Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-05 / 64. szám

Dunántúli llQPlo 1978. március 5., vasárnap A párt ügyvédje 100 éve született László Jenő Magyar Tanácskoztál saság és a magyar kommunista mozgalom ki­emelkedő egyénisége volt László Jenő. 1878, március 5-én született Szatmárné­metiben. Apja könyvkeres­kedő volt, így már diák ko­rában kezébe kerültek szo­cialista eszmeiségű köny­vek, amelyek nagy hatás­sal voltak későbbi szocialis­ta, kommunista világnéze­tének kialakulására. Mély nyomot hagyott benne egy 1894-es május 1-i felvonulás, amelyet szü­lővárosában látott. A ren­dezett sorokban énekelve menetelő, jelszavakat han­goztató felvonulókat látva érlelődött meg benne vég­leg, hogy a munkások, ku­bikosok, szegény emberek ügye mellé áll. A hódmezővásárhelyi pa­rasztmegmozdulás részve­vőinek perét lezáró igaz­ságtalan ítélet hatására fo­gadta meg, hogy ügyvéd lesz. Elhatározása mellett kitartott, s lett a forradal­márok ügyvédje. Kolozsvárott szigorlato­zott 1900-ban és Maros- vásárhelyen tett ügyvédi vizsqát 1906-ban. Végleg Budapestre költözött, s lett a Vas- és Fémmunkások Orszáqos Szövetségének és a Fuvarosok Szakszerve­zetének üqyvédje. Irodájá­ban állandóan nagy volt az ügyfél-forgalom, kora reg­geltől késő estig. Igen szű­kös anyagi körülmények kö­zött élt, mert kizárólag a munkások peres ügyeit vállalta. Védte jogaikat a hatóságokkal és a munka­adókkal szemben. A Magyarországi Szociál­demokrata Párt tagjaként 1907-től a pórt ügyvédje volt. Az Alpári Gyula vezet­te baloldalhoz tartozott. Hosszú évekig látta el a védelmet a munkásmozgal­mi tevékenységük miatt bí­róság elé állított munká­sok ügyében. Az 1912. május 23-i nagy politikai tüntetés után a letartóztatott munkások vé­delmét László Jenő és Landler Jenő vállalta. Az osztálybiróság ítéleteit nem sikerült uqyan minden vád­lott esetében befolyásolni­uk, de a találó érvekkel alátámasztott, nagyszerű logikával szerkesztett védő­beszédek mély benyomást tettek a hallgatóságra. Részt vett a Kommunis­ták Magyarországi Pártja alakuló ülésén. A Központi Bizottság tagjává választot­ták, s megbízták a párt ügyvédi munkájának ellátá­sával. A párt jogi tanács­adója lett. 1918 decemberében Po­zsonyba utazott, hogy taná­csaival segítséget nyújtson a szlovák kommunista párt létrehozásához. A Tanács- köztársaság kikiáltása után a Budapesti Forradalmi Törvényszék politikai meg­bízottjává nevezte ki a Forradalmi Kormányzóta­nács. Tanácsköztársaság le- verése után őt is el­fogták. Hetekig kínozták a Margit körúti katonai fog­ház pincéjében. Megkínoz­va, betegen, de emelt fő­vel állt a statáriális bíró­ság előtt. Halálra ítélték, és 1919. december 29-én kivégezték. Vida Sándor Éiönyösebb s^erye^eii Ez év január 1-ével jelentős változások történtek a Pollack Mihály Műszaki Főiskola szer­vezeti felépítésében. Juhász Je­nő főigazgató ismertette a vál­tozásokat, a főiskolai szervezet új építményét. — Főiskolánk alig több mint hét éve éDÜlt, de évszázados struktúra alapján kezdte meq a működését, jóllehet számos kül­földi és egy hazai példa is volt már a korszerűbb oktatási for­mákra. A hagyományos tan­szék-ka rfőigazgatóság felosztás hátrányait nagyon hamar érez­ni kezdtük a tananyag átfedé­seiből adódó - oktatási problé­mákon, a gazdasági szétapró­zottságon, a döntési mechaniz­mus bonyolultságán és áttekint­hetetlenségén keresztül. 1974- ben egyes tanszékeket össze­vontunk, s mivel így gazdasá­gosabban tudtuk kihasználni létesítményeinket, néhány tárgy oktatóin hatékonyabbá vált. a kedved tapasztalatok alaoján úgy döntöttünk, nem állunk meq ezen a ponton. Két évvel ezelőtt megalakult az intézete- sítési bizottsáa azzal a feladat­tal, hoqy a külföldi — wroclawi, lipcsei, pozsonyi stb. - tapasz­talatokat. valamint a hazai kí­sérletekből leszűrhető tanulsá­gokat összeqezve dolgozzon ki egy tervezetet az új szervezeti forma létrehozására: Maqyaror- száaon eddia csak a Gvőri Táv­közlési és Műszaki Főiskolán al­kalmazták az intézeti megol­dást. Egészen úi intézmény lé­vén, ott már íav is kezdték az okítást. A mi úttörő szerepünk a hanvomónyos forma meqvál- toztatásának kimunkálásában van. példánk nyomán tervezik a budapesti Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a kecske­méti Gépipari és Automatizá­lási Főiskola szerkezeti átalakí­tását is. — Az Oktatási Minisztérium tehát elfogadta az Intézetesité- si Bizottsáq koncepdóiát. Mit tartalmazott ez az elképzelés, és hogyan valósult meg? — A minisztérium megállapí­totta. hogy főiskolánk intézete- sítési terve megalapozott, reá­lis elképzeléseket tartalmaz. Oktatóink a kezdeti berzenke­dés utón egyöntetűen támogat­ták az intézetesítési programot, Így nem volt akadálya annak, hoav 1978. ianuár 1-ével beve­zetésre kerüliön. A korábbi két kar és tizenhat tanszék funk­ciója meqszűnt, helyette hét in. tézet alakult: négy szakmai és három általános, elméleti. Ez azt jelenti, hogy a hallgató a főiskolára való érkezéstől a diploma átadásáiq eqy intézet „fennhatósága” alá tartozik; ez év szeptemberétől az I. évfo­lyam már az intézetesitésnek megfelelő tanterv szerint része­sül képzésben. A szakmai in­tézeteken belül — amelyeket igazaató irányít — két ágazat működik, az e szakmákhoz tar­tozó összes ismeret oktatása egvhelyütl történik, s ez nem­csak anyag- és időmegtakarí­tást jelent, hanem a komplex tervezésre való képesség meg­szerzésének kiváló módszere is. Január 1-e óta két hónap telt el csupán, de az új szervezeti forma előnyei máris mutatkoz­nak. A főiskolai vezetés dönté­Fejlesztik a balatoni kempingeket Bővítik a közműhálózatot, új utakat építenek és fejlesztik a szolgáltatások körét a balato­ni kempingekben. A Siótour az idei szezon elő­készítése során 20 millió forin­tot költ a kempingek korszerű­sítésére, fejlesztésére. A bala- tonszemesi Hullám kempingben megoldják a szennyvízelvezetés gondját, a zamárdi autóskem- pinqben pedig bővítik az út­hálózatot. Balatonberényben 1000 személyes új kemping épül. Az északi parton tovább kor­szerűsítik és bővítik a keszthe­lyi kempinget. A tihanyi kem­pingben melegvíz-szolgáltatás­ról gondoskodnak és újabb hat luxus-faházat állítanak fel. Intézetesítettek a Műszaki Főiskolán ■ Összevontak egyes tanszékeket ■ Egyhelyütt oktatják a szakmá­hoz tartozó ismereteket sei, az információk, a hallga­tói és oktatói kezdeményezések nem időznek közbenső fórumo­kon: a főiskola vezetését az in­tézetek igazgatóiból, a főigaz­gatóból és a társadalmi szerve­zetek funkcionáriusaiból álló tanács végzi. A minisztériumtól fél évet kaptunk az új struktúra finomítására, de az eddigiek alapján úgy tűnik, nem kerül sor nagyobb változtatásra. A legidőszerűbb feladatokról A műszaki és közgazdasági tudományos hét programja Ünnepi megnyitó március 9-én Hagyománnyá vált, hogy minden év tavaszán, a megye műszaki és közgazdász társa­dalmát számos olyan rendez­vényre invitálják, amelyeken a legidőszerűbb eredményekről és feladatokról adnak számot. A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége Baranya megyei Szervezete, va­lamint a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szer­vezete e hónapban rendezi meg a műszaki és közgazda- sági tudományos heteket. A sorrend: autóbusz, temető, közvilágítás... Csarnótai faluvég Falugyűlés Csarnótán Mire telt a közős pénzből? ■UH i tagadás, az elága- zásnak nagyobb ma a hire, mint ennek az alig 130 lelkes, széles utcájú ba­ranyai falucskának. Pécs­ről Harkány felé menet, Turony után a nagykanyar­ban sokan megismerkedtek még korábban, az út kiszé­lesítése előtt a csarnótai nagy-kanyarral: nehéz len­le összeszámolni, hogy hány baleseti jegyzőkönyv­ben jelölték meg a közle­kedésrendészet dolgozói helyszínként Ez a kanyar sok mindennek az oka:ha beérne Csarnótáig, ma bízvást nagyközségi rangra törne a község ... A péntek esti falugyűlés előtt, míg gyülekeztek a községbeli­ek, az egyik ablakát kemény­papírral pótolt községi klubba — kultúrházba (?) —, váltottam néhány szót a 87 esztendős, nyugdíjas plébános úrral, aki Csarnóta nagy ismerője. Tőle tudom, hogy a falu nem régi: korábban még beljebb volt, messzebb a harkányi úttól, s csak az 1800-as évek közepén egy Szentgyörgyi nevű papnak köszönhető, hogy kihozta a völgyből ide a dombra a fa­lut. (Bár vitte volna még kij­jebb!?) Ezért van az, hogy a baranyai „hagyománytól” elté­rően, széles, egyenes az utcá­ja, a telkek szabályosan, mo­dernül megtervezettek. A falu közepén álló templomot kalá­kában építették a község la­kói, maguk formázták, égették a tégláit, maguk húzták fel a falait, s tulajdonképpen a mai Csarnóta időszámítása 1856-tól kezdődik, a templom-szentelés­től. Ha rangsorolnám a baranyai falvakat, Csarnóta valahol há­tulról lenne az elsők között. Sok a gondja, baja — főleg a fiatalok néznek másfelé —, s Hitre Sándor, a termelőszövet­kezet elnökhelyettese már elő­re megjósolta a hozzászóláso­kat. A közlekedést biztos fel­említik, szó lesz a temetőről, a közvilágításról, a szeméttá­rolásról. S ha nem is ebben a sorrendben, de a kérések elő­jöttek. A kis terem zsúfolásig meg­telt: az ülőhely sem volt elég. Csarnóta alig egy éve Szalán- tához tartozik, mint a körzet kilenc községének egyike. A szalántai tanács vb-titkára, dr. Horváth Lászlóné így első íz­ben számolt be lakóinak, el­mondva, hogy mire telt a kö­zös pénzből. Szalántán járda, új gázcseretelep épült, Garé- ban felújították az orvosi ren­delőt, tatarozták a kultúrházat, új buszvárót építettek, Szaván rendbehozták a közvilágítást, Babarcszöllős utat kapott, s terven felül köztéri lámpákat, Turony járdát, gázcseretele­pet .. . Április 4-re pedig, ha igaz, központi fűtéses lesz a sza­lántai iskola, szép, társadalmi összefogás eredményeként. Dicséretes, igen szép ered­mények ezek. Nehéz mind­emellett a csarnótaiak számára megérteni és elfogadni: egye lőre kimaradtak a közös beru házásokból. De ami késik, nem múlik. A tanácstitkárnő felje gyezte a kéréseket, s biztos va gyök benne, többségük orvos last nyer... A községi kutat — az egyetlen komolyabb víznye rési lehetőség Csarnótán — ki fogják tisztítani. A szemétlera kodót kijelölik. A málló vako latú-plafonú egészségházat tár sadalmi munkával helyrehoz zák, s a kultúrház ablakára is kerül üveg, s a csarnótai ki szisták - jól működő alapszer­vezet - kapnak a tsz-től némi pénzsegélyt. (Ez Hitre Sanyi bácsi jó szívének, megértésé nek köszönhető, aki a kérés után fél pillanattal eldöntötte fog tellni erre is a közös kasz szából.) Ravatalozó - rég igény ez - egyelőre nem épül hét. A közvilágítást majd meg nézik... Kilenc felé járt, amikor a fa­lugyűlés véget ért: kisorsolták a tombolát, megnyugodtak a kedélyek. Kozma Ferenc Baranyai néptánc- együttesek a Sárközben Somogy, Tolna, Baranya, Fe­jér megye, valamint Budapest 17 népi együttese gyűlt össze tegnap Szekszárdon, a Babits Művelődési Központban, a VII. országos néptánctalálkozó te­rületi döntőjén. A baranyaiak közül a pécsi KISZÖV Tánc- együttese, a mecseknádasdi Német Nemzetiségi Táncegyüt­tes, a pécsváradi Zengő és a Zengővárkonyi Szövetkezeti Táncegyüttes. A kétnapos nyilvános verse­nyen a 17 közül 11 csoport kap minősítést, a zsűri dönté­se alapján a legjobbak részt vehetnek a vasárnap este 7- kor kezdődő gálaesten, illetve felléphetnek július 1—2. kö­zött a Balaton partján rende­zendő országos néptánctalál­kozón. A szekszárdi döntő szer­vezői nemcsak a verseny fel­tételeit biztosították, hanem baráti találkozókat szerveztek a tánccsoportok részére a Sár­köz falvaiban. Egy-egy csoport látogatott el szombaton este Kakasára, Bogyiszlóra, Mado- csára, Decsre és Sióagárdra, hogy az ottani székelység, il­letve a sárközi magyarság táncait eredetiben tanulmá­nyozhassa. A március kilencedikén kez­dődő rendezvénysorozat kereté­ben hatvan előadást, konzul­tációt tartanak, amelyeken töb­bek között a következő témák szerepelnek: termékszerkezet­korszerűsítés, anyag- és ener­giatakarékosság, a bér- és jö­vedelemszabályozás időszerű kérdései, Baranya megye ipar- fejlesztési célkitűzései az V. öt­éves tervben, közegészségügyi­leg veszélyeztetett települések vízellátása, a baranyai iparvál­lalatok termelékenységének elemzése, korszerű bányagépek, a fejtések komplex gépesítése, az agráripari komplexumok öko­nómiai kérdései, a kereskedel­mi vállalatok létszám- és bér- gazdálkodása, a pécsi ipari ré­gió komplex környezetvédelme. A Baranya megyei műszaki és közgazdasági tudományos hetek ünnepélyes megnyitóját március 9-én (csütörtökön) tart­ják délután három órakor a Pécsi Tudományegyetem aulá­jában: a megnyitó előadáson a világgazdasági változások és a műszaki fejlődés kölcsönha­tásáról hangzik el tájékoztatás. Vita a bel­kereskedelmi törvény­tervezetről A közvéleményt, munkásokat, mezőgazdasági dolgozókat és értelmiségieket kérdeztek meg az országos társadalmi vita so­rán: mi a véleményük a belke­reskedelmi törvénytervezetről a 19 megyében, valamint a fő­városban megtartott 28 területi fórumon. Tanulságait a Hazafias Nép­front Országos Tanácsában ösz- szegezték, ahol az MTI munka­társának elmondották: a vitá­ban részvevők túlnyomó több­sége helyesnek és szükséges­nek tartotta a belkereskedelem­ről szóló törvény megalkotását. A törvénytervezet ugyanis dek­larálja az ellátási kötelezettsé get, tehát biztosítja a vásár­lók alapvető érdekvédelmét. Ugyanakkor többen szóvá tet­ték, hogy az egyébként helyes célok megvalósítását akadá­lyozhatja a kereskedelem mun­kaerőhiánya s az, hogy az áru­cikkeket gyártó vállalatokra már csak részben érvényes a: ellátási kötelezettség. Eltértek a vélemények abban hogy az ellátásért általánosat a belkereskedelmi tárca avagi a Minisztertanács „tartsa a há tát". Többen úgy vélték, hogy c törvénytervezetnek kellene sza bályozni a népgazdaságban mt már oly fontos szerepet játszc idegenforgalmi kérdéseket is Figyelemre méltóak azok a vé lemények is, amelyek a tör vénytervezetnek az alkoholiz mus elleni harcot támogató in tézkedései kapcsán hangzottal el. Természetes, hogy a viták so rán a részvevők nemcsak a tör vénytervezetet vették górcső alá hanem nagyon sok vélemén' hangzott el kereskedelmünl mai általános helyzetéről. Általánosítható kéréské hangoztatták a társadalmi tóban részvevők, hogy az ára ról, az árukról rendszeresen é pon(osan tájékoztassák a vá sárlókat és erősítsék a keres kedelem társadalmi ellenőrző sét. A törvénytervezethez érke kezett egyik módosító javaslc például kimondja: lehetővé ke tenni, hogy az adott területe működő szakszervezetek é népfrontbizottságok is részt vt gyenek a társadalmi ellenői zésben. A módosító javaslatokat - a jogalkotók utón — az oi szággyűlési bizottságok vesz számba, majd a páriáméi plenáris ülésszaka elé terjes: tik a belkereskedelemről szól törvényt. 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom