Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-01 / 60. szám

1978-ban 300 db tehergépkocsira szerelhető silószállitó adaptert gyárt a Mágocsi MEZŐGÉP Vállalat. Äz adapter ötszörösére növeli a gépjármű szállító kapaci­tását. Törvény­köszöntő Nincs olyan állampolgár, nincs olyan állami, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet, amelyet a Polgári Törvény- könyv rendelkezései valamilyen formában ne érintenének. Az országgyűlés őszi ülésszakán dr. Korom Mihály igazságügy-mi­niszter expozéjában hallottuk az előbbi kijelentést. Valóban, a ma életbe lépő új törvény, közismert nevén a Polgári Törvénykönyv a társa­dalmi viszonyok legszélesebb körét öleli át. Ez a törvény tartalmazza alkotmányunk elő­írásainak megfelelően a tulaj­donviszonyok átfogó szabályait és ezen az alapon rendezi az állami, társadalmi, gazdasági szervek és a szövetkezetek legfontosabb polgári jogi vi­szonyait, ideértve a szerződé­ses kapcsolatokat. Szabályozza továbbá az állampolgárok va­gyoni és egyes személyi vi­szonyait, megállapítja a jog- és cselekvőképesség tartalmát, a személyek polgári jogi jog­védelmének eszközeit, az örök­lés szabályait. Legfelsőbb államhatalmi és törvényhozó szervünk 1959-ben alkotta meg a Magyar Nép- köztársaság Polgári Törvény- könyvét, a magyar polgári jog első egységes kódexét. A Ptk. kitűnőre vizsgázott, s ez még akkor is igaz, ha a fejlődés léptéke olykor sűrűn diktálta a módosításokat. Az új Ptk. az élet és a jog megoldásra érett ellentmondásait oldotta fel. A szokásos „törvénykarban- tartáson” túl több, merőben új vagy újszerű rendelkezést is tartalmaz a kódex, fgy például megszigorítja az ál­lamigazgatási és egyes ál­lamhatalmi szervek felelőssé­gét az állampolgárok ügyei­nek intézésénél. A régi Ptk. nem rendelkezett a nem va­gyoni kár megtérítéséről. Az új törvény az indokolt mérté­kig lehetőséget ad a nem va­gyoni hátrány orvoslására is, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy magánéletét tartósan vagy súlyosan meg­nehezíti. Több olyan pontja van a törvénynek, amelyeknek célja az ügyintézés egyszerű­sítése, a bürokratikus vonások csökkentése, a jogi szabályo­zás életszerűbbé tétele. Fél év telt el a törvényja­vaslat elfogadása óta. A ha­tályba léptetés időpontjául 1978. márciusi-ét választották. Erre a viszonylag hosszú idő­re azért volt szükség, hogy a bíróságok és más hatóságok jól fel tudjanak készülni a változásokra. Befejeződött a jogalkalmazók felkészítése, most már csak az a feladat, az a jogos társadalmi elvárás, hogy a törvényt mind betűjében, mind szellemében a szocialista törvényesség elveinek megfe­lelően alkalmazzuk minden te­rületen. E. A. Megnyílta Makári Falatozó r Óránként háromszáz személy kiszolgálására alkalmas Ételek harmadosztályú áron Külkereskedelmi helyzetünkről, feladatainkról Kiegyenlített árucseréi a szocialista országokkal, növelni a tőkés exportot Makári Falatozó. Ez a neve Pécs legújabb, tegnap megnyi­tott „vendéglátóipari egységé­nek”. Falatozó. ízlelgessük egy kicsit a szót, mielőtt magát az „egységet" kóstolnánk meg. Nem nagy, bőséges lakomák színhelye, két, három vagy több fogásos ünnepélyes étkezéseké. Itt falatozni lehet. Bekapni va­lamit, aztán továbbmenni. Mit bekapni? Ételt? Italt? Az előb­bihez nem kell nagy idő. Be­kapja az ember a grill-csirke- combot, a melegszendvicset, leöblíti egy pohár üdítővel és megy tovább a dolgára. Az utóbbi ottmaradásra ösztönöz, az első pohár másodikat kíván, az meg harmadikat... A Makári Falatozó a Honvéd utca és Ifjúság útja sarkán épült üzletház földszintjén van. Fönt a néhány hónapja avatott ABC-áruház, lent a luxusmére­tű dohánybolt, mellette pedig a falatozó. Évtizedes múltja van. Még néhány éve is cukrászda­ként emlegettük a majdan szü­lető létesítményt, aztán kiderült, hogy itt egy falatozófélére na­gyobb szükség van. És íme, itt van. A Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat 370 ezer forint hozzájárulást fizetett be a ta­nácsnak, további 750 ezerből berendezte és felszerelte az egységet, amelyet tegnap dél­előtt Görcs Károly igazgató nyi­tott meg. Azt mondta, a ne­gyedik ötéves terv elejére ter­vezték az átadást, de azért így is örülnek neki. Lehet is. A fa­latozó, amely a maga nemé­ben az első a városban, a leg­korszerűbb berendezésekkel fel­szerelve egy időben 80 ülő és 20 álló vendég fogadására al­kalmas, óránként 300 személyt szolgálhatnak ki frissen készült meleg ételekkel, amelyeknek egy része ott, a vendég szeme előtt készül. A klinika, a főiskola közelsé­ge indokolta a tervezett pro­fil megváltoztatását, az új fa­latozó elsőszámú feladata: se­gíteni e városrész közétkezte­tési gondjainak megoldásában. (Az igazi megoldást a magas­ház tövében épülő új étterem jelenti, amit nyáron adnak át rendeltetésének.) A falatozó reggeliztetéssel kezdi napi te­vékenységét: reggel 7-től kiske­reskedelmi áron szolgáltat ki tejtermékeket, vasárnap pedig a reggeli órákban tejet, kenye­ret, péksüteményt árusítanak itt. A reggel 7-től este 10-ig terje­dő nyitvatartás alatt grill-éte- leket, melegszendvicseket, hi­deg salátákat, sülteket, néhány főzelékfélét szolgáltatnak ki. A konyha, amely nem nagyobb egy lakótelepi konyhánál, a leg­korszerűbb felszerelések segít­ségével lett alkalmassá arra, hogy viszonylag gazdag válasz­ték várja a vendégeket. A II. osztályú falatozóban III. osztá­lyú áron szolgáltatják ki az ételféleségeket. Az italok — „nemes” pálinkafélék, borok, sörök és az üdítők — az osz­tálybesorolásnak megfelelő áron kaphatók. Hát igen, a falato­zóban italáruk is vannak, vá­laszték is van belőlük. Most már csak az a kérdés, mennyi­re sikerül biztosítani hosszabb távon is a falatozójelleget — a kocsmajelleggel szemben. H. I. A szocialista országokkal to­vábbra is kiegyenlített árucse­rét akarunk folytatni, tőkés külkereskedelmünkben azon­ban az idén az exportnak erő­teljesen túl kell haladnia az importot — mondotta kedden a Parlamentben tartott sajtó- tájékoztatóján Biró József kül­kereskedelmi miniszter. Az ex­port fokozása szükséges kül­kereskedelmünk egyensúlyának javításához. Ez azonban nagy feladat, mert a tőkés orszá­gokban jelentősen csökkent a gazdasági növekedés üteme, kisebbek tehát a piaci lehe­tőségek is, és ez a tendencia tovább tart. A jelenlegi ingatag világpi­aci helyzetben a szocialista országok biztonságot, stabil beszerzési és elhelyezési lehe­tőségeket jelentenek számunk­ra. Különösen vonatkozik ez a Szovjetunióra, amellyel árucse­reforgalmunk az idén várha­tóan túlhaladja a négy mi I liá rd rubelt. Hazánk több mint hat­ezer Ikarus buszt, csaknem 100 portál- és úszódarut, 100 millió rubel értékű híradás- technikai cikket és sok egyéb terméket szállít cserébe. A többi európai KGST-or- szággal 12,4 százalékkal nö­veljük áruforgalmunkat. Tavaly a kivitelt, az idén a behoza­talt gyorsítjuk nagyobb mér­tékben, ily módon exportunk 11, importunk pedig 14 száza­lékkal nő a megállapodások szerint. Árucserénket nagy mér­tékben segíti, hogy különösen az utóbbi időben lényegesen bővült a termelési együttmű­ködés. A KGST-országokba irányuló exportunknak kereken 30 százalékát immár szakosí­tott termékek alkotják, ezen belül a gépipari exporttermé­kek mintegy kétharmada ké­szül szakosítás alapján. A fejlett tőkés országokkal is bővíteni kívánjuk a terme­lési együttműködést. Az elmúlt tíz évben 550 kooperációs szer­ződés jött létre magyar és tő­kés országokbeli vállalatok kö­zött, ebből 345 jelenleg is működik. E kooperációk nyo­món a szerződések időtarta­mára összesen 34 milliárd fo­rint importot és 74 milliárd fo­rint exportot irányoztak elő. A kooperációk devizamérlege te­hát számunkra kedvező. Az el­múlt évben aláírt 76 új ko­operációs szerződésből is ha­sonló eredmény várható: az ezekben foglalt exportszállítá­sok 25 százalékkal haladják meg a kapcsolódó importot. Egyben a tőkés vállalatokkal kiépített kooperáció a KGST- orszógok iránt vállalt kötele­zettségeink színvonalasabb tel­jesítését is lehetővé teszi. Helytelen, hogy a kooperáció­ban rejlő lehetőségeket még azoknak a vállalatoknak a je­lentős része sem használja ki, amelyek ilyen megállapodást kötöttek. Az országban össze­sen 120 vállalat hozott létre termelési együttműködést, a kooperációból származó forga­lom 82 százaléka azonban mindössze 23 nagyvállalat szerződése alapján realizáló­dik. Szükséges tehát, hogy a kis- és középvállalatok is ak­tívabbak legyenek e tekintet­ben. A fejlődő országokkal fel­Biró József sajtótájékoztatója gyorsult hazánk^ kereskedelmi forgalma, ami főként a mező- gazdasági és élelmiszeripari, továbbá az ipari fogyasztási cikkek exportjának erőteljes növelését tette lehetővé. E pi­acokon is lényegesen nőtt a verseny, ami számunkra azért jelent nagy feladatot, mert a tőkés országok vállalatai által felkínált kedvező hitel-feltéte­lekkel nehezen tudunk verse­nyezni. Az árak alakulásáról szólva a miniszter elmondotta, hogy tőkés forgalmunkban a csere­arányok tavaly négy százalék­kal romlottak oly módon, hogy exportárainkat csak négy szá­zalékkal tudtuk emelni, míg im­portunk több mint nyolc száza­lékkal drágult. Az idei prognó­zisok szerint a nem rubel elszá­molású forgalmunkban a csere­arány várhatóan mintegy két százalékkal romlik. Főként ter­mékeink minőségének javításá­val, rugalmasabb szállítási ha­táridők vállalásával, kielégítőbb szervizzel kell termékeinket ver­senyképesebbé tenni, így érhe­tünk el magasabb árakat. Ami KGST-beli partnereinket illeti, 1974 és 1977 között lé­nyegében már korrigáltuk ex­port- és importárainkat. Ezt a világpiacon a hetvenes évek el­ső felében lezajlott árrobbanás tette szükségessé. Annak elle­nére, hogy a tőkés világpiacon a legfontosabb energiahordo­zók és nyersanyagok, valamint a korszerű technikát és techno­lógiát megtestesítő termelőesz­közök ára — s ezzel együtt a mi tőkés importunk ára is •— többszörösére nőtt, KGST-im- portunk átlagos árszintje mint­egy 38 százalékkal, exportunké nem egészen 20 százalékkal emelkedett. Ez természetesen cserearányromlást jelent, de a nagyméretű világpiaci ármoz­gásokat figyelembevéve minden­képpen szolidnak, s viszonyla­gosan kedvezőnek tekinthető. Kedvező számunkra a mező­gazdasági és élelmiszeripari termékek áremelése. Különösen ajnagyar alma, valamint a hús, a bor, a friss és a feldolgozott zöldségek és gyümölcsök ára kedvező, míg a tőkés piacokon a hús és a gabona az indokolt­nál lényegesen alacsonyabb áron értékesíthető. A miniszter végül arról be­szélt, hogy külkereskedelmi mér­legünk egyensúlyát csak a ter­mékszerkezet korszerűsítésével, a versenyképesség fokozásával javíthatjuk. Magyar vállalatok a lipcsei vásáron Halvan ország 9000 cé­ge, köztük 40 magyar kül­kereskedelmi és külke­reskedelmi joggal ren­delkező vállalat mutatja be ipari újdonságait és fo­gyasztási cikkeit a március 12—19. között a tavaszi lipcsei vásáron — jelen­tették be a vásár rendezői az NDK nagykövetségén tartott keddi sajtótájékoz­tatójukon. A magyar vállalatok tíz különböző csoportban állí­tanak ki, egyebek közt mé­rőműszereket, szerszámgé­peket, élelmiszeripari be­rendezéseket, adatfeldolgo­zó eszközöket és elektro­technikai termékeket. A szabad területen magyar mezőgazdasági gépek is láthatók lesznek. Az NDK- ban jól ismert számos vál­lalat, mint például a Buda- vox, a Gamma és az Iroda­gép- és Finommechanikai Vállalat korábbi gyártmá­nyaik továbbfejlesztett, au­tomatizált típusait kínálják majd. Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli nanlö XXXV. évfolyam, 60. szám 1978. március 1., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom