Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-25 / 84. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napin XXXV. évfolyam, 84. szám 1978. március 25., szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Véget ért az országgyűlés tavaszi ülésszaka Hazánkban törvényes rend van Bíróságaink betartják és helyesen alkalmazzák a jogszabályokat Dr. Szakács Ödön beszámolóját tartja KORSZERO TELEP ’ Építik az ÉPGÉP áj pécsi gyárát Az idén 150 milliós termelési program Pécsett javítják a mixerkocsikat Pénteken délelőtt az elfogadott napirendnek megfelelően — a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójával folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Beszédében rámutatott: hazánkban törvényes rend van, az állampolgárok nagy többsége tiszteletben tartja törvényeinket, s a Legfelsőbb Bíróság tapasztalatai szerint a különböző szintű bíróságok a jogszabályokat betartják, kiegyensúlyozottan, helyesen alkalmazzák. A döntések széles körben találkoznak a lakosság igazságérzetével. Ezt azt is mutatja, hogy bár hazánkban évente a bíróságok 400 ezer ügyben hoznak jogerős határozatot, ezek ellen az elmúlt három évben átlagosan 14 ezer panasz érkezett a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, illetve a legfőbb ügyészhez, s ez mindössze az ügyek három és fél százaléka. 1977-ben a Legfelsőbb Bíróság 1700 büntető, 1438 polgári, 2525 gazdasági, 432 munkaügyi pert fejezett be; tehát összesen 6095 konkrét ügyben hozott határozatot. Ugyanebben az évben 8717 törvényesAz ítélkezés egyik legjelentősebb területe napjainkban o családjogi viták elbírálása, a családvédelmi érdekek hatékony érvényesítése. Különösen jelentős ez az elvált szülők gyermekének jövendő sorsa — és gyakran ezzel együtt — a házastársi közös lakás feletti jogvitákban, amelyek a családjogi ítélkezés gyújtópontjában állKároly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelkedett szólásra. ségi óvás iránti kérelmet bírált el, s a bíróságok számára egy irányelvvel és két elvi döntéssel adott iránymutatást. A továbbiakban Szakács Ödön részletesen szólt a legfelsőbb bírói fórum büntető, katonai, polgári, munkaügyi és gazdasági kollégiumának munkájáról. A büntető bíróságok — mondotta — törvényes eljárásban, a cselekmény súlyával és az elkövető társadalmi veszélyességével arányban álló felelősségrevonást alkalmaznak és büntetést szabnak ki. Bíróságaink előtt minden tekintetben érvényesül a törvényességnek az a követelménye, hogy személyre tekintet nélkül kell a bűncselekményért a felelősségrevonást alkalmazni. Ez felel meg az állampolgári jog- egyenlőség elvének is. A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának elvi irányító, valamint ítélkező munkája is ezeket a célokat szolgálta az eltelt időszakban. nak. A családjogi ítélkezés tapasztalatai arra utalnak, hogy a családok jövendő sorsának alakításában igen hatékony lehet a társadalom segítő szerepe. A bírói ítélet nevelő ereje akkor bontakozik ki igazán, ha minden fórumon kellő súlyt kap a családi élettel kapcsolatos felelősségérzet fokozása. — Általános politikai és társadalmi igény a munkahelyi demokrácia fejlesztése, s ezzel párhuzamosan a munkafegyelem erősítése. Mindez tovább növeli a munkaviszonyról szóló jogszabályok helyes alkalmazásának jelentőségét. Bírósági munkánkban következetesen fellépünk a hatalmával jogtalanul élő vezetőkkel szemben. Támogatjuk viszont azokat, akik megkövetelik a munkafegyelmet, fellépnek a naplopók, az iszákosok ellen, s — az emberiesség messzemenő figyelembevétele mellett — alkalmatlan beosztottjaikat alkalmasakkal váltják fel. Törvényeink arra kötelezik a munkáltatót, hogy tervszerűen javítsa a munkavégzés körülményeit és tegyen meg mindent a dolgozók egészségét és biztonságát fenyegető veszélyek elhárításáért. Ennek megfelelően a vállalat — vétkességére tekintet nélkül — felelősséggel tartozik a dolgozó által szenvedett károkért. A Legfelsőbb Bíróság arra törekedett: érvényt szerezve a törvénynek, elejét vegye annak, hogy a vállalatnál a sérült dolgozóra hárítsák a balesetért való felelősséget. — Törvényeink szerint a vállalat felel a dolgozónak a foglalkozási betegségéből származó károsodásért, de mentesült a felelősség alól abban az esetben, ha a betegség bekövetkezése elháríthatatlan volt. A korábbi években a bírói gyakorlat - az orvostudomány megállapításait szem előtt tartva — arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szilikózis olyan megbetegedés, amelyet a foglalkozás különös veszélye idéz elő és elháríthatatlan, orvosilag nem akadályozható meg. A munkaügyi kollégium helyes elvi irányítása alapján - az orvostudomány fejlődésével, s munkavédelmi tapasztalatok gyarapodásával — a bíróságok mind nagyobb szigorral vizsgálták ezt a kérdést. Azt, hogy a szilikózis-megbete- qedés a vállalat részéről valóban elháríthatatlan volt-e. 1973 utón az ítélkezés ebben a kérdésben a károsult dolgozók javára fokozatosan megváltozott. Ennek alapján a Legfelsőbb Bíróság a SZOT-nál tett kezdeményező lépéseket. Kifejtettük, hogy a társadalmi közfelfogásnak és a dolgozók Igazságérzetének az felelne meg, hogy a munkában megrokkant vagy élete végéig beteggé vált bányász kártérítésként akkor is megkapja a tárMár a koronát rakják fel az ÉPGÉP új pécsi gyárára. A 4250 méteres gyártócsarnok tetőszerkezete valóban dísze, hasznos dísze lesz az új gyárnak. A jó világítást biztosító szerkezet az Építő Gépgyártó Vállalat saját konstrukciója. A 137 millió forintos beruházás a befejezéséhez közeledik, a Vasút utcai szűkreszabott gyárból 1979 második félévében a korszerű Nagyárpádi úti telepre költözhet az ÉPGÉP. A 12 tonnás híddaruval ellátott csarnok előtt 1000 négyzetméteres területű, daruval ellátott nyíltszini alapanyagraktárt létesítenek, a kész termékeket pedig ugyancsak anyagmozgató gépekkel felszerelt tárolótérre szállítják. Így zárt rendszerben, a nehéz fizikai munka teljes kiiktatásával készülnek a gyár súlyos építőgép termékei. A gyártócsarnokot korszerű, pneumatikus kisgépekkel szerelik fel, ezek súlya harmada a hasonló villamos meghajtású gépeknek, energiaellátása pedig olcsóbb. Az ÉPGÉP a beruházás gondjai ellenére az idén minden eddiginél nagyobb termelési programot valósít meg: 150 millió forint értékben gőzfejlesztőket, szerelőállványokat és vegyes acélszerkezeteket gyárt. Ezen kívül a pécsi gyár feladata a román mixerkocsik javítása és megelőző karbantartása is. A tervek szerint 1978-ban 130 ilyen szállítójármű érkezik hazánkba. A XIV-es AFIT-tal kötött megállapodás értelmében az autójavító vállalat a motorikus és alváz, az ÉPGÉP pedig a mixer- kocsitartály javítását végzi. Ezt a munkát a mostani körülmények között a legnagyobb gondok közepette képesek csak elvégezni. Az új gyárban az említett nagy üzemcsarnok mellett a már elkészült 700 méteres műhelycsarnok is rendelkezésre áll, itt helyezik el a forgácsoló műhelyt, a villanyszerelő- és tmk-s részlegeket. Az ÉPGÉP pécsi gyára az építkezéssel párhuzamosan gépi berendezéseit is megújítja, 31 millió forintot fordítanak technológiai berendezések vásárlására. Dr. Nagy József előadása az MTESZ-ben Kibővített választmányi ülést tartott tegnap délután a pécsi Technika Házában a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Baranya megyei szervezete. Az ülést, amelyen részt vett dr. Horgos Gyula, az MTESZ ügyvezető elnöke is, Lukács János, az MTESZ megyei társelnöke nyitotta meg, majd dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkára _tartott előadást időszerű gazdaság- politikai kérdésekről. A választmányi ülés második részében titkári tájékoztató hangzott el, amelyet dr. Majorlaki József tartott. Ezután a megyei szervezet számvizsgáló bizottságának jelentését Mátyás László, a bizottság elnöke terjesztette a választmányi ülés elé. Végül kitüntetésekre került sor. Lukács János tudományos társadalmi munkájuk elismeréseként az MTESZ megyei emlékérmét nyújtotta át Oszetzky Egonnak, Mikesi Rezsőnek és dr. Majorlaki Józsefnek. (Folytatás a 2. oldalon) A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát fiataljai elnyerték a KISZ KB vörös vándorzászlaját. Az átadó ünnepségről tudósításunk a 2. oldalon. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója A munkahelyi demokrácia, a munkafegyelem erősítése
