Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-21 / 52. szám

1978. február 21., kedd DunQntult naolo 3 A Magyar Optikai Művek komlói gyá­ra ugyan a nagy­vállalat termelésének né­hány százalékát adja, ám az üzem jelentőségét még­sem az össztermelésből va­ló részesedés határozza meg elsősorban, hanem ter­mékeik fontossága. Az imént gyárat említet­tem, s nem véletlenül. Ja­nuár elsejétől ugyanis meg­szűnt gyáregység lenni a komlói, következésképp elő­rébb lépett a MOM szer­vezetében. Nagymérvű termelés- ndvekedes a MOM komlói gyárában Várják az új munkásokat Az átsoroláshoz minden bi­zonnyal hozzájárult az a tagad­hatatlan tény, hogy a MOM vi­déki üzemeinek termelése az utóbbi években igen dinamiku­san emelkedett. Komlón példá­ul az elmúlt év végére már száz­millió forint értékű fékkarokat, hidraulikus hengereket, főféke­ket, munka- és szervóhengere- ket készítettek. S a fejlődés ho­rizontja ebben az esztendőben is tovább bővül. Korszerű csarnok épül Előregyártott elemekből mint­egy ezer négyzetméter alapte­rületű csarnok épül a régi üzem­épület tőszomszédságában. A kivitelező — a Pécsváradi Épí­tő Szövetkezet — egyelőre az alapozásnál tart, ennek ellené­re bíznak abban a MOM kom­lói gyárának vezetői, hogy no­vemberre már túlesnek az üze­mi próbákon és az új csarnok­ban teljes kapacitással működ­tethetik az addigra beszerelen­dő új berendezéseket és a ré­gi szűk műhelyekből átcsopor­tosított gépeket. De mi is tette szükségessé és egyben lehetővé a MOM kom­lói gyárának bővítését? Az üzem részese a jármű­programnak. Csak az Ikarusnak például tizenkétezer autóbusz­hoz szállítottak fékkarokat az elmúlt esztendőben: s a termék iránt mindinkább nő az érdek­lődés: Legutóbb a Rába Vagon­ét Gépgyár jelentkezett: azóta megkezdődtek a tárgyalások. A győri mammutcég az általa gyártott hátsóhidakba kívánja beépíteni a komlói fékkarokat. A megállapodásra ugyan még nem ütötték rá a pecsétet, ám ha az üzlet nyélbeütődik, lega­lább háromszázezres tétellel számolhatnak Komlón. Minden­nek feltétele természetesen az új csarnok megépülte, amely legalább tízmillió forintba ke­rül. A beruházás ütem szerinti megvalósulása egyébként azért is fontos, mert a MOM komlói gyára — ha közvetett formában is — termékeinek egy részét ex­portra készíti és termelésének kétharmadát — az idei tervszá­mok alapján — a fékkarok te­szik ki. Már ebből is érzékelhető, hogy a komlói gyár igen nagy feladatokat kapott erre az esz­tendőre, hiszen százötvenmilliós termelést vár a művek az üzem mintegy négyszáz fős kollektí­vájától. Annak ellenére, hogy a gép­kihasználás náluk jelentősen meghaladja az országos átla­got, jónéhány olyan intézkedés­re van szükség, amely lehetővé teszi a tervelőirányzat teljesíté­sét. Mivel is számolhatnak tulaj­donképpen? A forgácsolók há­rom műszakban dolgoznak: a huszonnégy órára vetített gép­kihasználás eléri a 2,15 műsza­kot — az országos átlag 1,7 —, amely a gondos tmk-val még javítható. Az idei esztendőre tervezett gépi beruházások eredményeként korszerűsödik a technológia. A termelékenység növelésének háromnegyed ré­szét a műszaki fejlesztéstől vár­ják, a többit pedig kvalifikált szakmunkásaiktól. Ezt a célt szolgálják a szakmásító tanfo­lyamok is. A jelenlegi körülmé­nyek között megtörik a techno­lógiai sor, jelentős arányú a „felesleges" cipekedés, az al­katrészek ide-oda szállítása. Az új csarnok megépültével ez is megszűnik. Új berendezések munkaerő-gazdálkodás szem­pontjából az l-es kategóriába tartozó cégek közé. S. Gy. Szakácsok és cukrászok közgyűlése Eredményesen segítették az élelmiszeriparnak a vendéglá­tást szolgáló gyártmányfejlesz­tését, hozzájárultak a meleg­konyhás éttermek választékának bővítéséhez, az egészséges táplálkozás népszerűsítéséhez, a magyar konyha hagyomá­nyainak megőrzéséhez, támo­gatták a gyermek- és munka­helyi étkeztetés fejlesztését, s a szövetség védnökségi táblá­jával ismerték el 9 vendéglátó üzlet illetve üzem állandó magasszínvonalú munkáját — összegezték a múlt évi munkát a Magyar Szakácsok és Cuk­rászok Szövetségének hétfőn reggel kezdődött közgyűlésén a Béke Szállóban. A szövetség programja az előfizetéses étkeztetés válasz­tékának és minőségének javí­tását tűzte célul. Összhangban az iparfejlesztés célkitűzéseivel Takarékoskodás a munkáslétszámmal Négy kategóriába sorolták a baranyai vállalatokat Baranyában az elmúlt terv­időszak folyamán alig több mint öt százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma. A felmérések szerint a növeke­dés üteme 1980-ig tovább csökken, alig haladja meg a két-három százalékot. Vagyis a megye üzemei mindössze négy­ötezer új munkással számol­hatnak. Néhány területen, így külföldről Ebben az esztendőben mint­egy tizenötmillió forint értékű forgácsoló, felületkezelő és az alkatrészek edzését biztosító be­rendezést kapnak, nagyrészt külföldről. A MOM komlói gyára akár holnap mintegy negyven újfel­vételes szakmunkást alkalmaz­hatna, ám mint ahogy másutt, úgy náluk is ez okozza a leg­nagyobb fejfájást. Holott a jö­vőt tekintve biztosított a gyár fejlődése: ezért is sorolták őket Négy hónapig tárgyalunk, két hónapig dolgozunk...? Napirenden: a szövetkezeti zázmillióért stílbútorokat gyártani, ugyanakkor ezzel egyidőben szö­vetkezeti nagyberuhá­zást is megvalósítani, nehéz és felelősségteljes dolog. Érthető tehát, hogy megkülönböztetett figyelmet kapott a Pécs Városi Ipari és Szolgáltató Szövetke­zetek párt-végrehajtóbizottsá­gának kihelyezett ülése, melyet a Pécsi Faipari Szövetkezetnél tartott és amely azt értékelte a szövetkezet vezetőinek elő­terjesztése alapján, hogy vajon milyen arányban és hogyan fog fejlődni ez évben ennek az elsősorban export orientáltságú szövetkezetnek a munkája. Az első igen fontos megálla­pítás: több év után az idén először már február hónapban bútoripar Rusztikus stílbútorok Hollandiába Beruházás - konkrét feltételekkel Hetvenhat méterre a tárószlnt alatt A z épülő új Kossuth-ak- na napszintjén elké­szült a nyugati és ke­leti gépház, a beton­keverő üzem, a műhelyek, az aknát körülvevő utak, ki­alakították a meddőhányót. Tulajdonképpen már csak a kompresszorház gépi beren­dezéseinek szerelése van vissza. Ezek a létesítmények már mind az aknamélyítést szol­gálják. Jelenleg 76 méterrel vannak a tárószint alatt, az előaknával együtt 120 méte­res mélységig jutottak. Egy hónapja állították üzembe a francia gyártmá­nyú fúróberendezést, eddig kitűnően vizsgázott. Négy­szerié könnyebb, mint a ko­rábban használt gép, nem kell hangsúlyozni, hogy az aknatalpon, a nehéz és bo­Aknamélyítők nyolult munkakörülmények között ennyi előnnyel jár ilyen tulajdonság. Az új technikai eszköz egyetlen beállítással, négy fúrószerke­zetének üzembe helyezésével lefúrja az aknatalpat. A munka megkönnyítése mellett jelentős teljesítmény­növekedés is elérhető vele. További működtetéséhez megfelelő mennyiségű pót- alkatrész rendelkezésre áll, illetve a Bányászati Akna­mélyítő Vállalat komlói üze­mében is elő tudják állítani. Csupán a berendezés fel­függesztésére szolgáló drót­kötélre kell különös aond- dal vigyázni, ezt ugyanis Magyarországon nem lehet kapni. A K-4-es akna mélyítésé­hez a komlói üzem a terü­letén dolgozó legképzet­tebb emberek közül jó né­hányat átcsoportosított, ugyanis 1978-ban 360 méter akna mélyítését tűzték ki cé­lul. Mint a munkások és az üzem vezetői is állítják, ezt feltétlenül teljesítik is. A K-4-es akna építésé­nek legközelebbi jelentős eseményére márciusban ke­rül sor, amikor mintegy 45 méteres mélyítés után elérik a Kossuth-bánya harmadik szintjét. L J. biztosította szerződésileg a Pé­csi Faipari Szövetkezet veze­tősége, hogy a közel száztizen­ötmillió forint értékű stíl- és modern bútoraik értékesítése ez évben zökkenőmentes legyen. A megállapítás talán meglepőnek tűnik, hiszen a szövetkezet ter­mékei a köztudatban eddig is úgy voltak elkönyvelve, mind a hazai és külföldi piacokon egyaránt igen keresett búto­rok. De mint ahogy az a párt­végrehajtóbizottsági ülés vitájá­ban kiderült, egy évben sem volt az értékesítésük probléma- mentes. Az elmúlt évben pél­dául a huszonnyolcmillió forin­tos tőkés pécsi szállításokból az első félévben mindössze nyolcmillió forint értékben tud­tak nyugati piacra szállítani, és csak az év végi hajrá mun­kával tudták biztosítani, hogy a további húszmillió forint ér­tékű bútor eljusson a megren­delő német és francia piacok­ra. Meglepő, de igaz és így ha­tározott intézkedéseket követel a magyarázat is. Egy-egy bútor­család szerződéskötése az ÁR- TEX Külkereskedelmi Vállalat­nál adminisztratív okok miatt négy hónapig tart, de a papír­ra rögzített megállapodások értelmében a bútor gyártásá­ra mindössze két hónap áll a szövetkezet rendelkezésére. Az éves munkát értékelő tes­tületi ülésen pozitív megálla­pításként hangzott el: helyes volt a szövetkezeti pártbizott­ság és a KISZOV kezdemé­nyező egyeztetése az ÁRTEX- szel az elmúlt évben, hiszen ennek eredményeképpen is 1978-ban a közel ötvenmillió forint értékű rusztikus tölgybú­torok szállítási szerződései már alá vannak írva. Ennek ered­ményeképpen a Benelux álla­mokba is el fognak jutni ez évben az új stílbútor irányzatot képviselő masszív korpusz bú­torok. Fontos bejelentést tett a szövetkezet vezetése a párt­végrehajtóbizottság ülésén. 1979. végére befejezik a kö­zel harminchárommillió forintos beruházásukat is, amely köz­ponti telephelyük rekonstrukciós munkájának megvalósítását fogja eredményezni. Pedig a feltételek, melyeket a pénzügyi hitelező szervek tettek, érthe­tően igényesek: beruházások húsz százaléka lehet csak épí­tészeti jellegű, a biztosított pénzeszközök nyolcvan száza­lékából modern bútorfeldolgozó gépi berendezéseket kell vá­sárolniuk. Tőkés exportjukat pedig három év alatt megdup­lázva, ötvenhatmilló forintra kell növelni 1980-ra. többek között a bányászatban, az építőiparban és a szolgál­tatási ágazat egyes vállalatai­nál krónikus lett a munkaerő- hiány. Ezzel párhuzamosan általá­nossá váltak a létszámfejlesz­téssel kapcsolatos vállalati erő­feszítések — figyelmen kívül hagyva a kialakult helyzetet. A Megyei Tanács munka­ügyi osztálya részletes felmé­rést végzett Baranya vállala­tainál és szövetkezeteinél egyeztetve velük elképzelései­ket. A tanácsi munkaerő-gaz­dálkodási feladatok között az első helyre, a munkaerő racio­nális területi újraelosztása és a társadalmi igényeknek meg­felelő foglalkoztatási struktúra kialakítása került. A gazdaságpolitikai célkitű­zéseknek megfelelően figye­lembe véve a megye iparfej­lesztési elképzeléseit, a külön­böző gazdaságossági tényező­ket, valamint a szolgáltatások gyorsabb fejlesztésének igé­nyét, négy kategóriába sorol­ták a vállalatokat. Az első csoportba kerültek azok az üzemek, gyáregységek, válla­latok, amelyeknél a fejlesztési elképzeléseknek megfelelően a létszám bővíthető. A második kategóriába azokat a cége­ket sorolták, amelyek nem fej­lesztik létszámukat, viszont pó­tolhatják a természetes lemor­zsolódást. A harmadikba azok kerültek, akiknél további csök­kenéssel számolnak: míg a negyedikben a megszüntetésre ítélt üzemek, telephelyek van­nak. Mondanunk sem kell, jó néhány vállalatnak nem nyer­te el a tetszését ez az in­tézkedés, ám az üzemek veze­tőinek döntő többsége meg­értette és elismerte annak szükségességét. A 340 munkáltató 161 000 főt foglalkoztat. A besorolás szerint mindössze tíz termelő- egység megszüntetése válik szükségessé, és az ott dolgo­zó alig több mint 360 dolgo­zó más munkaterületekre ke­rül. A harmadik kategóriába — létszámcsökkenéssel számo­ló — huszonegy telephely tar­tozik, ahol 2 700-an dolgoz­nak. A létszámkategorizálással nem a vállalati önállóságot kí­vánták csökkenteni. Az intéz­kedés a hatékonyabb munka­erő-gazdálkodást hivatott se­gíteni. A besorolásnál kiemel­ten vették figyelembe azokat a vállalatokat, amelyek a la­kosság ellátásában nagy fon­tossággal bírnak: ez 180 ter­melőegységet érint, ahol több mint 69 000-en dolgoznak. A kettes kategóriába 389 egysé­get soroltak. Itt dolgozik a foglalkoztatottak több mint fele. A kialakított rendszer ter­mészetesen figyelembe veszi majd a későbbi fejlesztési el­képzeléseket és szükség sze­rint a területi szervekkel egyez­tetve biztosítva lesz az érintett gazdálkodó egység más kate­góriába való sorolása. Az év elején bevezetésre ke­rült létszámkategorizálástól a következő eredmények várha­tók: reálisabbak lesznek a vál­lalati létszámtervek, csökken a munkaerő utáni kereslet. A munkaerő-gazdálkodás terén ki­alakul a megfelelő megyei koordináció az egyes vállala­tok között, ezt a szerepet pe­dig a tanácsi munkaügyi ap­parátus tölti be. Ezzel együtt­véve tisztább kép alakul ki a felszabadítható és átcsoporto­sítható munkerőről. Végezetül, de nem utolsósorban egysze­rűbben megvalósíthatók lesz­nek a megyét átfogóan érintő fejlesztési elképzelések S. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom