Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-10 / 69. szám

1978. március 10., péntek Dünantmt napló 3 MM társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekményekből szár­mazó kár 1976-ban több mint 7 millió forint volt megyénkben. A Baranya megyei Rendőr-fökapitány- ság népgazdasági és tár­sadalmi tulajdon védelmi osztályán elkészült az 1977. évi értékelés. — Az elmúlt évben csökkent a társadalmi tu­lajdon sérelmére elköve­tett, ismertté vált bűncse­lekmények száma, mintegy 11—12 százalékkal. Csök­kent a kárérték is: mint­egy 4 millió forint volt — mondja dr. Nagy Árpád, alezredes, az osztály ve­zetője. Kevesebb a lopás, a hanyag kezelés, az orgazdaság Az építőiparban ötszörösére nőtt- a visszaélések száma Bölcsődés gondozónők továbbképzése Szeptembertől már kezdődnek Budapesten azok a képzések, melyek a bölcsődei, csecsemő- otthoni dolgozók szakmai to­vábbfejlődését szolgálják. A Bölcsődék Országos Mód­szertani Központja és az Egész­ségügyi Minisztérium megálla­podása értelmében a képzéssel a szakmai, elméleti, gyakorlati, illetve a munkaszervezési és ve­zetési ismereteket bővítik. A szakosító indulásának első évei­ben főként a kisebb bölcsődék vezetőit, helyetteseit és a rész­legvezető gondozónőket isko­lázzák be. A tízhónapos tanfo­lyamra érettségivel, stakképesí- téssel és legalább hároméves gyakorlattal rendelkező gondo­zók közül a sikeres felvételi vizsgát tevőket veszik majd fel. GyermeknfiBYógyászali osztály Pécsett Dél-Dunántúl betegeit fogadják Nem kell beutaló A gyermeknőgyógyászat fia­tal tudomány. A negyvenes évek elején épp egy magyar szakorvos, dr. Dobszay László javasolta a megkülönbözteté­sét. Budapestet és Debrecent követően egy évvel ezelőtt — Pécsett a POTE Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikája szervez­te meg szakrendelését a hat­ágyas gyermeknőgyógyászati osztállyal együtt. — Miből adódik a csökke­nés? — Kevesebb a lopás, a ha­nyag kezelés, az orgazdaság. Kismértékű növekedés tapasz­talható a betöréses lopás, sik­kasztás, csalás, rongálás bűn- cselekményeknél. A betöréses lopás jellemzői: alkalmi elkö­vetők és általában a kis kár- érték. A sikkasztásnál és a csalásnál is jellemző az al­kalmi elkövetés, de gyakori, amikor a tettes huzamosabb időn át, folyamatosan követi el bűncselekményét. Kirívó példák — Melyik terület adta a legtöbb munkát? — Az építőipari, ahol pél­dául a sikkasztások száma csaknem ötszörösére nőtt. Konkrétan említhetném példá­ul a dolgozók étkeztetési térí­téseivel történt visszaéléseket. De a kezelésre bízott építő­anyagokkal is nem egy eset­ben történt manipuláció, nem volt megfelelő az elszámolás. Kivitték az anyagot a raktár­ból, aztán görbe úton eladták. A kereskedelem területén is csökkenés tapasztalható — leggyakoribb a hívatlan láto­gatók által elkövetett lopás, betöréses lopás. Szervezett, nagy kárt okozó üzleti lopás 1977-ben nem vált ismertté. A szövetkezeti kereskedelemben viszont nőtt a bűncselekmények száma. A szállítás, hírközlés területén nem jelentős a bűn- cselekmények száma, azonban e területen belül a közúti szál­lító vállalatokra és a postára jut az elkövetett bűncselekmé­nyek 35—40 százaléka. A postánál viszonylag gyakori a sikkasztás, amelyet számos kéz­besítő, hírlapárus, egyszemé­lyes postahivatal vezető követ el. De itt is a kis kárérték a jellemző és döntően a posta belső ellenőrzése deríti fel a visszaéléseket. Befejeztük a vizsgálatot egy postahhdbtal vezetője ellen — 86 000 forin­tot sikkasztott, és az ügyet vádemelési javaslattal átadtuk az ügyészségnek. Ezen a terü­leten az összeg nagyságát il­letően az említett példa kirívó. — Hadd hangsúlyozzam: a statisztika ismertté vált bűn-, cselekményekről készül. Az így kapott adatok általában a tár­sadalmi tulajdon fokozott vé­delméről tanúskodnak. Kiváltó okok — A bűncselekményeket ki­váltó okok közül, melyek a legjelentősebbek? — Nem a létfenntartási szükséglet miatt követik el _a társadalmi tulajdont károsító bűncselekményeket. Az okok között a túlzott anyagiasságot, a munka nélküli jövedelem- szerzésre törekvést említem, vagy olyan életmódnak az igénylését és vitelét, amely meahaladja az illető anyagi lehetőségeit. Számos gyár por­tai ellenőrzése hiányos. Meg­történt, hogy hosszabb időn át mintegy 87 000 forint érté­kű alkatrészt loptak ki a mű­helyből és vittek el. Nem min­den portán végzik el szaksze­rűen például a gépkocsik el­lenőrzését; mit és mennyit visznek ki az üzemből. Pedig csak a szállítási bizonylatokon feltüntetett tárgyak juthatná­nak kapun kívülre! Gyakori a kötelező számviteli és bizony­lati rend hiánya, illetve a ki­alakított rendhez kapcsolódó kötelezettségek elmulasztása. A külső és belső ellenőrzés hiánya, lazasága, szakszerűt­lensége is a bűncselekmény el­követési lehetőségeit gyara­pítja. Deviza-bűn­cselekmények — A témához tartozik a népgazdaság érdekeit sértő deviza-bűncselekmények vizs­gálata is. — Igen. Hasznos, kell, jó dolog az idegenforgalom. De fokozott figyelmet is érdemel, mert a deviza és vámbűncse­lekmények is jobbára erre a területre koncentráltadnak. Em­líthetem például különböző áruk vásárlását külföldi ma­gánszemélyektől — lásd har­kányi farmerpiac... — Kül­földi valuták illegális meg­szerzése, vásárlása. Jelenleg például nyomozásunk ismeret­len külföldi személy ellen, aki Pécsett hamisított NSZK-száz- márkásokat adott el magyar állampolgároknak! Megtörté­nik: magyar állampolgárik -p maximális összeget veszik fel turista utakra azzal az indok­kal, hogy hosszabb időt szán­dékoznak külföldön tölteni. De az illető néhány napon belül visszajön — azt a valutát pedig, amit kapott, elvásárol­ja üzleti céllal. Jogtalan a valuta ilyen célra felhasználá­sa. Történt más eset is: az il­lető az NSZK-ban örökséghez jutott, de nem jelentette a Nemzeti Banknak. Ehelyett fel­vette a több ezer márkát az NSZK-ban, majd Bécsben át­váltotta forintra és ezt a fo­rintot akarta illegálisan behoz­ni az országba. Nem csak rendőrségi ügy — Hangsúlyozni kívánom: a társadalmi tulajdon védelme nem kizárólag rendőrségi ügy. Alapvető feladatai vannak eb­ben a különböző ellenőrzést gyakorló szerveknek és termé­szetesen az állampolgároknak is. A rendőrség nagy figyelmet fordít a bűncselekmények elkö­vetésének megelőzésére. Az el­múlt évben is például több­száz jelzést küldtünk üzemek­nek, vállalatoknak, intézmé­nyeknek, ahol lazaságokat ta­pasztaltunk a társadalmi tu­lajdon védelmében. A meg­előző munkában az ellenőrzés hatékonyságának növelését is­mételten hangsúlyozom. Garay Ferenc Kitüntetett baranyai nők A közösségért dolgoznak A nemzetközi nőnap alkalmából az Elnöki Tanács Füzes Eleknének, az MSZMP sásdi járási Bizottsága és vb-a tagjának, nőfelelősnek, a gerényesi általános iskola igazgatójának a Munka Érdemrend bronz fokozatát adományoz­ta. Ugyancsak a Munka Érdemrend bronz foko­zatával tüntették ki Perlaky Terézt, a Volán 12-es Vállalat jogsegélyszolgálatának ügyinté­zőjét, a vállalati szakszervezeti bizottság nőbi­zottságának vezetőjét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa dr. Al­ler Máriát, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa nőbizottságának tagját a Szakszerve­zeti Munkáért kitüntetés arany fokozatával tün­tette ki. A kitüntetést szerdán Budapesten, a Parlamentben, illetve a SZOT székházában ad­ták át. Füzes Elekné Perlaky Teréz Dr. Aller Mária épzeljenek maguk elé egy folyton mosolygó, gyak­ran és jóízűen nevető, közép- termetű, barna asszonyt, aki hol előrehajol, majd hátradől a fotelban, többször is végig­simítja a haját és gyakran kapja fel a cigarettásdobozt. Azt mondja, képtelen „vigyázz- ban ülni”. Folyton gyerekek között élt, hozzászokott a moz­gáshoz. Füzes Elekné szombathelyi születésű, Kaposvárott végezte a tanítóképzőt, s jövőre lesz huszonöt éve, hogy a sásdi járásban kezdett tanítani. A jubileum alkalmából utazni akart. Leningrádba. Hogy mi­ért éppen oda? Talán, mert történelmet tanít, talán hobby­ja a II. világháborúval foglal­kozó könyvek olvasása, s ta­lán azért is, mert egyszer más­fél hónapot együtt feküdt a kórházban egy Leningrádból származó asszonykával. Füzesné 1962. óta tagja a Sásdi járási Pártbizottságnak — nőfelelős — 1970 óta pedig a végrehajtó bizottságnak. Emellett párt- és KlSZ-propa- gandista és a helyi vöröske­reszt titkára. Viszonylag kevés nő járt még az MSZMP Bara­nya megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának szakosítójá­ra, amikor ő elkezdte. Most is tanul. Szakmai tanfolyamra jár, 13-ára szakdolgozatot ké­szít. A tanulás az igazgatói munkakör, a tanítás mellett vállalta azokat a megbízatáso­kat, melyekkel közösségeket szolgált. A másoknak szabad időt jelentő délutánokon, es­téken dolgozik azokon a fel­adatokon, melyeket társadalmi munkában vállalt: — Úgy érzem, a szakmai és a társadalmi munka együttje­lenti számomra a hivatást. MM vázában levő piros szek- fűvel a vállalati pártbi­zottság köszöntötte a kitünte­tése alkalmából: — Még mindig meghatott vagyok, s talán egy kicsit fá­radt is.az izgalomtól — mond­ja Perlaky Teréz. Életemben először jártam az Országház­ban, s megsokszorozta az örö­möm, hogy pont kitüntetés al­kalmából ugye, arról kellene beszélnem, hogy miért kap­tam? Nem tudok olyan ki­emelkedő eredményről be­számolni, ami egyedül az én munkám gyümölcse. Én csak dolgoztam és igyekeztem kö­vetkezetes lenni. A nőpolitikái határozat óta nagvon szép eredményeink vannak. Csak példaként mondom: 1970 előtt egyetlen női vezetőnk sem volt. Ma van egy főosztályvezető nő, több osztályvezető, illetve helyettes csoportvezető, vala­mint közvetlen irányítói mun­kakörben is sokan dolgoznak. Ezt együtt, a vállalat párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetésével értük el. A szakszervezetnek 1945 óta tagja. Az SZMT nőbizottságá­ban 1971-től, a KSZDSZ köz­ponti vezetősége mellett mű­ködő nőbizottságában 1975 óta tevékenyekdik. A vállalat­nál pontosan az akkori KPM Autóközlekedési Igazgatóságá­nál 25 évvel ezelőtt kezdett dolgozni. Kollégái mondják róla, hogy rendkívül szerény, megbízható, lelkiismeretes teremtés. Szíve­sen és fáradhatatlanul dolgo­zik. amondiné, dr. Aller Mária kevés beszédű, nyugodt, közvetlen asszony. Eayéniségét jellemzi rövidre vágott, barna haja is. Kissé nehezen vállal­kozott a beszélgetésre, nem szeret szerepelni: — Az értekezleteken is csak akkor szólok, ha amit mondani akarok, még nem hangzott el, illetve, ha nem értek egyet valamivel. De akkor is csak két-három mondatban. A Társadalombiztosítási Igaz­gatóság főorvosa, Győr megyé­ből származik, Pécsett tanult az Orvostudományi Egyetemen, majd klinikán dolgozott és a szakvizsgát követően a Volán 12-es Vállalat üzemorvosa lett. Négy évvel ezelőtt került a Társadalombiztosítási Igazga­tósághoz. — Most is kötődöm az üzemorvosi múltamhoz, az üzemegészségüggyel összefüg­gő feladataim révén. Baranyá­ban egyébként — a többi me­gyéhez viszonyítva — jó az üzemegészségügy helyzete. Nincsenek üres üzemorvosi ál­lások, egyre több a jól felsze­relt, korszerű rendelő és a gyá­rak, üzemek gazdasági, társa­dalmi vezetői sokat tesznek a minél jobb, egészségesebb, munkakörülmények megterem­téséért. Dr. Aller Mária 18 éve tag­ja a szakszervezetnek, 1975. óta pedig az SZMT nőbizott­ságának és az Orvosegészség­ügyi Dolgozók Szakszervezete Baranya megyei Bizottsága mellett működő orvosetikai bi­zottságnak. Arra a kérdésre, hogy miként fér meg életében a szakmai és a társadalmi munka, nagyon szemléletesen válaszolt: maga elé emelte a kezét és szorosan összekul­csolta az ujjait... T. É. Az eltelt egy év alatt 250 gyermeket vizsgáltak' és kezel­tek a szakrendelésen, illetve 46-ot az osztályon. A számok bizonyítják, hogy a gyermek­nőgyógyászati szakrendelésre szükség van. Mint a klinika igazgatója, dr. Csaba Imre pro­fesszor és az osztály vezetője, dr. Varga Katalin tanársegéd elmondta, a betegek többsége hosszabb idő óta fennálló pa­naszokat követően kereste fel a klinika szakrendelését. Az ál­talánosítható magyarázat sze­rint ugyanis a szülők többsége egyrészt nem kíséri kellő figye­lemmel leánygyermekének fej­lődését, illetve álszeméremből nem fordul szakorvoshoz. Mivel a gyermeknőgyógyá­szat jelentősége és egyben fel­adata a megelőzés, nyilvánva­ló, hogy annál eredményesebb a kezelés, gyógyítás, mennél előbb kiderülnek a rendelle­nességek. A gyermeknőgyógyá­szati betegségek három nagy csoportjára — a különböző hü­velyi gyulladásokra, folyások­ra, a fejlődési, illetve a serdü­lőkorban jelentkező vérzési rendellenességekre - egyaránt érvényes ez a megállapítás. A gyermeknőgyógyászat egyik alapvető célja, hogy a szükséges kezeléssel kivédje, illetve megszüntesse azokat a kezdetben viszonylag könnyen gyógyítható elváltozásokat, me­lyek a későbbiekben esetleg maradandó károsodásokat okozhatnak. Egy prágai felmé­rés tapasztalatai bizonyítják, hogy a meddő házasságok 20 százalékában a feleség gyer­mekkorában elvégzett vakbél- műtété után kialakult kisme- dence gyulladások szövődmé­nyei okozták a gyermektelen- séget. A műtétet rövid időn belül követő gyermeknőgyógyá­szati ellenőrzéssel elejét lehet venni az ilyen okból kialakul­ható meddőségnek. A POTE Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikáján hétfőtől péntekig, naponta 10-től 12 óráig van gyermeknőgyógyá­szati szakrendelés. Dél-Dunán­túl településeiről akár beutaló nélkül — fogadják a betegeket. Az újszülöttektől kezdve a 18. életévüket be nem töltött lá­nyok vizsgálatát rendszeresítet­ték. Mivel telefonon sokan kér­dezték, miként lehetne a vizs­gálatokon „észrevétlenül” meg­jelenni, a klinika vezetői úgy döntöttek, hogy az osztályhoz hasonlóan teljesen elkülönítik a szakrendelést a felnőtt ren­deléstől. A fekvőbeteg osztályra kerülő lányok teljes kivizsgálását, gyó­gyítását laboratórium, speciális eszközök és több szakorvos együttműködése szolgálja. Az osztályon egyébként hangula­tos gyermekbútorokkal, játékok­kal, könyvekkel, s külön nővér­rel is gondoskodnak a gyerme­kek megkülönböztetett ellátá­sáról. Szükség esetén akár fel­nőttkorig* kísérik figyelemmel — utógondozásként - volt bete­gük fejlődését. Bízva abban, hogy a jövőben oldódik a szülőkben és gyerme­kekben a gátlósosság, s egyre több rászoruló fiatal lányt gyó­gyíthatnak a fekvőbeteg osztá­lyon, már tárgyaltak a Tanár­képző Főiskola KlSZ-szervezeté- vel, hogy segítsék a tanulásban a tanév alatt hosszabb ideig a klinikán fekvő gyermekeket. Török Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom