Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-09 / 68. szám
1978. március 9., csütörtök DunantQlt napló 3 Legtöbb gond tf szerszámkamrákkaf van Összhangot az egyéni elképzelés és a hatósági előírás között 1973-ban jelent meg a jogszabály, amely az engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő építkezések feltárásáról rendelkezett és az építési hatóságok rendkívül fontos feladatává téve az építésrendészeti bírságok visszamenőleges kiszabását. Baranyában 10 évre visszamenően 1936 engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő építést tártak fel (1233-at belterületeken, 594-et pedig külterületeken), 3 874 000 forint építés- rendészeti bírságot szabtak ki. S ami a pénzbüntetésnél sokkal fájóbb az érdekeltnek: 366 bontási határozatot hoztak. Pécs a megye legnagyobb településeként vezetett: 845 engedély nélküli építkezést tártak fel, 1 532 000 forint bírságot szabtak ki és 103 bontási határozatot hoztak. A saját pénz nem engedély — Miért üldözendők az en- gendély nélküli, vagy az engedélytől eltérő építkezések? — Bánhelyi Ferenccel, a Baranya megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának helyettes vezetőjével beszélgettünk. — Vannak érvényes rendezési tervek, van Országos Építésügyi Szabályzat — ezek rendelkezéseinek érvényt kell szerezni. Sokan azzal érvelnek: a saját oenzemért azt építek, amit akarok... Ez nem igaz. Minden új építmény a környezet része lesz, annak képét jól vagy rosszul formálja, befolyásolja; a rossz építmény pedig elviselhetetlen esztétikai kárt okoz. — Javult-e óta? a helyzet 1973 •• I • • m rr udulo Megy eu alatt 591 engedély nélküli építés Rendszeres ellenőrzés a pécsi Járásban — Valamelyest. Az 1977. évvégi adatok szerint az 1973-as kampány óta 591 engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő építést tártak fel elsőfokú építési hatóságaink. Kamra helyett — Milyen típusokra oszthatók az engedély nélküli építések? — A legtöbb engedély nélküli vagy engedélytől eltérő építést az ún. zártkertekben tárták fel. Itt 12 néqyzetméte- res alapterületű szerszámkamrák építhetők. — Mi a probléma ezekkel? — Általában az, hogy aki épít, ennél nagyobbat akar, csakhogy az már üdülőnek tekintendő. S ha a zártkertekben 12 négyzetméteresnél nagyobb épületeket engedélyeznénk, az egész területet üdülőövezetté kellene minősíteni, ennek minden következményét vállalva, pl. a közművesítést stb. A 12 négyzetméter be nem tartásából aztán sokszor fantasztikus dolgok születnek. A legáltalánosabb, hogy ekkora alapterülettel emeletes házat építenek. A nagyobb alapterületnél a rendeltetéstől eltérő használat lép elő. Az épület rendeltetésszerűen üdülő, s ha a tulajdonosoknak van másutt is üdülőingatlana, választania kell a kettő között. — Milyen egyéb építmények vannak? — Igen gyakori, hogy a garázst, a családi házhoz tartozó melléképületet engedély nélkül építik egyszerűen azért, mert megfeledkeznek róla, hogy ezekhez is enqedély kell. Figyelemreméltó viszont, hogy elenyészően kevés lakást építenek engedély nélkül, itt mindenki betartja az előírásokat. 1973-ig 53, azóta 19 engedély nélkül épített lakást találtunk Baranyában. Indíték és tájékozatlanság — Mi motiválhatja az engedély nélküli építkezést? Lehet, hogy igy egyszerűbbnek vélik? — Legtöbbször azért nem járják végig a hatósági utat, mert eleve tudják: amit építeni szándékoznak, arra úov sem kapnak engedélyt. Egyszerűbbnek tartják tehát vállalni az építésrendészeti bírságot és megkockáztatni a bontást. Pedig sokkal egyszerűbb konzultálni az építési hatósággal és az egyéni elképzelést összhangba hozni a hatósági elő— Talán bonyolultnak tartják az engedélyezési eljárást. — Az utóbbi években lényeges egyszerűsítések történtek. Pl. egész sor építkezésfajtára nem is kell enqedélyt kérni, elégendő az egyszerű bejelentés, amihez terv sem kell. Persze, mindenképpen tanácsos az építkezés előtt tájékozódni az építési hatóságnál. A csak bejelentésre kötelezett építéseknél is jó tudni, hogy telken belül a saját vagy a szomszéd háztól milyen távolságban lehet a mellék- épületet felhúzni. — Milyen módon lehet elejét venni az engedély nélküli építéseknek, vagy feltárni idejekorán, amikor még a kiszabandó birság is alacsonyabb? — A pécsi járás módszerét szeretnénk elterjeszteni. A hivatal műszaki osztálya hetenként egy-egy napot fordít az engedély nélküli építések feltárására, s az észlelt állapotot fotókkal is rögzíti. Bontás végső esetben — Viszonylag nem sok bontás. — Ehhez végső esetben nyúlunk, amikor az épület végképp nem javítható, környezetét kirívóan zavarja, későbbi építési terveket akadályoz, vagy neTn tartja be az előírásos védőtávolságokat... A bontás óriási kár az építtetőnek. Az engedély nélküli építmények többsége általában megfelel, és kisebb módosítások árán megadható a fennmaradási engedély. — Ősszel új miniszteri rendelet jelent meg a bírságok szigorításáról. — Mi is úgy véljük, hogy ennek meglesz a várt visszatartó ereje. Idén mindenképpen érezhetjük a hatását. Hársfai István Tízmillió fogkefe Tízmillió fogkefe készül az idén az ország egyedüli fogkefegyárában, a Mosonmagyaróvári Műanyag-feldolgozó Vállalatnál. A többlettermelést a fogkefeüzem korszerűsítésével érik el. Az új berendezésekkel műszakonként 2400—2600 kefe tömését végzik el. Megváltozik a fogkefék formája is: az idén gyártott kefék jobban „kézre állnak". Lekicsinyítik a kefék fejét, s az állati eredetű sortéból készült csomókat ritkábbra szövik, ezáltal rendeltetésüknek és a higiénia követelményeinek jobban megfelelnek ezek a mindennapos használati eszközök. A hazai igények kielégítése mellett a vállalat exportra is gyárt. A szocialista országokon kívül az NSZK-ba és Közel-Keletre is szállítanak foake- fét Mosonmagyaróvárról. Az afeszek segítik az anyagellátást Baranya megyei kisiparosok ez évi tervei Vidéken megadják, Pécsett elzárkóznak a vállalatok a másodállás engedélyezésétől Szolgáltatás területén a legtöbb probléma az aprófalvakkal van. Jelenleg például 38 községben egyetlen helyi kisiparos sincs. Várható-e javulás? A siklósi járásban ez a szám most már hárommal csökkent 13-ba pedig átjárnak egy nagyobb településről tv-ét javítani, villanyt szerelni, vízvezetéket rendbetenni, apróbb lakatosmunkát elvégezni. Helyben lakni és dolgozni nem éri meg, oly sok munkát nem kap November l5-re ígértétI wMJt, Az északi érintő út építése, tanulságokkal Nincs közműtérkép Július végére elkészül Csaknem egyesítendő* híradás április 15-én munkaterDlet-átadás volt ai északi érintő útnak is nevezett Ifjúság útján és Alkotmány utcában a Kürt utcától a Kodály Zoltán útig. Teljes közműrekonstrukció, útkorszerűsítés és útépítés volt a feladat, s a két kivitelező: a DÉLVIÉP és a Közúti Épitő Vállalat. Az igézet pedig, amit leirtunk: augusztus 15-ig el- készül az összes közmű, november 15*re pedig az út. Aztán szeptemberben a városi tanácsülésen interpelláció hangzott el a klinikai-főiskolai körzet autóbusz-ellátatlanságáról. A tanács építési osztálya nyomban összehívta az érdekelteket: lehet-e valamit tenni a tömegközlekedés javítására, s egyáltalán, mikor készül el az út? Az akkor elhangzott ígéreteket is leírtuk. Kérték a lakosság türelmét: a 30-as december 15-ig minden bizonnyal kerülő utakon jár, de akkor aztán visszatér a régi útvonalára. Mert elkészül az út is. Most már benne járunk a márciusban, s a 30-assal mindössze annyi történt, hogy 8-ától ismét módosították az útvonalát. Mielőtt újabb ígéreteket vetnénk papírra, meg kell állapítanunk: azért nincs út, mert közmű sincs. Az útvonal közműveinek felújítása nem úgy haladt a tizenegy hónap alatt, mint azt április 15-én gondolták. A miértre mondta Schreiner János, az UNIBER mélyépítési osztályának vezetője:- Lehetne kötbéreznünk a DÉLVIÉP-et, de nem biztos, hogy nekünk lenne igazunk. A beruházás bonyolítója részéről tett kijelentés nem alaptalan: a városrész öreg, elavult közműhálózatával olyan problémákat kapott a kivitelező, amikkel a terv nem számolhatott. Ez igen lényeges tényező. Évek óta tudjuk, amióta Pécsett a közművek felújítása folyik, hogy sejtelmünk sincs arról, mi van a föld alatt. (Mentségünkre legyen mondva: sehol sem tudják.) A szakértők legtöbbször csak körülbelül tudják, milyen vezeték merre húzódik, azt meg végképp nem tudni, hogy a „merre” mélységben mit jelent. Ebből származnak a meglepetések, amik beteszik a kaput mindenféle ígéretnek. Ennél a munkánál tetézte a problémákat, hogy a DÉLVIÉP- nek közben más feladatokat is meg kellett oldania (pl. terven felül fektetett le védőcsövet egy majdani gázvezeték részére a Szigeti úton, a magasháznál). Aztán „gáz volt” a gázzal is. A DÉLVIÉP ugyan nincs erre felkészülve, a beruházó mégis mindenáron meg akarta nyerni erre a munkára is. Nem ment. Kiderüli, hogy a gázvezeték-építésnél a legszűkebb keresztmetszet a minősített hegesztők körében van. Pécsett jó néhány megfelelő szakvizsgával rendelkező hegesztő van, de ők inkább kevesebb pénzért dolgoznak fedél alatt, mint többért a szabadban. Sorolhatnánk tovább, de fölösleges. Két dolog így is világosan kitűnik: 1. ennél az egyszerűnek ígérkező munkánál minden elképzelhető nehézség összejött: 2. változatlanul nem kielégítő Pécsett a mélyépítő kapacitás. Ezeken túl azonban szolgált még néhány megszívlelendő tanulsággal ez a nagyon elhúzódó munka. Schreiner János ezeket így sorolja fel: — Belső területen még nagyobb körültekintésre van szükségünk, mert bár koncentráltuk az erőket, mégis bejöttek a problémák. Ismét bebizonyosodott: hiányzik a közműlér- kép. Többletmunkákkal bíztuk meg a kivitelezőt, amely a Du- na-vezeték mellett ezekkel már nem tudott megbirkózni. A generálkivitelezői elvet kell érvényesíteni még egy ilyen munkánál is. A fent leírtak alapjául szolgáló beszélgetést követően Pe- tőházi Szilveszter, a Pécs városi Pártbizottság titkára és Schreiner János Kaposvárott tárgyalt a DÉLVIÉP vezetőivel. Egyebek közt az északi érintő út is téma volt. Ekkor hangzott el az új — most már minden bizonnyal végleges — ígéret arról, hogy a DÉLVIÉP március 15-ig befejezi itt vállalt munkáit, április 15-re pedig a Bálicsi úton is végez. A Vízmű ezután megépíti a Petőfi utca felső szakaszán és a Kodály Zoltán úti csomópontban a vízvezetéket, a Gázmű ugyanitt a gázvezetéket. Az útépítés június végéig fejeződik be. Hársfai István az iparos. A helybenmaradás akkor jövedelmező, ha legalább 2500—3000 lakosú a község. A kijárás rendszer bővítésére a lehetőségek idén már adottak a sásdi és a szigetvári járásban, így Magyarszékről, Mozsgóról, Szentlász- lóról, mint bázisról. A Baranya megyében tevékenykedő mintegy 3500 kisiparosnak már csak 63 százaléka főállású. Egyre több nyugdíj és munkaviszony mellett váltanak ki iparengedélyt. A sásdi járásban például a kisiparosok 54 százaléka már ilyen formában végzi feladatát. A főállásban lévők száma tavaly csaknem hatvannal csökkent. Leginkább a munka- viszony mellett kisipari munkát vállalók száma nő. Rendkívül készséges a BCM, a mohácsi Farostlemezgyár, a Sellyéi Erdőgazdaság, a Szigetvári Cipőgyár, a Mohács-szigeti tsz, míg Pécsett nagyfokú elzárkózást tapasztalnak, ami visszavezethető arra is, hogy szerintük kifárad a munkás, ha nyolc óra után még javító-szerelő munkát is folytat, „amihez” épp a gyárból hord el ellenőrizhetetlenül anyagot. Nagyon kellenének a kőművesek, ácsok, épületburkolók, karosszéria-lakatosok, — a jelenleginél jóval több. Az üzemi nyugdíjasok nem jönnek „besegítésre". Nem tudni, miért. Nem jut el hozzájuk a propaganda? Vagy az információkban nem igazodnak el? Pedig nagy szükség volna cipészre, szabóra, fodrászra. A KIOSZ tovább folytatja a kontárok megnyerését, hogy váltsanak ipari jogosítványt, hiszen munkájuk legalizálása fontos. Tavaly Mohácson 88- ból 67 kért engedélyt, míg a többi lemondott a kontárkodásról. A helyi tanácsokkal együttműködve idén Szigetváron és Siklóson kerül sor a rendezésre. Az anyag- és alkatrészellátási gondok közismertek. Viszont jó példa a pécsi áfész, amelynek egyik üzlete már két éve megveszi a régi tv-ket a megyeszékhelyen és az alkatrészeket eladja a kisiparosoknak. A kezdeményezés vidéki elterjesztését nagyon szeretnék. A bólyi és a sásdi áfész már jelölt ki boltot, ahol a kisiparos beszerezhet anyagot kis tételben is, így vasat, lemezt, sódert, kistéglát. Ilyen kijelölt üzletre számítanak a szigetvári, mohácsi és a siklósi járásban is. Néhány megyében már elterjedt, hogy az Autó- ker-üzletben meghatározott időpontban vásárolhatnak a kisiparosok, így a 2—3—4 órás sorbanállásokat elkerülhetnék. Lehetőség, de még nem biztos, hogy a Kisipari Termeltető Vállalat fejlesztheti szolgáltatását Pécsett, vagyis lakossági panaszfelvevő-irodát nyithatna, olcsó kisgépeket, anyagot szerezne be, a kisgépeket kölcsönözné, műhelyt építene, amit bérbeadna. A postai tudakozóban leadják a javító-szerelő .szolgáltatást végzők névsorát, címét, telefonszámát, az újságban hétvégi ügyeletet akarnak hirdetni rendszeresen. Más megyékben ezek jól beváltak. Múlt évtől 29 településen, 14 szakmában, 140 iparos tart esti, hétvégi, vasár- és ünnepnapi ügyeletet: villany-, vízvezeték-, tv-, rádió- és autószerelők. Cél, hogy a kirándulóközpontokban, a főútvonalakon ez teljessé váljon. A feladatkör kiegészül a bárminemű gumik, gumi-berendezések javításával is. Cs. J.
