Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-13 / 72. szám

— Vukán GyÖrgyék N[ohács: világ legnagyobb jazzhangversenye 'folyami személyhajója Valahonnan a spirituálétól indult el a jazz, s ma már számos irányzattal, stílussal találkozunk a jazzmuzsikán be­iül. Vannak akik mereven el­utasítják, mások rajonganak érte. Hazánkban és világszer­te is, az utóbbi években újra „feltört" a jazz, újra fellobbant körülötte az érdeklődés. Magyarországon évente több jazzfesztivált rendeznek, de jazzkoncerteket igen ritkán. Pécs ebben a tekintetben jobb helyzetben van, ugyanis a jazzklub meghívására neves művészek adnak hangverse­nyeket a városban. Vasárnap délelőtt Vukán György együt­tese lépett föl az Ifjúsági Házban. — Ne úgy írja, hogy az én együttesem, hanem, hogy a mi triónk, a mi együttesünk! Ezt nem túlzott szerénységből mondom, hanem azért, mert a zenekar tagjai valóban egyen­rangúak. — Triót emlitett, de Bonto- vics Katin kivül is négyen lép­tek föl... — Tíz éve játszom Berkes Balázs bőgőssel és Jávori Vil­mos dobossal. Ebben a felál­lításban Dés Laci először sza­xofonozik nálunk. Bontovics Kati pedig a Bartók szakisko­lán volt a tanítványom. — Mi az oka, hogy általá­ban nincsenek állandó jazz­együttesek, inkább csak al­kalmi társulások? — Elég kevés olyan zenész van, akivel ténylegesen jól le­het dolgozni. Ezek az embe­rek ide-oda mennek, ahol le­hetőséget találnak. Kitartás dolgában sem állnak túl jól a zenészek. Anyagilag sem biztosított mindenkinek, hogy csak a fellépésekből éljen meg. Sokan inkább elmennek egy időre a vendéglátóiparba bár­mit zenélni, hogy összeszedjék magukat. — Az ŐRI, a Koncert Iroda nem biztosítja a turnékat? — Nem foglalkoznak a szer­vezésével. Minket is, ha meg­hívnak valahova, én levelezem „le” a részleteket. így utazunk külföldre is ... Pedig bebizo­nyosodott, hogy a zenekaro­kat impresszálni kell. Például Lengyelországban sincs sokkal több és tehetségesebb jazz- zenész, mint nálunk, de ők szervezetten utazgatnak, na­gyobb lehetőséget kapnak. — önnek, aki nemcsak zon­gorázik, hanem zenét szerez, énekel, hangszerel, mit jelent a jazz? — A jazz az egyetlen olyan zenélési forma, ahol lehetőség adódik a szabad muzsikálás­ra, de nem a free jazz érte­lemben, mert mi kötöttebb, dallamosabb, egyfajta „kama­razenét” játszunk. A jazz élő muzsikálást jelent, s minden alkalommal mód nyílik a na­ponként változó hangulatok megfelelő kifejezésére is. Va­lóban a közönség előtt for­máljuk újra a dallamot. Ehhez persze az is szükséges, hogy ismerjük egymás gondolatát, egy-egy hangból, ütemből megérezzük mit is akar a má­sik, és tudjunk alkalmazkodni egymáshoz. Ehhez viszont meg az kell, hogy hosszú időn ke­resztül játsszunk együtt. B. A. Szeged: Mégkondult a hősök harangja Mélyzengésű harangszó éb­resztette vasárnap reggel Sze­ged lakosságát, a fogadalmi templomban megszólalt a „hő­sök harangja", emlékeztetőül a 99 évvel ezelőtti nagy árvíz­re. A 8,5 tonnás harangóriást évente mindössze ötször kon­gatják meg, a jeles ünnepek mellett az 1879. március 12-i árvíz évfordulóján. Ezzel is em­lékeztetik a lakosságot az év­százada lezajlott katasztrófára, amely öt és félezer lakóházat, a város épületeinek 93 százalékát rombadöntötte. Annak idején az árvíz 806 centiméteres vízál­lásnál tört a városra. Azóta — 1970-ben — 961 centimétert is elviseltek a megerősített gátak. Most elkészült az impozáns, betonlépcsős partfal, amely még nagyobb biztonságot nyújt a városnak, bár pillanatnyilag semmi sem veszélyezteti a nyu­galmát. (M. T.) Sásd: FIN-iinnepség A Forradalmi Ifjúsági Napok sásdi járási nyitóünnepségét rendezték meg tegnap délután Sásdon, a Művelődési Otthon­ban. A résztvevő 150 KlSZ-fiatal előtt Szarka Elemér, a KISZ sásdi járási Bizottságának tit­kára mondott ünnepi beszédet,» méltatva a hazafiság, interna­cionalizmus, illetve március 15-e, 21-e és április 4-e jelen­tőségét. Az ünnepségen adták át a KISZ KB „Kiváló KISZ Szervezete" zászlaját Bikái köz­ség KISZ-szervezetének, vala­mint az Aranykoszorús KlSZ-jel- vényeket és a KISZ KB Dicsérő Okleveleit. Ezt követően az MHSZ meg­alakulásának 30. évfordulója alkalmából sportvetélkedőt ren­deztek. A 20, egyenként három­fős csapatokban KlSZ-alapszer- vezetek és MHSZ-klubok tagjai versenyeztek, elméleti tudni­valókból, labdagyakorlatokból és lövészetből. Este ifjúsági bált tartottak. T. É. Sötétvölgy: Autósok, gyalogosok túrája Az első idei nyílt túráját hirdette meg vasárnapra Szekszárdról a sötétvölgyi park­erdőbe a Tolna megyei Termé­szetbarát Szakszövetség. A gyalogos túra résztvevői Kovács Gyula túravezető irá­nyításával a szekszárdi Bar- tina utca sarkáról indultak reggel a Remete-forrást, a Ba- ti-tetőt érintve, a mammut- csontokat rejtő Szarvas szur­dokon át a Sötétvölgybe. Az autósokat a 6-os főútról Ka- kasd közelében bekötőúton megközelíthető sötétvölgyi parkerdő parkolóhelyén várta a túravezető: Bucsányi Györgyné, a megyei szakszö­vetség elnöke. A két kiránduló­csoport délelőtt tíz óra körül találkozott a Sötétvölgyben, majd az úttörőtábor mellett felment a 300 méter magas, ún. Óriáshegyre, ahonnan a Haramia-forráshoz sétált le, s a parkerdő bejáratánál végző­dött az élményteljes tavaszt idéző túra. A Tolna megyei Természet- barát Szakszövetség április 16- án hagyományos felszabadulási emléktúrát is rendez Simontor- nyára. Május 14-én pedig a váraljai kies tájra, a már épü­lő új parkerdőbe tervez me­gyei természetbarát-találkozó­val egybekötött nyílt túrát, amelyen minden természetked­velő és a vasárnapját a sza­badban eltölteni akaró részt vehet, korra és nemre való te­kintet nélkül. B. L. A hír: öt ember halálát kö­vetelő baleset történt vasárnap hajnalban a villány-virágosi vasúti átjáróban. Konrád József Skoda személygépkocsijával a vasúti fénysorompó tilos jelzése ellenére iáhajtott a sínekre és összeütközött a Magyarbóly fe­lől Villányba tartó személyvonat mozdonyával. A baleset követ­keztében Konrád József 36 éves. Lengyel Sándor 47 éves, Len­gyel Sándorné 43 éves, Lengyel János 14 éves, Lengyel Mária 10 éves mároki lakosok a hely-, színen életüket vesztették. Az ügyben a rendőrség szakértők bevonásával — megkezdte a vizsgálatot. A helyszín: mindkét irányból tisztán belátható kereszteződés. A hajnalban történtekre már csak üvegcserepek, krétával körülrajzolt guminyomok és egy széttöredezett, elhomályosult visszapillantó tükör emlékeztet. Az út szélén még látni a régi „szakállas” sorompó maradvá­nyait. Március elején helyezték itt üzembe a fénysorompót. A tanú: Seilinger Sándor Villány: Tragédia a síneken mozdonyvezető. 23 éve dolgo­zik a szakmában - baleset nél­kül. — A kereszteződés előtt szabályosan hangjelzést adtam, és még a kanyarból láttam, hogy egy kivilágított gépkocsi a tilos ellenére áthajt a pályán. Azután már csak a csattanást hallottam - a Skoda fényeit nem láttam — és bekapcsoltam a gyorsféket. Száz-százötven méteren keresztül tolta még a mozdony az autót, a kocsi tel­jesen felpréselődött. Elemlám­pával és mentődobozzal a ke­zemben leszálltam, de láttam, hogy már nincs segítség. Tele­fonáltam a főnökségre. Nem tudom, hogy milyen érzés lesz ezek után megint gépre szállni. Néhány tény: a Skoda sze­mélygépkocsi súlya 840 kilo­gramm. A dízelmozdonyé 46 tonna. A mozdony fenékleme­zén csak egy kis görbület jelzi a hajnali tragédiát. Epilógus: Délután van, a fénysorompó tilosat jelez, vár­juk a háromnegyed ötös vona­tot. Fehér Wartburg hajt ót a piros ellenére a síneken. A hát­só ülésen egy asszony és két kisgyerek, 2-3 évesek. A rend­szám: IF 85-57. Megállítjuk a Wartburgot. — Miért hajtott át, nem látta a pirosat? — De igen, csak még messze van a vonat. — És a gyerekek? — Enyémek, én felelek értük. — Tudja mi történt itt haj­nalban? — Igen, most mondta be a rádió. Erdős Ákos Régi mohácsi hajósok állnak a parton és nem győznek be­telni a látvánnyal. Azt mond­ják, ekkora hajót még nem lát­tak a Dunán. Nem is csoda. A komarnói Szlovák Hajógyár üzemi újságja szerint ez a vi­lág legnagyobb, folyami utas- szállító hajója. Szovjet megren­delésre építették a csehszlovák szakemberek, s most, útban a Volga felé — mert ott szállítja majd az üdülőket 7000 kilomé­teres útvonalon — Mohácson kényszerpihenőt tart. Nem fér át az újvidéki híd alatt, meg kell várni, amíg apad a Duna. (Már Újpestnél centimétereken múlt, hogy továbbjöhetett, az első árbocot meg is görbítette kissé a híd.) A gyári kapitány, Klobucsnyik József és az átvevő, Faizov Re­nat szovjet kapitány kalauzolt az úszó luxushotelen. Jó két órába telt, míg mindent végig­jártunk. íme néhány adat a mé­reteinek érzékeltetésére: 136 méter hosszú, 16,8 méter szé­les, merülése 290 centiméter, vízkiszorítása 4080 tonna. A hajó négy emeletes (a legfelső szint nem látható a képen, a kapitányi hidat és a 260 sze­mélyt befogadó mozitermet csak a megérkezés után szere­lik fel). 198 kabinjában — va­lamennyi légkondicionált — 400 utas fér el. A teljes személyzet 81 fő. A séta-, a fő-, a csónak- és a napozó fedélzet, a kabinso­Fotó: Tóth Gyula rok, bárhelyiség, étterem, büfé labirintusában könnyű eltéved­ni, ezért a központi helyen egy elektronikus eligazítótábla segít a tájékozódásban. Az utas megnyomja például az orvosi rendelő feliratú gombot, a ha­jó négy képből álló metszetein a megfelelő helyen kigyullad­nak a lámpák. Klobucsnyik József már hó- romszázötven gyári hajót irá­nyított el a megrendelőhöz. Amikor megkérdeztem, hogy nem sajnálja-e ezt a gyönyörű, szupermodern „Felix Dzerzsinsz- kijt” otthagyni, mosolyogva vá­laszolt: „Mi mindig annak örü­lünk, ha sikerül minden baj nélkül átadni a hajót". K. Gy. Fácánkert: Hetven hektár szőlő Szekszárdtól mintegy 10 kilo­méterre található Fácánkert. Ez a község eddig még semmire sem hívta fel az újságolvasó figyelmét. Aztán a múlt év ta­vaszán a Szekszárd-paksi Víz­társulat T 100-as földgépei fel­bolygatták a falút. Ekkor kezd­tek hozzá a Szekszárdi Állami Gazdaság 70 hektáros terüle­tének földmunkálataihoz. Az első ütemben 20 hektáron gya­lulták le a dombokat, egyen­gették el a talajt és közvetlenül utánuk jöttek a szőlőtelepítők. Az idén januárban folytatták a munkát. A mostani 50 hektáros terület egyengetése kész, az állami gazdaság gépei már ki- hordták a trágyát és újszerű, robbantásos módszerrel elterí­tették a területen. Fácánkert határában néhány év múlva már termést is hoznak az érté­kes szekszárdi szőlőfajták. — hajó — A szőlőtelepítés során 300 ezer köbméter földet mozgattak meg a T—100-asok. Borct: Kisiparos-csalogató A gyorsan fejlődő, népese­dő dél-somogyi nagyközség ellátási, szolgáltatási nehézsé­gekkel küszködik. Az állami és szövetkezeti cégek ezen nem tudnak segíteni. A nagy­község tanácsa most pályáza­tot írt ki kisiparosoknak és kiskereskedőknek: támogatást adnak letelepedésükhöz. Hét szakmában várnak iparost, il­letve kereskedőt, különösen nagy szükségük lenne cipész­re, miután mindössze egy vari, és hónapokig kell várni egy talpalásra. Barcson üzletsor épül és az új házak földszintjén is lesz néhány helyiség. Ezeket vagy bérbeadják, vagy tanácsi tá­mogatással megvásárolhatják azokat a maszekok. A tanács felhívásához azt is hozzá tehet­te volna: kalandorok kímélje­nek! A kedvezményes letele­pedéshez 15 éves szerződést is mellékelnek, mert hosszú időre meg akarják oldani a lakos­ság ellátását. Esztétikai felté­teleik is vannak, szép boltot és ízléses, állandóan meqújuló kirakatot követelnek. Sok je­lentkező van már. De például azt a zöldségest, aki úgy gon­dolta, hogy időnként betolja a kordét a főtérre, eltanácsol­ták ... L. P. Hévíz: Somogyi napok Kilenc napig vendég lesz Somogy Hévizén. A Danubius Szálloda és Vendéglátó Válla­lat új termálszállójában va­sárnap este nyitotta meg Böhm József megyei tanács­elnök a Somogyi napok ese­ménysorozatát. A széptájú So­mogy életét, a vendéghívógató Zselic embereinek hétköznap­jait, a megye fotósainak anya­gaiból nyílt kiállítás szemlél­teti. A megye népművészetét felvonultató tárlaton is helyet kapott a Zselic. E mellett ki­állítják a buzsáki hímzés leg­szebb munkáit és bemutatják a megyében élő délszláv és más nemzetiségek népművészeti kincseit is. A március 20-ig tartó Somogyi napok ideje alatt az étteremben somogyi specialitásokat kínálnak, és a balatoni borok között válogat­hatnak a vendégek. — DR — Pörböly: Fahulladékból szigetelőanyag Az országban egyedülálló kísérlet kezdődött a Tolna me­gyei Pörbölyben, ~~a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság, a Metalloglóbus Vállalat, a Dél-dunántúli MÉH Nyers­anyaghasznosító Vállalat kö­zös beruházásában: a fahul­ladékból szigetelőanyagot állí­tanak elő, ami padló, parketta alá való, de jól használható a hűtő.házakban is. Neve: VA- PIG. Eddig a hozzá hasonló parafából készült és külföldről került be hazánkba. Az épí­tőipari vállalatok, szövetkezetek érdeklődnek az újdonság iránt, mivel kitűnően alkalmazható tető-, hő- és hangszigetelő­ként is. A kísérleti termelés eddigi szakaszai sikerrel zárul­tak, sőt már mutatóba a TüZÉP-eknek is szállítottak. Az üzemszerű termelés várhatón a nyáron kezdődik az állomás közelében lévő „mini gyár­ban”. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom