Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-06 / 37. szám
Oz igazságügyi államtitkár tájékoztatója Készülőben gg prilisban megkezdődik készülő büntető- törvénykönyvünk tervezetének társadalmi vitája. Szeptemberben a Minisztertanács, novemberben pedig a Parlament jogi és igazságügyi bizottsága tárgyalja meg a Btk-ter- vezetet. Várhatóan decemberben dönt az országgyűlés a törvényjavaslat sorsáról. Az elképzelések szerint 1979. július 1-én lép életbe az új büntetőkódex. A szombaton véget ért XIX. kecskeméti jogász napok legnagyobb érdeklődéssel kísért előadását dr. Markója Imre igazságügyi minisztériumi államtitkár tartotta. Beszámolt az új törvénykönyv előkészületeinek helyzetéről és tájékoztatta a szakmai hallgatóságot néhány fontosabb, tervezett változásról. A törvények mindig hűen tükrözik a kort, amelyben keletkeztek. Az új büntetőtörvénykönyv éppen ezért, kis részben bővíti azoknak a cselekményeknek a körét, amelyet büntetőjogilag szabályozni kell, jónéhány területen pedig szűkül a kör. Az új Btk-ban szerepel majd a túszszedéssel elkövetett terrorcselekmény bűntette. Jelenlegi törvénykönyvünk nem alkalmas arra, hogy ilyen cselekmények esetében megfelelő mértékű büntetést szabhasson ki a bíróság. Ennek a bűncselekménynek az előkészületét, illetve feljelentésének elmulasztását is büntetni rendeli el majd a törvény. A legsúlyosabb esetekben a bíróságok halálbüntetést is kiszabhatnak. Nemzeti vagyonunk megóvása érdekében önálló és elkülönülő bűncselekményfajta lesz a muzeális értékekkel elkövetett rongálás, illetve azok illegális kivitele az országból. Büntetőjogi védelemben részesül majd az emberi környezet. A Btk-nak ez a módosulása egyben a korábban szüaz új bünttörvénykönyv Túszszedés! terrorcselekmények Muzeális értékeink uédelmében Változik a devizaügyek értékhatára letett környezetvédelmi törvény jogi területre való alkalmazását is jelenti. Igen jelentősen változik a gazdálkodással összefüggő bűncselekmények elbírálása. A hibás vagy sikertelen gazdasági intézkedés önmagában nem tekinthető bűncselekménynek. Jelenlegi büntető törvénykönyvünkben szerepel például a felelőtlen eladósodás bűncselekménye, amely miatt még egyetlen gazdasági vezetőt sem vontak soha felelősségre. Pazarló gazdálkodás miatt az elmúlt tíz évben egy esetben szabtak ki jogerős ítéletet bíróságaink. A törvénytervezetben már nem szerepelnek ezek a bűncselekmények. Az ilyen és hasonló, kisebb súlyú .ügyeket vállalati fegyelmi jogkörben kell elbíJelentősen változik majd a deviza-bűncselekmények szabályozása. Jelenlegi szabályaink szerint, ha a cselekmény során sértett divaérték meghaladja a 3000 forintot, akkor már bűntetti eljárás indul. A törvénytervezet ezt úgy módosítja, hogy 3000 forintig szabálysértés, 3000 forint és 50 000 között vétség és csak 50 000 forint felett bűntett a devizagazdálkodást sértő cselekmény. A büntetési tétel is Jön a poroton tégla A Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat bátaszéki cserép- és vázkerámia gyárában hőszigetelő poroton tégla hazai nagyüzemi gyártását kísérletezték ki sikeresen — svájci licensz alapján. A korszerű építőanyagok választékát is bővítő porózus, sok aprólyukú téglát úgy gyártják, hogy formázás előtt polisztirol gyöngyöt gőzhőhatással habosítanak, azt belekeverik az agyagba, s az égetés után apró lyukak maradnak a téglában. A résekben tárolódik a meleg levegő, Hétfői □ így csökkenti a tégla a fűtési kiadásokat. Nemcsak hő-, hanem hangszigetelő, nagyobb térfogatú és roppant könnyű, ezért a kőműves terhelése kisebb, és gyorsabban építhető. A poroton téglát válaszfalakként jól alkalmazhatják, de elsősorban a kislakás- és társasház építkezést akarják vele elősegíteni. A bátaszéki gyárban a sikeres próbagyártás után, a második félévtől megkezdik sorozatgyártását, s még az idén negyvenmillió kisméretű téglaegységnek megfelelő poroton téglát készítenek a kívánt méretben. B. L. alkalmazkodik majd a jelenlegi ítélkezési gyakorlathoz. Érvényben lévő büntető törvénykönyvünk ugyanis három évig terjedő szabadságvesztés büntetését, kiszabását teszi lehetővé ilyen bűncselekmények miatt. Az ítélkezési gyakorlat szerint azonban ezen ügyek 80 százalékában pénzbüntetést szabnak ki, s csupán 20 százalékában szabadságvesztés az ítélet. Ezen büntetések végrehajtását is — az esetek 90 százalékában — próbaidőre felfüggeszti a bíróság. Adócsalás és vámbűntett esetében is új értékhatárok szerint döntenek majd arról, hogy szabálysértési, vétségi, vagy bűntetti eljárásnak van-e helye. A törvénytervezet vitájában biztosan érvek és ellenérvek kereszttüzébe kerül majd az a javaslat, amely szerint 1979. július 1-től nem tekinthető bűncselekménynek a feljelentés elmulasztása, a társadalmi tulajdon elleni cselekmények esetében. Jelenleg minden hatodik bírósági ügy közlekedési bűn- cselekmény. A törvénytervezet úgy módosítja majd a szabályozást, hogy a gondatlan cselekmények esetében lehetőleg csak akkor induljon büntető eljárás, ha súlyos sérülés, vagy halálos baleset történik, önálló, szándékos bűncselekményként bírálják majd el az ittas vezetést. A büntetési tételekben ezen a területen nem várható enyhülés. Sok tízezer ügyet tárgyalnak a bíróságok magánvád-indít- ványok alapján. Az elképzelések szerint a magánlaksértés és a becsületsértés magánvá- das eseteit a jövőben a szabálysértési hatóságok bírálják majd el. Az államtitkár tájékoztatója végén elmondta, hogy összességében valamelyest szűkül a bűncselekmények köre és a vagyon elleni bűncselekmények esetében enyhülnek a büntetési tételek. Ez azonban nem jelenthet liberalizálódást és nem hozhatja magával az ítélkezési gyakorlat enyhülését. Erdős A. a legjobb megoldást Kákával a bűz ellen Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy a szennyvíziszapot szárító és granuláló berendezés elkészültével 1979 végére megszűnik az orrfacsaró, kellemetlen szag a pécsi Megyeri út környékén. Az illetékesek azonban addig is keresik a kiutat, hogy mihamarább eltűnjék a bűzfelhő Kertváros légteréből. A legújabb fejlemény: kísérleteket irányoztak elő, hogy import vegyszerekkel megakadályozzák a bűzforrást, az iszap erjedését, rothadását. E célból NSZK-ból származó vegyi anyagok behozatalát és kipróbálását tervezik. A szennyvíz sok, erősen mérgező olyan szerves ve- gyületet is tartalmaz, amelyek a háztartásokból, az ipari üzemekből kerülnek ki és a szokásos eljárásokkal csak nehezen távolíthatók el. Amire még a vegyszerek sem képesek, elvégzik egyes vízinövények. A nád és kákafélék ugyanis kiválóan alkalmasak arra, hogy az adagoltan lerakott iszaprétegből felvegyék és magas fokon koncentrálva tárolni tudják az olyan káros anyagokat, mint például a kálcium-, az ón- és a mangánionok. A kákaféléknek a környezeti feltételek megjavítását szolgáló képességét az NSZK-ban kísérletezte ki egy belvíztannal foglalkozó munkacsoport. A vízinövények ilyen célra történő felhasználása világszerte alig terjedt el, hazánkban pedig egyedülálló. Növényélettani kutatásokat végző tudósok, a szennyvízkérdés megoldásán fáradozó mérnökök hamarosan megvitatják a vízinövények telepítésének lehetőségét. Ha igennel szavaznak, rövidesen náddal és kákával telepítik be a leginkább bűzt árasztó zagytavakat, hogy elnyeljék a cseppet sem kellemes szagokat. H. L. Lóhús- bolt a sarkon Szafaládé, krinolin, veronai A stifoldert meg lehet magázni Amelyik virslinek való lovat Aladár bácsi, a hírneves pécsi lócsiszár sem tud eladni az olasz lókereskedőknek, azt levágjuk és kiárusítjuk idehaza. Pécs (és Baranya) egyetlen ló- húsboltja éppen most költözött el a Bajcsy-Zsilinszky utca végéről a sörgyár üzemi bejáratával szembeni megüresedett élelmiszerboltba, a sarokra. Lót-fut a lóhúsbolt, tizenhat év óta ez a hetedik helye. A legjobb volt a Bajcsy-Zsilinszky közepe. Közel a piac, a lóhús mindenütt a piaccal megy —, közel az autóbusz-pályaudvar, de még a vasútállomás is. Itt mindig nagy tömeg keringett. Egy hete az új helyen, és a sarki kis bolt máris felkapott, tele vevőkkel. A csirke a sláger, értékcsökkent áru, mikor milyen van, tizenöt-huszonöt forintos, most huszonnyolc kilója. Baja semmi, csak ,,szépséghibák", törött a szárnya vagy a lába. Zidorics Béla felesége sűrűn fordul a belső heA ueud türelmetlen, a kereskedelemnek is nyűg lyiségben, a kartonok — a csirkék papírkartonokban jönnek — gyorsan ürülnek. A kampókon hatalmas lócombok függenek. — Mennyi megy el a lóhúsból? — Az függ az ellátástól. Havonta öt-tíz lovat vág a pécsi vágóhíd, van úgy, hogy napokig nincs hús. Rapszodikus az ellátás — mondja Zidorics Béla, aki negyven éve hentes és Baranyában egyedüli ebben a szakmában. — Az árjegyzéken szép a választék. Vesepecsenye, belsőség, lótéliszalámi. — Az csak az árjegyzéken van. A választék nagyon beszűkült. A belsőséget már fel sem dolgozzák. Lótéli? Már rég nem gyártják. A múlt pénteken kaptam három mázsa lógyulait, el is adtam azonnal. Gyulait, jó, ha egyszer kapunk egy évben. Makón gyártják. Nagyon keresett, ötven forint kilója. — Akkor mi van? — Tőkehús, nagyon olcsón, huszonegy forintért. Aztán lógyulai, lószafaládé, krinolin, debreceni, veronai. A legdrágább a veronai, harminc forint kilója. ilyen olcsón hozzájuthattak. Náluk fél kilót kapnak annyi pénzért, amennyiért itt három kilót. — Hogy is mondjam? Nem feszélyezik itt magukat egy kicsit a vásárlók? — Van, aki exkuzálja magát — mondja kifelé menet Zido- ricsné -, hogy a cicának viszem, a kutyának viszem. Közben tudom, hogy a gyerekek lóhúson nőttek fel. — Szoktak-e idétlenkedni, hogy például nyerit a kolbász? — Ja, a huligánok — legyint Zidorics Béla. — Bejön, hogy lóhúst akar venni, hogy tudjon nyeríteni. Mondom neki, édes fiam, ha kakast eszel, utána ki- állsz a szemétdombra kukorékolni? Meg, hogy nincs-e patkószög a húsban. Engem az ilyesmi nem zavar. — Amikor idejöttem, egy férfi két nagy nájlonzacskóban darált húst vitt. Abból mi lesz? — Stifolder. Fele lóhús, fele zsírszalonna. Sokan csinálják. — A közhiedelem szerint a lóhús édes, agyon kell fűszerezni. — Az nem igaz! — Otthon levest semmi másból nem csinálok, mint ennek a csontjából — mondja a betérülő feleség. — Ha maga egyszer enne ebből a levesből, akkor többet nem enne másból. Hoz-e változást az iiveg- visszaváltó automata? Az üres üveg köztudottan nyűg a kereskedelem nyakán. A türelmetlen vevők hosszú sora kígyózik a pultok előtt, s akkor az eladónak üvegvisszaváltással kell bajlódnia, miközben a rekeszek az üres üvegekkel feltornyosulnak az amúgy is örökösen szűk raktártérben. A belkereskedelem most újabb megoldásokkal kísérletezik. üvegvisszaváltó automatákat vásároltunk az NSZK-ból. Az automatákat a Belkereskedelmi Minisztérium kísérletképpen néhány budapesti közértben helyezte el. Kezelése egyszerű, a vevő a kis nyílásba helyezi az üveget, elfordít egy kart, s a megfelelő nyíláson kihullik az 1,50 vagy a 2 forint. Amikor az automata megtelik/.. Rákoshegyen, a XIV. kerületi KÖZÉRT boltjában két ilyen automata is látható. Egyszer egyméteres dobozok, meghatározott üvegtípusra készítették őket, „okosak”, vagyis „felismerik" a palackokat. így aztán ez a kettő csak kólás, illetve sörös üveget vált vissza. Aki bort, netán szatmári szilvát, esetleg paradicsomlevet ivott, az viheti a pulthoz, hogy hagyományos úton kapja meg érte a pénzét. Az üzletvezető szerint azért is lehetetlen lemérni a kísérlet eredményét, mert a több féle palacktípushoz legalább hat automata kellene, ez elfoglalna a bolt területéből hat négyzetmétert, s — miután egy- egy automata hatvanezer forintba jön — 360 ezer forintba kerülne. Ebből egyértelműen következik, -hogy csak a nagy boltokban érdemes invesztálni: igaz viszont, hogy a kisebb egységeknek nincs is olyan forgalmuk, melyet ne bírnának az eladók. Ezzel szemben a Belkereskedelmi Minisztérium technikai osztályán úgy vélik, egy-egy közép nagyságú boltban három masina is elég lesz boros, kólás és sörösüvegre. A másfajtákat továbbra is hagyományos úton váltanák vissza a boltok. Amikor az automata megtelik — 200 palack a befogadó képessége —, jön a közért dolgozója, szépen rekeszbe pakolja a palackokat, ugyanúgy, mintha két perccel előtte a pultnál vette volna át a vevőtől. Ezt követően pedig — ha nem jöttek a szállítók, s ha akad még hely a raktárban —, beviszi a rekeszt, az automata újra üres, jöhetnek az új üvegek. Amennyiben a raktár megtelt, s netán az üzlet előtt is tornyokban magasodik a göngyöleg ... a gép telítve marad, s rákerül a „Megtelt” vagy a „Nem működik” tábla. Tartok tőle, hogy ez általában mindig így lesz. A Belkereskedelmi Minisztérium mindenesetre nemrég megállapodott a többi tárcával, hogy anyagi érdekeltség bevezetésével is ösztönzi a boltokat, vállalatokat az üres üvegek visszaváltására és elszállítására. Vagyis automata ide, automata oda, az mégiscsak kísérlet. Sz. P. — Kik a vásárlói? — Minden réteg. Van, aki szereti, más meg azért veszi, mert olcsó. Sok a nyugdíjas. Nagy- családos. A cigányok is szeretik. Felesége közben nem győzi a kiszolgálási, hátrajön, újabb kartont bont. Elkapja a beszélgetést. — Ugye ma jön a doktor úr a vesepecsenyéjéért? — kérdezi fennhangon a férjétől, de ez persze nekem szánt válasz. — Havonta jár ide. De jártak hozzánk rendszeresen színészek, szívbetegek, cukrosok, diétások. Van, akinek Pesten az orvos rendelte. Hát nincs is benne faggyú, mint a marhában. Na, és a külföldiek. Nyaralt itt egyszer Harkányban egy osztrák házaspár. Akkor még a Baj- csyban voltunk. Három héten keresztül szinte mindennap bejöttek, három-négy kiló húst elvittek. Annyira örültek, hogy — Béla bácsi! Nem sajnálja a lovakat? — Nagyon szeretem a lovakat. A legkedvencebb állatom, nekem is volt saját lovam. Aztán vágtam is. A negyvenesötvenes években vásároltuk, vágtuk, feldolgoztuk, eladtuk. De higgye el, amelyik vágásra kerül, annak megváltás, nem kell sajnálni. Amit most itt lát a kampón, kétéves deres csikó — mutatja — csúnyán el volt törve a lába. A vágóhíd megváltás volt neki. Búcsúzóul kapok egy darabka lóstifoldert, kóstoljam meg, biztat a hentes, saját töltés. Nem, nem, elviszem, majd otthon. Zidorics Béla becsomagolja, na, legyen egyszer jó ebédje az újságíró macskájának. Nem, Béla bátyám! Abból a cica nem evett. Megkóstoltam, ezt a stifót meg lehet magázni. Miklósvári Zoltán
