Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-21 / 80. szám

2 Dunántúli napló 1978. március 21., kedd Véget ért a lipcsei vásár Kiemelkedő üzleti eredmé­nyekkel vasárnap délután be­fejeződött az idei Lipcsei Ta­vaszi Vásár, amelyen 62 or­szág és Nyugat-Berlin 9100 ki­állítója vett részt. A vásárra mintegy 100 országból érkez­tek ipari, kereskedelmi és pénzügyi szakemberek. A szo­cialista országokból 20 ezer szakember érkezett a külön­böző üzleti, szakmai és tudo­mányos programokra. A Szovjetunió és a többi szocialista ország üzleti szer­ződések egész sorát kötötte meg az NDK-val Lipcsében, az 1978. évi államközi áru­csereforgalmi megállapodások realizálásá ra. A vásáron képviselt 37 ma­gyar vállalat összesen mintegy 500 millió rubel értékben kö­tött Lipcsében üzleti szerződé­seket, s ily módon biztosítot­ta az 1,3 milliárd rubel érté­kűre tervezett, idei magyar— NDK árucsereforgalom konk­rét, gyakorlati végrehajtását. A magyar külkereskedelem már lekötötte az 1979-es vár­ható magyar—NDK forgalom mintegy harmadát is. Irodalmi vetélkedő Magyar és szovjet témakör­ben megrendezett hagyomá­nyos irodalmi vetélkedőt tartot­tak tegnap, március 20-án, dél­után a pécsi Zipernovszky Gép­ipari Szakközépiskolában. Az iskola évek óta szervezője és házigazdája a Pécs és Baranya középiskolái részére meghirde­tett irodalmi vetélkedőnek, amelyben a háziversenyeket is beleszámítva több száz diák vesz részt. A rendező iskolában például hatvanon vetélkedtek az előválogató alkalmával. Magyar irodalomból Ady Endre és költészete volt a ver­seny témája. Az egyéni ver­seny helyezettjei: Somogyvári Márta (Nagy Lajos Gimná­zium); Dancsó Imre (Ziper­novszky) ; Schrempt Márta (Mo­hács, Kisfaludy Gimnázium); Tóka Gábor (Komarov Gimná­zium) és Somorjai Valéria (Sik. lós, Táncsics Gimnázium). A szovjet irodalom témakö­rében „A forradalom bölcsője: Pétervár” címmel hirdettek ve­télkedőt. A résztvevőknek mint­egy 3000-3500 oldalnyi szép- irodalmat kellett elolvasniuk. Helyezettek: Musicz Anikó (Zi­pernovszky) ; Faddy Gyöngyi (Komlói Steinmetz Gimnázium); Emmert Erzsébet (Siklós), Szij- jártó Katalin (Széchenyi Gim­názium és Szakközépiskola); valamint Maul Borbála (Mo­hács). A csapatversenyben ki­alakult sorrend: 1. Zipernovsz­ky Gépipari Szakközépiskola, 2. Mohácsi Kisfaludy Gimná­zium, 3. Siklósi Táncsics Gim­Országos tanácskozás a kisközségek Jövőjéről S. Hegedűs Lászlónak, a HNF titkárának nyilatkozata A kisközségek jövője, lakóinak életkörülményei az ország népes- vető élelmiszerért is sort kell ségének majd egyötödét közvetlenül érintik. A témakörben az első állniuk, vagy éppen a szakor­nagy országos áttekintésre 1975-ben került sor, az elmúlt három év változásait, eredményeit pedig március 22-én, a Zala megyei Lentiben teszik mérlegre. Az országos fórum előtt S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyilat­kozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — A Minisztertanács, a mi tapasztalatainkat is figyelembe véve intézkedett három évvel ez­előtt a kis lélekszámú települé­seken lakók életkörülményeinek javítására. A XI. pártkongresz- szus határozata kimondta: a falusi és a tanyai életviszonyo­kat közelíteni kell a városiak­hoz. Az olyasfajta elképzelések ugyanis, amilyen a községek­ben élők nagy tömegű beköl- töztetése a városokba, nyilván­valóan kivihetetlenek. Ezért a kisközségek fennmaradásával hosszú távon számolni kell, még­hozzá az ezredfordulón is a maival nagyjából azonos szá­mú településként. — Az elmúlt évek elemzései, a gazdaságban és a társada­lomban bekövetkezett változá­sok módosították ismereteinket. Mindenekelőtt abban, hogy a falvakkal nemcsak számolni kell, hanem egyenesen szükség van rájuk. A kisebb települése­ken vagy környékükön megho­nosodott ipar, a mezőgazdaság gyarapodása, az iparszerű ter­melési mód térhódítása köze­lebb hozta a falusi életmódot a városihoz. Ma, naponta em­berek százezreit szállítják az autóbuszok és a vonatok a gyár­ipart övező településekről a nagy központokba. Az egykor elszigetelten élő falusiak fél— egy óra alatt eljutnak a mozi­ba, színházba, s a városi be­vásárlás már nem jelent szá­mukra eseményt. A televízió és rádió, az újság, a könyv ugyan­úgy szórakozást nyújt legeldu­gottabb tanyákon, mint mond­juk Budapesten. — A kis lélekszámú telepü­lések mai arculata önmagában is bizonyítékot jelent az eddigi megállapítások mellett. Az el­múlt években a kisközségekben is sorra épültek az új házak, megújultak a régiek, szinte kí­nálva a megállapítást: így „fe­leltek" az ottlakók a gazdasági és társadalmi fejlődésre. Hoz­záteszem : a népesség gyors gyarapodása a városoknak amúgy is nagy terhet jelentene, hiszen kevés a lakás, és na­gyon drága a vízvezeték, a csa­torna- és a közlekedéshálózat fejlesztése, fenntartása. Mind­ez a nagyvárosokban általában aránytalanul többe kerül, mint falun. Lentiben az úgynevezett ap­rófalvas megyék képviselőitől kérdezzük meg, mi a vélemé­nyük lakóhelyük kilátásairól, és hogyan képzelik el saját jövő­jüket. Minden bizonnyal szó lesz az ellátási gondokról, azokról a kérdésekről, amelyek tavaly többször is hangot kaptak az országgyűlési bizottságok ülé­sein. Mert feltétlenül igaz, hogy sokhelyütt a lakóknak az alap­vosi ellátásért 20—40 kilométert kell vonatozniuk. Annyi már most is megfogalmazható, hogy a kö­vetkező tervidőszakban növel­ni kell a kisközségek fejleszté­sére szánt összegeket. Senki sem gondol ésszerűtlen, pazar­ló építkezésekre, hanem okos, átgondolt gazdasági és társa­dalompolitikai céljainknak meg­felelő gyarapításra. Ahogy pél­dául Fejér megyében már ma is cselekszenek, az eddiginél gyorsabban fejlesztve a közsé­geket, mintsem hogy Székesfe­hérvárott lakásokat és kommu­nális hálózatot építsenek az újonnan beköltözők seregének. Megemlékezések a Magyar Tanácsköztársaságról Vasárnap az ország több vidékén megkezdődtek a Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiál­tásának 59. évfordulóját kö­szöntő ünnepségek. Ezen a na­pon rendezték meg a forra­dalmi ifjúsági napok legna­gyobb Bács-Kiskun megyei de­monstrációját, az orgoványi tanácsköztársasági emlékmene­tet. A kiskunsági fiatalok ez­rei érkeztek a község központ­jába. Az 1919-es tanácsköz­társaság emlékmű talapzatán koszorúkat helyeztek el. Fel­keresték a település határát, a fehér terrornak áldozatul esett mártírok kivégzésének színhe­lyét. Vasárnap megkezdődött a Heves megyei KISZ-esek em­léktúrája, amelyet a tanács- köztársaság védőinek tisztele­tére indítottak Pétervásárától Poroszlóig. Több napon át jár­ják majd a legendás hírű 39- es dandár északi hadjáratá­nak útvonalát. Gazdag programmal folyta­tódtak a forradalmi ifjúsági napok eseményei Szolnok me­gyében is. A karcagi KISZ- szervezetek és szocialista bri­gádtagok a város déli temető­jében megkoszorúzták a vörös katonák sírját, majd a Kossuth téri tanácsköztársasági emlék­tábla előtt ifjúsági nagygyű­lésen méltatták a tanácsköz­társaság jelentőségét. Ifjúsági napot rendeztek va­sárnap Csongrád városban. Az ifjúgárdisták megrendezték a „Vörös katonák útján” elneve­zésű megyei versenyt 5 város és három járás csapatainak részvételével. Pécsiek segítettek Székesfehérváron Nagy nyomással, váratlanul víz tört be a gázvezetékbe Két napig segített Székes- fehérváron a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vál­lalat öt nyomásszabályozó szakembere a pécsi termelési üzemegységből. Fejér megye székhelyén néhány napja a Major utcai építkezés terüle­tén víz jutott a aázvezetékbe nagy erővel és váratlanul — eddig még ismeretlen okból. Először a középnyomású háló­zat vezetékeit öntötte el, majd bekerült a kisnyomású veze­tékrendszerbe is: akadozott a gázszolgáltatás. Tegnap még a Húsipari Vállalatnál és a Pamuttextil Művekben sem volt elegendő a gáz, de gáz nél­kül volt még 400—500 lakás is. A pécsi szerelő brigád a víztől mentesített szakaszok üzembehelyezésénél segédke­zett, de részt vett a tisztítás­ban, a szivattyúzásban, a nyomásszabályozók cseréjében is. Hétfőre mérséklődött a ve­szély, vele együtt a gázhiány is. Hétfő he.. .alig csaknem hatvanezer liter vizet szi­vattyúztak ki megállás nélkül, éjjel-nappal dolgozva. A be­tódult víz sok törmeléket, szennyezőanyagokat sodort be, ami nagy mértékben nehezíti, lassítja a tisztítást. A Major utcai részt már kiiktatták, így további vízbetöréstől nem kell tartani. A szennyeződések mi­att dugulások keletkeztek a vezetékekben, ezért az eltö- mődött darabkákat kicserélik. A hibaelhárítási munkálatokat a DDGAZ pécsi központjából irányítják. Petri György-szinopszis Vallai Péter estje Szemmel láthatóan jól érez­te magát Vallai Péter tegnap este a Kamaraszínházban. Sport­táskával érkezett, komótosan el­helyezte a kellékeket — egy magnót, dossziét néhány kéz­irattal — és mesélni kezdett. Petri György versei ismerősként hangzottak a fotelt és kisasz­talt körülvevő közönségnek: a máról, a hétköznapokról, azok­ról a villanásokról szólnak, amelyekről mások, kisebb és nagyobb költők, röstellnek írni. Ha nem eretnekség ilyen eset­ben az összehasonlítás, legin­kább a Cseh Tamás által meg­zenésített Bereményi-versek han­gulatát idézte a fiatal pécsi szí­nész estje, önmagunkra ismer­tünk az „egyforma" emberek­ben, a megunt nőkről elmélke­dő férfiakban, a puska nélkül nem létező légyre vadászokban, még az illusztrációként fölhasz­nált Kazal Lósz/ó-kuplé és Kor­da- slágerek dúdolóiban is Petri György-szinopszis. Váza, esszenciája egy műnek, jelen esetben egy eddigi életműnek Méltó összetalálkozása alkotó­nak és előadónak. Baranyai szakácsok, felszolgálók a stralsondi Baltikomban A hét végétől, baranyai sza­kácsok, felszolgálók dolqoznak március 26-ig az NDK-beli Stralsund tengerparti város Baltikum nevű éttermében: magyaros ruhában, hazai szőt­tesekkel terített asztaloknál kínálják megyénk ételkülönle­gességeit, de megyénkből ke­rült ki a díszes étlanborító is. Alig egyéves a szakmai kapcsolata a Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalatnak a stralsundi Vendéglátó Kombh náttal és ennek kerekében először kerül sor szakember­cserére. A csaknem húsz fős baranyai szakmai csoportban helyet kapott négy szakács, öt felszolgáló, egy nótaénekes és a Dörömböző zenekar több tagja is. A német kombinát szakembereit április 10-re vár­ják: jönnek szakácsok, felszol­gálók és zenészek. Pécsett az Olimpia étteremben dolgoznak április 16-ig, közben április 14- én a Fenyves étteremben a német est vendégeit szolgál­ják ki. A Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalat szak­mai kapcsolatai több éves múltra tekintenek vissza a ju­goszláviai Eszékkel, és most alakítják ki az együttműkö­dést a bulgáriai Szlivennel is. Objektív-e a vizsgáztatás? A Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1962-ben kezdtek el teszteket alkalmazni a vizsgáztatásban. Az európai orvosképzésben ez volt az el­ső kísérlet objektív vizsgázta­tási módszer bevezetésére. Az Egyesült Államok California államában Hubbard profesz- szor volt a teszt úttörője: 1955-ben már így vizsgáztatott orvostanhallgatókat. 1970- ben az ő vezetése alatt jött létre egy vizsgáztatási köz­pont, amely az USA-ban ta­nuló medikusok többségének vizsgáztatását végzi. Négy év­vel később Európában — Mainzban és Bernben - is lehetővé vált a központosí­tott vizsgáztatás. A pécsi orvosegyetemen dr. Tigyi András biológus- professzor a teszt-módszer út­törője. Munkatársaival to­vábbfejlesztette a hagyomá­nyos, sokszor mechanikusan alkalmazott, csupán a lexiká­lis tudás aktivizálását segítő szisztémákat. Abból indultak ki, hogy a vizsgáztatási cél­Előadás a teszt-módszerről 15 éve kezdődött az orvosegyetemen nak azonosnak kell lenni a képzési céllal. A számonké­rés nem arra való, hogy mu­mus legyen a diákok előtt. Az úgynevezett alkalmazási tesztek elsősorban a hallga­tó problémamegoldó képes­ségét, kreatív felkészültségét igénylik. Ez a teszt, az eset- elemzéses feladatokkal áthi­dalja azt a nehézséget, amely korábban az anyag kérdé­sekben történő feldolgozásá­ban jelentkezett. Ily módon végtelen sok, mindig új, és sohasem mechanikus felada­tot kap a vizsgázó. Tigyi professzor az alkal­mazási teszttel folytatott vizs­gáztatás eredményeiről hét­főn délután tartott előadást a Magyar Pedagógiai Társa­ság pécsi és Baranya megyei tagozatának ülésén. Munka­társa, dr. Szeberényi József egyetemi tanársegéd pedig az alkalmazási teszttel a kö­zépiskolában szerzett tapasz­talatokról számolt be. A Pé­csi Komarov és a Kaposvári Munkácsy Gimnáziumban ugyanis gimnazistákkal is ki­töltettek — természetesen a középiskolai anyagra épülő — tesztlapokat. Az eredmény azt mutatja, hogy az új mód­szer kérlelhetetlenül objektív tükröt tart a diák elé, ugyan­akkor élvezetesebb és alko­tóbb feladatot jelent a ko­rábbi módszereknél. — hj — Vendégvárás a Mecsek alján Több, bőséges, színes és pontos ismertetőanyagokra van szükség, melyek bemutatják az egyes megyék idegenforgalmi nevezetességeit, ízelítőt nyúj­tanak egy tájról és eljutnak a megyehatárokon túlra is, az összes idegenforgalmi hivatal­ba, utaztatással foglalkozó in­tézményekbe. Nem elég hely­ben tudni történelmi, néprajzi, művészettörténeti, építészeti nevezetességeinkről, nem elég, ha csak a szakmai körök csí­pik fel a legfrissebb újdonsá­gokat — az igazi cél, a leg­szebb eredmény, ha az utazó emberhez időben ér el a hír, hol, mit, mikor lehet látni, mi­re legyen kíváncsi, miért érde­mes utaznia sok kilométert. Sajnos, maguk 'az idegenfor­galmi hivatalok sem cserélnek teljes erővel prospektust, ha meg is kapják, elfelejtik kiállí­tani, kézbe adni. Egyebek kö­zött erről is szó volt tegnap Sik­lóson, a vár kongresszusi ter­mében megkezdődött országos tanácskozáson, melyen az ide­genforgalmi hivatalok dolgozói vesznek részt, őket mintegy száz fiatal képviseli. Másod­szor kerül sor erre a rendez­vényre azzal a céllal, hogy most Baranya mutatkozzon be ' ide­genforgalmi értékeivel. Három szekcióban is tanács­koztak tegnap a résztvevők, legérdekesebbnek a szállás­adók és utaztatók eszmecseréje bizonyult. A Pest megyeiek ígérték, hogy minden szóróla­pot, ismertetőfüzetet bemutat­nak hivatalukban, népszerűsí­tik a megyéket. Ők egyébként olyan ismertetőket ajánlottak, hoztak magukkal, melyekben autóval is járható útvonalak mentén, közelében vázolják fel az érdekességeket, szolgálnak praktikus tanácsokkal. Nagyon fontos, hogy naprakész infor­mációkkal rendelkezzen mind a budapesti központ és az összes vidéki kirendeltség is. Nincs még egy részletes eseménynap­tár, mely az ország valamennyi kiemelkedő, várható, idegenfor- galmilag is vonzó rendezvé­nyeit tartalmazná: bizonyos tájegységek élen járnak eb­ben, csupán az összefoglaló, áttekintő rendezvénynaptár hiányzik. Kihasználatlanok nya­ranta a kollégiumok, a mun­kásszállók üres részei, pedig ezekben legalább 40 ezer he­lyet biztosíthatnának. Arra is törekednek, hogy a gyógyide- genforgalmat tovább népsze­rűsítsék és egy-egy évad fel­adatait egy adott tájegységen csak egy vállalat, egy intéz­mény lássa el, így is a szolgál­tatási színvonal emelhető. Ezzel vette kezdetét a Ven­dégvárás a Mecsek alján nagy­szabású rendezvénysorozat. A tegnapi megnyitón vitaindítót mondott Holló Péter, a Belke­reskedelmi Minisztérium főelő­adója, részt vett Piti Zoltán, a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának titkára. — Cs. J. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom