Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-13 / 72. szám
ilem Itixus, eluaitoxasokat szüntetnek meg Plasztikai sebészei és kozmetikai műtét Nyáron Pécsett rendeznek nemzetközi konferenciát A plasztikai sebészetről hallván az emberek többsége a hollywoodi filmsztárok csodás alakjára, kisimított ráncaira gondol, pedig a kozmetikai műtétek a plasztikai sebészetnek csupán egyik részterületét alkotják, arányuk az egyéb plasztikai beavatkozásokhoz képest elenyésző, 10—15 százalék. Minden sebész „javít” Más kérdés, hogy — legalábbis Magyarországon — ilyen esetekben sem hiúsági igényeket kielégítő luxusműtétekről van szó, hanem olyan sebészeti beavatkozásokról, amelyek gyakran komoly lelki zavarokat okozó elváltozásokat szüntetnek meg. Hasznosságuk ilyen szempontból tehát elvitathatatlan, jelentőségük azonban eltörpül az esetek nagyobb részét kitevő úgynevezett helyre- óllitó, hiánypótló és fejlődési rendellenességeket korrigáló műtétek mellett, amelyek során a sebész sérülések, betegségek, vagy más okok következtében kialakult elváltozásokat „javít ki". Nehéz, és célszerűtlen volna éles határt húzni a plasztikai és egyéb sebészeti ágak között, hiszen kisebb-nagyobb mértékben valamennyi sebész végez plasztikai műtéteket. Talán ezért is lehet elmondani, hogy Magyarországon a plasztikai sebészetnek komoly hagyományai vannak, jóllehet csak kevesen foglalkoznak speciálisan ezzel a tudománnyal. A háború hatása A szakma első hazai művelője, a magyar sebészet megalapítója, Balassa János volt, már a múlt század közepén végzett ilyen műtéteket. Sajnálatos módon éppen az első világháború adott újabb lökést a plasztikai sebészet fejlődéséhez. Az orvosok tömegével találkoztak újfajta sérülésekkel, s az égési sebek, a roncsolások ellátása óhatatlanul maga után vonta a bőrplasztika fejlődését. Nem véletlen tehát, hogy a plasztikai sebészet úttörői — és mai művelői — között nagy számban találunk katonaorvosokat. A hazai egyetlen önálló plasztikai sebészeti osztály is a budapesti Központi Honvéd□Hétfői kórházban működik, dr. Zoltán János professzornak, a magyar plasztikai sebészek „mesterének" vezetése alatt. Jelentős hazai eredmények Sokáig nem tekintették nálunk önálló tudományágnak ezt a diszciplínát, számos európai ország — nem beszélve az Egyesült Államokról — jóval előttünk jár a szakmai feltételek megteremtésében. Hazánkban 1958-ban alakult meg a Magyar Sebész Társaság Plasztikai Sebészeti Szakosztálya, amelynek taglétszáma jóval meghaladta már a százat, és tudományos tevékenységét illetően is jelentős eredményeket mondhat magáénak. A Plasztikai Sebészeti Szakosztály ez év decemberében Pécsett rendezi évi tudományos ülését, amely ezúttal plasztikai sebészeti kongresszus is lesz, neves külföldi szakemberek részvételével. Gyógyítás és eltüntetés A kongresszus egyik házigazdája, dr. Forgon Mihály professzor, a POTE négyszáz ágyas klinikája Baleseti Sebészeti Osztályának vezetője. Jóllehet más klinikákon is végeznek — orr-fül-gégészek, általános sebészek és agysebészek — ilyen operációkat, az ő osztályán kerül sor a legtöbb plasztikai műtétre. Ezt — egy sebészprofesz- szor szavaival élve — korunk járványa, a sok baleset indokolja. A gépek, autók világában megsokszorozódtak a sérülések, ugyanakkor nőttek az emberek esztétikai igényei is. Már nem elégedhet meg az orvos a seb begyógyításával, a lehetőségekhez képest törekednie kell a sérülés, betegség nyomainak eltüntetésére is. Képzőművészeti adottság is? Sokan úgy vélik, hogy egy plasztikai sebésznek képzőművészeti adottságokkal is rendelkeznie kell. Ezt a nézetet látszik alátámasztani a prágai orvos- egyetem vezetőinek egykori döntése, amikor annak idején azzal utasították el a nagy cseh plasztikai sebész, Burian magántanári képesítési kérelmét, hogy abban a szépművészeti főiskola illetékes. Mások szerint a plasztikai sebészethez csupán egy kis türelem kell. Azt hiszem, az igazság — mint általában — a két véglet között, félúton van ... Havasi János Öt év után: Alba Regia jazzfesztivál jón Vico Torriani Sokat kérnek a világhírű együttesek Milyen könnyűzenei együttesek jönnek mostanában Magyarországra? S az énekesek közül kit várhatunk? — ezzel a kérdéssel kerestük fel Budapesten a Nemzetközi Koncertirodát. Ez az iroda szervezi ugyanis a Magyarországra jövő művészeket. Megtudtuk: az alapvető gond változatlan. Vagyis a híres énekesek és együttesek, akiket a magyar közönség legszívesebben hallgatna, igyekeznek minél magasabb díjért játszani, énekelni - a tapasztalatok szerint tiszavirág életű fénykorukban. Ezért nehéz megfizetni őket. A magyar Nemzetközi Koncertiroda ügyes szervezése révén azonban évente sikerül néhány élvonalbeli énekest, vagy együttest elhozni Magyar- országra. Az idei szerződések sorsa még nem dőlt el, de két világhírű együttessel tárgyalnak, biztató eredménnyel. Eddig egyetlen szerződést írtak alá: Vico Torrianival. Ö tehát eljön Magyarországra, s az Or- szágps Rendezőiroda hat hangversenyt szervez a részére. Az eddigiek szerint Budapesten, Pécsett, Debrecenben, Szombathelyen, Miskolcon, Tatabányán lép fel. A magyar könnyűzenei élet jelentős híre: ismét megszervezik Székesfehérvárott az Aiba Regia jazzfesztivált. Ez a rangos rendezvény öt év óta szünetel, főleg anyagi okok miatt. Most a Videoton ismét vállalta a támogatást, s így nem kell mindent állami költségvetésből fizetni. Május 26-tól 28-ig tart és eddig a világ minden tájáról jelentkeztek a részvevők. így Lengyelországból Tomas Stonka, a Szovjetunióból Leonyid Czy- szik. Magyarországot a Creatív Big Band képviseli.* Ezt az együttest Vukán György vezeti. Az Egyesült Államokból többen jönnek, így Clark Terry, Chick Wigham, a Doulh Image együttes és a Mai Waldrom-trió. Angliát a Nucleus együttes képviseli. Részt vesz két szomszédos ország rádóállomósónak igen színvonalas könnyűzenei együttese is; a Ljubljanai Rádió Big Band-je és az osztrák rádió Big Band-je. Egy visszatérő vendég az egyesült államokbeli Toto Blanke, <jki már fellépett Pécsett is. Éppen pécsi sikere alapján indult a szegedi jazz napokon. Ugyancsak ismerős a lengyel SBB együttes, mivel a magyar közönség nagyon szereti. Végül: Helena Vondracko- va, a szopoti jazzfesztivál nagydíjas éneseknője, akinek a magyar televízióban is volt már egy sikeres show-műsora, ugyancsak részt vesz a székes- fehérvári fesztiválon, amelyet a tv is közvetít. Bonyhád szülötte, Baranya főispánja A szabadságharc első szabadcsapatának szervezője Kiadták Perczel Miklós naplóját A Tankönyvkiadó megjelentette Perczel Miklós naplójának egy részét. Az eredeti kézírásos, két kötetes naplót az Országos Széchényi Könyv, tár őrzi. Perczel Miklós 1812-ben született Bonyhódon. Élete összefonódott bátyja, a honvédtábornok Móricz sorsával. Vörösmarty Mihály tanítványai voltak. Tanulmányai elvégzése után Baranya vármegye aljegyzője, majd szolgabírója lett. 1848-ban a Tolna megyei kölesdi választókerület küldte az első nép- képviseleti országgyűlésre. Ö alakította meg az országban az első szabadcsapatot a tolnai önkéntesekből. Részt vett a délvidéki ellenforradalmi mozgalmak lecsillapítására viselt hadjáratban. Pá- kozdnál Móga seregében a jobbszárnyat vezette, és sikeresen visszanyomta az ellenség támadását. Naplója 1849. augusztus 5-én kezdődik és 1851. augusztus 31-én fejeződik be. A Törökországba menekülés és internálás történetét mondja el, egészen az Amerikába tartó Mississippi fregattra való felszállásig. Október 18-án egy külföldi újságból értesültek Batthyány Lajos és a 13 tábornok kivégzéséről. „Leirhatatlan a hatás. Irtózatos lehet ocsú- dása a néonek, mely azt hitte, hogy Ausztria más leszen most, mint hajdan, s a »vae victis«-t nem fogja teljesen éreztetni, midőn bosszúját öntehetetlenségének lealázó érzete is növeli. Egy szerencsétlen fatalisztikus hit élt a népben, hogy Magyarország el nem veszhet, legfeljebb az 1848-iki törvények fognak eltöröltetni, s az ország a régi boldog táblabíróság korába fog visszalépni." Az európai országok _ megegyeztek az emigránsok jövőjén. „Sorsunk felett megegyeztek a hatalmasságok, A főbbeket Ázsiába fogják száműzni.” „Most legalább tudjuk, hogy foglyok vagyunk — Európa foglyai. A gyámoltalan töröknek a tömlöctartó díszes szerepe jutott." „Európa politikája béke mindenáron, - még a szabadság rovására is." December 21-én írta: „A nép igen ingerült, gyakran téried a hír: jön Kossuth, Bem, Perczel sereggel, sőt sokszor ágyúzást is hallanak." Felidézi a szabadságharc eseményeit. Leirja például a tolnai önkéntes zászlóalj szervezését. Végig a vívódás hat- ia át: hogyan lehetett volna jobban csinálni és elkerülni az összeomlást? 1851 augusztus 31-én Perczel Miklós társaival Amerikába ment, ahol eleinte nyelv- tanítással foglalkozott, majd földet vásárolt lowa államban. 1853-ban visszajött Európába, hogy Itáliában harcoljon az osztrákok ellen. A villafrancai béke után visszatért Amerikába. Itt Észak oldalán küzdött a rabszolgatartás ellen a polgárháborúban. A kiegyezés hírére hazatért. Csatlakozott a Deákpárthoz. 1863-1887-iq Baranya meave és Pécs főispánja volt, 1887-1892-ia Pécs város országgyűlési kéoviselője. 1892-ben visszavonult a politikai élettől, 1904-ben hunyt el Baján. Kisasszandy Éva Ismeretlen régi kéziratok Egy kanadai hazánkfia magyar kiadót keres Keckenast Gusztáv nyomdász tevékenysége Egy pompásan szerkesztett kézirat keres kiadót Kanadában. Dr. Heckenast Dezső, a híres hazai nyomdász-dinasztia egyenes ágú utóda könyvet szeretne megjelentetni az ősről, Heckenast Gusztáv nyomdász tevékenységéről — halálának századik évfordulójára. Főbb részleteiben már kész a több száz oldalas kézirat, szép illusztrációkkal kiegészítve, de csatlakozik hozzá egy hatalmas A kaposvári Csiky Gergely Színház szombaton vendégszerepeit Pécsett. Nagy sikerrel mutatták be Csehov: Ivanov című drámáját. Képünkön: a második felvonás egyik jelenete. — Szokolai felv. — és részletes bibliográfia is. A majd megjelenő könyv nyomda- és sajtótörténeti érték, zene- és irodalom-históriai érdekesség lehetne. Nagyon sok benne a hazánkban ismeretlen régi kézirat, írásos emlék, naplórészlet. A Montreálban élő Heckenast Dezső mindenáron magyar kiadót szeretne kézirata megjelentetésére, ehhez kéri magyar kiadók tanácsát, segítségét. Címe: 5259 Ponsard Avenue, Montreal, H. 3 W. 2 A 9. Canada. dr. Heckenast Dezső. Múzeumi kettős évkönyv Megjelent a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum 1975—• 1976. évi, immár ötödik és hatodik számú évkönyve, melyet a múzeumalapító tudós, Wo- sinsky Mór halálának hetvenedik, s a megyebeli rendszeres múzeumi munka elkezdésének 75. évfordulója jegyében adtak ki 800 példányban. A csaknem 400 oldalas kötetben tizennégy tudományos munkát, beszámolót, érdekes régészeti, néprajzi és történelmi tanulmányt tettek közzé, fényképekkel és rajzokkal illusztrálva, köztük olyan különleges dokumentumokkal, mint Babits Mihály eddig ismeretlen arcképe, valamint Zichy Jenő ázsiai expedíciójának karavánjáról Wosinszky Mór által a dagesz- táni helyszínen 1895-ben felvett fénykép.
