Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-26 / 85. szám

1978. MÁRCIUS 26. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE II. 30-ón, szerdán ismétli a televízió a pécsi Körzeti Stúdió filmjét a 10 éves jubileumát ünneplő Baranya táncegyüttesről. A filmben — melyet Bükkösdi László szerkesztett és Wiedermann Károly rendezett — a bemutatott táncok mellett riportokat is hallhatunk az együttes régi és mai tagjaival örömeikről, gondjaikról. Fotó: Maletics László A forma kedvéért Lehet-e jó egy használati tárgy, ha nem szép és lehet-e szép, ha nem jó? Mindany- nyian örülünk, ha nemcsak jó minőségű, hanem külsőre is esztétikus formájú, ízlésünket, szemünket is kielégítő tárgyak­kal találkozunk az üzletekben. Ha nemcsak a funkcióját tölti be egy termék, de mint lát­vány is nyújt valamit, önma­gában egyik tulajdonság sem elég, a kettő együtt tesz iga­zán kiválóvá egy árut. A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója március 31-én 17.35 órai kezdettel tűzte mű­sorra az 1-es csatornán a vi­lághírű Zsolnay Porcelángyár formatervező iparművészeiről készített riportfilmjét. A forga­tócsoport — Gombár János riporter, Sóvári Gizella szer­kesztő, Bozsó Ferenc gyártás- vezető, Háda Sándor opera­tőr és Eck T. Imre rendező — igen érdekes és aktuális prob­lémát vet föl: a modern tech­nológia, a nagyipari termelés és az ipari formatervezés lát­szólagos ellentétének, illetve ezek összehangolásának kér­dését. E kettő kölcsönhatását s az ebből adódó problémákat a film az edénygvártás területén vizsgálja. A Zsolnay-gyárban dolgozó öt formatervező mű­vész eddig többé-kevésbé fe­leslegesnek érezte magát, ter­veik nemigen valósultak meg. Nemrégiben új automata edénygyártó gépsort szereltek föl, egyelőre azonban az új gépekről még a régi termé­kek kerülnek le. A változtatás feltételei jelenleg már mind a tervezők, mind a gyár ré­széről adottak. A gyártásban fontos láncszemet jelentő for­matervezés akkor válik a leg­eredményesebbé, ha szükség­letkutatáson alapuló csoport­munka valósul meg: az ipar­művészek a tervek szerint elő­ször egy kórházi edénycsalád kidolgozását kívánják megol­dani. A gyár is igényt tart az ipari formatervezett termékek­re, azzal a feltétellel, hogy előállításuk gazdaságilag és technológiailag is biztosítható legyen. Itt merül föl a kérdés: va­jon gazdaságos-e, megéri-e a gyárnak az ilyen termékekre való átállás? E kérdésre épül a filmben látható kerekasztal- beszélgetés. A vezetők és for­matervezők vitájából egyértel­műen kiderül, hogy mindnyá­jan változást várnak, s erre a lehetőség adott is. A film vé­gén szándékosan ott marad a kérdőjel: vajon meghozza-e ezt a változást a jövő a formater­vezők munkájában? Dücső Csilla Éjszakai utazás (gobelin). A Műcsarnokban állították ki 1976-ban Gerzson Pál festőművész tárlata „Éppen az látszik a legin­kább érdekesnek és izgalmas­nak, hogy nem könnyen elért, problémamentes, nem eleve adott egyensúly vagy az arra való rátalálás árad a képek­ből, hanem az ember által teremtett összhang szépsége, a rend élménye, egy igen bo­nyolult, szövevényes szálakból összeálló rend stabilitása" — így jellemezték Gerzson Pál festészetének lényegét két év­vel ezelőtt, a Műcsarnokban megrendezett kiállítása után. . Gerzson Pál Hidason szüle­tett 1931-ben. Már 16 éves korában megnyert egy nem­zetközi ifjúsági pályázatot. A Képzőművészeti Főiskola el­végzése után belépett a Fia­tal Képzőművészek Stúdiójába, önálló tárlata volt Budapes­ten, Pécsett, Debrecenben, de festményeit kiállították a Szov­jetunióban, Angliában, Fran­ciaországban, Csehszlovákiá­ban, Olaszországban, az észa­ki államokban, valamint In­diában, Iránban és Szaud­Arábiában. Megkapta a Mun- kácsy-díj III. és I. fokozatát. Pécsett, az újmecsekaljai óvodában a Kötélhúzás és a Sárkányeregetők című képei, a városi tanácson pedig egy faliképé látható. A festőművész mindig ér­deklődéssel fordult a termé­szet felé, megörökítette a du­nántúli tájat, a madárvilágot. Később szakított a kavargó fe­lület-kidolgozásokkal, egysze­rűbb kifejezésre törekedett. Előtérbe került az ember és a közösség. Legújabb stíluskor­szaka 1970-ben kezdődött. Tu­datos képszerkesztés és tom­pított színvilág jellemzi, de folytatni kívánja Egry József és Csontváry hagyományait is, természetesen saját egyénisé­gén keresztül újjáteremtve. Pécsett, a Színház téri kiál­lítóteremben március 31-én 15.30-kor nyílik önálló tárlata, mely április 25-ig tekinthető meg. b. a. Tavaszköszöntő, húsvéti tarkabarka A tavasz köszöntésének régi hagyományai elevenednek meg a hétfői HÚSVÉTI TAR­KABARKA című összeállítás­ban. Vers, zene és riport szól e témáról: a Bánki Donát úti iskola fiataljai elevenítgetik e hagyományokat, bárányokat őrző, nevelő pásztor beszél munkájáról és távoli útra in­duló fehér nyuszik kísérői is megszólalnak. Új felvételekről bemutatják Károly Róbert és Várnai Ferenc dalait Kovács Zoltán operaénekes tolmácso­lásában. Népi kincsek nyomá­ban indul el a szerb-horvát adás riportere: Frankovics György is, Filákovity István pe­dig a mohácsi fekete kerámia mesterét, Kulutác Mátyást ke­resi fel. Húsvéti népszokások­ból állította össze a német nyelvű adást Wolfart János és Reil József. Kedden az „Adria"-kőolaj- vezeték dél-dunántúli építke­zéséről tudósít Hídvégi József­A RIVALDAFÉNYBEN sorozat e heti szereplője Kővári Anikó, a Pécsi Nemzeti Színház ma­gánénekesnője. A háztájiban használatos kisgépekről be­szélget német nyelvű riportjá­ban Gráf Vilmos. E héten rendhagyó idő­pontban, szerdán — jelentke­zik — a KÖZLEKEDÉSI ŐRJÁ­RAT, melynek Somogyvári Va­léria a szerkesztőriportere. A keszthelyi Helikonra készülő fő­iskolásokkal beszélget a csü­törtöki műsorban Ring Ferenc, majd Kovács Péter indul kör­nyezetvédelmi őrjáratra. Szombaton megismétlik Fel­ső Pál izlandi útinaplóját. Ugyanezen a napon sorozat kezdődik a szerb-horvát nyel­vű műsorban: Partizánok bé­keidőben címmel. Első alka­lommal Blaskovics Jánosnéval beszélgetnek, aki éppen e na­pon megy nyugdíjba. Ö is fegyverrel harcolt a Petőfi-bri- gádban. A sorozat további ré­szében azok emlékeznek, akik a jugoszláv népet felszabadító háborúban részt vettek és ma az élet legkülönbözőbb . terü­letén állnak helyt. Az ÖTTÖL—HATIG is rend­hagyó időpontban: vasárnap jelentkezik. A három kis gida Egy farkas megpróbál elra­bolni három kis gidót, de kí­sérlete csorbát szenved: egyik áldozata elbújik előle. A tör­ténet valójában itt kezdődik, s a harmadik gida sorsa kö­rül bonyolódik. A rendkívül já­tékos, lendületes mesében csel­vetés cselvetést követ, míg a történet váratlan fordulatok után elérkezik a happy end- hez. Njpszöly Miklós „A három kis gida” c. meséjét február 5-én mutatta be először a Bó- bita-bábegyüttes, s azóta min­den vasárnap délelőtt 10 óra­kor műsorra tűzi a Doktor Sándor Művelődési Központ. Az előadás kamarajáték, hi­szen az együttesnek csupán hét tagja eleveníti meg, klasz- szikus kézibábok segítségével, a kis gidák kalandjait. Mészöly Miklós története az el nem évülő mesék sorába tartozik, és jó kontaktust tud teremteni a közönséggel. A gyerekek a kts gidákat meg­személyesítő bábokat önma­gukkal egykorúaknak érzik, és saját magukat látva ben­nük, konfliktusaikat is saját­jukként izgulják végig. A sze­replőket féltve, velük örülve, nagy érzelmi határok között ingadoznak, a maximális mély­ségtől a magasságig jutva el. A megoldás őszinte felszaba­dulást jelent számukra: a tör­ténet kiváltja a katarzist. d. cs. TERRORISTÁK AZ NSZK-BAN, NEMES JANOS ES TÁRSAIK ssai Az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének és a Felsőoktatási Pedagógiai Központnak a kö­zös gondozásában látott nap­világot a Kossuth Könyvkiadó­nál (Vass Henrik és Szabó Ág­nes szerkesztésében) A haladó egyetemi ifjúság mozgalmai Magyarországon 1918—1945 című hézagpótló kötet, amely nyomon követi a haladó diák- mozgalmak fejlődésmenetét, az aktuális politikai és társadal­mi összefüggések felvázolásá­val. Most jelent meg, a Nők a tör­ténelemben sorozat köteteként Aranyossy Magda Rendszerte­len önéletrajz című visszaem­lékezéseinek kötete. A magyar munkásmozgalom nemrég el­hunyt kiváló harcosának visz- szaemlékezéséi nemcsak a ko­rábbi magyarországi helyzetről tudósítanak; Olaszországban, Ausztriában, Svédországban, Németországban, Franciaor­szágban játszódnak a kiváló kommunista házaspár (férje Aranyossy Pál volt) életének eseményei, sok izgalmas for­dulattal, s egy tartalmas élet vonzó példájával. Újabb kiadásban jelent meg Kővágó László Kisebbség — nemzetiség című hasznos ösz- szefoglaló kötete, valamint V. Vlagyimirov és L. Szuszlov Az Abwehr ügynöke című doku­mentumregénye. Nemes János Terroristák az NSZK-ban cí­mű könyve a detektívregény izgalmasságával ismerteti Schleyer elrablásának történe­tét, megmutatva a terrorizmus politikai hátterét, társadalmi gyökereit is. Mit? Hol? Mikor? Ifjúsági Ház: Húsvéti to- jóstúra indul 27-én, hétfőn reggel fél 9 órakor a 23-as busz újmecsekaljai végállo­másától. A részvétéi feltéte­le: paprikáskrumpli alap­anyag. Kedden, 19 órakor a PTF öntevékeny művészeti csoportjai — a Baranya nép­tánccsoport, az irodalmi színpad, a női kar, valamint a zenekar — és szólistái mu­tatják be az országos egye­temi és főiskolai kulturális napokra készült műsorukat. Szerdán 19 órakor az MPKH keretében filmvetítéssel egy­bekötött DELTA-ESTET ren­deznek. Az est vendégei Várhelyi Tamás főszerkesztő és Kudlik Júlia. A műsor az MM-akció ajánlott program­ja. A KAMARAESTEK kere­tében, csütörtökön este 7 órakor lép fel a Bartók-kó- rus, Kertész Attila vezényle­tével. Közreműködik Kertész Lajos zongoraművész. A Köz­ponti Amatőr Színpad ren­dezésében vidám április el­sejei KASZ-bulira kerül sor szombaton este 6 órakor. József Attila Művelődési Ház: 31-én 18 órakor kezdő­dik a KPVDSZ színjátszó cso­portjának bemutatója. A mű­soron: Hubay Miklós: Varjú a varjúnak c. műve. BARANYAKER „Új Tükör” Klubja: Takács Dezső festő­művész kiállítása nyílik 30-án este 6 órakor. Ságvári Endre Művelődési Ház: Irodalmi est lesz 31-én 18 órai kezdettel. Közremű­ködik: Czine Mihály iroda­lomtörténész, Tóth Judit, Győ­ri Franciska, Bujtor István, Nagy Attila, Cs. Nagy Géza és a KALÁKA-együttes. Komló: Záborszky Kálmán csellóművész hangversenyét március 29-én szerdán 18 órakor tartják a Vízmű V. nagytermében. Március 31- én lesz a pécsi művészek hangversenye, szintén 18 órai kezdettel, a Vízmű V. nagy­termében. Mohácsi Bartók Béla Mű­velődési Központ: a NÖ'77 c. kiállítás képeinek elemzé­se, diavetítéssel szemléltetve. Időpontja: március 30., 17 óra. Mohácsi Ifjúsági Ház: Az Ifjúsági Ház fúvószenekará­nak hangversenye 17.30-kor kezdődik, március 31-én. Kiállítás j llf könyuek

Next

/
Oldalképek
Tartalom