú szelektivitásra, a gazdaságtalan termékek visszaszorítására van szükség. Ezt a strukturális átrendezést a korábbinál kevesebb munkaerővel, a korábbinál lényegesen drágább nyersanyaggal és energiával, a külkereskedelem lelassulása mellett kell elvégezni. A kívánt növekedési ütem tartása mégis reálisan megvalósítható, ezt egy sor pozitív tényező segíti. Ilyen mindenekelőtt az enyhülés. ami lehetővé teszi tőkés kapcsolataink fejlesztését, a kooperációk bővítését. A korábbinál lényegesen kvalifikáltabb munkaerő képes a modern technika hatékony adaptálására, a műszaki fejlesztés meggyorsítására. Az iparban is csökkenteni kell a hazai — gyakran párhuzamos — kutatások számát. Magyarországon ma 80—90 000 ember foglalkozik kutatással, amire évi 15 milliárd forintot fordítunk. A mezőgazdaság, amely az elmúlt időszakban a világ legmagasabb színvonalú technikáját adaptálta, jó példa rá, hogy nem kell mindent magunknak kikutatnunk. Licencvásárlásokkal és adaptációkkal az iparban is gyors és hatékony eredményeket érhetünk el. Az előadást követő konzultáción dr. Hoós János, a pécsi, baranyai műszaki és köz- gazdasági szakemberek kérdéseire válaszolva rámutatott, hogy vezető ágazatok — vegyipar, gépipar — helyett ma már vezető, vagy vivő gyártmányokról kell beszélni, egyes Közel három évig tartó hullámvölgyből került ki az elmúlt év eredményei alapján a Pécsi Építőipari Szövetkezet, amely tegnap tartotta 25 éves fennállását is jubiláló közgyűlését a Petőfi moziban. Érthető, hogy László Imre szövetkezeti elnök megköny- nyebbülten köszöntötte az ünnepi közgyűlésen megjelent közel 450 szövetkezeti tagot, valamint az elnökség tagjait, köztük Koós Lászlót, a Baranya megyei Pártbizottság osztályvezetőjét, Maletics Miklóst, a Pécs városi Ipari Szövetkezetek pártbizottságának titkárát, Szabó Jánost, a Pécsi városi Pártbizottság munkatársát. Az elnöki beszámoló egy sikeres gazdasági évről adott tájékoztatást. Termelési tervüket 8 millió forinttal teljesítették túl, a szövetkezet elmúlt évi árbevétele 116 millió forint volt. Komoly fordulat a szövetkezet életében, hogy a több éven keresztül tartó veszteséges gazdálkodás után az elmúlt évben a tervezett Ttyereségüket is jóval megduplázták, és azt á szövetkezeti tagok örömére 7 millió forintra növelték. Ugyancsak a jó gazdálkodás eredménye, hogy az elmúlt évben a tervezettnél 2,5%-kal több bért tudtak fizetni, és a szövetkezeti vagyont 5 millió forinttal gyarapítva 40 millió forintra növelték. Ezek a sikeres szövetkezeti eredmények. És mit kapott az elmúlt évben a megye és Pécs városa a szövetkezettől? A tervezett 175 lakás helyett 191 lakást adtak át a Pécsi Építőipari Szövetkezet munkásai, ebből 146-ot Pécsett, Lvov- Kertvárosban. „Elbizakodottságra, irreális optimizmusra még a felsorolt eredmények után sincs semmi alapunk" — mondta a vezetőség nevében a szövetkezet elnöke, amikor az 1978. évi feladatokról szólt. 135 lakást kell átadnunk Pécsett, ebből 75-öt az év első felében, 50 személyes óvodát és 40 személyes bölcsődét várnak tőlünk Lvov-Kertvárosban — határidőre. Nyereségüket 8 millió forintra tervezik ez évben, és a szövetkezeti tagok bérszínvonalát 7%-kal kívánják növelni. Ehhez továbbra is céltudatos és következetes szövetkezeti vezetés, egységes és jó légkörben dolgozó kollektíva szükséges, melynek feltételeit az elmúlt év sikeres zárása is megalapozhatta.
