Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-06 / 65. szám
A pécsi gasztronómiai hetek utolsó rendezvényeként a török vacsoraestek kerültek műsorra. Ezeken nemcsak a speciális török ételekkel, hanem Törökország legjobb manekenjeinek jóvoltából a sajátos ízlésű török divattal is megismerkedhettek a vendégek. Képeinken hét modellt mutatunk be, és hogy félreértés ne essék, ezeknek összértékét is — hozzávetőlegesen — közöljük: mintegy 150 000 forint! Ebben a szakmában könnyű ősz hajszálakat szerezni Egy brigád a győztesek közül |/X7a| ezer magyar dol- gozót tüntettek ki o Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaversenvben elért eredményeiért. E kevesek közt találjuk a nagykanizsai Végvári Zoltánt, a Kőolaj és Földgázbányászati Vállalat rétegvizsgáló mesterét, a Tester brigád vezetőjét. — Tíz év munkájának s 13 fős brigádunk teljesítményének elismerése van e kitüntetés mögött — kezdi a beszélgetést a fiatalember. Évente 120 kútnál végzünk rétegvizsgálatot, nem is akárhogyan. Eredményességünk tíz év átlagában 97 százalék körül mozo" ami nemzetközi viszonylatban is kimagasló. No, lehet is vele dicsekedni, mert nem akármilyen számokról van szó. A speciális szerszámkészlettel ugyanis a korábbi hat hónap helyett néhány hétre csökkentették a kutak kivizsgálását. A szerszámok kezelését maximálisan elsajátították s ma már csak 4—5 órát vesz igénybe a karbantartása. A technológia módosításával egy-egy lyuk mélyítésénél 9 napot takarítanak meg a Testeresek, Végül, ami a legfontosabb, munkájukkal javaslataik alapján több mint 50 millió forint értékű béléscsövet takarított meg az olajipar az elmúlt tíz évben, az egyéb szerszám és anyagmegtakarítás pedig ennek mintegy kétszerese. De csinált ez a brinád mást is. — Mit? — Csak azt, ami a szocialista munkaversenyben brigádmozgalomban előrevisz bennünket és egyéni érdeklődésünket kielégíti. Társadalmi munkáztunk a kanizsai telephelyünkön, szépítettük városunkat, patronáltunk alföldi iskolát, újítások is szép számmal fűződnek a nevünkhöz. Amerre megfordulunk, a múzeumokra, műemlékekre mindig szakítunk időt. De a politikai oktatásokon is 80 százalékos a megjelenésünk. mindezek alapján tavaly a Szakma Kiváló Brigádja lettünk. — Pedig a szakma nem könnyű, — Minden olajbányász tudja, mit vállal, amikor először köszön a vállalatnál jószerencsét. Járjuk az országot Záhonytól Budafáig és ha szól a telefon, kelünk az ágyból, félretesszük az ünnepi ebédet s csak egy rövid búcsúra van idő, mert a gépkocsi percek alatt értünk jön. Az idő és szénhidrogén nagy kincs. S mivel az olajiparban ők az egyetlen réteg- vizsgáló brigád, bizony sűrűn váltogatják szállásukat. Foglalkozásuk óhatatlanul együtt jár a veszéllyel. A 300 atmoszfé- rás kútfej mindennapos Végvár; Zoltán és társai életében. Az országos rekord mérése a brigádvezető nevéhez fűződik. A legmélyebb kútnál. mely jócskán 5 kilométer alatt volt, közel 1000 atmoszférát mutattak a műszerek. Azokban az órákban még a jelenlevő szakembereknek is hirtelen más dolguk támadt, s mire Végváriék körülnéztek, csak ketten maradtak a terepen. Ők nem mehettek el. Vállalták a veszélyt, amihez elég egy rossz mozdulat, lassú reflex, és az ember, a milliókat érő berendezés pehelyként emelkedik a levegőbe. Nem véletlen, hogy ebben a szakmában könnyű ősz hajszálakat szerezni. Végvári Zoltán már most kedvence lehetne az ősz fejet kedvelő lányoknak, pedig csak 34 éves. Győri András A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK FELVESZ: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti csillés, segédvájár, vájár, lakatos munkakörbe. 35 ÉVESNÉL FIATALABB ÚJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pécsett 1,5—2 év múlva készpénzbefizetés nélkül, rendkívül előnyös anyagi feltételek mellett juttatjuk lakáshoz A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói elhelyezést biztosítunk Komlón. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. Jávori Béla felvétele Milyen az újság? Közvélemény-kutatás eredményét összegezi a számítógép A napokban különleges munkát vállalt a kaposvári számit tóközpont. A Somogyi Néplap szerkesztősége 87 kérdéssel fordult olvasóihoz. Azt tudakolta, hogy milyennek tartják a lopot, mii olvasnak szívesen; mi a véleményük az újság tájékoztató és kritikai munkájáról; mit javasolnak, mit szeretnének gyakrabban olvasni a lapban. Az újságoldalnyi kérdőívek sokasága rögtön a számítóközpontba került, ahol máris megkezdték a földolgozást. Kódolták a mintegy tízezer kérdőívet, és rögzítették az adatokat is. Jelenleg a legnehezebb szakasz, a programo-. zás tart. Tizenegyedikként az országban tavaly novemberben adták át a KSH Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat kaposvári Számítóközpontját. A vállalat az idén 27 éves, s a számítástechnikában ez nálunk már matuzsálemi kornak számít. A legifjabb kisöccs majdani életét az szabja meg, hogy mennyire mai és korszerű a beépített technika. Az intézmény lelke egy harmadik generációs Félix-számí- tógép. Francia licenc alapján és francia alkatrészekből Romániában állították össze. Munkájára jellemző, hogy egyszerre négy mágneslemezzel dolgozik, és a lemezekre egyenként 25 millió jel fér. Ha az intézmény lelke a Félix, akkor a tüdeje minden bizonynyal az amerikai klímaberendezés. Ez gondoskodik az egyenletes és pormentes levegőről. Kaposváron nemcsak a számítógép számít fiatalnak; az itt dolgozók átlagos életkora is alacsony. A központ 160 munkatársa átlagosan 25—28 éves. Szervezők, programozók, műszakiak, adatrögzítők, ellenőrök, operátorok. Közülük hatvanon tízhónapos tanfolyamot végeztek. Nemzetközi Számítástechnikai Oktatási Központ szakemberei jártak Kaposvárra előadásokat tartani, foalalkozásokat vezetni. Se tízhavi kurzus eredményeként a résztvevők többsége felsőfokú végzettséget szerzett. Milyen munkákat vállal a kaposváii számítóközpont? Elektronikusan tartják nvilván és programozzák a Füszért és a húskombinát áruértékesítésének rendszerét. Más vállalatoknál az anyaggazdálkodást vitték gépre. E területek ügyvitele gépesíthető a legkönnyebben, itt tehát első lépcsőnek számít az elektronikával való ismerkedés. Az idén 18 millió forint értékű szolgáltatást terveznek, majd 30 millió fölé akarnak kerülni. A számítógép igazi kihasználásáról azonban akkor lehet beszélni, ha elérik a 40 milliót. A számítóközpontban szeretnék a földolgozást a vállalatok igazán izgalmas és bonyolult területeire — például a termelésprogramozásra — is kiterjeszteni. A kereskedelemben és a mezőgazdaságban is van létjoaosultsága az elektronikának. Az áruházak kereskedelmi elszámoltatására például már országszerte jó módszerek alakultak ki. Ezekkel szívesen foglalkoznának Somogybán is. Egyéb — és sokrétű — munkájuk mellett azonban most nagy kíváncsisággal várják megye szerte, ho'-v a Félix megmondja: milyen az újság, milyennek tartja a 65 000 somogyi előfizető. Cs. T. Velük ébredünk Változik o Reggeli \i elük ébredünk. A Reggeli » krónika munkatársai hajnali fél 4-re bebailagnak Pesten a Bródy Sándor utcába, nemsokára megkezdődik az adás és a 8-ig tartó műsor révén velük kezdi a napot a Kárpátmedence 15 milliónyi magyar anyanyelvű rádióhallgatója. Zalaka- roson vagy Temesvárott, Mosonmagyaróvár vidékén, vagy Kassán alig néznek a vekkerre, hiszen szól a Reggeli krónika. Megkezdődik a Szót kérek: millió háziasszony évtizedek óta ekkor kapcsolja be a teafőzőt. Nemzetközi hírek: a viszályok rémítő sztorija mellett elkezdik csomagolni a gyerek tízóraiját. Negyed nyolcas sporthírek: a család elindul az ajtó felé. Hát ez a vekker most felbomlik 15 millió magyar nyelvű hallgató számára. Szombaton ugyanis meghalt a régi Reggeli krónika, s ma hajnalban megszületik az új. Mester Ákos, a Reggeli krónika rovatvezetője szerkeszt ma reggel, és ő is jelenti be a változást. Volt előtte néhány próba, amikor a Szecskő Tamás vezette Tömegkommunikációs Kutatóközpont emberei is hajnalban keltek, és munkahelyekre, lakásokba csengettek be a próbaműsor alatt, hogy felmérjék: tetszett-e?! A ma reggeli rajt előtt mondta Mester Ákos: — Még 1971-ben kidolgoztunk háromféle változatot a krónika modernizálására. Éppen azt vetettük akkor el, amit most hétfőn hajnalban bevezetünk. Megváltozik a krónika, mert időközben megváltoztak a hallgatói szokások. Az emberek méginkább igénylik a minél gyorsabb tájékoztatást. Például egy út eltereléséről nem a félóra múlva kezdődő hírekben, hanem azonnal, esetleg éppen a kocsirádiójukon keresztül értesülni kívánnak. Az is kiderült, hogy 5 órakor a koránkelő hallgató más idegállapotban rádiózik, mint a későbben ébrekrónika dő. A koránkelő türelmetlenebb, színes szövegek helyett gyors, rövid híreket kíván. Majd 7-kor jön egy új hallgatóság: a gyesen lévők, nyugdíjasok, délutáni műszakosok — ráérők. Ök kicsit már szórakozni is akarnak, a tömör, tárgyilagos tájékoztatás mellett szeretik az egyéni gondolatokat is hallani.- Végül is: megváltozik a hallgatók „rádióvekkere", vagy sem?- Lényegében: nem. Nagyon sok műsor kezdőideje marad, például a Falurádióé. A lényeg: bárki bármikor felkattintja a készülékét, félórás hallgatás alatt a nemzetközi és hazai hírek, időjárás, sportélet, közlekedés leglényegesebb információját megtudja. Újdonság még: a- híreket 7 óra után elszórjuk a zenében, s rendkívül gyorsan, akár egy-egy dalt félbeszakítva is, bemondjuk azokat. Vagyis, ha akadna olyan „elvetemült" rádióhallgató, aki a krónika mind a három és fél óráját végighallgatja, akkor most már kevésbé szó szerint hallja ugyanazt, amikor a híradások egymást követik. A Reggeli krónika csapata: ** egy műsorszerkesztő, asz- szisztens, egy lapszemlés és egyben ügyeletes riporter, egy közlekedési riporter, végül egy főszerkesztői —, ha úgy tetszik: elnöki — ügyeletet ellátó rovatvezető. Ezen túl is hajnali fél 4-re járnak be, hogy ébresszenek 15 millió embert. Muzsikával, hírekkel, gondolatokkal. Máskülönben a Reggeli krónikában hallott dal marad meg legtovább az emberi fülekben. Friss fej, friss nóta. Földessy Dénes A baksai Ezüstkalász Mgtsz felvételre keres gyakorlattal rendelkező bér- és munkaügyi osztályvezetőt A PÉCSRŐL TÖRTÉNŐ KIJÁRÁST ÜZEMI AUTÓBUSSZAL BIZTOSÍTJUK
