Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-15 / 74. szám
1978. március 15., szerda Dtmanmit napló 3 A párt közművelődéspolltikai határozata a végrehajtás útján Erősödik az együttműködés és a területi jelleg Tisztújítás utáni elképzelések, gondolatok a Magyar Képzőművészek Szövetsége dél- dunántúli területi szervezeténél Magyar Képzőművé- szék Szövetsége déldunántúli területi szervezete az ország egyik legnagyobb létszámú képzőművészeti csoportosulása. 72 tagja van, a tagság több mint fele baranyai. A Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye képzőművészeit egyesítő szervezet a közelmúltban új vezetőséget választott. A tisztújítás a vezetés struktúrájának megváltozása mellett számos új elképzelésnek, gondolatnak, konkrét tervnek a megfogalmazódásával is együttjárt. Többek között ezekről kértünk tájékoztatást Rétfalvi Sándortól, a területi, szervezet művészeti titkárától. A héttagú vezetőségben az érintett megyék egyenrangúan képviseltetik magukat. A felállás korábban is hasonló volt, de a határozóképes testületben mégsem érvényesült kellő súly- lyal a megyék szava. A terület képzőművészeti életének demokratikus vezetése a jelenlegi helyzetben olymódon biztosított, hoqy most a határozókéoes testület eqészült ki egyenlő arányban a megyék képviselőivel, vezetőségi tagjaival. r A feladatok „összefogása” A dél-dunántúli területi szervezet legfontosabb feladatai közé tartozik az, hogy a területen folyó szakmai munkát ösz- szefogja és támogassa. Fölmér, ie a kiállítások, az állami megbízatások, a művészeti élet, a művészek helyzetét. Tevékenységük alapját a Magyar Képzőművészek Szövetségének a működési szabályzata képezi. A szabályzat a művészetpolitikai kérdésektől kezdve a taqok szakmai támogatásán, érdekvédelmén át a külföldi kapcsolatokig a művészeti élet szinte minden jelentős kérdésében mérvadó. Az országban hat területi szervezet van. Dél-Dunántúlon jelentős művészeti fórumok alakultak ki, mint például a kisplasztikái és kerámia bien- nálé. a siklósi, villányi, nagyatádi. zalaegerszegi művésztelep és a Pécsi Grafikai Műhely. A négy művésztelephez kötődik a Magyar Képzőművészek Szövetsége külföldi kapcsolatrendszerének jelentős része. Ez pedig különös felelősséget ró a dél-dunántúli területi szervezetre. A képzőművészeti élet decentralizációs folyamatának egyik fontos tényezője a csaknem másfél évvel ezelőtt kialakított területi kiállítási zsüribi- zottságok aktív működése, helyi értékmérő tevékenysége. Ennek a munkának a megerősítése, kibontakoztatása is egyik fontos feladata az elkövetkező éveknek. További terveikről szólva Rétfalvi Sándor elmondta még, hogy szeretnék felmérni a beruházási munkák helyzetét is. Ugyancsak felmérik a területen kibontakozott, kibontakozó amatőr művészeti mozgalmat, bekapcsolódnak a vizuális nevelés, a rajzoktatás, a közművelődés ügyét elősegítő művészeti megmozdulásokba, akciókba. Különösképpen a közművelődési feladataik jelentősek, elsődlegesek. A területi jelleg erősítésével párhuzamosan szeretnének egy másik területi szervezettel is szorosabb kapcsolatba lépni. Hoqy melyik legyen az, erről majd a tagság dönt.' Az észak- dunántúli területi szervezettel kialakított eddigi szorosabb kapcsolatuk a Kaposváron kétévenként megrendezendő Dunántúli Tárlatban realizálódik elsősorban. Ezt a kiállítást országos ranqú kiállítássá kívánják fejleszteni, olyan kiállítássá, amely a Dunántúlon élő képzőművészeket reprezentálja. Külföldi kapcsolataik közül az évek és a gyakorlat által iaazolt jó kapcsolatokat erősítik, mélyítik el különösképpen, (liven például a jugoszláviai és a lengyelországi kapcsolat.) Intenzív bekapcsolódás A Magyar Képzőművészek Szövetsége szimpozion bizottságával is szorosabb együttműködés kialakítását tervezik a terület művészetelepeit érintő munkában. Napirendre került a Pécsi Grafikai Műhely szervezeti rendjének megváltoztatása annak érdekében, hogy komoly belső arafikai műhely-élet alakúdon ki, és hogy az intézmény ezáltal az országos grafikai közélet egyik centruma legyen. összességében a területi szervezeti célok a dél-dunántúli művészeti közéletbe való intenzív bekapcsolódást és a közművelődési feladatokból való nagyobb részvállalást szolgálják. Az idei évet arra fordítják, hogy a szervezeti életet és annak formáit alapvetően megszilárdítsák, mivel a jövő nagyon komoly művészetpolitikai és Marom na pás rendezvény Vili. országos kamarakórus fesztivál Nyolcadik alkalommal rendezik meg idén Baranyában az országos kamarakórus fesztivált. A háromnapos fesztivál április hetedikén kezdődik. Pécsett, a Széchenyi téri, 18.00 órái ünnepélyes zászlófelvonás után az áfész Janus Pannonius női kórusa ad rövid műsort, majd a liszt Ferenc hangversenyteremben a Nevelők Háza kamarakórusának ünnepi hangversenyét hallgathatja a közönség. A megnyitóbeszédet dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes tartja. Másnap, szombaton 10.00 órakor ugyancsak a Liszt teremben rendezik meg a kamarakórusok gyorstanulási versenyét, 16.00 és 19.30 órakor pedig egy-egy hangversenyre kerül sor, melyen kilenc kórus lép föl. Siklóson és Komlón is tartanak aznap este hangversenyeket. Vasárnap a délelőtti koncert utón a Doktor Sándor Művelődési Központban találkoznak a szakemberek és érdeklődők, hogy megbeszéljék a fesztivál tanulságait. A záróhangverseny 19.30-kor kezdődik a Liszt-teremben. A fesztiválon 21 kórus vesz részt, közülük négy a szegedi Ifjú Zenebarátok, a budapesti Vénusz Szövetkezet Tavasz -67 és a pécsi Ifjúsági Ház kamarakórusa először nevezett be a fesztiválra. Három külföldi kórus is fellép: a lengyel ((czes- tochowai) főiskolai, az olasz Corale Universitaria di Torino és az osztrák (grazi) A - Ca- pella-Chor kamarakórus. közművelődési feladatainak megoldásához ezt alapvető fontosságúnak tekintik. Bebesi Károly Folklórt bemutató tájház nyílik Buzsákon Újabb látványossággal hívja fel a Siótour a Balaton vendégeinek figyelmét az üdülővidék „második vonalában" lévő Buzsákon. A főszezonra megnyitják a vidék folklórját bemutató tájházat. Az idegenforgalmi hivatal két- és fél millió forintért megvásárol és helyreállíttat egy műemlék jellegű parasztházat és portát. Az épületben állandó kiállító- helyet létesítenek. A műemlék jellegű parasztház pajtájában hangulatos vendégfogadót rendeznek be. Tankönyvek a szatyorban A gyáregység minden második dolgozója tanul Eleinte kissé szégyenkezve, idegenkedve jönnek, később már meg szokottá bban. De azért a tankönyveket mindnyájan szatyorban hordják, véletlenül se lássák meg az ismerősök, hogy iskolába járnak. A legfiatalabbak 20 év alattiak, a legidősebbek 50 év körüliek. A Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregysége előnyös helyzetben van a dolgozók iskolai végzettsége tekintetében. Jelenleg 15 olyan dolgozója van, aki nem végezte el az általános iskolát. Azok többsége, akiknek a 7. osztály is jiiányzik, .IPiKozöfla,. sauanyü kaposaiijifiill Jelenet Csehov: Ivanov című drámájából, a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában. Rendezte: Zsámbéki Gábor. Képünkön a címszereplő, Rajhona Adám, a feleségét, Annát alakító Pogány Judit, balról pedig Kun Vilmos (Sabelszkij). c sehovról — de az Iva- novról is, de a Kaposvári Csiky Gergely Színház Ivanovjáról is — annyi mindent írtak már, hogy mindezt néhány sorban kivonatolni szinte illetlenség lenne. Emlékszünk: a kor, amelyben Csehov fogódzót keresett, a pangás, reménytelenség, a cári nagyzolás rendőri elnyomással „megerősített” kora, Csehov drámáiban „alig van mozgás, a mocsár elnyeli az embereket, az egyik erősebben vergődik, a másik gyöngébben, mindegy, el kell süllyednie”. Emlékszünk: Csehov, a józan, hűvös orvos, aki törvény- széki boncolásokat is végez, keresi a reménységre okot adó, új, orosz értelmiséget és mit talál? „Értelmiség, amelyben nincs hazafiság, amely színtelen, elcsüggedt, amely ‘egy kupicától már berúg és ötven kopejkás bordélyházakat látogat, amely csak zsémbeskedik és szívesen megtagad mindent, mert hát a lomha agynak könnyebb tagadni, mint állítani ...” És azok, akik fiatalon nekirugaszkodnak, tanulnak, gondolkodnak, terveket szőnek, akarnak valamit, egyszeresek elfáradnak, rájuk tör az unalom, a bűntudat, a megoldásra váró kérdések nyugtalanító halmaza, és „az olyan emberek, mint Ivanov, nem oldják meg a kérdéseket, hanem elbuknak azok súlya alatt”. A kaposváriak izgága és csüggedt, értelmes, de egyre mélyebbre süllyedő Ivanovja körül az egész akkori vidéki orosz társadalom ott toporog — korhadó fakéreghulladék tetején. Ez a különös szőnyeg, a rothadó avar és a „minden egész eltörött” érzetét keltő „aláfestés" a derengő fényekkel együtt azt a Csehovot idézi, amelyben az elmúlás, a szomorúság az uralkodó szín. Ugyanakkor ez a kéregszőnyeg, amelyen néha bizonytalan a fl kaposvári színház Ivanov előadásáról akar tragikomikus cafatok az elázott lélekről, és ecetes lé csöpög a mindent befogadó, mindent eltűrő földre, vér helyett, ebben a pótlékokkal élő, mindent összezavaró közegben — és a közönség kacag. Nevetünk, mert a sírunk vagy nevessünk kérdését eldöntötte az idő, mert a helyzet komikus, mert az ötlet szellemes — de a nevetés maradandónak . bizonyul, mert továbbgondolható, mert kirepül az időből és szimbólumként raktározható, alkalmasint — sajnos — élni kezdhet más helyzetben, más környezetben is. * A kaposváriak között van néhány kiemelkedő képességű színész is, de előadásukra nem ez jellemző, hanem a csapatmunka, amely azt a régi igazlecsapni készül.' ságot bizonyítja, hogy nem a magasröptűség. válogatott gárda, hanem a szellemi energia és összefogottság az, ami egy színházat kiváló produkciókra tesz képessé. Ez az egyik tanulság. A másik pedig az, hogy nincsenek „lerágott csontok”, agyonjátszott színdarabszerzők, csak esetleg ötlethiány és gondolathiány van. Csehov nem lehet divatjamúlt vagy egyszerűen egy régi kor hírnöke, ha a fiatalság köréből annyian kíváncsiak rá, mint ahányon a kaposvári színház pécsi vendégjátékára kíváncsiak voltak. A vendégjáték sikeres volt, a folytatást minden színházkedvelő nevében várjuk. H. E. járás, megbillennek a léptek — kegyetlen kerete is Ivanov világának. Nemcsak szomorúság van itt, hanem a finomkodó stílussal csak alig, rongyos csipkeként takart, nyers ösztönvilág is, amely rémületes és nevetséges egyszerre. A csehovi „halk drámákban” ez is ott izzik mindig, ezúttal pedig látványban is szabadjára engedve. Ebben a rosszul leplezett, álszent, kopejkát foghoz verő, mindent mindennel összekeverő, hazúg világban, ahol „a lomha agynak könnyebb tagadni, mint állítani” — a „nagy lélek" minden nekirugaszkodása is szánalmas, szegett szárnyú csapkolódássá válik. Filozófia az élet nagy kérdéseiről... Haza és haladás ... A halál ott köröz a fejek felett, Ábrándozás, „Másrészt pedig — mondja Csehov — a végtelen síkság, szigorú éghajlat, szürke, zord nép a maga nehéz, fagyos történetével, tatárdúlásaival, a hivatalnokok siserehadával, szegénységével, műveletlenségé- vel ...” A halál ott köröz a fejek felett, a nyomorúság, a részvét és a lázadás érzései felszínre törnek a vodka gőzében, előkerül a pisztoly is, a megváltó eszköz — aztán belekerül a káposztásüvegbe. Kell a savanyúkáposzta a vodka mellé. Azután a savanyúságból előkerülő pisztoly, amelyről káposztaszálak lógnak le, rendszeresen látogatja az I. számú Általános Iskolában működő konzultációs központ foglalkozásait, a 8. osztályosok pedig januárban csatlakoznak a csoporthoz. — Három évvel ezelőtt fölmértük a helyzetet. Akkor 70 negyven év alatti dolgozónak nem volt meg az általános iskolája — mondja Antal Sán- dorné, a személyzeti osztály vezetője. — Az első évben elvégezték 30-an, a következőben 15-en, és tavaly 10-en. — Ezek szerint maholnap elérik, hogy minden dolgozójuk rendelkezik általános iskolai végzettséggel? — Korai volt az örömünk, hogy így lesz. Mert új üzemegységünknél fokozottan jelentkezik a probléma. Nemsokára ugyanis Szentlőrincen új, 300 fős üzemegységünk létesül. (A régi magtárépület helyén már elkezdődtek az építési munkák.) A dolgozókat már most toborozzuk. Ügy látjuk, velük újratermelődnek a gondjaink. — Tavaly ősszel indítottuk el kísérleti jelleggel az UNIDO (készségelemző) tanfolyamot. Itt végezzük az üzembe újonnan belépő, a szakmában teljesen járatlan dolgozók tanítását bizonyos munkafolyamatok elvégzésére. Azt kutatjuk, hogy a dolgozó milyen munkaművelet elvégzésére .a legalkalmasabb, vagyis melyik területen tudja elérni a legnaqyobb teljesítményt a legjobb minőséq mellett, a legszívesebben dolqoz- va. 18 emberünk tanul ilyen módon Szentlőrincen 3 kiképzett instruktor vezetése mellett, ök képezik majd szeptembertől a szentlőrinci üzemegység hozzáértő magját. — Betanított dolgozóink részére megszervezzük a kétéves felnőtt szakmunkásképzést. Az elmúlt tanévben két osztályban 67-en végeztek cipőfelsőrészkészítő és cipőgyártó szakmákban, voltak, akik mindkét szakmából levizsgáztak. Dolgozóink régi vóqya teljesült ezzel, hiszen valamikor 15—20 évvel ezelőtt volt lehetőség arra, hogy a rtiunka mellett megszerezzék a szakmunkásképesítést. A szakmunkások a helyben szervezett dolgozók szakközépiskolájában érettségi vizsgát tehetnek. Előfordul, hogy a szakmunkásvizsga utón az egész osztály továbbmegy. így a legideálisabb, mert legkevesebb a lemorzsolódás. Szak- érettségi után, illetve közben vizsgára jelentkezzenek. A különféle tanfolyamokon, továbbképzéseken a gyáregység 1365 dolgozója közül összesen 652- en tanulnak. Közülük 496 nő. Hegedűs Magdolna Versmondók, kamara- együttesek vetélkedője A „Radnóti” versmondó versenyt és az énekes kamarazenei vetélkedőt immár ötödik (illetve az utóbbinál negyedik) alkalommal rendezi meg a Mohácsi Kisfaludy Gimnázium a tanács művelődésügyi osztálya és a KISZ városi Bizottsága segítségével. Az ünnepélyes megnyitókra tegnap délelőtt került sor. A megye középiskolás versmondóinak, énekeseinek és muzsikusainak hagyományos seregszemléjén 43 versmondó és 23 kamaraegyüttes versengett a döntőbe jutásért, illetve a helyezésekért. Ma kora délután az ünnepélyes eredményhirdetésen és az azt követő gálaműsorban kiderül, kik voltak a legjobbak. I
