Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-26 / 57. szám
1978. FEBRUÁR 26. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE II. Jelenet a Vámhatár című filmből. Balról Madaras József (március 3., péntek 20 óra) Kende Tamás felv. Szabó Magda, Szabolcsi Miklós és Gábor Miklós a március elsejei, szerdai 2. műsorban. A 20.30 órakor kezdődő adásban József Attila költészetét, s ezen belül Kései sirató című versét elemzik. eleivizio Szerelem a romok között Sir Lawrence Olivier a képernyőn A világ egyik legnagyobb élő színészegyéniségét láthatják a magyar tv-nézők március 5-én, vasárnap este 20 óra 5 perckor. A Szerelem a romok között című magyarul beszélő amerikai filmet vetítik, színesben, Sir Lawrence Oli- vier-vel a főszerepben. A romantikus szerelmi történet jeleneteiben kimagasló filmemlékek főszereplőjét látja viszont a magyar filmnézők láEgy musical nyitánya hallatszik, mialatt a kamera föl-alá siklik a sötétben, míg végűi megállapodik valahol. Ekkor megvilágosodik egy arc, láthatunk egy mozdulatot, majd újra sötétség, amelyben halad tovább a kamera, s a következő fényfolt már egy másik szereplő alakját villantja föl. E zenés-képes „tartalomjegyzék” utolsó „címszavaként” megszólal a „Japán halászok” egyik dala: „Én megkeresem a sárkányt .. ." Füzes János, a műsorban elhangzó beszélgetések vezetője odafordul Károly Róberthoz, aki a sárkány-motívumot játszotta, feltesz egy kérdést, és már kezdődik is a 2. műsorban a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúbora. Az Oscar-díjas angol művész, akit még a Lordok Háza tagjának is kineveztek, Ellen Terry, a híres angol tra- gika felfedezettje volt. Az egész világon sokfelé játszott híres színpadi szerepei közben, 1930 óta filmezik. Sőt, 1943- tól rendez is filmet. Híres szerepei: Nelson admirális a Lady Hamiltonban, a gondoldiójának március elsejei adása. A mindössze harminchárom perces zenei összeállítás legnagyobb érdeme, hogy nagyon sok embert mozgat; alkalmat ad számos pécsi alkotó- és előadóművész bemutatására, szereplésére. Az elhangzó zenerészletek kivétel nélkül Károly Róbert művei, aki nagyon széles skálán dolgozik, s így a válogatás többféle zenei ízlést is kielégít. Mintegy a zeneszerzővel folytatott beszélgetésre fölfűzve követik egymást a különböző műfajok, a színpadi kísérőzenétől indulva a japán dalokon, az operetten, a filmzenén, a musicalen, a dzsesszen át jutva el a zongoraszonátáig, s végül az operáig. Sok műfaj sok előadót vonz: kodéra formált HI. Richard, V. Henrik, Csebutikin, a Három nővér-ben, Macheat kapitály a Koldusoperában. Külföldön az 1939-ben készült „üvöltő szelek”, Magyarországon az 1940- ben forgatott A Manderlay- ház asszonya című filmekben aratta a legnagyobb közönségsikert. A művész ma már 71 éves. zenészeket, énekeseket, baletttáncosokat - sőt, a filmzene illusztrálásaként, lehetőség nyílt egy rövid, animációs rajzfilm lepergetésére is. A műsor érdekes megoldásokra ösztönözte alkotóit: külön figyelmet érdemelnek Kismányoky Károly más-más műfajba tartozó zeneszámoknak izgalmas képi világot kölcsönző díszletei, s Bárány György operatőri munkája, mely kiaknázza e díszletek adta lehetőségeket. A táncok koreográfiáját Tóth Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház balettigazgatója, a jelmezeket Gyu- rász Ferenc tervezte. A műsor zenei vezetője Kircsi László, a forgatókönyv írója Bükkösdi László, a rendező Radó Gyula. Dücső Csilla Beszélgetések a „Doktor Sándoréban Közművelődés, történelem, irodalom, építészetesztétika, szociológia, demográfia, családi nevelés, jogtudomány, neveléstudomány. Ezek a témakörök képezik a gerincét az igen színvonalasnak ígérkező előadássorozatnak, amely a Baranya megyei Népművelési Tanácsadó és a Dr. Doktor Sándor Művelődési Központ rendezésében Beszélgetések a tudományról és a művészetről címmel holnap, hétfőn este 18 órakor kezdődik Pécsett, a Doktor Sándor Művelődési Központban. Első alkalommal dr. Maród Andor kandidátust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem közművelődési tanszékének vezetőjét látja vendégül a művelődési ház, a beszélgetésen a házigazda szerepét Kosári Aurél, a DSMK munkatársa tölti be. Az érdeklődők a közművelődés témakörén belül számos kérdésre — többek között — a problémaérzékenység és az alkotói magatartás, a lejlődés és a visszafejlődés, a statisztikai szemlélet kérdéseire kaphatnak választ, a művelődés mai szerepéről, a népművelők új feladatairól, az ismeretterjesztés leghatékonyabb tormáiról tájékozódhatnak. Én megkeresem a sárkányt... A színházi kísérőzenétől az operáig Zenés magazin Kedveltek és népszerűek a rádió magazinműsorai. Hogy miért? — erről kérdeztük Borsos Józsefet, a Pécsi Stúdió vezetőjét, a szerdai Hét közben című magazinműsor gyakori szerkesztőjét. — Mert célszerűek, hasznosak, megfelelnek a korszerű rádiózás követelményeinek és a hallgatók igényeinek, szokásoknak: alkalmat adnak a sokrétű és árnyaltabb tájékoztatásra. A riportok közben, kellemes muzsika mellett még az otthoni, esti foglalatosságra is mód nyílik. Ezekben a 40—50 perces zenés összeállításokban közreadhatok mindazok a témák, beszélgetések, amelyeket a napi krónika — természeténél fogva — csak röviden érinthet, gyors információként közölhet. A magazinműsorokban helyet kapnak a háttérinformációk; előzmények, ösz- szefüggések felvázolásával segítik az események jobb megértését, megkönnyítik az eligazodást. A Pécsi Stúdió szerdai magazinja ezúttal az ipari termékek elhelyezésének lehetőségeit, a piackutatás kérdéseit választja a beszélgetések egyik témájául, de bizonyára ugyanilyen érdeklődésre tarthat számot az új lakótelepek életéről, a sokfe- lől összeverbuválódott lakók közösséggé formálódásának feltételeiről elhangzó beszélgetés. És ismét jelentkezik a szerkesztőség postája, a hallgatók bejelentései, panaszai közül kiválasztva a közérdeklődésre számot tartó témákat, hogy azok nyilvános megválaszolásával adjon tanácsot mások számára is. A szerdai Hét közben mellett ilyen magazinjellegű a hétfői Közlekedési őrjárat, vagy a csütörtöki Hanglemez- barátok között című összeállítás, mely régi muzeális felvételeket és lemezújdonságokat egyaránt bemutat. A pénteki Kulturális magazin a közművelődés időszerű kérdéseivel foglalkozik, bemutatva olyan művészeket, alkotókat, mint Simon Béla pécsi festőművész vagy a kaposvári Ta- káts Gyula költő. A hét szerb-horvát nyelvű műsorai közül kettőt említünk: a közelmúltban Baranyában és Pécsett vendégszerepeit Zágrábi Ifjúsági Színház „Szélfuvola” című zenés műsorából hangzik el kedden részlet, melyet az anyanyelv ápolása jegyében és a magyar—jugoszláv kulturális egyezmény keretében rendeztek az Ifjúsági Házban. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége Vili. kongresszusára készülve indul sorozat „Aktivisták” címmel. Szombaton Sza- bovlyev István hercegszántói tanárt mutatják be, .aki pedagógusmunkája mellett aktívan vesz részt a nemzetiségi kulturális élet szervezésében. A német nyelvű műsorban figyelmet érdemel Gráf Vilmos riportja, aki Bolyban folyó felnőtt német nyelvoktatásról beszélgetett, továbbá Reil József riportja, aki a vókányi postamestert mutatja be, valamint Wolfart János műsora, aki az első pécsi fúvóstaláikozó együttesei közül a dunabogdányit szólaltatja meg. Pódium Tőlem nem félnek az állatok Az „erősebb” nem — Sütő Irén estje Encsi Eszter színésznő mondja ezt Szabó Magda Őz című regényében. De elmondja majd ma délután meg este Sütő Irén művésznő is, a Meszesi József Attila Művelődési Házban Kud- lik Júlia közreműködésével. A magyar színészet markánsan szép, sajátos tekintetű egyénisége sok mozifilmben, meg televíziós játékban játszott már a magyar közönségnek, sőt, a szovjet és az NDK-beli nézőknek is. A Gázolás Gerlóczi Beájától ugyanis — sok filmen át - eljutott egy külföldi filmsiker főszerepéig. Egyik rangos német rendező hívta meg a Német Demokratikus Köztársaságba a Goya című szovjet —NDK koprodukciós film főszerepére. Több fővárosi színház tagja volt már, maga mögött számos szép szerepemlékkel, amikor - még több önkifejezésre vágyva — irodalmi összeállításokat szerkesztett és mutatott be. Sorra járta a munkás- és ifjúsági klubokat, vidéki művelődési házakat, s egyre több siker hírével érkezett mindenüvé. Az Átléptem a tegnapot és a másik három irodalmi összeállítása alapján egyik legjobb versmondó és irodalmi színpadi színésznőnk lett. A munkásművelődésben nagy szerepet játszó üzemi irodalmi estjei után, egész irodalmi színpadi munkásságáért megkapta a Szakszervezetek Országos Tanácsának művészeti díját. De mit mutat be ma Pécsett? — Szabó Magda műveiből szerkesztettem és rendeztem Az „erősebb” nem című műsort — mondja. — Az írónő előbb megengedte, majd miután megnézte, nagy örömmel nyugtázta az előadást, nagyon tetszett neki. Versek és regényrészietek vannak benne Szabó Magda műveiből, meg egy monodráma. Ezt az Őz című regényből vettem, Encsi Eszter színésznő monológjából. Mindössze harminckét lapoldalas regényrészlet. A mondatok eredeti, változatlan szövegével, de megváltozott helyzetükkel kerültek be a monodrámába. Jó szöveget húzni a legfájóbb feladat, ezért nagyon nehéz volt a harminckét lapoldalból huszonegyet kihúzni. De ez a kilenc most feszes. — S az idézet, hogy „Tőlem nem félnek az állatok"? — Szó szerint Szabó Magda Öz-éből való. Nagyon szeretem ezt a részt, magam is rajongok az állatokért, nyolc éven át az állatvédő egyesület egyik vezetője voltam. Valami csendes fájdalom és finom célzás érzik ki ebből a mondatból, mert akitől nem félnek az állatok, az néha fél az emberektől. Vajon mit mond el ezzel a monodrámával ma Sütő Irén? Földessy Dénes Könnyítsen Jam session = Márciustól újabb jazz eseménysorozatra kerül sor Pécsett. A Hungar Hotels és a Doktor Sándor Művelődési Központ Rendezvényi Csoportja, szerdán induló közös szórakoztató programjában, hosz- szú idők óta várt jam session esteket is beiktatott. A jam session, vagyis az örömzene nem véletlenül vált a jazz műfajának sajátos fogalmává, hiszen a spontán ze- nélési mód mint az improviza- tív művészet jellemzője, önmagában is öröm atmoszférát teremt. Ebben a játékstílusban azok a kötöttségék is zöld utat = örömzene nyertek, amelyek a koncerteken hallható témák aprólékos kidolgozásával egy-egy zeneszóm keretét biztosítják. Pécsett az egykori jazz klub emlékezetes örömzenéi óta mindezideig nem rendeztek jam sessiont. Március elsején este hat órától két budapesti vendégművész (Lakatos Antal és Sipos Endre, két pécsi szólista (Sárközi László és Szabó László), valamint a Pécsi Jazz Kvartett nagy érdeklődéssel várt örömzenéjének lehetünk tanúi a Mecsek cukrászdában.
