Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-20 / 79. szám
fi kézírás Gm ax egyéniség A névtelen levelek többsége nőktől származik Nincs két egyforma írás Az írósviisgólot nem újkeletű dolog. A különböző korok- bon különböző célból, és természetes más-más módszerekkel vizsgálták oz írást. A leggyakrabban az írott szavakból az ember bizonyos tulajdonságaira következtettek, gyakran jósoltak az írásból. A tudományos írásvizsgálat azonban nem tekint nagyon hosszú múltra vissza, és semmi köze a jósláshoz. — Nálunk a felszabadulás után kezdtek mélyrehatóbban foglalkozni a tudományos írásvizsgálattal — mondja Várfalvi József százados, a Somogy megyei Rendőrfőkapitányság írás- és nyomszakértője. — Az írásvizsgálatnak töjpb szakágazata van: kézírás-, gépírás-, és ok- mányvizsgólat. A gépírásvizsgálat során például nemcsak azt lehet megállapítani, hogy melyik gépen írták a vizsgált sorokat, hanem azt is, ki írta. Erre a kérdésre elsősorban a leütések mértéke, a stilisztikai és helyesírási hibák jellege, a fogalmazás módja, a mondatszerkesztés ad választ. — Mire lehet következtetni a kézírásból? — Többek között az egyéniségre. Arra, hogy mennyire iskolázott ember írta a kérdéses levelet. Egy fizikai dolgozó „keze nehezebb", míg például egy pedagógus írása szép, „kiírt”. Következtetni lehet az idegállapotra is, abból, hogy mennyire kuszák, rendezetlenek az író gondolatai, hogyan kezdi, és fejezi be a mondatokat. Azt például nagyon gyorsan, szinte teljes biztonsággal meg tudom állapítani, hogy nő vagy férfi írt-e. Egyébként a névtelen levelek zömét, melyekben sértegetnek, rágalmaznak, nők írják. Az írásszakértő munkája leginkább azonosító, összehasonlító tevékenység. Ennek során az írás egyedi sajátosságait keresi. Hogy milyen bűncselekményeknél veszik igénybe a munkáját? A skála széles, alig akad olyan bűncselekményfajta, melynél nem hagy írásos nyomot a bűnöző. No, de mi van akkor, ha szándékosan elváltoztatja valaki az írását? Leírom bal kézzel a nevemet, aztán jobbal is. A két írás látszólag nem hasonlít egymásra. Az írásszakértő azonban nem „saccol". Az írásokról nagy nagyítású fényképek készülnek, és ezeken keresi Várfalvi József az úgynevezett egyedi sajátosságokat. — Senki sem tud kibújni a saját bőréből. A ránézésre teljesen különböző írásokban is — ha azokat ugyanaz az ember irta — számtalan egyedi sajátosságot lehet találni. Ilyenek például a betűkapcsolás módja, a hurkolás, a vonalvezetés. Aki elváltoztatja az írását, ilyen apróságokat képtelen észrevenni, és ezeket nem is tudja megváltoztatni, bármennyire ügyel ró. Ezek a kis jelek aztán elárulják, és az írásminták összehasonlításánál minden kiderül. Ugyanígy két ember írása sem lehet tökéletesen hasonló. Az aláírásvizsgálat a legnehezebb. Itt csupán néhány szótag összehasonlítására van lehetőség. — Siófokon csalással gyanúsítottak valakit. Két aláírást kellett megvizsgálni egy bérkifizetési jegyzéken, egyet egy postautalványon. Először meg kellett állapítani, hogy az aláírások valódiak-e? Az elemzés során kiderült, hogy valódiak, nem a gyanúsított irta. A másik esetben sikkasztás gyanúja miatt vált szükségessé az aláírás- vizsgálat. A szomszéd felvette a pénzt, aláírta a postautalványt, de később ezt letagadta. Itt bebizonyosodott, hogy az aláírás tőle származik. Telekügyekben különösen sokszor van szükség aláírásvizsgálatra. Nyilatkozatokat, adásvételi szerződéseket hamisítanak, aztán telekkönyveztetik az így szerzett Balaton-parti ingatlant. Ezek általában hosszas munkát igényelnek, sok írásmintát kell megvizsgálni. Betöréses lopásoknál gyakran hagy írásos üzenetet a betörő, vagy megesik, hogy véletlenül hagyott valamilyen tőle származó írást. A közelmúltban egyszer az egyik nyomozónak üzentek így, máskor meg a vállalat vezetőinek hagytak Írást: „Köszönjük a kávét, az éjjeliőrt rúgják ki." Egy régebbi ügyben, mely Balatonlellén történt, a betörő levélben a vasútállomásra csalta a háztulajdonost, aztán kifosztotta a lakást. Itt először az derült ki, hogy a levelet nő írta, később arra is fény derült, ki volt ez a nő. — Azt, hogy nő írta-e, miből lehet megállapítani? — A nők írása egyenletesebb, „finomabbak” a betűik. Az azonnal szembetűnik. Az öngyilkosok búcsúlevelei minden esetben az írásszakértő elé kerülnek. — Az írás vizsgálatakor gyakran kiderül, hogy milyen halálnemet választott az öngyilkos. Például aki nagy adag gyógyszert vesz be, utána ül le írni, annál észre lehet venni, mikor kezdett hatni az orvosság. Attól kezdve akadozó az írás, elnyújtottak a betűk, a végén pedig legtöbbször csak elhúzott vonalak találhatók a papíron. Természetesen ugyanígy látszik az is, hogy részeg, vagy józan ember írta a kérdéses sorokat. Az írásszakértő gyakran dolgozik együtt nyelvi szakértővel. Ebben az esetben a kézírás alapján meghatározzák a nyelvi sajátosságokat, így következtetnek az író személyére. Kiderül, milyen nyelvterületről származik az írás, milyen nyelvjárás szerint beszél az írója, A Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat felvételre keres: • T—100-AS ERGGÉPVEZETÖT • T—174 ÉS BH 025 RAKODÓGÉPKEZELÖT • GYENGEÁRAMÚ VILLANYSZERELŐT • AUTO- ÉS MOTORSZERELOT • GÉPLAKATOS ÉS CSŐSZERELŐ SZAKMUNKÁST • VONTATÓVEZETŐT • MÉLYÉPÍTÉSBEN JÁRTÁS MŰVEZETŐT • ELŐKÉSZÍTŐ MUNKAKÖRBE DOLGOZÓKAT. Jelentkezés: Szigetvár, Dencsházai u. 1. Munkaügyi osztály. Pécsről a kijárást biztosítjuk. milyen jellegű és mekkora a szókincse. Ez a módszer ma még egészen új. Persze a tudományos irásvizsgálat is „fiatal”, fejlődő ága a bűnügyi technikának. Egyre jobb módszerekkel dolgoznak a szakértők, felhasználva más. tudományágak eredményeit. Dán Tibor folyóirata Új irodalmi, kritikai és művészeti folyóiratot szerveznek a Pécsi Tanárképző Főiskolán. A RÉS néven induló lap első számának kézirata a napokban kerül nyomdába. A szerzők valamennyien, a főiskola hallgatói: számukra a RÉS régen várt publikációs lehetőséget kínál. A kezdeményezést, a Jelenkor is támogatja, az induló és a tervek szerint időszakosan megjelenő folyóirat felett a Tanárképző Főiskola irodalom tanszéke vállalt védnökséget. N. Gy. Német nemzetiségi alapkönyvtár Tolnában ■CünyuklfilliMtaok. nemzetiségi olvasótábor Csaknem ezerötszáz német nyelvű könyvvel gazdagodott, s összesen hatezerhétszáz könyvállományúra nőtt az utóbbi egy évben a Tolna megyei német nemzetiségi alapkönyvtár. Szek- szárdon hat évvel ezelőtt négyszáz kötettel hozták létre a megyei könyvtárban a német nemzetiségiek báziskönyvtárát, amelynek a ma már megsokszo- rozódott gyűjteménye nyolcvan százalékából letétenként a német anyanyelvűek által is lakott Készül a gyógyszemüveg a Látszerész Szövetkezetben Tanácsadóként segít a feltaláló Debütált a Bálinger- féle látásjavító „Azelőtt csak a tényeket érzékeltem” harminc községet látnak el állandóan német könyvekkel, főleg a bonyhádi, a szekszárdi és a paksi járásban. A könyvek beszerzésére jelentős segítséget adott a magyarországi nemzetiségek országos szövetsége és az NDK budapesti kulturális centruma is. Az alapkönyvtárban az állami támogatás összege az évi ötvenezerről, száztízezer forintra emelkedett, s ebből vásárolnak, valamint a megyei zeneműtárat már ellátták hatvanezer forint értékű, tizenöt kötetes német szövegű zenei szaklexikonnal. Mindezeken kívül a járási könyvtárnak saját keretükből is vesznek német nyelvű köteteket, s az iskolai könyvtárak is kaptak német könyveket. Kiadták az alapkönyvtár német könyveinek katalógusát, az idén pedig egy bibliográfiát is összeállítanak az iskolásoknak a helyben használható német könyvekről, köztük szótárakról és lexikonokról, továbbá nemzetiségi írókkal találkozókat és a báziskönyvtár nyújtotta lehetőségekre a figyelmet felhívó könyvkiállításokat is rendeznek. Tavaly, nyári német nemzetiségi olvasótáborral kísérleteztek sikeresen, s ezt az idei évtől kezdve már kibővítve rendszeresítik. B. L. „Tisztelt Vevő! Az ön által vásárolt látásjavító- és szemvédőkészülék nem „csodaszemüveg". Működési elve a fizika törvényein alapszik. A szemüveg Bálinger Antal 167 085. számú szabadalma alapján készült. A találmány szerint a készülék használata az esetek 30 százalékában a nagyon gyenge látásúaknak — amennyiben a szemideg nem károsodott — majdnem tökéletes látást biztosit. Még olyankor is, amikor a betegen már semmiféle hagyományos szemüveg nem segít..." Lapunkbon fél évvel ezelőtt adtunk hírt a különleges látásjavító szemüvegről és feltalálójáról. Azóta megoldódott a kettős gond, amint a Látszerész Szövetkezet fent idézett használati utasításából is kiderül. A szemüveget végre gyártják és elismerték a feltaláló érdemeit. Talán nem szerénytelenség hozzátennünk, hogy ebben mi is segítettünk. A szövetkezet ugyanis az újságból értesült arról, hogy a szemüveget százak próbálták ki és sokan újra láttak, olvastak vele. A szövetkezet 200 000 forintért megvásárolta a gyártási jogot és Bálinger Antal szerszámait. A „debütálás” március elején volt, amikor 15 gyengén látót hívtak be a Rákóczi úti üzletükbe és átadták nekik a szemüvegeket. Ezenkívül 1500 darabot osztottak ki ingyenesen vidékieknek és pestieknek egyaránt. Cserébe azt kérték, hogy a mellékelt lapok írják meg, használt-e a készülék vagy sem. De úgy látszik ezt mór nem tartották az emberek fontosnak, mert csak néhányon küldték vissza a papírt ... A készülék műanyag „testét" az esztergomi Granvisus Szemüvegkeretgyár készíti, az üveget helyettesítő tárcsákat a szövetkezet. Tekintettel a főleg nyugdíjas vásárlókra, 65 forintért árusítják a készüléket és így 5 százalékos haszonnal dolgoznak. A tárcsákat és a szerelést az optikai csiszolóműhely munkásai végzik. Naponta 500 szemüveget állítanak össze. Technikáját hamar elsajátították, viszont problémát okoz a készülék helyes beállítása, mely minden betegnél változik. Gyakran hetek tejnek el, míg a kívánt „tyukszabályo- zást” elérik. A szövetkezet éppen ezért e héttől kezdve 3 hónapig tanácsadóként alkalmazza Bálinger Antalt, aki beállítja a szemüvegeket. Tovább viszont nem tudják biztosítani ezt a lehetőséget. — Várjuk az egészségügyi intézmények segítségét — mondja Darvas István, a szövetkezet elnöke. — Igaz, már jártak nálunk a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságától és megígérték, hogy küldenek erről javaslatot az Egészségügyi Minisztériumba. A budapesti Hajdú András az elsők között kapta meg készülékét. — Hét évvel ezelőtt szem- fenék-bevérzésem volt s egyébként is igen gyengén láttam. Jóformán csak fényeket érzékeltem. A szemüveggel viszont már az arcokat is látom, sőt éppen most olvastam el egy meghívót — mutat a nagybetűs lapra a boldog szemüveg-tulajdonos. A készüléket ezután a szövetkezet mindegyik üzletében árusítják, a vidékieknek pedig postán küldik el. B. A. A színházi súgó az előadás pillére Amikor a súgó fölemeli a kezét A súgólyuk már a múlté. Függönyök, díszletek, jellegzetes színházi kellékek között botladozva jutunk el a színpad bal oldalára, a súgó helyére. Magamtól biztos nem találnék vissza. Egy elkerített sarokban áll a kisasztal, szék, az asztal fölött olvasólámpa. Néhány perc múlva kezdődik a „Játék a kastélyban” előadása. Leülünk, előttünk a nyitott szövegkönyv. Elsötétül a színház, egy pillanatra még az olvasólámpa sem ég. Fölmegy a függöny, újra világos lesz a színpadon és az asztalnál is. Indul a játék, az előadás — és mostantól, ha szükség van rá, Monori Ferenc- né súgni kezd. A Pécsi Nemzeti Színház súgónője tizenhét évvel ezelőtt, a „Ványa bácsi” premierjén mutatkozott be. Arról faggatom, mi a jó súgás titka. — A súgó az egész darabot tudja, míg a szereplők csak a saját szövegüket. Nem kell a színészekkel együtt mondanom végig mindent, csak pontosan tudni kell, hol tartanak, mi következik. Minden darabban vannak bizonyos szavak, amiket nehezen jegyeznek meg. Ezeket a próbákon aláhúzom, s ha be' mondom, erről az egy-egy szóról már mindenkinek eszébe jut. nak a továbbiak. Ha pedig valaki megakad, egyszerűen megadom a végszót, hogy a partne re folytatni tudja. Nagy gyakorlat, koncentráció szükséges eh hez a munkához — és mindenek- felett érzék. A jó súgó tisztár artikulálva, de monoton hangon mondja a szöveget, meri ha máshogy értelmezi, megzavarhatja a színészt.- Mi történik, ha kihagynak valamit az előadásból? — Ha lényegtelen, akkoi nincs baj, de ha fontos részi ugranak át, az értelemzavarc lehet. Ilyenkor ügyesen visszc kell vezetni a színészt a kihagyott szöveghez. Ez talán a leg nehezebb.- Vannak-e külön megbeszél jelek a színészek és a súgó kö zött, olyanok, amikről mi a né zőtéren nem is gondoljuk, hog ez most segélykérés? — Nincsenek. Mivel a szöveg könyvet szinte teljesen kívülrő tudom, a játékot figyelem, azonnal észrevenni — az arcok ról látom —, ha valakinél „le szalad a redőny". Ebben a pil lanatban a súgón a sor, mer választani lehet: vagy a darat megy le zökkenőmentesen, vág) a függöny. Egy kivételes esetre emlékszem, amikor már előre megállapodtunk egy jelben Egyszer, már nem is tudom, me lyik darabban, az egyik színés: nagyon jól megtanulta a sze repét, súgásra nem volt szüksé ge, de a végszavakat képteler volt megjegyezni, (gy aztán fo galma sem volt róla, mikor kö vetkezik ő, melyik szó után kel „belépnie”. Végül megegyez tünk: amikor én föltartom ujjam, jöhet a jól betanult s: vég. Azt mondják, a súgó az elő adás pillére, jelenléte minden kit biztonságérzéssel tölt el. H< a helyén ül, baj már nem lehel A színész nem sülhet bele sze repébe, de ha megakad, a kö zönség ezt nem veheti észre - s ennek elleplezése külön művé szetet igényel. Dücső Csilla sző
