Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-09 / 68. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A korszerű Az eszmecsere hasznos hozzájárulás termékösszetételről 3helsinki megállapodások végrehajtására Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúl napló XXXV. évfolyam, 68. szám 1978. március 9., csütörtök Ára: 80 fillér aholnap alig lesz hazánkban olyan dolgozó, aki ne hangoztatná a termékszerkezet korszerűsítésének szükségességét. Tudósok, munkások és állami vezetők egyaránt meg vannak győződve, hogy gazdaságunk fejlődéseinek legfontosabb feltétele most olyan termékek gyártása, amelyeket ugyanolyan szívesen vásárolnak meg a Föld bármely részén mint itthon, és a vevők az előállítási költségeknél hajlandók magasabb árat fizetni. Milyen legyen ez a korszerű termékösszetétel? Kevés olyan embert találunk, aki saját vállalatánál ismerné be, hogy gazdaságtalan és nehezen értékesíthető gyártmányokat készítenek. Versengnek a munkaerőért, a fejlesztési eszközökért, felhasználnak olyan külföldről származó anyagokat, melyeket aztán beszerzési áruknál olcsóbban adnak el az exporttermékekben feldolgozva. Nem könnyű kimondani egy vállalat halálos ítéletét, hisz lehetséges, hogy a terméket gazdaságtalanul előállító üzem pótlására újabb importtal kell számolni. Sok esetben szociális okok, máskor rosszul értelmezett érzelmi okok játszanak közre. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy korszerűbb termékeket korszerűbb eszközökkel és képzettebb munkaerővel lehet csak előállítani, s ezek éppen azért nem állnak rendelkezésre, mert termékszerkezetünk olyan, amilyen. Nehezítik a korszerű termék- szerkezet meghatározását, hogy nincs egy olyan iparágunk, amely automatikusan biztosítaná a kívánt termékösszetétel kialakulását. Az Egyesült Államokban például az autóipar rohamos fejlődése egész sor ágazatot kényszerít megújulásra. Ko- pásállóbb gumik, finomabb acélok, korszerűbb műszerek, jobb tulajdonságokkal rendelkező üvegek, tetszetős, jó védelmet nyújtó festékek és még sok tucatnyi termék előállítását követeli. És nem az autóipar az egyetlen ilyen! Hazánkban a járműprogram kétségtelenül indított hasonló folyamatot: a Rába-MAN motorok, az ugyancsak Győrben előállított hátsó hidak, az Autóipari Kutató Intézetben kikísérletezett szervo-kormányok például ennek köszönhetők. A gyógyszer- és a növényvé- dőszer-gyártás az ott koncentrálódott jelentős szellemi kapacitásnak köszönhetően lehetne talán még ilyen húzó iparág. Mind a baráti országokban, mind a tőkés piacokon gyártmányaink tekintélyt vívtak ki maguknak. Érdemes lenne ezt a kevés alapanyagot és mérsékelt energiamennyiséget kívánó iparágat gyors ütemben fejleszteni. Az eszközök átcsoportosítása ez esetben bizonyos aránytalanságokat is elviselne. Ugyanis a termékösszetétel megválasztásánál nem szabad csak a piaci lehetőségeket vizsgálni, figyelembe kell azt is venni, hogy az előállítás milyen import összetételt követel. Hazánk energiaforrásait például nemcsak az egyre dráguló energiahordozók behozatalával lehet bővíteni, hanem azzal is, hogy kevésbé energiaigényes termékeket állítunk elő. S ha már az energiaimportról beszélünk, jó példát is említhetünk: a kőolajfeldolgozás termékeit már a jelenlegi tervidőszakban is szénnel és földgázzal helyettesítve jelentős dollárkiadástól kímélhető meg nemzetgazdaságunk. Ez a törekvés például csupán az elmúlt esztendőben 60 millió dollár megtakarítást eredményezett. A nehézipari ágazatban megkísérlik sok ezer termék közül kiválasztani, hogy mi tekinthető már most is versenyképesnek, s melyek azok, amelyek korszerűsítéssel esetleg elérhetik a versenyképességet. Dr. Simon Pál nehézipari miniszter egy nemrégiben megjelent cikkében ezzel kapcsolatban azt írja, hogy' ehhez a munkához a hosszútávú, stratégiai jellegű tevékenység súlyát kell növelni, a termékösszetétel átalakítása hosszútávú feladat, végrehajtása azonban már a ma sürgető tennivalója. Milyen hát az a korszerűbb termékszerkezet? Ismét nő azok tábora, akik az élelmiszergazdaság fejlesztésében, az élelmiszer stratégiai fontosságában vélik felfedezni az adottságainknak legjobban megfelelő húzóerőt. S ok fontolgatásra nincs idő, mielőbb ki kéne tapogatni azokat a réseket, melyek a világpiacon még lehetőséget kínálnak, s ezekbe úgy oda kéne férkőzni, miként a „TUNGSRAM". Remélhetően tucatnyi ilyen előretolt magyar termék módot adna arra, hogy időnk lenne kiseperni a nemzetgazdaságunkban előállított tízezernyi régiséget. Lombosi Jenő Tito-Carter-tárgyalások „Konstruktívnak és őszintének” nevezte a Fehér Ház szóvivője Tito jugoszláv államfő és Carter amerikai elnök keddi tanácskozásait. A tárgyalások napirendjén — mint közölte — az Afrika szarvának térségében, valamint a Közel- Keleten kialakult heWzettel ösz- szefüggő kérdések és egyéb nemzetközi problémák álltak. A szovjet—amerikai viszonyt érintve Carter — a szóvivő szerint — biztosította vendégét arról, hogy az Egyesült Államok az enyhülés mellett száll síkra „annak legteljesebb értelmében". Carter ugyanakkor burkolt formában az ismert amerikai fenntartásoknak is hangot adott mondván, hogy az enyhülésnek természetét tekintve átfogónak és kölcsönösnek kell lennie, demonstrálnia kell a nagyhatalmak kölcsönös mérsékletét, valamint a békére irányuló törekvését. Az északkelet-afrikai helyzet megvitatása során Carter arról próbálta meggyőzni tárgyalópartnerét, hogy „az Egyesült Államok tiszteletben tartja a fennálló határokat”. A tárgyalások csütörtökön kétoldalú kérdések megvitatásával folytatódtak. Elfogadták a záródokumentumot a belgrádi találkozón Megállapodtak a tárgyalások időrendjében „Záródokumentum az európai biztonsági értekezleten részt vett államok képviselőinek 1977. évi belgrádi találkozójáról, amelyet a záróokmányban az értekezletet követő intézkedésekre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban tartottak meg. Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államoknak a külügyminiszterek által kinevezett képviselői a záróokmánynak az értekezletet követő intézkedésekről szóló rendelkezéseivel összhangban 1977. október 4-től 1978. márciusig Belgrád- ban találkozót tartottak. A találkozón a következő részt nem vevő földközi-tengeri térségi államok képviselői szólaltak fel: Algéria, Egyiptom, Izrael, Libanon, Marokkó, Szíria és Tunézia. A részt vevő országok képviselői hangsúlyozták mekkora fontosságot tulajdonítanak az enyhülésnek, amely folytatódott a záróokmány elfogadása óta támadt nehézségek és akadályok ellenére is. Ezzel összefüggésben kiemelték az európai biztonsági és együttműködési értekezlet szerepét, mivel a záróokmány rendelkezéseinek megvalósítása alapvető fontosságú e folyamat továbbfejlesztése szempontjából. A részt vevő államok képviselői beható eszmecserét folytattak mind a záróokmány rendelkezéseinek megvalósításáról, és az értekezleten meghatározott feladatok végrehajtásáról, mind az értekezleten megvitatott kérdésekkel összefüggésben a kölcsönös kapcsolatok javításáról, az európai biztonság megszilárdításáról és az együttműködés fejlesztéséről, az enyhülési folyamat jövőbeli továbbfejlesztéséről. Hangsúlyozták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet politikai jelentőségét és megerősítették kormányaik elhatározott szándékát, hogy egy-, két- és többoldalú módon teljes mértékben megvalósítják a záróokmány valameny- nyi rendelkezését. Kifejezésre juttatták, hogy az eszmecsere magában is értékes hozzájárulás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kitűzött célok valóra váltásához, bár a záróokmány végrehajtásának eddigi mértékét illetően különböző nézeteket fejtettek ki. Ugyancsak megvitatták a fenti kérdésekkel és további összejövetelek megtartására vonatkozó, megfelelő módozatok kidolgozásával kapcsolatos javaslatokat, a záróokmánynak az értekezletet követő intézkedésekkel foglalkozó fejezetében foglalt rendelkezéseknek megfelelően. A találkozón benyújtott számos javaslattal kapcsolatban nem jött létre egyöntetűség. A záróokmány vonatkozó rendelkezéseinek és ama elhatározott szándékuknak megfelelően, hogy folytatják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által megkezdett sokoldalú folyamatot, a részt vevő államok képviselői további találkozókat tartanak. (Folytatás az 5. oldalon) Varga Sándor igazgató értékelte a múlt évi munkát és ismertette az idei feladatokat Tanácskoztak négy megye postásai w Uj távbeszélővonalakat építenek, 7000 állomással bővül a pécsi telefonközpont Megsokszorozódtak a postások feladatai Postások. Ök azok, akik a várt levelet, táviratot, csomagot hozzák, ők azok akik az újságot reggel házhoz juttatják, akik a telefont kezelik, javítják, vagy akik adminisztratív tevékenységükkel ezt az egész gépezetet a lakosság igényeinek kielégítése érdekében irányítják. Négy megye — Zala, Somogy, Tolna, Baranya postásai ültek össze tegngp, hogy értékeljék az 1977-es év eredményeit, tanulságait, megtárgyalják a belső munkahelyi, munkaerőhiány és bérek problémáit, és felvázolják az 1978-as év legfontosabb feladatait. A tanácskozáson többek között megjelent dr. Németh Lajosné, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa, Povorai György, a posta vezérigazgató-helyettese, és Kovács József, a postások szakszervezetének osztályvezetője. A tanácskozáson Varga Sándor postaigazgató az 1977-es évet értékelve elmondta, hogy a Magyar Posta a feladatokat lényegében az elképzeléseknek megfelelően teljesítette. A posÉvente mintegy 7000 betonszilórdsóg-vizsgala tot végez az Építésügyi Minosegvizsyalo Inte zet Pécsi Állomása Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye különböző vállalatai teszere taforgalmi szolgáltatások általában 2—4 százalékkal, a takarék be- és visszafizetések 7 százalékkal nőttek az előző évihez viszonyítva. A postai pénz- forgalomban a pénz mennyisége, mintegy 10 százalékkal emelkedett. Folyamatosan emelkedett a nyugdíjutalványok száma és összege. A hírlapterjesztésnél 70 millió darabos fejlődés következett be, ami a tervezettnek több mint kétszerese. A kézikapcsolásos távolsági beszélgetések száma 4,4 százalékkal emelkedett, a távhívásoknál 24 százalékos növekedés mutatkozott, ami a távhívórendszer eredményes fejlődésére, és a feleknek a szolgáltatással szemben mutatkozó növekvő igényére utal. A televízió műsorok vételének javítására az első programra nyolc, a másodikra egy átjátszó adó került üzembehelyezésre az árnyékolt helyeken. Az 1978-as évben a Pécsi Postaigazgatóságra is változatlanul nagy feladatok hárulnak. A postaigazgatóság célja továbbra is a szolgáltatások kulturáltságának javítása, a posta- hivatali hálózat további korszerűsítése. Pécsett tovább folytatódnak a helyi távbeszélő-hálózatok építései és rekonstrukciói, a Landler Jenő utcában, Lvov- Kertvárosban, az Abaligeti úton, ezen kívül a szigetvári kórház vonalainak felújítása. Új távbeszélő vonalat építenek ki Harkány és Drávaszabolcs között. Április elsején kezdik a pécsi távbeszélőközpont 7000 állomással való bővítésének munkálatait. A beszámolót követő hozzászólásokból kitűnt, hogy fontosnak tartják a munkahelyi körülmények javítását, a béreik rendezését, a beiskolázások elősegítését, ami talán enyhítené a kínzó munkaerő-problémákat. A tanácskozás végeztével a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium kitüntetését, a Közlekedés kiváló dolgozója címet adták át Laskai Rezsőnének, a Zalaegerszegi Postaigazgatóság dolgozójának, 12 dolgozónak pedig a törzsgárda tagsági jutalmat. S. Zs.
