Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-07 / 38. szám

1978. február 7„kedd Dúnantmi napló 3 A házgyári tervek mellett is életképes vállalat Ipari, mezőgazdasági, egészségügyi létesítmények építésére alkalmas Segítenek az állami lakásépítési program teljesítésében ég nagyon távo­li a dél-dunán­túli házgyár megvalósulá­sa, mégis indokoltnak lát­szik a meglévő építőipa­ri kapacitások jövőjéről, az együttműködés lehető­ségeiről, a már most el­döntendő műszaki fejlesz­tés ésszerű módjairól be­szélni. A tervezett házgyár nagymértékben enyhíti majd az építőipari kapaci­táshiányt a közép és kicsi, rugalmasan alkalmazkodó építőipari szervezetekre azonban akkor talán még a mostaninál is nagyobb szükség lesz. Példa a jelenben Nézzük például a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat elmúlt évi tevékenységét. A mintegy 320 milliós termelési értéket elő­állító 1360 munkást és 140 szakmunkástanulót foglalkoz­tató vállalat éppen rugalmas­ságának köszönheti, hogy 1977-ben építési feladatait, néhány kisebb munkától el­tekintve, határidőre, jó minő­ségben elvégezte, munkásait viszonylag hatékonyan foglal­koztatva mintegy 35 milliós nyereséget is létrehoztak. Pe­dig nem volt könnyű év. 1977-ben kellett volna indíta­niuk öt millió forintért vásá­rolt új PEVA-rendszerű alagút­zsalus technológiájukat, amely- lyel évente 100 lakást lehet építeni. A program rosszul volt előkészítve, az új techno­lógia egy éve nem működik. A Sopiana építéséről is át kellett csoportosítaniuk a mun­kaerőt és az eszközöket. Elis­merendő, hogy a jelentős ter­melési eszköz és munkaerő-át­csoportosítás lényegében nem okozott szervezetlenséget mun­kánkban. ' Érdemes nyomon követni az elmúlt esztendőben befejezett és 1978-ban folyamatban levő munkákat, amelyekből köny- nyen megállapítható, hogy ezt valóban rugalmasan moz­gatható építőipari szervezettel lehet csinálni. Pécsett, a Sopiana 6-os és 7-es jelű csarnokát készítették fel, Mohácson agrokémiai te­lepet adtak át, Szigetváron 12 tantermes iskolát tornate­remmel, Szentlőrincen sütő­üzemet, Siklóson 12 lakást építettek. Az idén folytatódik a 120 ágyas mohácsi kórház építése, a pécsi idegklinika rekonstrukciója, Bolyban 1000 férőhelyes tehenészeti telep, az Egyesült Izzó szociális épü­lete és György-aknán egy 800 —1000 négyzetméteres csar­nok építése. Ezen kívül Pé­csett, Mohácson, Bolyban, Sik­lóson, Vajszlón, Harkányban raktárakat, munkacsarnokokat, tojótelepet, burgonyatórolót, agrokémiai központokat, laká­sokat készítenek, fürdőt újíta­nak fel. Összhangban a társvállalatokkal Ezek nyomán jogos a kér­dés: minden esetben a telje­sítőképességnek megfelelő munkákkal kötötték le a Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat kapacitását? Ennek el­döntésére most aligha vállal­kozhatunk, ugyanakkor igaz, hogy a jó értelembe vett, kor­látozott versengés nem árt most sem, később sem az építőipari szervezetek között. Tény, hogy a tanácsi építő­ipar az elmúlt év végén, a nagy hajrában, szabad szere­lő kapacitását az állami épí­tőipar rendelkezésére bocsá­totta, sőt az idén március vé­géig felmérik, hogy mikor és mennyi szabad szerelő kapa­citást tudnának az állami la­kásépítési program teljesítésé­hez rendelkezésre bocsátani. A Pécsváradi Építőipari Szö­vetkezettel, a Dél-dunántúli Regionális Vízmű Vállalattal ugyancsak jól összehangolt az együttműködésük. A vállalat műszaki fejleszté­si elképzeléseit tanulmányoz­va felmerül a gondolat, hogy miért van szükség egyszerre két új építési technológia be­vezetésére, a jövőben a drá­ga berendezések helyett talál­nak-e abban az építőipari konstrukcióban, amelyben két­ségtelenül a házgyár lesz a meghatározó. A vállalat veze­tői szerint igen. Az alagút­zsalus technológia addigra éppen elhasználódik, a lift- slab nevű bolgár technológia, melynek lényege, hogy a fö­démeket a földön elkészítve egyszerre emelik fel hidrauli­kus emelőberendezésekkef, ma jó néhány munkahelyen nélkü­lözhetetlen, és a házgyár meg­valósulása esetén is az ma­rad. Olyan helyeken, ahol a darut helyszűke miatt nem lehet üzemeltetni, kiválóan használható. Foghíjak beépí­tésénél például jószerivel csak ez jöhet számításba. A mo­hácsi kórház, majdan a pécsi postaközpont ezzel a techno­lógiával épül, a tervezők szá­mára tág teret biztosít a tér­elemek elhelyezésére. Az idei műszaki fejlesztési tervekben szerepel a nyílászárók, víz- és központifűtés elemek előre- gyártása, Mohácson és Szi­getváron új betongyárak épí­tése is. Helyet keresve Térjünk vissza arra, hogy talál-e majd helyet a Bara­nya megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalat a házgyár megvalósulása esetén. A vál­lalat mostani munkáit felso­rolva választ is adtunk erre. Az ipari, mezőgazdasági, ke­reskedelmi, egészségügyi, ok­tatási létesítmények tág teret adnak, de még a lakásépítés is. A pécsi, a baranyai te­repviszonyok nem teszik min­denütt lehetővé a házgyári la­kások építését, Pécs történel­mi városrészébe nem szabad a házgyári lakásokat been­gedni. Ugyanakkor a hagyo­mányos módszerrel épülő há­zakra munkaerőt a jövőben még kevésbé lehet biztosíta­ni, mint most. Természetesen ezt a tevékenységet a mos­Ágnes, Jutka és Nóra garnitúra Huszonnégyféle bútor készül az idén a Kanizsa Bútorgyár­ban, nagyrészt új vagy korsze­rűsített termék. A négyféle szekrénysor mindegyike vala­mely korábbinak a korszerűsí­tett változata. Megszüntetik néhány kárpitozott garnitúra gyártását, s helyettük kényel­mesebb, praktikusabb garnitú­rát hoznak forgalomba. Rövi­desen megjelenik a boltokban az Ágnes, a Jutka és a Nóra garnitúra, mindegyik a réginél jobban megfelel a közönség igényeinek. Az Ágnes nevű három elemes ülőgarnitúrát például szövet, műbőr és való­di bőr bevonattal egyaránt gyártják. tani spontán törekvéseknél sok­kal erősebben kell majd szer­vezni, az építőipari szerveze­tek műszaki fejlesztési tevé­kenységét egyetlen közös cél érdekében kell fejleszteni. Lombosi Jenő Bővül a Pécsi Ele Gyár Űj csarnok György-aknán A valamikori lakatosüzem átalakítási munkálatait az elmúlt esztendő második ne­gyedévében kezdték. Ezzel fontos munka vette kezdetét az EIVRT Pécsi Elektronikai Gyárának leendő központjá­ban, az egykori György-ak­nán. A több mint huszonkét- millió forintba kerülő bőví­tést a Baranya megyei Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat végzi. Ide költözik majd a Felsőmalom utcából a rádió- csőszerelde és elhagyják a Szalai András utcai barakk- épületet is az ott dolgozók. A volt lakatosüzem, ahol azelőtt a csillejavításokat és a váltógyártást végezték, le­hetővé teszi, hogy az épüle­Az év végi költözés kérdőjelei tét két szintre bontsák, ami a nagy belmagasságnak kö­szönhető. Az alapterület megkétszereződik, a földszin­ten - amely ezer négyzetmé­teres - helyezik el a külön­böző sajtológépeket, itt tör­ténik majd az alkatrészgyár­tás, az emeleten pedig a csőszereidét alakítják ki. A nyilászárók beemelése nagy­részt befejeződött, a hideg idő ellenére is dolgozhatnak az építők. Remélik, hogy az év végére az Elektronikai Gyár munkásai már haszná­latba is vehetik a csarnokot. Ugyanakkor bizonytalan, hogy elkészül-e addigra a négyszáz főre tervezett szo­ciális létesítmény — az öltö­ző, a fürdő. Az év végi köl­tözést könnyen meghiúsíthat­ja, hogy az építendő derítő­höz még nem találtak kivite­lezőt. A nehézségek ellenére megkezdődött a leendő köz­pont második ütemében lé­tesítendő kiszolgáló egysé­gek terveinek készítése. A bővítés eredményeként újabb háromszáz fős öltöző és für­dő komplexum épül üzemor­vosi rendelővel, étteremmel, irodákkal. ÚJRAÉLEDNEK AZ ŐSI MOTÍVUMOK fl népművészet is divatigényes Érzék, lelkiismeretesség Hiánycikk a vászon alapanyag A Népművészeti Szövetkezet Széchenyi téri irodájának falát egy hatalmas, kék páva díszí­ti. Nagy Józsefné, a szövetkezet művészeti vezetője készítette. Egy régi kátolyi mellény motí­vumait használta fel díszítésül. Népművészeti termékek ter­vezésére olyan alkotó egyéni­ség alkalmas, aki élénk fantá­ziával, fejlett ízléssel, jó rajz­készséggel rendelkezik. A nép- művészeti termékek is divatigé­nyesek, a tervezőknek a min­denkori változásra rugalmasan kell tudni reagálni. Hogyan tud érvényesülni az alkotó fan­tázia olyan termékek tervezé­sénél, ahol a formák, minták ősi hagyományból erednek? Domonkos Dezsőné, a Nép- művészeti Szövetkezet elnöke:- Az a szép a mi munkánk­ban, hogy minden egyes da­rabnál az alapmotívum ősi, de a tervező az egyéniséget bele­viszi. Minden fellelhető archív anyagot felhasználunk és mai igény szerint alkalmazunk. Egy sokác asszony régi, elszakadt szoknyájának egyik megmaradt, ép darabját a falra tette fal­védőnek. Elhoztuk, lerajzoltuk, s most divatos kendők készülnek a motívumokkal.- Az önök munkáját meny­nyire beiolyásolják a divat vál­tozásai?- Bármennyire hagyományőr­zők törekvéseink, a mindenkori divatot nem hagyhatjuk figyel­men kívül, csak így tudunk je­lentős exportrendeléshez jutni. A népi hímzés reneszánszát éli, de megjelenési formái változ­nak. Eddig a húzott blúzok, most inkább a bő ingek a ke­lendők. A mostani divat az egé­szen régies megjelenési formá­kat, rusztikus vásznakat kedve­li, aminek tulajdonképpen örül­ni kellene, de hiányzik hozzá a megfelelő alapanyag. Egy amerikai üzletember nagy meny- nyiségű sokác inget rendelt vol­na tőlünk, ha megfelelő anya­got találunk hozzá. Mivel ná­lunk nem gyártják a természe­tes szálból készült, durvább szövésű, nyers színű, úgyneve­zett fehérnemű vásznakat, el­estünk egy jó üzlettől. Nagy Józsefné. a szövetkezet művészeti vezetője pedagógus. A népművészet a hobbija. Ele­inte csak saját kedvtelésére foglalkozott tervezéssel, ebből született meg 1969-ben a ráté- tes részleg, amelynek ő az ala­pítója. Deák Eszter és Gyenis Jánosné hímzés közben — Egy új darab tervezésénél vigyázni kell arra, hogy az ere­deti jelleg ne változzon meg — mondja. — Sok éves gyűjtőmun­kát végeztem. A soknemzetisé­gű Baranya népművészeti kin­csesház. Évekig jártam a falva­kat, lerajzoltam, vagy ha lehe­tett, meg is vásároltam az ere­deti mintákat. Több száz dara­bos archív mintakollekcióm van. A rajtuk lévő ornamenseket a tervezőnek magáévá kell tenni és csak ezután lehet a mai kor emberének, a mai divatnak megfelelően átformálni, de úgy, hogy az eredeti jelleg megma­radjon. A formának, díszít­ménynek, alapanyagnak össz­hangban kell, illetve kellene lenni. A szövetkezet himző részlegé­ben nagy halmokban állnak a drávaszegi, himesházi, mohá­csi és egyéb baranyai tájjelle­gű hímzett blúzok. — Ezek legnagyobb része kül­földre kerül, — mondja Székely­Kézzel hímzett blúzok a Népművészeti Szövetkezetben hidi Gyuláné részlegvezető. - 1978 első negyedévében 5000 darabot spanyol, francia, NSZK rendelésre szállítottunk, 8000 darabot pedig Lengyelország­ba, NDK-ba és Csehszlovákiá­ba. Egy polcon gondosan nylon­ba csomagolva a bemutatásra szánt mintadarabok. Mind egy- egy remekmű. Deák Esztert és Gyenis Já- nosnét Bissén találtam meg, ők készítették a mintadarabok leg­nagyobb részét, s mint kiderült, nem régóta foglalkoznak vele, nem is tanulták. Érzék kell hoz­zá, mondták és lelkiismeretes­ség. Deák Eszter körzeti orvosi rendelőben dolgozott, egy éve kezdett hímezni. Gyenisné, aki a két gyerek születése előtt ad­minisztrátor volt, három éve próbálkozott először. — Megéri? — Előnye az, hogy a két gye­rek mellett itthon tudok ma­radni. Szeretem csinálni, bár nem elégít ki igazán — mond­ja Gyenis Jánosné. - Sokszor nem értek egyet azzal, amit csinálok. Fáj a szívem, amikor egy szépvonalú sokác inget vé­kony sifonvászonra kell varrni.- Mennyit lehet hímzéssel ke­resni?- Hat-nyolc forintot órán­ként, ez havonta körülbelül 1500—2000 forintot jelent. Ezért az összegért bizony a napi ki- lenc-tíz órát végig kell dolgoz­ni, és ez szombatra és vasár­napra is vonatkozik - mondja Deák Eszter. A népművészeti szövetkezet­ben a hímzőnők keresnek leg­rosszabbul. Az előbbi két asz- szony a leggyorsabban dolgo­zók közé tortozik. Egy himzőnő egy blúzért kap körülbelül 50 forintot, ugyanennek a blúznak a kereskedelmi ára 320-330 fo­rint. Sarok Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom