Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-09 / 68. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A korszerű Az eszmecsere hasznos hozzájárulás termékösszetételről 3helsinki megállapodások végrehajtására Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúl napló XXXV. évfolyam, 68. szám 1978. március 9., csütörtök Ára: 80 fillér aholnap alig lesz ha­zánkban olyan dolgozó, aki ne hangoztatná a termékszerkezet kor­szerűsítésének szüksé­gességét. Tudósok, munkások és állami vezetők egyaránt meg vannak győződve, hogy gazda­ságunk fejlődéseinek legfonto­sabb feltétele most olyan termé­kek gyártása, amelyeket ugyan­olyan szívesen vásárolnak meg a Föld bármely részén mint itt­hon, és a vevők az előállítási költségeknél hajlandók maga­sabb árat fizetni. Milyen legyen ez a korszerű termékösszetétel? Kevés olyan embert találunk, aki saját vállalatánál ismerné be, hogy gazdaságtalan és ne­hezen értékesíthető gyártmányo­kat készítenek. Versengnek a munkaerőért, a fejlesztési esz­közökért, felhasználnak olyan külföldről származó anyagokat, melyeket aztán beszerzési áruk­nál olcsóbban adnak el az ex­porttermékekben feldolgozva. Nem könnyű kimondani egy vállalat halálos ítéletét, hisz le­hetséges, hogy a terméket gaz­daságtalanul előállító üzem pót­lására újabb importtal kell szá­molni. Sok esetben szociális okok, máskor rosszul értelmezett érzelmi okok játszanak közre. Természetesen nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni azt sem, hogy korszerűbb termékeket korszerűbb eszközökkel és kép­zettebb munkaerővel lehet csak előállítani, s ezek éppen azért nem állnak rendelkezésre, mert termékszerkezetünk olyan, ami­lyen. Nehezítik a korszerű termék- szerkezet meghatározását, hogy nincs egy olyan iparágunk, amely automatikusan biztosíta­ná a kívánt termékösszetétel ki­alakulását. Az Egyesült Államok­ban például az autóipar roha­mos fejlődése egész sor ágaza­tot kényszerít megújulásra. Ko- pásállóbb gumik, finomabb acé­lok, korszerűbb műszerek, jobb tulajdonságokkal rendelkező üve­gek, tetszetős, jó védelmet nyúj­tó festékek és még sok tucat­nyi termék előállítását követeli. És nem az autóipar az egyetlen ilyen! Hazánkban a járműprog­ram kétségtelenül indított ha­sonló folyamatot: a Rába-MAN motorok, az ugyancsak Győrben előállított hátsó hidak, az Au­tóipari Kutató Intézetben kikísér­letezett szervo-kormányok pél­dául ennek köszönhetők. A gyógyszer- és a növényvé- dőszer-gyártás az ott koncentrá­lódott jelentős szellemi kapaci­tásnak köszönhetően lehetne ta­lán még ilyen húzó iparág. Mind a baráti országokban, mind a tőkés piacokon gyárt­mányaink tekintélyt vívtak ki maguknak. Érdemes lenne ezt a kevés alapanyagot és mérsékelt energiamennyiséget kívánó ipar­ágat gyors ütemben fejleszteni. Az eszközök átcsoportosítása ez esetben bizonyos aránytalansá­gokat is elviselne. Ugyanis a termékösszetétel megválasztásánál nem szabad csak a piaci lehetőségeket vizs­gálni, figyelembe kell azt is ven­ni, hogy az előállítás milyen import összetételt követel. Ha­zánk energiaforrásait például nemcsak az egyre dráguló ener­giahordozók behozatalával le­het bővíteni, hanem azzal is, hogy kevésbé energiaigényes termékeket állítunk elő. S ha már az energiaimportról be­szélünk, jó példát is említhe­tünk: a kőolajfeldolgozás ter­mékeit már a jelenlegi tervidő­szakban is szénnel és földgáz­zal helyettesítve jelentős dollár­kiadástól kímélhető meg nem­zetgazdaságunk. Ez a törekvés például csupán az elmúlt esz­tendőben 60 millió dollár meg­takarítást eredményezett. A nehézipari ágazatban meg­kísérlik sok ezer termék közül kiválasztani, hogy mi tekinthe­tő már most is versenyképes­nek, s melyek azok, amelyek korszerűsítéssel esetleg elérhe­tik a versenyképességet. Dr. Simon Pál nehézipari mi­niszter egy nemrégiben megje­lent cikkében ezzel kapcsolat­ban azt írja, hogy' ehhez a munkához a hosszútávú, straté­giai jellegű tevékenység súlyát kell növelni, a termékösszeté­tel átalakítása hosszútávú fel­adat, végrehajtása azonban már a ma sürgető tennivalója. Milyen hát az a korszerűbb termékszerkezet? Ismét nő azok tábora, akik az élelmiszergaz­daság fejlesztésében, az élel­miszer stratégiai fontosságában vélik felfedezni az adottságaink­nak legjobban megfelelő hú­zóerőt. S ok fontolgatásra nincs idő, mielőbb ki kéne ta­pogatni azokat a rése­ket, melyek a világpia­con még lehetőséget kí­nálnak, s ezekbe úgy oda kéne férkőzni, miként a „TUNG­SRAM". Remélhetően tucatnyi ilyen előretolt magyar termék módot adna arra, hogy időnk lenne kiseperni a nemzetgazda­ságunkban előállított tízezernyi régiséget. Lombosi Jenő Tito-Carter-tárgyalások „Konstruktívnak és őszinté­nek” nevezte a Fehér Ház szó­vivője Tito jugoszláv államfő és Carter amerikai elnök ked­di tanácskozásait. A tárgyalá­sok napirendjén — mint kö­zölte — az Afrika szarvának térségében, valamint a Közel- Keleten kialakult heWzettel ösz- szefüggő kérdések és egyéb nemzetközi problémák álltak. A szovjet—amerikai viszonyt érintve Carter — a szóvivő sze­rint — biztosította vendégét arról, hogy az Egyesült Álla­mok az enyhülés mellett száll síkra „annak legteljesebb ér­telmében". Carter ugyanak­kor burkolt formában az is­mert amerikai fenntartásoknak is hangot adott mondván, hogy az enyhülésnek természetét te­kintve átfogónak és kölcsönös­nek kell lennie, demonstrál­nia kell a nagyhatalmak köl­csönös mérsékletét, valamint a békére irányuló törekvését. Az északkelet-afrikai helyzet megvitatása során Carter ar­ról próbálta meggyőzni tár­gyalópartnerét, hogy „az Egye­sült Államok tiszteletben tart­ja a fennálló határokat”. A tárgyalások csütörtökön kétoldalú kérdések megvitatá­sával folytatódtak. Elfogadták a záródokumentumot a belgrádi találkozón Megállapodtak a tárgyalások időrendjében „Záródokumentum az euró­pai biztonsági értekezleten részt vett államok képviselői­nek 1977. évi belgrádi találko­zójáról, amelyet a záróokmány­ban az értekezletet követő in­tézkedésekre vonatkozó rendel­kezésekkel összhangban tartot­tak meg. Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államoknak a külügy­miniszterek által kinevezett képviselői a záróokmánynak az értekezletet követő intézkedé­sekről szóló rendelkezéseivel összhangban 1977. október 4-től 1978. márciusig Belgrád- ban találkozót tartottak. A találkozón a következő részt nem vevő földközi-tengeri térségi államok képviselői szó­laltak fel: Algéria, Egyiptom, Izrael, Libanon, Marokkó, Szí­ria és Tunézia. A részt vevő országok képvi­selői hangsúlyozták mekkora fontosságot tulajdonítanak az enyhülésnek, amely folytatódott a záróokmány elfogadása óta támadt nehézségek és akadá­lyok ellenére is. Ezzel összefüg­gésben kiemelték az európai biztonsági és együttműködési értekezlet szerepét, mivel a zá­róokmány rendelkezéseinek megvalósítása alapvető fontos­ságú e folyamat továbbfejlesz­tése szempontjából. A részt vevő államok képvi­selői beható eszmecserét foly­tattak mind a záróokmány ren­delkezéseinek megvalósításáról, és az értekezleten meghatáro­zott feladatok végrehajtásáról, mind az értekezleten megvita­tott kérdésekkel összefüggés­ben a kölcsönös kapcsolatok javításáról, az európai bizton­ság megszilárdításáról és az együttműködés fejlesztéséről, az enyhülési folyamat jövőbeli továbbfejlesztéséről. Hangsúlyozták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet politikai jelentőségét és megerősítették kormányaik elhatározott szándékát, hogy egy-, két- és többoldalú mó­don teljes mértékben megvaló­sítják a záróokmány valameny- nyi rendelkezését. Kifejezésre juttatták, hogy az eszmecsere magában is értékes hozzájárulás az európai bizton­sági és együttműködési értekez­let által kitűzött célok valóra váltásához, bár a záróokmány végrehajtásának eddigi mér­tékét illetően különböző néze­teket fejtettek ki. Ugyancsak megvitatták a fenti kérdésekkel és további összejövetelek megtartására vonatkozó, megfelelő módoza­tok kidolgozásával kapcsolatos javaslatokat, a záróokmánynak az értekezletet követő intéz­kedésekkel foglalkozó fejeze­tében foglalt rendelkezések­nek megfelelően. A találkozón benyújtott szá­mos javaslattal kapcsolatban nem jött létre egyöntetűség. A záróokmány vonatkozó rendelkezéseinek és ama el­határozott szándékuknak meg­felelően, hogy folytatják az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet által meg­kezdett sokoldalú folyamatot, a részt vevő államok képviselői további találkozókat tartanak. (Folytatás az 5. oldalon) Varga Sándor igazgató értékelte a múlt évi munkát és ismertette az idei feladatokat Tanácskoztak négy megye postásai w Uj távbeszélővonalakat építenek, 7000 állomással bővül a pécsi telefonközpont Megsokszorozódtak a postások feladatai Postások. Ök azok, akik a várt levelet, táviratot, csomagot hozzák, ők azok akik az újságot reggel házhoz juttatják, akik a telefont kezelik, javítják, vagy akik adminisztratív tevékenysé­gükkel ezt az egész gépezetet a lakosság igényeinek kielégí­tése érdekében irányítják. Négy megye — Zala, So­mogy, Tolna, Baranya postásai ültek össze tegngp, hogy érté­keljék az 1977-es év eredmé­nyeit, tanulságait, megtárgyal­ják a belső munkahelyi, mun­kaerőhiány és bérek problémáit, és felvázolják az 1978-as év leg­fontosabb feladatait. A tanács­kozáson többek között megjelent dr. Németh Lajosné, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa, Povorai György, a posta vezérigazgató-helyettese, és Kovács József, a postások szakszervezetének osztályvezető­je. A tanácskozáson Varga Sán­dor postaigazgató az 1977-es évet értékelve elmondta, hogy a Magyar Posta a feladatokat lényegében az elképzeléseknek megfelelően teljesítette. A pos­Évente mintegy 7000 betonszilórdsóg-vizsgala tot végez az Építésügyi Minosegvizsyalo Inte zet Pécsi Állomása Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye különböző vállalatai teszere taforgalmi szolgáltatások álta­lában 2—4 százalékkal, a ta­karék be- és visszafizetések 7 százalékkal nőttek az előző évi­hez viszonyítva. A postai pénz- forgalomban a pénz mennyisé­ge, mintegy 10 százalékkal emelkedett. Folyamatosan emel­kedett a nyugdíjutalványok szá­ma és összege. A hírlapterjesz­tésnél 70 millió darabos fejlő­dés következett be, ami a ter­vezettnek több mint kétszerese. A kézikapcsolásos távolsági beszélgetések száma 4,4 száza­lékkal emelkedett, a távhívások­nál 24 százalékos növekedés mutatkozott, ami a távhívórend­szer eredményes fejlődésére, és a feleknek a szolgáltatással szemben mutatkozó növekvő igé­nyére utal. A televízió műsorok vételének javítására az első programra nyolc, a másodikra egy átját­szó adó került üzembehelyezés­re az árnyékolt helyeken. Az 1978-as évben a Pécsi Postaigazgatóságra is változat­lanul nagy feladatok hárulnak. A postaigazgatóság célja to­vábbra is a szolgáltatások kul­turáltságának javítása, a posta- hivatali hálózat további korsze­rűsítése. Pécsett tovább folytatódnak a helyi távbeszélő-hálózatok építései és rekonstrukciói, a Landler Jenő utcában, Lvov- Kertvárosban, az Abaligeti úton, ezen kívül a szigetvári kórház vonalainak felújítása. Új táv­beszélő vonalat építenek ki Har­kány és Drávaszabolcs között. Április elsején kezdik a pécsi távbeszélőközpont 7000 állo­mással való bővítésének mun­kálatait. A beszámolót követő hozzá­szólásokból kitűnt, hogy fon­tosnak tartják a munkahelyi kö­rülmények javítását, a béreik rendezését, a beiskolázások elősegítését, ami talán enyhíte­né a kínzó munkaerő-problé­mákat. A tanácskozás végeztével a Közlekedés és Postaügyi Minisz­térium kitüntetését, a Közleke­dés kiváló dolgozója címet ad­ták át Laskai Rezsőnének, a Zalaegerszegi Postaigazgatóság dolgozójának, 12 dolgozónak pedig a törzsgárda tagsági ju­talmat. S. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom