Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-09 / 40. szám

2 Dunántúlt napló 1978. február 9., csütörtök Ősztől indul a szakmunkásképző szakközépiskola Űf iskolatípus a középfokú oktatásban 1978 szeptemberétől új is­kolatípus jelenik meg közép­fokú oktatásunkban: a szak­munkásképző szakközépiskola. Életre hívását népgazdaságunk fejlődése, szerkezetváltozása, a magasan képzett szakmun­kás iránti igény tette szüksé­gessé. Profilját az 1972. évi oktatáspolitikai határozat s az annak nyomán született jogszabályok alapján dolgoz­ták ki. Erről tanácskoztak teg­nap a Zipernovszky Károly Gépipari Szakközépiskola kol­légiumában. A tájékoztatón részt vettek az illetékes minisz­tériumok képviselői, Somogy, Tolna és Baranya oktatási szakemberei és az érintett szakközépiskolák igazgatói. A hagyományos szakközép- iskolákban azután az elméle­tileg igényes szakmai képzés folyik; a szakmai irányú to­vábbtanulásra készítik elő a tanulókat. Az új szakmunkás- képző szakközépiskola köze­lebbi kapcsolatban áll a gya­korlattal: elsősorban jól fel­készült szakmunkásokat ké­pez, akik közvetlenül az is­kola elvégzése után munkába állhatnak — kezükben az érettségi és a szakmunkás- bizonyítvánnyal. Ugyanakkor természetesen nincs elzárva az itt tanulók előtt a továbbta­nulás útja, hiszen kedvezően befolyásolja a leendő mér­nök tudását, hogy előzetesen szakmunkásként ismerte meg a szakmát. Az új típusú isko­la célkitűzései a tudományos­technikai forradalom és a fejlett szocialista társadalom igényei szerint fogalmazódtak: szakmailag, politikailag jól felkészült, közösségi gondol­kodású, korszerű műveltséggel rendelkező fiatalokat kell ki- bocsátania, akiknek szakmai tudása nemcsak a hagyomá­nyos, hanem az újabb, fél­automata gépek kezelésére is Jól felkészült szakmunkások érettségi bizonyítvánnyal alkalmas, akik képesek a to­vábbfejlődésre. üzemeinkben ugyanis sokszor egy helyen van még a hagyományos ké­zi és a modern technológia — a szakmunkás tudásának viszont mindkettő előtt kell járnia. Az Országos Tervhiva­tal, a szakminisztériumok, a Munkaügyi és az Oktatási Mi­nisztérium, az Országos Pe­dagógiai Intézet hosszú, kö­rültekintő munkával, az érde­keltekkel konzultálva alakítot­ták ki az országos terveket, elkészültek az alapvető jog­szabályok, az oktatási és ne­velési tervek, a szakmai és közismereti tárgyak tantervi anyaga, módszertani kiadvá­nyok, s folyamatosan készül­nek a tankönyvek. Hazánk­ban 138 iskolát, 95 szakmát érint a rendelkezés. A gyakor­latok hátterét üzemek, felsze­relt szakközépiskolai tanműhe­lyek adják. Baranyában 6 is­kolába, 18 szakmára jelent­kezhet 468 fő, március 31-i je­lentkezési határidővel. Szak­munkásképzési feladattal a kö­vetkező szakmákat oktatják ősztől a felsorolt iskolákban: a pécsi Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola autóvilla­mossági és autószerelő, táv­közlés-technikai műszerész; a Zipernovszky Károly Gépipari Szakközépiskola esztergályos, marós, géplakatos, erősáramú berendezés- és villanygépsze­relő, valamint elektroműszerész szakmákat. A Vegyipari Szak- középiskola leendő vegyészla­boránsok, a Dobó utcai Gim­názium és Szakközépiskola nyomdai kéziszedők, montőrök jelentkezését várja. Növény- termesztő szak a szentlőrinci mezőgazdasági szakközépisko­lákban — valamennyi fent is­mertetett szakmunkásképző fel­adattal és céllal indul. Gállos Orsolya Repülőgép- szolgálat Jól kezdődött az idei év a mezőgazdasági repülő­gépes szolgálat számára; kedvezett az időjárás, s a helikopterek és a repü­lőgépek az elmúlt év ja­nuárjához képest ötször nagyobb területre juttat­ták ki a műtrágyát. Idén a tavalyinál 5 szá­zalékkal nagyobb területre szórnak ki kémiai anya­gokat. A repülőgépes szolgálat új technológiá­kat alkalmaz, egyebek kö­zött a gabonák virágzása idején „egy menetben” szórják ki a levéltrágyát és a gombaölő szereket, ily módon csökkenthetik a költségeket. Ötven könyv félmillió példányban Á mezőgazdasági könyvhónap megyei rendezvényei Előadások, könyvkiállítások, filmvetítések Február mezőgazdasági könyvhónap. A mezőgazdasági témájú szakkönyvek idei sereg­szemléjére öt kiadó — a Mező- gazdasági, Akadémiai, Közgaz­dasági és Jogi, Kossuth és a Műszaki — ötven művet jelen­tetett meg több, mint félmillió Bontakozó testvérkapcsolatok Az anyanyelvi és a nemzeti­ségi kultúra egyik új, erősödő központja a Bólyi Általános Is­kolai Német Nemzetiségi Diák­otthon, ahová ezekben a he­tekben, március 31-el bezáró­lag várják az általános iskolai tanulók jelentkezését. Felvéte­lüket kérhetik német nemzetisé­gű származású, előzetes nyelv- ismerettel rendelkező fiúk, lá­nyok. A diákotthon amellett hogy német nyelvi környezetet biztosít növendékeinek, gyűjti a baranyai német nemzetiség néprajzának tárgyi és szellemi emlékeit. Megjelent első két­nyelvű diákújságuk. 1976-ban vették fel a kapcsolatot az NDK-beli Apolda egyik általá­nos iskolájával. Tavaly nyáron jól sikerült kiránduláson vettek részt az NDK-ban, jártak Jéná­ban, Wartburg várában. A part­neriskola nagy segítséget adott ehhez a tanulmányúihoz. Jelenleg folynak a tárgyalá­sok a két fiatal intézmény kap­csolatának elmélyítéséről: négy­hetes nyári cserelátogatásokat, tanárcserékét terveznek, hogy tanárok, diákok számára egya­ránt jó nyelvgyakorlási lehető­ség nyíljék. Szeretnék lehetővé tenni egymás intézetének, ok­tatási, nevelési módszereinek megismerését. A kapcsolatte­remtés fő célja azonban a bó­lyi nemzetiségi diákotthon nyelvkészségi szintjének emelé­se, hiszen a német nemzetiség spontán nyelvhasználata egyre ritkább. lillililÄ Hótakaró borítja Baranyát A főúthálózat mindenütt járható Nagy apparátus dolgozik a hóeltakarításon Lapátos brigád takarítja a járdákat, sétányokat Á közlekedés zavartalan Baleset nem történt a havas utakon Közép- és Nyugat-Európa, valamint a Földközi-tenger idő­járása a Balkán-félsziget és a Fekete-tenger feletti közép­ponttal keletkezett, igen nagy kiterjedésű örvénylő mozgás hatása alá került. Az örvény északi felétől — Románia, Ju­goszlávia és Ausztria területe felől — tartós és egyenletes ke­leti áramlással érkező nedves levegő erősen hatott a Kárpát­medence időjárására; s ezt a hatást erősíti a Kárpátok vo­nulata miatt létrejövő össz- áramlás. Észak felől, a Kárpát­medence alsó, ezer-kétezer méteres légrétegébe rendkívül hideg levegő sodródott, s ez okozta a hófúvást, s a nyugati országrészen a viharos szele­ket, amelyek még nem érték el Baranya 'térségét, de itt is szá­míthatunk hasonló jelenségre. A váratlan, erős hóesés az első órákban megnehezítette a közlekedést: az utak csúszós­sá váltak, de kimondott hó­akadályok az elmúlt két nap­ban nem keletkeztek. A pécsi városi útügyelet nem sokkal a havazás kezdete után, már kedd délután szórta az utakat, s a munkát folytatták egész éjjel és szerdán is. A városi utakat fontossági sor­rendben tisztították; először a főközlekedési utakat, majd a munkásjáratok útvonalát, s vé­gül a Misinához vezető autó­3fctt§g£4pi$g lenne oiapasabb önismeretre Hogyan vezetjük le az ide­gességet? A kérdésre megany- nyi gyors válasz adható. Úgy, hogy odacsapjuk a tányért, be­vágjuk az ajtót, nekimegyünk a buszsofőrnek, pofonvágjuk a gyereket.. . Villámhárító akad. De mitől vagyunk idegesek? Mitől spannolt ennyire az em­ber, miért korunk betegsége a neurózis? E kérdésekre próbált választ keresni az a jól sikerült klubest, melyet a HNF újme- csekaljai IV. körzete és a Vö­röskereszt 36. számú felnőtt alapszervezete rendezett ked­den este Pécsett. Az előadó, dr. Balázs Béla — a pécsi ideg­gondozó intézet főorvosa —, amolyan kerekasztal-beszélge- tés keretében utalt mindenna­pi „harcainkra”. Tilalmak és parancsok állnak céljaink, vá­gyaink előtt, egyre több belső feszültség kell a megoldáshoz. Megesik, hogy a cél elérése valamilyen oknál fogva lehe­Hogyan vezetjük le idegességünket...? tétlenné válik, megesik, hogy bennünk nincs meg az a ké­pesség, amely célunk elérésé­hez szükségeltetne. Falakba ütközünk, akadályoztatva érez­zük magunkat, s kész a konf­liktushelyzet. (Tudni kell azon­ban, hogy a közeli-távolabbi célok állandóan bizonyos fe­szültséget tartanak fenn ben­nünk, s hogy konfliktus nélkül sem igen vagyunk.) Ki-ki más­képpen lesz úrrá a helyzetén. Van aki az elfojtást választja — az érzelem azonban megmarad cél nélkül is —, s a sok-sok el­fojtott vágy nyomán sorjáznak az ideges-jellegű panaszok, a neurózis ... Más zsákutcába menekül: az italt választja. S ma ez nagyon gyakori, állandó repetát kíván, s végül sokan jutnak el odáig, hogy számuk­ra az alkohol jelenti az egyet­len, a kizárólagos örömfor­rást ... A „savanyú a szőlő” megoldás is gyakori: akad aki túlontúl hátraarcot csinál, ké­pességeinél sokkalta szeré­nyebb feladatok ellátásába menekül... De a fordítottja is előfordul, a túlkompenzálás. Az egyén mintegy reakciókép­pen környezetét terrorisztikusan vezeti, mindenkit letorkol, gya­nakvóvá válik, minden — még a legapróbb kérdésekben is — ő lesz a döntnök. Megannyi ember, megannyi • viselkedésforma: a feszültségek levezetésének megannyi mód­ja. Kész receptet nehéz adni, s a kérdésre — hogyan vezes­sük le idegességünket — ne­héz általános érvényű választ adni. Talán egy dolgot, amire mindenkinek nagy szüksége volna. Ez az önismeret. (És kör­nyezetünk ismerete.) Gondolkozzunk el: ki mit vá­laszolna akkor, ha megkérdez­nék: miért szereti feleségét, férjét? Milyen tulajdonságok miatt? A szokásos és ezért el­csépelt jelzőkön kívül — a fe­leség: takarékos, tisztaság szere­tő, házias; a férj: családját szerető, a fizetését hazaadó stb. — alig jut eszünkbe más. Miért...? Kozma Ferenc utat. Kedden este az autók csak nagy nehezen tudtak föl­menni a hegyre, sokan vissza is fordultak, de szerdán már fölfelé is könnyebb, akadály- mentes volt a közlekedés. Kedd estétől tíz gép dolgozik Pécsett: sószórók és ekés hó­kotrók. Emellett egy állandó járőrkocsi teljesít szolgálatot a városban, s ha valahol fenn­akadás van, azt azonnal je­lentik. A megyei utakon hasonló a helyzet; a főúthálózat teljesen járható, az utak ugyan vizesek, de hó már nem található raj­tuk. Ezzel szemben az alsóbb­rendű utak még nehezen jár­hatók; 2—5 centiméteres hóta­karó borítja ezeket, néhol fo­gyottak, másutt latyakosak. A Mecsektől északra eső terüle­tekre nehezen lehet eljutni, elsősorban a 6-os és a 66-os utak háromszögében, a megye északi, északkeleti részében körülményes a közlekedés. A Közúti Igazgatóság több mint hetven dolgozója 36 géppel — köztük négy sószóróval, tizen­négy hóekével felszerelt salak­szóróval, tíz gumiéles és nyolc traktorvontatású hóekével — tisztítja Baranya útjait. A MÁV és a Taxiállomás tá­jékoztatása szerint a közleke­dés zavartalan; a vonatok nem késnek, s a taxi a hegyre ve­zető utakon is tud járni. A Vo­lán távolsági járatai késés­mentesen közlekednek, néhány helyi autóbusz azonban ked­den és szerdán nem tudott a végállomásig eljutni. így a 22- es csak Istenkútig, a 46-os a Bazsóig, a 17-es a kötélpályáig közlekedett, s a 36-os sem ju­tott föl Bálicsig. A Volán autó­mentő szolgálatát nem kellett igénybe venni. Előfordult, hogy néhány autó az árokba csúszott, de a rend­őrség tájékoztatása szerint a havazás és a síkos utak közle­kedési balesetet nem okoztak. Vezessünk azonban óvatosan, körültekintően, különösen a még járatlan, nyom nélküli utakon, s a sebességet a látási, a forgalmi és útviszonyoknak megfelelően korlátozzuk. — pontosan 538 000 — példány­ban. A 21. könyvhónap tartalmá­ban a tudományos és techni­kai forradalom előrehaladása, bemutatásának jelentős állo­mása lesz Baranyában is. Ezt a törekvést jelzik a Megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi, valamint művelődé­si osztálya, a Megyei Könyvtár és a Művelt Nép Könyvterjesz­tő Vállalat közös rendezvényei. A könyvhónap megyei megnyi­tójára február 15-én Pécsett, a Technika Házában kerül sor, ahol „A tudományos és a tech­nikai ismeretek megvalósulása a mezőgazdaságban” címmel dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnök- helyettese tart megnyitó elő­adást. Siklóson, február 21-én a Szőlészeti és Borászati Kutatóin­tézet pécsi állomásának veze­tője, dr. Diófási Lajos tart elő­adást és helyszíni bemutatót a legújabb kutatási eredmények­ről. A könyvhónap keretében ren­dezik meg február 21-én és 22- én Pécsett, a Cserkúti Növény­védő Állomáson a hagyományos növényvédelmi napokat, ahol dr. Baracs József, a mezőgaz­dasági szakkönyv szerepéről tart előadást. Szászváron február 22-én, „A pelet takarmányozás lehetőségei a szakosított szarvasmarha-telepeken” cím­mel Pék János, a Megyei Állat- tenyésztési Felügyelőség igaz­gatója, Szederkényben február 28-án a „Juhtenyésztés szako­sításának lehetőségei” címmel Álló Miklós tart előadást. A Mű­velt Nép 104-es pécsi boltja valamennyi helyszínen mezőgaz­dasági könyvkiállítást és hely­színi könyvárusítást rendez. — Rné — Jó évet zártak a mezőgazdasági szakcsoportok önfogyasztás, szabadpiac, szerződéses termelés. Statiszti­kailag fel sem mérhető, hogy valójában mennyi értékes árut termelt az a 9500 baranyai kis­termelő, amely tagja a megyé­ben működő 160 különféle pro­filú mezőgazdbsági szakcso­portnak. Ezt állapították meg tegnap délelőtt Pécsett a Doktor Sán­dor Művelődési Házban a MÉSZÖV rendezésében meg­tartott megyei tanácskozáson, amelyen több mint kétszáz áfész szakember és szakcso­porti vezető vett részt. A szak­csoportok elmúlt évi tevékeny­ségét és az idei feladatokat Balázs János, a MÉSZÖV osz­tályvezetője ismertette. Az áfészek tavaly kimagaslóan nagy árumennyiséget, 137 va­gon gyümölcsöt, 146 vagon burgonyát és 585 vagon zöld­séget, összesen 867 vagon zöldárut vásároltak fel, 25 szá­zalékkal többet, mint az előző évben, s az árualapnak 60 százalékát a szakcsoportok állították elő. A mezőgazdasá­gi szakcsoportoktól felvásárolt áru értéke meghaladja a 140 millió forintot a szakcsoportok közös alapja pedig a 10 mil­liót. Ezt az összeget elsősor­ban a termelés fejlesztésére kí­vánják fordítani, gépek, sza­porítóanyagok és tenyészálla­tok beszerzésére. Most folynak az ez évi szerződéskötések, az áfészek 1978-ra már eddig 560 vagon zöldárut szerződtek le a szakcsoportokkal, kister­melőkkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom