Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-12 / 43. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dmicmtüit napló A bányavágatokban, fejtésekben várható földtani zavarok előre* jelzése és a védőtelepes művelés valódi hatásának kimutatása, a gázkitörésveszély előrejelzése, a riasztás és ehhez kapcsolódó vizsgálatokkal foglalkoznak többek között a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának geofizikusai. A tervek szerint ebben az évben húszmillió forint értékű műszerrel gazdagodnak. Képünkön: a múlt esztendőben vásárolt műszer, mely közel tízmillió forint értékű. Szokolai felv. Zárszámadások • Szombaton tizenegy helyen tartottak közgyűlést • Jó eredmények születtek Babarcon, Véménden, Mágocson A hét utolsó munkanapja is a zárszámadások jegyében telt el Baranya szövetkezeteiben. Szombaton 11 termelőszövetkezetben: Kishajmáson', Kővágó- szőlősön, Egyházaskozárban, Mágocson, Véménden, Gödrén, Hetvehelyen, Csányoszrón, Siklóson, Diósviszlón és Abalige- ten tartották meg az 1977. évi gazdálkodás eredményeit összegező közgyűléseket Ebből tíz termelőszövetkezetben nyereséges gazdálkodásról számolhatott be a vezetőség. Mérleg szerinti veszteséget csupán egyetlen helyen, a diósviszlói Kossuth Termelőszövetkezet közgyűlésén jelentettek be. Eddig ez a második mérleghiányos szövetkezete a megyének, ahol pedig a 64 termelőszövetkezetből 56-ban már megtartották a zárszámadást. Babarcon, a Béke Termelő- szövetkezet zárszámadási közgyűlésén, Speidl József tsz-ei- nök országos viszonylatban is kiemelkedő termelési és pénzügyi eredményekről számolt be a tagságnak. A szövetkezet a búzatermelési rendszer gesztor gazdasága, üzemi átlagtermésük tavaly 64,1 mázsa volt ebből a fontos növényből. Még ennél is kimagaslóbb azonban a kukoricatermelésük eredménye. Kukoricából, amelyet az idén vonnak be termelési rendszerükbe, tavaly hektáronként üzemi átlagban 94,2 mázsás termést takarítottak be, ami megyei rekorderedmény, és hektáronként 20 mázsával haladja .meg a tsz korábbi — 1976-os átlagát. Tovább növelték a tejtermelésük színvonalát, megtartva első helyüket a tarka marha tehenészetek versenyében. Az egy tehénre eső átlagtermelésük 3818 liter, 200 literrel jobb az előző év szintjénél. A magas hozamok eredményeként tovább javultak a pénzügyi eredmények is. A termelés értéke 10,5 millió forinttal emelkedett s meghaladta a 105,7 milliót. Mintegy 6,5 millióval nőtt a szövetkezeti bruttó jövedelem - 42,8 millió forint — és 5,7 millióval a nyereség. Mérleg szerinti eredményük 27,4 millió forint. A jó eredményeknek megfelelően alakult a tagok részesedése is, az egy havi átlag- kereset 3634 forint, az egy főre jutó éves jövedelem 43 608 forint. A Béke Tsz országosan is kimagasló eredményeit a zárszámadáson Kelemen István, a MÉM szervezési főosztályának csoportvezetője méltatta. Erdősmecske, Feked, Szebény és Véménd szövetkezeti tagsága tegnap délelőtt a véméndi kultúrházban tartotta meg zár- számadási közgyűlését, amelyen Rótt Antal tsz-elnök számolt be az elmúlt évi gazdálkodásról. Mint az a beszámolóból is kiderült, az Egyesült Lenin Tsz erősen állattenyésztési profilú gazdaság. Árbevételeinek ötven százalékát az állattenyésztés adja. A szövetkezet 166,4 milliós bevételéből 83,7 milliót hozott az állattenyésztés és 36,4 milliót a növénytermelés. Harmadik legnagyobb ágazatuk a háztáji, 28,7 millió forintos bevétellel. Állattenyésztésben és háztáji árutermelésben a véméndi tsz a legelsők között szerepel a megyében. Egy év alatt 44 millióval növelték az árbevételt, 12,7 millió forinttal a mérleg szerinti nyereséget, ami megközelíti a 20 millió forintot. A tsz bruttó jövedelme az előző évi 23,5 millió forintról 37,5 millió forintra emelkedett. Egy évvel ezelőtt 15 százalékos termelésnövekedést tűzött ki célul a mágocsi Béke Termelőszövetkezet s ezt a tervét maradéktalanul teljesítette. Erről tájékoztatta a tagságot, a tegnap Mágocson megtartott zárszámadási közgyűlésen Szíven Kálmán, a Béke Tsz elnöke. A főágazatokat értékelve elmondotta, hogy a növénytermelés hozamterveit nem sikerült maradéktalanul teljesíteni, a rossz tavaszi időjárás és az augusztusi aszály miatt a vártnál alacsonyabb termést adott a cukorrépa és a kukorica. A szövetkezet másik főágazata, az állattenyésztés ugyanakkor jóval túlteljesítette a tervben előirányzottakat. Kiemelkedő eredményt értek el tejtermelésben, 40 százalékkal több tejet állítottak elő, mint az előző évben. Túlteljesítette tervét a baromfi- ágazat is. A növénytermelés 44,7 millió forintos árbevétele mellett az állattenyésztés több mint 120 millió forintos árbevételt hozott, ami 30 millióval több az előző évinél. Nagyrészt a jó állattenyésztési eredményeknek köszönhető, hogy nőtt a szövetkezet bruttójövedelme, a tagok részesedése, és a fejlesztési alap, amely Mágocson kereken 10 millió forint. Javult a tsz vagyoni helyzete, az elmúlt évben 11 millióval nőtt a termelőszövetkezet tiszta vagyona. —Rné— A MEGYESZER pécsi üzemében idén hatvanezer lakás felszereléséhez készítenek kaputelefonokat. Képünkön: a kaputelefonok végszerelése. Gregorics felvétele Az ország ipari térképe H osszú évtizedeken át találó volt a jelző: „egy- városos ország”. E megállapítás nemcsak Budapest más településekhez képest aránytalanul magas lélekszá- mára, vagy az infrastruktúrák különbözőségére utalt, hanem az ipar létére-súlyára is. Igaz: történelmi és gazdaságföldrajzi okok egyaránt közrejátszottak abban, hogy a felszabadulás előtt valamelyest érdemleges iparral csupán a főváros rendelkezett Ismét csak a történelmi kényszer szülte, hogy a felszabadulás után — az újjáépítés, majd az első hároméves terv időszakában — fokozódott az aránytalanság: az ország érdeke azt kívánta, hogy a romokból az egyszer már meglévőt kellett feltámasztani és fejleszteni. Az első ötéves tervidőszakban viszont már előtérbe került a területi átrendezés, s a debreceni Biogál gyógyszergyártól a hódmezővásárhelyi mérleggyárig, a jászberényi Aprítógépgyártól a Tiszai Vegyiművek elődjéig, a szolnoki kénsavgyárig új létesítményekkel bővült az ország ipari térképe. Ám az aránytalanság a későbbiek során is csupán enyhült, s mindmáig nem szűnt meg. Budapest és 44 településből álló vonzáskörzete iparának szelektív és intenzív fejlesztése immár jó ideje napirenden lévő program. A végrehajtást egyaránt indokolják a városrendezési, a környezetvédelmi és a fogyóban lévő munkaerővel kapcsolatos okok, de az elsődleges szempontok közé tartozik a területi arányok már említett javítása is. Miközben hazánk lakosságának hozzávetőleg egynegyede él a fővárosban és környékén, az ottani gyárak az ország ipari dolgozóinak egy- harmadát foglalkoztatják. Tíz év alatt is érdemleges változások történtek: 1965-ben még a budapesti ipar egymagában foglalkoztatta az ország ipari dolgozóinak 41 százalékát. Az eddigi változások is egy folyamat részét alkotják, s a folytatás sem várat magára. A Minisztertanács a múltban is többször foglalkozott á fővárosi agglomeráció iparfejlesztésével: január végi ülésén a holnap és a holnapután — az ötödik és a hatodik ötéves terv fejlesztési koncepciója került napirendre. A két és fél esztendeje napvilágot látott kormányhatározatnak megfelelően az ágazati minisztériumok a vállalatokkal karöltve felmérték a szelektív és intenzív fejlesztés lehetőségeit, majd javaslataikat eljuttatták az Országos Tervhivatalhoz. A tervhivatal javaslatokat összegező előterjesztéséből kitűnik, hogy a mostani arányt 1985-re még kedvezőbb váltja fel: a hatodik ötéves tervidőszak végére a fővárosi agglomeráció ipara már csupán az ország iparának 27—28 százalékát képviseli, s az iparban foglalkoztatottaknak csak egynegyede dolgozik majd ott. A negyedik ötéves terv 85 ezres létszámcsökkenése után — 1976 —1980 között 40 ezerrel, 1981 —1985 között pedig további 35 ezerrel dolgoznak majd kevesebben hazánk legnépesebb agglomerációjának gyáraiban, üzemeiben. A budapesti iparkitelepités — amelyet indokolt esetben anyagilag is támogattak — már a korábbiakban sem csak az építési területhez, városrendezési lehetőséghez jutó fővárosnak és a vidéken új otthont találó vállalatoknak volt előnyös. A megannyi lehetséges példa közül hadd utaljunk az épületgépészeti termékeket gyártó FÜTÖ- BER-re, amely 1968-ig a sorvadásra ítélt vállalatok sorában szerepelt. Igaz, a lóistállóból forgácsolóműhellyé alakított kőbányai — és a többi, hasonlóan korszerűtlen — telepén nemigen fejlődhetett volna; az 1973-ban átadott nagybátonyi gyárában viszont új életet kezdhetett. budapesti vállalatok — a fővárosi tanáccsal egyeztetett elképzeléseik szerint — az ötödik ötéves tervidőszakban 242, 1981—1985 között pedig 142 telephelyet szüntetnek meg. Jó részük máshová települ. Ám hangsúlyozzuk: korántsem arról van szó, hogy csökkenne a főváros és környéke iparának produktuma. Fejlesztésről: szelektív és intenzív fejlesztésről van szó, tehát arra költenek, amire érdemes, s a már meglévő berendezéseket kívánják nagyobb teljesítményre sarkallni. Az arány változik meg: más települések ipara dinamikusabban fejlődik és ehhez viszonyítva csökken Budapest részesedése. Földes Tamás Kaputelefon hatvanezer lakáshoz A munkahelyi KlSZ-alapszer- vezetek ezekben a hetekben személyre szólóan értékelik az ifjúkommunisták tavalyi munkáját, s az eredményekre alapozva — meghatározzák idei teendőiket. A feladatok nagyok: 1978-ban a dolgozó kiszesek valamennyi termeléssel összefüggő akciójukat a hatékony é^ minőségi munkavégzés szolgálatába állítják. Amint a KISZ Központi Bizottságának Ifjúmunkás Osztályán az MTI munkatársának elmondották: a termelési mozgalmak, akciók alapjának továbbra is a szocialista és az ifjúsági brigádokat tekintik. Ahol a fiatalok száma és a gazdasági körülmények lehetővé teszik, ifjúsági brigádokat szerveznek, mintegy „előiskolájául" a szocialista brigádmozgalomnak. (Napjainkban a brigádmozgalomban mintegy 600 ezer fiatal vesz részt.) Az elkövetkező hetekben, hónapokban fontos feladat: valamennyi munkahelyen ismerkedjenek meg a kiszesek a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásának útmutatásaival, hasznosítsák az ott elhangzottakat. Az ifjúsági szövetség javasolja, hogy az értelmiségi munkakörökben is szervezzék meg az ifjúsági brigádokat; a fiatalok e munkaközösségei tartalmas munkakapcsolatra léphetnének munkásbrigádokkal, kölcsönösen segítve egymást feladataik teljesítésében. Ebben az esztendőben is fiatalok ezreinek nevezését várják a Ki minek mestere? és a Ki minek szakértője? vetélkedőkre. A vetélkedőket valamennyi KISZ-szervezet a gazdasági és a szakszervezeti szervekkel, a tudományos egyesületekkel közösen rendezi meg. S ami ugyancsak lényeges, a termelést segítő erőpróba nyitva áll nemcsak a KISZ-tagok, hanem a KISZ-en kívüli fiatalok számára is. Február végéig közzéteszik az Alkotó ifjúság pályázat és kiállítás munkahelyi felhívásait. A KISZ-szervezetek aktivitásán múlik: a pályázó fiatalok mindenütt a helyi gazdasági feladatok eredményes megoldásához, a műszaki fejlesztés előmozdításához igazítsák vállalkozásaikat. A kiemelkedő teljesítmények bemutatására 1978 őszén ágazati kiállításokon és konferenciákon lesz mód. Az idén is sokat várnak a KISZ bontakozó Radar-akciójától, azt hogy a vállalatoknál, intézményeknél növelje a társadalmi ellenőrzés hatékonyságát. Célszerű lenne tovább bővíteni a munkavédelmi aktívahálózatokat is, amelyek az újonnan munkába lépők oktatásának megszervezésében, a munkavédelmi szemlék rendszeresítésében vállalnak önzetlen segítséget. Kongresszusra készül a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének Országos Választmánya szombaton ülést tartott a Hazafias Népfront budapesti bizottságának székházában. Elfogadták a novemberben sorra kerülő Vili. kongresszus irányelveit és meghatározták az előkészítés feladatait. Eszerint a magyarországi horvát, szerb és szlovén nemzetiségű lakosok jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet legmagasabb szerve elemzi majd az utóbbi öt évben végzett munkát és megjelöli a szövetség következő öt évi tevékenységének irányvonalát. Az ülésen kijelölték az előkészítő, jelölő és szerkesztő bizottságot, amely a titkárság és az apparátus segítségével előkészíti, lebonyolítja a kongresszust. A kongresszusi küldötteket szeptemberben választják meg. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXV. évfolyam, 43. szám 1978. február 12., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az ifjúkommunisták ez évi feladatai H hatékony és minőségi munkavégzés szolgálatába állítják akcióikat
