Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-16 / 75. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 75. szám 1978. március 16., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Március 15-ere emlékeztünk Koszorúzás ■■■OOBHHMOmaiSOHSSSS / II es ünnepi nagygyűlés Pécsett Ünnepi nagygyűlés volt a 48-as téri Petöfi-szobornál • • Ünnepségek Baranya megyében 1848. március 15-re, a polgári demokratikus forradalomra, annak hőseire, a márciusi ifjakra, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért és haladásért vívott harc 130 évvel ezelőtt kezdődő eseményeire emlékeztek tegnap Baranyában. Pécseit délelőtt a Kossuth- szobornál a MÉV fúvószenekarónak térzenéjére, kezükben nemzetiszínű zászlókkal, virágcsokrokkal, a kabátokon kokárdával gyülekeztek fiatalok — óvodások, úttörők, tanuló- és munkásfiatalok, ifjúqárdisták — és idősek. A Himnusz után Petőfi Sándor a forradalmat és a köztársaságot éltető Respublika című versét Unger Pálma, a Pécsi Nemzeti Színház művésze tolmácsolta. Rónaki Antalné, a Pécsi Kesztyűgyár KISZ-bizottságának titkára ünnepi beszédében az emlékezésen túl szólt 1848 és a ma for^ radalmiságáról. A beszédet követően elsőként a HNF Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága nevében Benkö László és Zathu- reczky Béláné alelnökök koszorúztak, a fiatalságot képviselő KISZ Baranya megyei, Pécs városi Bizottsága és a Baranya megyei úttörőelnökség koszorúját Bóna Ernöné és Komlódi Józselné első titkárok, valamint Vér László megyei úttörőelnök helyezték el a szobor talapzatára. Ezután az óvodák, iskolák, üzemek fiataljai virágokat, zászlókat és kokárdákat tettek a szoborhoz. A Kossuth-szobornál történő megemlékezés és koszorúzás az Internacionálé hangjaival ért véget. Délután 4 órakor Pécsett nagygyűlést rendeztek a 48-as téri Petőfi-szobornál. A kitartó esővel nem törődve, már fél négy előtt gyülekeztek a pécsiek. A Petőfi-szobor körül levő virágokkal teleültetett földbe sok-sok piros-fehér-zöld zászlót is „ültettek” a legkisebbek. Részt vett az ünnepségen Rózsahegyi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője és Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára. A Mecseki Szénbányák Vállalat zenekara indulókat játszott, majd pontban 4 órakor felcsendült a Himnusz. Ezt követően Melis Gábor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze lépett a mikrofon elé, hogy elszavalja Petőfi Sándor 1848 című versét. A nagygyűlésen Kiss József László, a POTE KISZ-bizottságának titkára, hatodéves orvostanhallgató mondott beszédet. Történelmi sorrendiségben elevenítette fel az európai forradalmakat, a magyar tízezrek küzdelmét, a feudális reakció támadását, majd így folytatta: — Mit jelent március 15.? Jelenti Petőfit, a forradalom ihle- tőjét, és ihletett költőjét, aki egy nemzet érzelmeit volt képes kifejezni, aki egy nemzet öntudatát volt képes felébreszteni. Tudta, hogy nemzete boldogabb jövője elválaszthatatlan más népek szabadságától, a világszabadságtól. Kiss József László ünnepi beszédében szólt árról is, hogy a ma fiataljainak pedig a hétköznapi tetteikkel, életmódjuk szocialista jegyeinek erősítésével, munkájuk eredményeinek, minőségének javításával, folyamatos önképzéssel, tanulással, művelődéssel kell segíteniük a társadami célok megvalósítását, a fejlett szocialista társadalom felépítését. A megemlékezés után a nagygyűlés résztvevői megkoszorúzták a Petőfi-szobrot. A Hazafias Népfront Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága nevében Halas Ilona megyei titkárhelyettes és dr. Pila- szanovich Imre városi elnök, a KISZ Baranya megyei, Pécs városi Bizottsága és a Baranya megyei úttörőelnökség nevében Bóna Ernöné megyei első titkár, Komlódi lózseiné városi első titkár és Vér László megyei úttörőelnök koszorúzott. Elhelyezték koszorúikat, virágcsokraikat a Magyar Néphadsereg pécsi alakulatainak képviselői, a gyárak, üzemek, intézmények, iskolák fiataljai. A nagygyűlés és a koszorúzás az In- ternacionaléval fejeződött be. Nemzeti ünnepünk alkalmából ünnepséget rendeztek tegnap Szigetváron, Vajszlón, Villányban, Sellyén és Beremen- den is. Ütést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. március 15- én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszérű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar helyzetére, továbbfejlesztésének feladataira vonatkozó jelentést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Ma érkezik a Földre Romanyenko és Grecsko Tartós űrkiküldetésének 9ő. napján, csütörtökön a repülési és tudományos-kísérleti program teljesítése után visszatér a Földre a világűr-tartózkodás két abszolút csúcstartója, Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko. Tekintettel az utazás előtti sok tennivalóra, a kitűnő űrpáros a szokásosnál két órával korábban, moszkvai idő szerint reggel hat órakor kezdte szerdai munkanapját. A nap folyamán befejezték a most egy időre elnéptelenedő űrállomás fedélzeti berendezéseinek konzerválását. A Szojuz-27 űrhajót pedig előkészítették a csütörtöki visszatérésre. A Moszkva melletti repülés- irányító központ jelentése szerint szerdán, moszkvai idő szerint 13 óráig 2638 Föld körüli fordulatot tett meg a szovjet űrhajózás történetében legjobban kihasznált űrállomás. Magágykészitést végeznek a tavaszi árpa alá az abaligeti Pe' tőfi Tsz-ben A nemzetiségi kultúra fejlesztése társadalmi igény Ülést tartott a Baranya megyei Tanács nemzetiségi bizottsága Elismerés a kiváló nemzetiségi báziskönyvtári munkáért Pécsett, a megyei tanács székházában dr. Krauth János elnökletével tegnap délelőtt ülést tartott a Baranya megyei Tanács nemzetiségi bizottsága. Az ülésen a bizottsági tagok mellett — többek között részt vett Réger Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára, dr. Boros József, a Kulturális Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője, Mándity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főelőadója és dr. Bihari Ottó akadémikus, a megyei párt-vb tagja, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének igazgatója. Elsőként a Pécs városban folyó nemzetiségi anyanyelvi művelődés helyzetét vitatta meg a bizottság Légrády Rudolfné városi művelődésügyi osztályvezető-helyettes előterjesztése alapján. Az előterjesztés átfogó képet adott a Pécsett működő nemzetiségi oktatóintézmények helyzetéről — az óvodai, az általános és középiskolai adatok tükrében. A városi tanács az előterjesztésbe foglaltan felajánlotta, hogy amennyiben az igények szükségessé teszik, külön egy német és egy délszláv nemzetiségi óvodát alakítanak ki. A délszláv általános iskolát 1979- ben újítják fel és korszerűsítik. A közművelődés elősegítése érdekében a pécsi Ifjúsági Házban 1976-ban német nemzetiségi klubot alakítottak. Az Esze Tamás utca 3. szám alatt a közeljövőben egy délszláv klubot is létesítenek. Az előterjesztést követő vitában számos felszólalás hangzott el. Dr. Bihari Ottó elmondta, hogy Pécs óriási nemzetiségi kulturális-racionális háttérrel rendelkezik, és ezzel mint regionális központnak kellene számolnia. Énnek érdekében az állami és társadalmi szervek fokozottabb összefogására lenne szükség. Réger Antal a helyi tanácsi szervek és a nemzetiségi szövetségek kapcsolatfelvételének, együttműködésének hangsúlyozásával kezdte felszólalását. Megemlítette, hgy a Pécsi Tanárképző Főiskola német tanszékének nincs gyakorlóiskolája, ez pedig nélkülözhetetlen. Az általános nemzetiségi beiskolázási gondokat csak nagyobb fokú szervezettséggel, intenzívebb propaganda kifejtésével lehet leküzdeni. Fölvetette még a nemzetiségi szakközépiskola és a német nyelvű színjátszás gondolatát. Dr. Varga Károly bizottsági tag szerint a nemzetiségi kultúrának sokkal több „fogyasztója” van, mint „termelője” és „hordozója”. Nekik színvonalas nemzetiségi kultúrát kell nyújtani. Dr. Boros József, az MSZMP PB nemzetiségekre vonatkozó határozatának jelentőségét emelte ki abban a munkában, ami napjainkban e téren folyik. Az állásfoglalás szerint is előremutató tendencia mutatkozik a nemzetiségi nyelv és kultúra fejlődése terén. A nemzetiségi iskolaügy és kultúra fejlesztése egyben fontos társadalmi igény is. Ezt követően a bizottság a délszláv és német báziskönyvtár munkájáról szóló beszámolót hallgatta meg Lukács Ti- borné és Szalai Lászlóné előterjesztésében. A nemzetiségi könyvtárügy helyzetére jellemző, hogy a bizottság elismerését és köszönetét fejezte ki a könyvtárnak az eddig végzett munkáért. A továbbiakban Schuf János bizottsági tag és Mándity Marin a hazai nemzetiségi nyelvű irodalomról és a szövetségek irodalmi tevékenységéről számolt be. Végezetül az ülés a nemze- ’ tiségi kultúra állami támogatását szolgáló 250 ezer forint elosztásáról döntött. — B. K. —
