Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-03 / 62. szám
1978. március 3., péntek DunQntult napló 3 Jó munka valami plusz JHi párt tagja az lehet, aki: „...Erkölcsileg, politikailag feddhetetlen, szocialista módon él, munkája, magatartása, társadalmi tevékenysége alapján megbecsülést élvez". (Az MSZMP Szervezeti Szabályzatából.) Hogyan realizálódnak ezek a követelmények a Mecseki Ércbányászati Vállalat IV-es üzeme pártbizottságának gyakorlatában? Az üzem pártalapszervezetei a gazdasági egységekre épülnek. A pártéletnek nyolc alapszervezet a gazdája. Egyik főfeladatuknak a pártba jelentkezők nevelését, felvételük előkészítését tartják.- összdolgozóink több mint 20 százaléka párttag — mondja Honti Lajos, az üzemi pártbizottság titkára. Ezt jó aránynak értékeljük. A 20 százalékból 16 százaléka fizikai munkás. A felkészítés a párttagságra elsősorban pártalapszervezeteink feladata, majd pártbizottságunk dönt végső soron a felvétel jóváhagyásáról. A pártbizottság keretén belül Nagy Zoltán szervező titkár kapta feladatul, hogy folyamatosan segítse és ellenőrizze a felvételi tevékenységet.- Elnöke vagyok az üzemi pártépítési bizottságnak. A pártalapszervezetek, a pártépítési bizottság jól ismeri az üzem életét, a dolgozókat, vannak nekünk is elképzeléseink arról, hogy kiket szeretnénk mint új tagokat sorainkban látni.- Hogyan válik valaki „jelöltté"?- A párttagság önkéntes jelentkezésen alapul. Ennek- általános útja-mádja, hogy szól a pártalapszervezet titkárának, vezetőségi tagjának: szeretné kérni felvételét.- Az alapszervezetnek van-e pártépítési terve?- Ha a tervet úgy értelmezzük, hogy papírra fektetett névsorok —, akkor egyértelműen válaszolhatok: nincs. A névsor leszűkítené látókörünket, csak arra figyelnénk.- A becsületes muftka a felvétel elöntő követelménye.- De nem az egyedüli követelmény! — mondja Honti Lajos. — Az, hogy valaki jó vájár, vagy jó csillés, de sorolhatnám a különböző foglalkozásokat, még korántsem elég a párttagsághoz. Ahhoz, hogy valaki a párt tagja lehessen, a jó munkán kívül még plusz is kell, Pártépítés A tagfelvételek előkészítésének tapasztalatai a MÉV IV-es üzemében Utánpótlást nevel a KISZ — például, hogy a közösség érdekében szívesen vállaljon és végezzen társadalmi tevékenységet. Nálunk jelentős azoknak a pártonkivülieknek száma, akik különböző társadalmi szervekben, KISZ-ben, vagy szakszervezetben tevékenykednek. Közülük kerül ki a pártba felvételüket kérők döntő többsége. Különösen jó utánpótlás nevelő a KISZ. Évente összevont gyűlésre jövünk össze a KISZ-esekkel, amikor — párttagok, KlSZ-fia- talok — együtt beszéljük meg közös dolgainkat, a fiatalok ismerkednek a párttagokkal, munkájukkal. Ezek a beszélgetések is hozzájárulnak, hogy az összes felvettek többsége KISZ- ajánlással került a pártba. — Amikor már valaki jelentkezett azzal, hogy párttag szeretne lenni, hogyan foglalkoznak vele? — Ha munkája, erkölcsi magatartása, életmódja megfelel a követelményeknek, meg kell szereznie az alapvető politikai ismereteket, azaz hozzá kell kezdenie, hogy ezeket minél jobban elsajátítsa — mondja Nagy Zoltán. — Például beiskolázzuk az alapfokú politikai ismeretek tanfolyamára, ahol megismerkedik a Szervezeti Szabályzattal is. De gyakorlat nálunk, hogy családlátogatásra is elmegyünk. — Erre miért van szükség? — Egyik dolgozónk kérte felvételét. Munkáját becsülettel végezte, a társadalmi munkából is kivette részét. Úgy ítéltük meg: helye van köztünk. De családlátogatáskor kiderült, hogy otthoni élete korántsem példamutató. Enyhén szólva: durva a családjához, feleségéhez. Nos, ilyen ember nem erősíti a pártot. Párttagjainktól elvárjuk, hogy magatartása megfeleljen a szocialista normáknak, családi életük is rendezett legyen. — Volt-e arra példa, hogy újonnan felvett párttag nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket? — Az utóbbi időből egyetlen példa volt erre. Felvettük, mert jó munkás volt, magatartását is megfelelőnek ítélték ajánlói. A felvételt követően rövid időn belül azt mondta: ő nem tudja Ötszázféle utazás a hazai tájakon Az idegenforgalom növekedése nyomán az utazási irodák tevékenysége is többrétűvé vált, hogy minél gazdagabb, differenciáltabb programokat, szolgáltatásokat nyújtsanak a turistáknak. Munkájuk összehangolását az egységesen magas színvonalú utazások feltételeinek biztosítását koordináló tevékenységével az Utazási Irodák Szövetsége is elősegíti. Lesták Pál. a kilenc idegenforgalmi vállalatot tömörítő szövetség elnöke az idei főszezonra való felkészülésről és a tervekről nyilatkozott az MTI munkatársának. Az idegenforgalom, a „füstnélküli iparág" politikai, társadalmi, gazdasági jelentőségének növekedése az utazási irodákkal szemben is fokozott követelményeket támaszt, hiszen nagyrészt éppen az ő munkájuk határozza meg, hogy a turizmus nemzetközi rangsorolásában Magyarország, a magyar vendéglátás megőrzi-e előkelő helyét. Ezért a szövetség összehangolja, támogatja az irodák munkáját, ami kétirányú tevékenységet jelent; egyrészt a külföldi vendégek ellátásának megszervezését, másrészt a hazai turisták változatos belföldi programjainak kialakítását. Az utazási irodák, a szövetség tanácsára is az idén a szolgáltatások körének bővítésére törekszenek, ezen belül is főként a szórakozási lehetőségek választékának gazdagítására. A helyi adottságokat kihasználva az elmúlt évieknél többféle lovas program, balatoni vitorláskirándulás, gasztronómiai rendezvény várja nyáron a külföldi turistákat. Az utazási irodák között kialakult egészséges verseny nyomán mindinkább növekszik a belföldi programok választéka. Jelenleg több mint 500 féle utat szerveznek a hazai tájakra. Az idegenforgalmi vállalatok a törzsközönség kialakítására nemcsak elő- és utószezoni kedvezményeket nyújtanak, de igyekeznek saját profilt is teremteni, ami tovább színesíti a programok választékát, fgy például a COOPTOURIST a szakmai rendezvények specialistája, a MALÉV Air Tour a hétvégi két-háromnapos külföldi repü- lőutak szervezője. elvégezni azt a munkát, amivel megbízták a pártalapszervezet- ben, de mást sem, mert ezek többletmunkával járnak, lekötik a szabad ideje nagy részét, ő nem hajlandó ezt az áldozatot hozni. Megváltunk tőle. Ettől még lehet jó munkás, de a párttagsághoz az a plusz tevékenység is szükséges, amiről már beszéltünk. Garay Ferenc Pneumatikus anyag- szállítási konferencia Másodízben ad otthont Pécs városa a pneumatikus anyagszállítási konferenciának, amelyet március 15—18-a között rendeznek meg. A Gépipari Tudományos Egyesület anyagmozgatási szakosztálya, annak pécsi területi szervezete, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola és az MTESZ anyagmozgatási bizottsága a rendező szervek. A konferencián mintegy háromszázötven magyar és hatvan külföldi szakember vesz részt, hogy számot adjanak a levegőárammal történő anyag- szállítás legújabb technikai eredményeiről, beszámoljanak a továbblépés lehetőségeiről. A háromnapos rendezvényre osztrák, nyugatnémet, csehszlovák, lengyel, bolgár, angol és jugoszláv szaktekintélyek jelezték érkezésüket. A pneumatikus anyagszállítás az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés területén széleskörűen elterjedt gazdaságos és a fizikai munkát teljesen kizáró szállítási mód. A mintegy hatvan előadás az alkalmazás valamennyi területére kiterjed. Csak néhány példa: hőerőművi pernye és öntödei segédanyagok levegőárammal történő továbbítása, papírhulladék pneumatikus szállítása, porszerű, szemcsés anyagok vasúti kocsikból való ürítése, pneumatikus elven működő műtrágyaszóró . gépek alkalmazási lehetőségei a mezőgazdaságban, levegőárammal történő betonszállítás, pneumatikus szállító berendezések a dohányiparban és még sorolhatnánk. Érzelmek es anyagiak Boros Attila Tajthi Sándorné Balogh Lászlóné Fiatalok - esküvő után Százötven fiatal házasodott tavaly megyénk legfiatalabb városában, Siklóson. Mit jelentett életükben a családalapítás, milyen gondokkal küzdenek, milyen célokat tűztek maguk elé? Cigarettával kínálom, de Boros Attila elutasítja. — Két hete abbahagytam, s a kávét is. — Gyűjtenek? — Hát ennyire nem. De az igaz, hogy minden pénzünket félretesszük lakásra. Ha minden jól megy, 1980-ban a sajátunkban lakunk. Addig minimum százezret kell összehoznunk. — Sikerül? — Mennie kell. Az én fizetésem 3180, Györgyié a takarítással együtt 2100. Ebből az albérletre, a fűtésre, a tv- és bútorrészletre 2200—2300 forintot fizetünk. KST-re eddig 300-at raktam, most, hogy négyszázzal emelték a fizetésemet, a többletet is beteszem. A kis Polski 126-osunk is elvisz 5—600 forintot. — Hogyan jón Így össze a lakásbeugró? — A kocsit a szüléink vették — tulajdonképpen a lakáshozzájárulást előlegezték meg. Ha kell a lakásra, vagy jön a baba, eladjuk. Addig is ezzel járunk a szüléinkhez Sellyére és Harkányba. A KST- ből évente 8—9 ezret várunk. Most béreltem földet, 500 négyszögölön, mákot akarok termeszteni, ha minden jól megy, az is hozhat húszezret. Attila 27 éves, mezőgazda- sági technikus, a városi tanácson mezőgazdasági és élelmezésügyi előadó. Felesége 22 éves, érettségivel a VILLGÉP helyi szervizében adminisztrátor, tanítani szeretne. Másfél évig jártak együtt, augusztusban házasodtak és költöztek be a siklósi albérletbe. Felvételire készülnek, Kaposvárra: Györgyi felsőfokú tanítóképzőbe, Attila meg az állattenyésztési főiskolára. — Kiegyensúlyozottan és jól élünk, így szeretnénk ezután is. Szeretjük egymást. Sanyi sokat segít otthon, rendes, figyelmes. Anyás vagyok, hétközben is sokszor vagyunk a szülőknél, vasárnap ebédre és vacsorára mindig valamelyiküknél vendégeskedünk. o o Esküvőjük előtt már megvolt a másfél szobás OTP-lakásuk. A tejtől a borig mindent megkapnak a szüleiktől Tajthi Sándorék. — Sokan mit nem adnának, ha így kezdhetnék... —mondom Ildikónak, aki a városi könyvtárban kisegítő könyvtáros. Mosolyog. — Valóban jól indultunk, A lakást Sanyi és a szülei vették, de már együtt rendeztük be. Ö az építőipari szövetkezetnél lakatos, átlagban megkeresi a háromezret, én 2400- at kapok. A lakásunk megvan, bebútoroztuk, de semmilyen háztartási gépünk nincs. Mosógépet vagy centrifugát vesznek még a szüléink — megígérték — ránk vár ezek közül az egyik, aztán a hűtőgép, a tv és a porszívó megvétele. Sok a kiadásunk: a lakástörlesztés 825, a rezsi 750 és az átíratási illeték — még vagy két évig — 1300 forintunkat viszi el. Elhatároztam, februártól spórolok havonta félezer forintot. — Milyen célokkal indultak a házasságban? — Tavaly januárban ismertük meg egymást, szeptemberi esküvőnkig, de azóta is sokat tervezgettünk. A legfontosabb, a lakás sikerült, következik a háztartás gépesítése — 1979 végéig talán ez meglesz. Utána jöhetnek a gyerekek. Kettőt szeretnénk. Mindketten érettségiztünk, szeretnénk továbbtanulni. — Ilyennek képzelte a családalapítást? Másfél éves ismeretség, esküvő, másfél évi házasélet. Dióhéjban így fest Balogh Lászlóék közös élete. Nem, nem váltak, a férjet bevonultatták katonának. — Nem lett volna jobb, ha várnak az esküvővel? Erika — nemrég múlt 18 esztendős — elpirul: — Nem. Tudtuk, hogy így kezdjük, de mire, meddig vártunk volna? Erika a siklósi gyermekruházati boltban eladó, a férj fel- szolaáló volt a Vár étteremben. Mindketten a kereskedelmi és vendéglátóipari szakiskolát véaezték. Erika siklósi, de most Mattyon, a férje szüleinél lakik. — Mit terveznek addig, amíg katona a férje? És azután? — Háromszor már hazajöhetett. Jó lenne, ha közelebb kerülne. Hogy mit szeretnénk? Két gyereket — ha már leszerelt Laci — elvégezni a boltvezetői iskolát és házat építeni Siklóson. — Saját erőből, vagy szülői segédlettel képzelik a házépítést? — A szüléink valamennyit tudnaK adni, de az egymagában nem lenne elég. Nekünk kellene sokat összeraknunk. A fizetésem 1700 forint, ebből Lacinak 5—800 forintot adok „zsoldkiegészitésül” — most tehát nem tudunk spórolni. Ha ismét civil lesz és megkeresi a két-háromezret, akkor már talán könnyebb lesz. Tíz év múlva talán összejön a hiányzó összeg — addi" Mattyon lakunk. Murányi László Az első díj SOOO forint Pályázati felhívás! A tavalyi sikeres pályázat után a Baranya megyei Tanács V. B. és a Magyar Közgazda- sági Társaság megyei szervezete újabb pályázatot hirdet. Ezúttal két témakörben: javaslatokat kér a tervező munka javítására, javaslatokat a pénzügypolitikai törekvések jobb érvényesítésére. A pályázatot kiírók a két témakörön belül a következő kérdések valamelyikének feldolgozását várják a pályázóktól: 1. Javaslatok a tervező munka javítására. Ezen belül: A vállalati, szövetkezeti és tanácsi középtávú tervek készítésének különféle problémái. Az éves tervek készítésének különféle problémái. A tanácsok és a vállalatok, illetve szövetkezetek együttműködésének kérdései a tervező munkában. Egy területi egység (pl. megye, vagy tájegység vagy település) komplex fejlesztése tervezésének kérdései. A területi tervezés speciális problémái (pl. a munkaerővel, a kereskedelemmel, a településfejlesztéssel, a közlekedéssel kapcsolatosan). A pénzügyi folyamatok tervezése. Az urbanizáció tervezése. Új lakótelepek és ellátó intézmények hálózatának tervezése. Matematikai programozó módszerek alkalmazása a mezőgazdasági üzemek tervező munkájában. A tervező munka személyi feltételei. 2. Javaslatok a pénzügypolitikai törekvések érvényesítésének javítására. A témakörön belül: A köz- gazdasági szabályozó rendszer 1976. és 1977. évi módosításának hatása a gazdálkodó szervek üzemi és személyi jövedelmének differenciáltságára. Az egyes közgazdasági szabályozókkal összefüggő problémák és hatásuk elemzése. A különféle alapok gyakorlati problémái. A nyereségadózás rendszerének hatása az érdekeltségi alapok alakulására. A költségvetési szervek pénzgazdálkodásának egyes problémái. A beruházási tevékenység pénzügyi problémái. A mezőgazda- sági beruházások támogatási rendszerének negativ hatásai és megszűntetésük lehetőségei. A környezetvédelem ösztönző eszközeinek hatása. A pénzügyi ellenőrzést végző szervek kapcsolatának továbbfejlesztési lehetőségei. A pályaművek terjedelme — mellékletek nélkül — 10—50 gépelt oldal. A pályázók a feldolgozott témakörrel összefüggő helyzetleírás mellett fogalmazzák meg azt is, szerintük kinek, mit és hogyan kellene tennie a terv- és pénzügyi munka színvonalának javítása érdekében. A pályaművek Baranya megyei vonatkozásúak legyenek, vagy Baranya megyében is alkalmazható javaslatokat tartalmazzanak. A pályázat jeligés. A pályázó adatait (név, munkahely, lakcím) zárt borítékban csatolja. A pályázatokat 1978. augusztus 31-ig kell eljuttatni 3 példányban a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei szervezetéhez (Pécs, Janus Pannonius u. 11.). A bíráló bizottságot a kiíró szervek a pályaművek témájától és a javaslatok jellegétől függően hozzák létre. A pályázat dijai a két témakörben külön-külön: I. díj 8000 forint. Két II. dij: 5000—5000 forint. Három III. dij: 2000— 2000 forint. A fenti díjak kiadására témakörönként legalább 10 pályázat beérkezése után kerül sor. Ha az egyes témakörökből nem érkezik kellő számú pályázat, akkor a díjazásra rendelkezésre álló pénzek terhére külön díj is adható. \
