Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-10 / 41. szám
2 Dunántúlt napló 1978. február 10., péntek Hol lehet Jelentkezni ? Szakmunkásképző szakközépiskolák Baranyában Mint tegnapi lapunkban hírül adtuk, 1978 szeptemberétől 5 baranyai szakközépiskolában indul egy-egy szakmai oktatása szakmunkásképző feladattal. A napokban történt minisztériumi tájékoztató és az azt követő tanácskozás eredményeként végleges döntés született, így Pécsett és Baranya iskoláiban a következő szakokra lehet jelentkezni: a pécsi Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskola autóvillamossági szerelő és autószerelő, vezetékes távközléstechnikai műszerész szakra vár jelentkezőket: a Zipernovszky Károly Gépipari Szakközépiskola esztergályos, marós, erősáramú berendezésszerelő, villamosgép-sze- relő és elektronikai műszerész szakra; a Vegyipari Szakközép, iskola vegyész analitikus szakot indít szakmunkásképző feladattal. A Dobó utcai Gimnáziumban nem indul nyomdász szakma, az intézményben szakközépiskolai oktatás nem lesz. Növénytermesztő gépész szakot indít a mohácsi, állategészség- őr szakot a szentlőrinci mező- gazdasági szakközépiskola, ugyancsak szakmunkásképző jelleggel. Magyar-NDK írószövetségi megállapndás Bővülő együttműködés, írók, költők, műfordítók, irodalmi lapszerkesztők rendszeres cseréje, tapasztalatcsere-látogatása — egyebek között ezt tartalmazza a magyar és az NDK írószövetség 1978—80-ra szóló együttműködési megállapodása, amelyet Garai Gábor, a Magyar írószövetség főtitkára és Eberhard Scheibner, az NDK írószövetségének titkára írt alá csütörtökön Budapesten. Megfogalmazták: rendszeresen megismertetik egymással az értékes új irodalmi alkotásokat, kölcsönösen lefordítják egymás nyelvére a legkiemelkedőbb műveket. Az NDK-ban az idén rendezik meg a szocialista országok irodalmi hetilap főszerkesztőinek immár hagyományos találkozóját, amelyre az Élet és Irodalom és az Új Tükör című hetilap szerkesztőit várják. Szűk hiteb lehetőségek idén M inden hitelt a minden piacon jól értékesíthető, export árualapokat termelő kapacitások bővítésére! Ez lehetett volna a mottója annak a tájékoztatónak, amelyet tegnap Budapesten, a Magyar Nemzeti Bankban tartottak. Dr. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit a bank múlt évi tevékenységéről és az idei ládátokról. A múlt év már mögöttünk van, ezért inkább a tájékoztató azon része érdekesebb számunkra, a hitelezés terén mi vár a vállalatokra. Elmondták, az 1978-ra jóváhagyott hitelpolitikai irányelvek szerint a beruházási hitelfolyósítás felső határa 25 milliárd forint, ebből 12 milliárd forintot a minden piacon értékesíthető áruk termelésének fejlesztésére lehet fordítani, 13 milliárd forint jut az egyes ágazatoknak különböző struktúrajavító fejlesztésekre (5,4 milliárd az iparnak, 2,8 milliárd az élelmiszergazdaságnak, 2,2 milliárd az építőiparnak, 1 milliárd a szállítás-hírközlésnek, 0,8 milliárd a kereskedelemnek és egyéb célokra 0,8 milliárd forint). A korábbi hitelszerződésben vállalt kötelezettségek következtében az 1978. évi hitelfolyósítás túlnyomó hányadára — egy-két ágazatot kivéve — a döntés már megtörtént. Ebből következik, hogy idei felhasználásra további hitelek engedélyezésére a lehetőségek igen szükek. Ezek- utón mivel számolhatnak a vállalatok ebben az évben? Az egyes ágazatokban, mint például a mezőgazdaságban és a közlekedésben, ahol a gyorsan megvalósuló gépi beruházások a jellemzőek, még számottevő lehetőség van az idei hitelfolyósításra, itt kisebb a korábbi évek kötelezettségvállalásaiból adódó terhelés. A bank azonban itt is szelektál, versenyeztet és előnyben részesíti a nagyobb jövedelmezőségű, gyorsabb megtérülésű és építési igény nélküli gépbeszerzéseket az építéssel is járó beruházásokkal szemben. Az iparban, az élelmiszeriparban és az építőiparban, ahol a korábbi hitelengedélyezések lényegében kimerítették az 1978. évi lehetőségeket, csak kivételesen, és inkább az év második felében lehet további hitel- nyújtásról szó. A benyújtott hitelkérelmeket a bank természeAz exportfejlesztésnek továbbra is zöld az útja Felülvizsgálják a hitelszerződéseket tesen elbírálja, hiszen a későbbi beruházások előkészítése ezt megkívánja, mert több évre előre kell a fejlesztések hiteleit ütemszerűen biztosítani. A kedvező hatékonyságot és megtérülést ígérő kérelmeket versenyezteti és a hitellehetőségek függvényében és mértékében teljesíti. Az exportfejlesztések közül a. leggazdaságosabban és gyorsan megtérülő fejlesztéseket megvalósítható vállalatok számíthatnak hitelre. A teljes fejlesztési költségnek általában három éven belül meg kell térülnie a nettó devizahozamból. Miután a jelenlegi helyzet megköveteli minden - akár a legkisebb - exportlehetőségek feltárását, a bankszervek figyelemmel kísérik és elősegítik a területükön felvetődő hasznos ötleteket, gondolatokat, amelyek konvertibilis exportot eredményezhetnek. Ebben a vonatkozásban külön figyelemmel lesznek a kis- és középvállalatokra, melyek eddig alig-alig igényeltek hitelt erre a célra. A vállalatok és szövetkezetek összes beruházásai 1978-ban a népgazdasági terv számításai szerint mintegy 7—8 milliárd forinttal alacsonyabb összegben valósulhatnak meg, mint 1977- ben. Ennek a követelménynek megfelelően a vállalati források mérséklését eredményező különféle állami intézkedések láttak napvilágot. Elképzelhető azonban, hogy a vállalati fejlesztési források az intézkedések ellenére nagyobbak lesznek, mint amennyit a forgóalapok közvetlen feltöltésére és a hitelek visszafizetésére fordítanak. Ezért a bank az 1977. évi mérlegbeszámolók alapján felülvizsgálja a hitelszerződéseket és a bennük foglaltakhoz képest jelentkező szabad többlet fejlesztési alapok lekötéséről — a vállalatokkal folytatandó előzetes megbeszélés alapján — oly módon gondoskodik, hogy ahol az előző évben nem használták fel a hiteleket, azok szükségességét újból elbírálja, és ha erre lehetőség van, hitel helyett pótlólagos saját erőt von be a beruházások finanszírozásába, továbbá a hiteltörlesztéseket az eredeti előirányzatokhoz képest a vállalati fejlesztési alap terhére gyorsítja. Mindez várhatóan azt eredményezi, hogy hitelkeretek szabadulnak fel 1978-ban és - a nagyfokú determináltság ellenére — hitelfolyósítási lehetőség nyílik egyes nagyon indokolt fejlesztésekhez. M. Z. Szakszervezeti taggyűlés Görösgalon Számvetés az eredményekről, tájékoztató a feladatokról Munkaruha, orvosi ellátás, iidiilőbeutaló, szórakozási lehetőség hiánya — a hozzászólások témái Javában folynak a beszámoló taggyűlések megyeszerte: a szakszervezeti tagok közösen mérlegelik az elmúlt esztendőt, s határozzák meg a jövő feladatait. Már lassan tendencia: e taggyűlések kissé termelési tanácskozássá is válnak. Nem véletlenül, hiszen az emberek IBIHHhHí Húsz éve népi dr. Bank József Javaslatainkkal a jogszabályokban találkozunk Megalakulása óta tagja a NEB-nek. Húsz esztendeje végzi a vizsgálatokat különböző helyeken az Egészségügyi és Szocialista Szakcsoport tagjaként. Tagjaként? Eleinte tag volt, később e csoport vezetője lett, és tavaly év elején érte az a megtiszteltetés, amelyet ebben a munkában a legnagyobb eredményének tart: beválasztották a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagjainak sorába. — Kezdettől fogva igen nagy szakértelemmel és körültekintéssel fogtak munkához a szakcsoportok tagjai — emlékezik. — Főleg a tagok megválasztásában jeleskedtek, hiszen majd minden terület jól képzett szakembereit gyűjtötték össze. Ellenőrizni kellemetlen dolog, legalábbis annak, akit ellenőriznek. Munkájához sokszor nemcsak hogy segítséget nem adnak, hanem ott, ahol lehet, egy kicsikét akadályozzák is... Vajon így volt-e dr. Politikai plakátok A művészházaspár a kiállítás megnyitáján Egy jó politikai plakát felér egy demonstrációval, mozgósító és agitatív erejű. A BARANYAKER Új Tükör klubjában (Pécs, Rákóczi út 11.) 30 szépen kivitelezett, mondandójában is tartalmas politikai plakát látható. Sós László és Kemény Éva (SOKY) Munkócsy-díjas grafikusok tegnap megnyílt kamarakiállításán 30 éves művészi pályafutásuk és politikai hitvallásuk színes és fekete-fehér plakátba álmodott alkotásai között három nagydíjas. A „Brasil" az 1972-es varsói plakátbien- nálén UNESCO nagydíjat, az „Afrikai ebéd" a tavalyi berlini nemzetközi szolidaritási plakátkiállításon fődíjat, míg a Lenin-plakát tavalya kulturális miniszter nívódíját hozta meg a művészházaspárnak. A többi is: nemzeti ünnepeink, ötödik ötéves tervünk, fegyveres erők napja, SALT, KGST, Varsói szerződés, leszerelés is mind ötletteli. A kiállítást Bezerédi Győző múzeumi osztályvezető nyitotta meg, a Pécsi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola fúvósötöse reneszánsz és Haydn zeneműveket játszott. A politikai plakátkiállítás tíz napon át naponta 10-től 16 óráig tekinthető meg. Bank József húsz esztendős „ellenőri” pályafutása alatt is? — A visszajelentés kedvező képet mutat. Még sehol sem tettek kellemetlenkedő megjegyzést vagy ferde pillantást, ahol vizsgáltunk. Ez jó érzés, azt hiszem túlzás nélkül állíthatom, hogy mindenhol szívesen fogadtak bennünket. — Intézmények tevékenységét vagy személyekét vizsgálták? — A NEB tevékenységére inkább az előbbi a jellemző. Persze, ritkán, de előfordul, hogy egy-egy bejelentés alapján személyekkel is foglalkozni kell, ezt azonban rendszerint a függetlenített apparátus tagjai végzik. — Sok idejét töltötte el ebben a társadalmi munkában? — Sokszor belenyúlt az éjszakába is. De kárpótol mindenért az a jóleső érzés, hogy néhány évvel ezelőtt tett javaslatainkkal a jogszabályok bekezdéseiben találkozunk. Nem volt hiába. — Húsz éve végzi ezt a munkát. Meddig szeretné végezni? — Ameddig megbíznak vele. K. P. szeretnének a kollektíva, a gyár, az üzem munkájával tisztában lenni, ismerni az eredményeket, gondokat. A jogok, melyekről ugyancsak sok szó esik, a munkavégzésből fakadnak végső soron, s az, aki semmit vagy alig tett az asztalra, nem is igen követelőzhet. Ez érződött a Szigetvári Állami Gazdaság görösgali területén működő üzemi szak- szervezeti bizottság taggyűlésén is, melyet tegnap délelőtt tartottak. (A gazdaság görösgali területén közel nyolcvanon dolgoznak, közülük 72-en szakszervezeti tagok.) Az állattenyésztők, növénytermesztők és a gépkocsijavítók számára nem telt hiába ez a délelőtt: ismét képet kaphattak a gazdaság helyzetéről, s ugyanakkor egyéni gondjaikat, kéréseiket elmondhatták. Mint azt Kaiser Antal, az üzem szb-tit- kára mondotta: a gazdaság 20,3 millió forintos nyereséggel zárta 1977-et, s ebből kivették részüket a görösgaliak is. Az idén 465 milliós termelést szeretnének realizálni — s ezzel a Szigetvári Állami Gazdaság a félmilliárdosok közé léphet —, s e téren elsősorban az állat- tenyésztésre és a növénytermesztőkre vár nagy feladat. Görösgal jövőjét úgyis a szarvasmarha-ágazat fogja meghatározni. Jó ütemben halad az 1200-as tehenészeti telep építése, már az idén szeretnék egy részét a szoktatás miatt telepíteni, s 1980-ra nagyüzemmé, tejgyárrá varázsolni, A szakszervezeti beszámoló elfogadása előtti vitában sokan felszólaltak. Szóba került a munkaruha, Görösgal orvosi ellátottságának gondja, elmondták, hogy nincs mód a községben kulturált szórakozásra, s hogy baj van az üdülőbeutalókkal. A napos oldal — Untereiner Mátyás, a szigetvári gazdaság szakszervezeti bizottságának titkára mondotta el — jelenti azt a 11 millió forintot, melyet a dolgozók szociális-kulturális gondjainak megoldására fordítottak 1977- ben. A vállalati jogsegélyszolgálat több mint háromszáz ember ügyes-bajos dolgán segített, többen 70—90 ezer forintos lakásépítési hozzájárulást — kölcsönt — kaptak, s hogy a Szigetváron épülő 30 munkáslakásból 14-be már beköltöztek a boldog tulajdonosok. Summázva az összejövetelt megállapították, hogy jó mozgalmi év volt Görösgalon a tavalyi, s külön öröm: a szak- szervezeti bizalmiak egyre jobban ellátják feladataikat, egyre jobb közvetítőkké válnak. Képviselői a munkásoknak, partnerei a vezetőknek. K. F. Változások a halászati törvényben Tóth Sándor MÉM-főosztály- vezető csütörtöki sajtótájékoztatóján a halászati törvény intézkedéseit ismertette. A halászat jogának szabályozásával kapcsolatban rámutatott: a korábbi jogszabály szerint ez a jog a tsz-ek halastavainak és rizsföldjeinek kivételével valamennyi vizen az államot illette meg. Az új szabályozás annak érdekében, hogy egyes halászati szempontból kisebb jelentőségű, ma még kellően ki nem használt vízterületeket is halásza- tilag hasznosítani lehessen, lehetővé tette, hogy magánszemélyek is igényelhessék az ilyen vizekre vonatkozó halászati jogot, de csak abban az esetben, ha azt szocialista gazdasági szervezetek nem kérik. Új vonás az is, hogy a törvény szerint a magánterületen fekvő víz joga a tulajdonost illeti meg. Változás van abban is, hogy a korábbi jogszabály a halászati jogot csak húsz évre adta az arra jogosultaknak, s miután ez a viszonylag rövid idő nem ösztönzött nagyobb beruházásokra, az új jogszabály kimondja: a halászati jog korlátlan ideig a jelenlegi hasznosító kezében marad.
