Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-12 / 71. szám
DN HÉTVÉGE 6. MAGAZIN 1978. MÁRCIUS 12. repülőgép Delfin L—29-es sugárhajtású repülőgép Igénytelen erőművek A Blanik L—13-as vitorlázó Kis repülőgépek nagy gyártója A csehszlovák repülőgépipar nem foglalkozik ,,szupergépek” gyártásával, de van egy olyan terület, ahol a csehszlovák repülőgépgyárás megelőzi a többszörösen nagyobb államokat is. Ez a terület a könnyű sport- és gyakorló, valamint a kis szállítórepülőgépek gyártása. A csehszlovák repülőgépipor a húszas években indult fejlődésnek, számos különböző típusú polgári, katonai és sportgépet állítottak elő. A csehszlovák repülőgépipar ígéretes fejlődését a második világháború és a vele járó náci megszállás állította meg. 1945 után a felszabadult országokban államosítják a repülőgépipart. A csehszlovák repülőgépipar a Szovjetunióval együttműködve vált a szocialista tábor fontos repülőgépgyártójává. A csehszlovák ipar szovjet segítséggel megbirkózott az igényes sugárhajtású repülőgépek — elsősorban a híres MÍG 15, 19 és 21-es típusú gépek — gyártásával is. A csehszlovák repülőgépgyártás legfőbb területe azonban ebben az időszakban is a könnyű sport-, gyakorló-, turista- és utasszállító-gépek gyártása maradt. A sportrepülőgépek között is kitűnik a Z 26-os Tréner-sorozat. Ennek a gépnek a különböző változatai több mint huszonöt évig életképesnek bizonyultak. A LET Kunovice Vállalat Blanik L—3 elnevezésű vitorlázó repülőgépe volt a világ első teljesen fémből készült, nagy sikerű, szériában gyártott vitorlázógépe. Jelenleg a világ több mint ötven országában több mint kétezerötszáz Blanik- géo van. A gyakorló repülőgépek ka- teaóriájában a legnagyobb számban eladott gépek világrekordját egy másik csehszlovák gép tartja — az első csehszlovákiai tervezésű sugárhajtásos repülőgép, a Delfin L— 29. A Delfin utódja az L—39 Albatros, amely megkétszerezte a pilótaképzés eredményeit és lehetőséneit, s amely egy, a párizsi kiállításon „a kiállítás lenszebb repülőgépe" elnevezést kapta. A sikeres gépek közé tartozik az L—410 Turbóiét nevű kis utasszállító repülőgép. Ennek a 15—19 utast szállító gépnek a fel- és leszállásához megfelel ea« normális füves repülőtér is, sőt, a Szovjetunióban végzett próbákon elegendőnek bizonyult a gép rajtjához egy köves, kiszáradt folyómeder. M. R. Csökken a fogszuvasodás Az NDK-beli Karl-Marx- Stadtban 15 éve fluórozzák az ivóvizet. Ennek eredményeképpen a 6 és 10 éves korú, illetve a 11 és 15 éves korú gyermekeknek csak 59 százalékánál jelentkezett fogszuvasodás a korábbi 79 százalék helyett. Növekedett azoknak a gyermekeknek a száma is, akiknek teljesen egészséges tejfogaik vannak. A tervek szerint 1985-ben az NDK lakosságának már 47 százaléka fog fluórozott ivóvizet fogyasztani. Az olajválság és a világ olajtartalékainak belátható időn belül bekövetkező kiapadása ismét divatba hozta az iparban a szenet, amelyet — mint energiahordozót — már- már hajlamosak voltak véglegesen idejétmúltnak tekinteni és „nyugdíjba küldeni”. Ma viszont ott tartunk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a világ két leanagyobb széntermelője, rövid idő alatt meg akarja kétszerezni a bányászott szén mennyiségét. Szénben nincs hiány: a világ gazdaságosan kitermelhető készlete több mint háromszorosa a feltárt olaj- és gázkincsnek. Nagy súllyal esik azonban latba a „gazdaságosan kiaknázható” megjelölés, hiszen jelenleg a világ összes ismert szénkészleteinek csupán 6—7 százalékát lehet gazdaMa már nem ritkaság lengyel szakemberekkel találkozni külföldön. A Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Magyarországon, az NDK-ban, Törökországban, Jugoszláviában, Görögországban, Marokkóban, Nigériában és a világ még számos országában építik a lengyel szakemberek az erőműveket, különböző gyárakat és üzemeket, szállodákat, lakásokat, utakat, hidakat, bányákat stb. Tevékenységük egyre inkább áttér az egyedi megbízások teljesítéséről a komplex szolgáltatásra. Például csak az orvosok kiküldése helyett Lengyelország a harmadik világ országai részére a kórházak teljes felépítését, a berendezések és műszerek szállítását vállalja, s egyben egészségügyi személyzetet is küld, ideértve orvosokat. Ugyanez a helyzet az iskolákkal és a pedagógusokkal Is. A lengyel szakemberek jó munkáját bizonyítja, hogy sáaosan kitermelhetőnek nevezni. Nyilvánvaló, hogy az olaj- és gázkincs dráqulása, leapadása viszonylag > egyre olcsóbbá teszi majd a ma még gazdaságtalan kitermelésűnek ítélt szenet. Vannak országok, amelyek az elmúlt évtizedek során egyetlen percig sem gondolhattak szénbányászatuk visszafejlesztésére, hiszen más energiahordozóknak igencsak szűkében állnak. Ezek közé tartozik az NDK is, ahol a külszíni fejtésű barnaszén a legfontosabb, elsődleges energia- hordozó. Talán kevesen tudják, hogy a világon termelt barnaszénnek 40 százaléka az NDK- ból valói Az ország barnaszén- vagyonának minteav 60 százaléka a cottbusi kerületben található. A kifejtett szén legnagyobb elnyerték a Bagdad városának komplex fejlesztési tervére kiírt pályázatot. Ugyanitt több éves lakásépítési program kivitelezésével bízták meg a lengyel építészeket. Kuvaitban vízforrások kutatását és feltárását végzik. Irakban a geodéziai hálózat építését vállalták, és elkészítik az ország öntözési és a víz levezetési tervét. Az a tény, hogy egyre több ország ad megbízást lengyel szakembereknek, alátámasztja azt a megállapítást, hogy a lengyel tudopnányt és technikát világszerte elismerik. A harmadik világban a legtöbb lengyel szakember Irakban és Líbiában tevékenykedik, a kapitalista or- száook közül az NSZK-ban és Ausztriában, a szocialista országok közül pedig az NDK-ban és Csehszlovákiában. Szovjetunióban részt vesznek az orenburgi. gázvezeték és az északi • kőolajvezeték építési munkálataiban, szám szerint több mint hatezren. része erőműveket táplál. A képen látható, újonnan épült, a szén kalóriaértéke szempontjából meglehetősen igénytelen Hagenwerder Erőmű egy külszíni fejtésű barnaszénbánya peremére települt, ami azzal az előnnyel jár, hogy a hatalmas szállítószalagok közvetlenül a fejtésről továbbíthatják a fűtőanyagot a kazánok gyomrába. Az eddig átadott erőművi blokk 500 megawatt teljesítményű, de rövid időn belül megduplázzák a villamos energiát igen olcsón előállító létesítmény kapacitását. Az energiatermelés gazdaságosságához az is hozzájárul, hoqy a külszíni fejtéseken a világ legnagyobb teljesítményű exkavátorai, marótárcsás kotrógépei dolgoznak, amelyek óránkénti teljesítőképessége a 3000 tonnát is megközelíti! Város a sivatagban 17 évvel ezelőtt, a Kizil-Kum- sivatag déli részén, a középázsiai Üzbegisztánban gazdag földgázlelőhelyre bukkantak a kutatók. A város, amely azóta felépült, a híres üzbég költő, Navoi nevét viseli. Az első építőket akkoriban végeláthatatlanul vörös homok- sivatag fogadta. Kezemunká- juk nyomán néhány év elteltével modern nagyváros nőtt a sivatagban, ahoi a legkiválóbb építészek, mérnökök, szociológusok, orvosok bátor tervei, elképzelései valósultak meg. Hófehér, hangulatos épületek, zöldelő parkok, iparvállalatok, hatalmas vegyipari kombinát létesült. Navoi utcáit jár- . va elfelejti az ember, hogy a sivatag szivében, a homokviharok földjén van. A város a XX. századi építészet nagyszerű remeke, a szovjet városépítők büszkesége. Leningrádi tervezőit és építészeit méltán tüntették ki a Szovjetunió Államidijával. Lengyel szakemberek a világban Turbóiét L—410-es kis utasszállító gép Szófia — 2000-ben Szófia 1879-ben lett Bulgária fővárosa. 1900-ban vezették be itt a villanyvilágítást, egy évvel utóbb indult meg a villamosközlekedés. A század elején már olyan építészeti alkotások szépítették, mint az Alekszander Nevszki katedrá- lis, az Ivan Vazov Színház, az igazságügyi palota, a parlament, a Bolgár Nemzeti Bank épülete. A második világháború bombázásaitól a bolgár főváros is sokat szenvedett. A felszabadulás után az újjáépítés gyors ütemben indult meg. Neoklasszikus stílusú új épületei, sportpalotája, szép, új lakónegyedei, 13 főiskolája, 11 színháza, tudományos kutató- intézetei ma már igazi nagyvárossá, Délkelet-Európa egyik legnagyobb kulturális központjává teszik. Amíg száz évvel ezelőtt itt alig tizenkétezren laktak, 1946- ban a lakosság száma a fővárosban már 436 ezerre, jelenleg pedig már az egymillió fölé emelkedett. A SOFPROJEKT tervezőintézet részletes terveket dolgozott ki az ország fővárosának további fejlesztésére. A tervek — amelyek 2000-ig szabják meg a városfejlesztést — ez évben kerülnek az ország törvényhozó testületé elé. A tervek 19 560 hektár területre terjednek ki. A kialakított városmodell szerint a történelmi városnegyedek érintetlenül hagyásával új ipari, lakó-, és üdülőkörzeteket létesítenek. 2000-ig kereken kátszázezer új lakás épül Szófiában, a régi építmények túlnvomó részét pedig rekonstruálják. A városközpontban — amely megőrzi eredeti arculatát — a kormányzati szervek kapnak helyet, itt lesznek a kulturális intézmények is. Ugyanakkor Szófia délnyugati és délkeleti részén két új kulturális és sportközpontot alakítanak ki. Növelik a parkok, ligetek, a lakónegyedek közti zöldterületek számát. Szovjet szakemberek bevonásával kidolgozzák a főváros új közlekedési hálózatának, rendjének a tervét is. A terv megvalósítására előreláthatólag 1990 és 2000 között kerül sor. A metró építési munkáit idén kezdik meg, a város nyugati részén, s 1986-ban szállítja majd az első utasokat. Három vonala összesen 50 kilométer hosszú lesz. . adatok a bolgár felsőoktatásról Harminc évvel ezelőtt Bulgáriában nem volt egyetlen, az országban szerzett diplomával rendelkező mérnök, orvos, építész sem. Ezzel szemben a hatodik ötéves terv végén a felsőoktatásban részt vevők száma már elérte a kétszázezer főt. Bulgáriában ma 25 felsőoktatási intézmény van 68 karral, s a hetedik ötéves tervben már 82 ezer szakember kap diplomát. A nappali tagozatos hallgatók 55 százaléka állami ösztöndíjban részesül. A bolgár egyetemistákkal és főiskolásokkal együtt több mint négyezer külföldi hallgató, aspiráns és gyakornok tanul az országban. A bolgár felsőoktatási intézetekben több mint 11 ezer oktató tevékenykedik, s kilenc hallgatóra jut egy tanár. (Ez az arány 1944 —1945-ben 33:1 volt.) A városközpont egyik medencéjét három nőalak ékesíti, akik Közép-Azsia három folyóját, az Amu-Darját, Szir-Darját és Zeravsánt személyesítik meg. A szoborkompozíció alkotója Borisz Szvinyin, leningrádi szobrász
