Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-28 / 59. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Megkezdődött Budapesten tíz szocialista ország testvérpártjai kb-titkárainak tanácskozása Budapesten hétfőn megkezdték tanácskozásukat a szocialista országok testvérpártjai központi bizottságainak ideológiai és nemzetközi kérdésekben illetékes titkárai. A tanácskozáson tíz kommunista és munkáspárt küldöttsége vesz részt Húszezer gyerekkel több járhat napközibe 26 tanuló egy csoportban XXXV. évfolyam, 59. szám 1978. február 28., kedd Ára: 80 fillér Hetvenegy dolgozója van — közülük három férfi — a Pécsi Kesztyűgyár szászvári üzemének. Ebben az évben 50 000 pár kesztyűt varrnak és bélelnek ebben a gyárrészlegben. A központi gyár adja a kiszabott bőrt és a befejező munkálatokat ugyanitt végzik el. Erb János felvétele Mäzaszäszuär erőteljesen iparosodik Megváltozik a nagyközség arculata ■ Exportképes termékek az új üzemekből A vállalati jóléti alapok felhasználása A dolgozók véleményét is ki kell kérniük a szakszervezeteknek a vállalati segélyezési, szociális, kulturális, sport- és üdülési alap felhasználásához — hangsúlyozta hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Az említett pénzügyi keretekkel ugyanis most már a vállalati szakszervezeti szervek gazdálkodnak, s ebben támaszkodniok kell az üzemi demokrácia fórumain elhangzott véleményekre. A SZOT elnöksége — éppen a szak- szervezeti döntési jogkör bővülése nyomán — most módosította a vállalati szociális és kulturális alap felhasználásával kapcsolatos korábbi irányelveit és útmutatót bocsátott ki a vállalatok számára a rendelkezések helyes értelmezéséről. A segélyezési, a szociális, a kulturális és a sport, valamint az üdülési célokat szolgáló keretösszeget a kollektív szerződésben a szakszervezetek vállalati szervének egyetértésével a jóléti és kulturális alapból kell meghatározni. Ezeknek az összegeknek a felhasználásáról a vállalat vezető szakszervezeti testületé dönt, de ehhez figyelembe veszi a vállalati vezetés és a dolgozók véleményét is. A SZOT elnöksége helyesnek tartja azt a már kialakult gyakorlatot, hogy a szakszervezeti segélykeretet általában az intézményes segélyezésre fordítsák, a rendkívüli segélyeket pedig főként a vállalati keretekből folyósítsák. Az arra rászoruló dolgozók közül elsősorban az alacsony keresetű nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül nevelő szülőket, a betegeket, az üzemi baleset vagy foglalkozási ártalom miatt meghalt vagy rokkanttá vált dolgozók családját, az elemi csapás által sújtott dolgozókat, a vállalat rászoruló nyugdíjasait, a gyesen lévő, nehéz körülmények között élőket, a leszerelt katonákat, a sorköteles szolgálatot teljesítők családját, az üdültetésben részesülő nagycsaládosokat segélyezzék. A szociális alapból fedezhetik például a nyugdíjasok búcsúztatásával, a családi ünnepek megrendezésével, a nőnapi, gyermeknapi megemlékezésekkel kapcsolatos költségeket, reprezentációs kiadások azonban szociális rendezvények címén nem számolhatók el. Kulturális területen az alapból lehet fedezni egyebek között az ismeretterjesztéssel, a művészeti neveléssel, a szocialista brigádok kulturális munkájával, a kulturális jellegű kirándulásokkal kapcsolatos kiadásokat. Hasonlóképpen támogatni lehet például a munkahely dolgozóinak tömegsportját, ugyancsak az említett keretből fedezhetők a vállalati üdülőkkel, hétvégi pihenőkkel kapcsolatos kiadások. A szociális és kulturális alapból azonban nem számolhatók el az utazási irodák keretében szervezett utazások kiadásai, különféle vállalati ünnepségek, évfordulók, szakmai ünnepek költségei, a vállalat keretein kívül működő tömegszervezetekkel kapcsolatos kiadások és a tanulmányi ösztöndíjak. Hasonlóképpen nem számolhatók el a keretből a vállalat termelésével összefüggő költségek. A tavalyinál 2,6 milliárd forinttal többet, összesen 21 milliárd forint költségvetési ösz- szeggel gazdálkodhat az idén az oktatási ágazat. Milyen fejlődést biztosit ez a jelentős összeg? Győry László, az Oktatási Minisztérium terv- és pénzügyi főosztályának vezetője az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondotta: Az idei költségvetési növekedés kétszerese az előző évinek és ennek körülbelül a fele, mintegy 1,3 milliárd forint a pedagógusok idei béremelkedésének a fedezésére szolgál. Áttekintettük a tavalyi bérrendezés tapasztalatait. Elmondhatom: a rendezés nyomán az oktatási dolgozók bére közel került a más népgazdasági ágakban dolgozó, hasonló végzettségűek béréhez. A tanítók, tanárok havi fizetése például országos átlagban 600 forinttal nőtt. — Az általános iskolai fejlesztésen belül különösen jelentős összegeket fordítanak a tanácsok új napközi otthoni helyek kialakítására. Az ötödik ötéves terv o napközis ellátás 8 százalékos fejlesztését írja elő, ennek fele ma már valóság. 1975-ben az általános iskolai tanulók 30 százalékát tudtuk felvenni, jelenleg 34 százaléknál tartunk. Az idei évre tervezett 1 százalékos növekedés szerénynek tűnik ugyan, de mégis azt jelenti, hogy 20 ezer gyerekkel több járhat napközibe. Tavaly az elsőosztályosok 45 százaléka volt napközis, a jelenlegi tanévben 53 százalékuk. Az idei mintegy 600 új napközis csoportot elsősorban a nagyobb településeken és a lakótelepeken szervezik meg. — Nem végleges adatok szerint a tanácsok 1978-ban 900 új tantermet építtetnek meg. Itt is szükség lesz átmeneti megoldásokra, szeptembertől ugyanis mintegy húszezerrel több diák jár majd az általános iskolákba. Arra törekszünk, hogy az egy-egy iskolai csoportban tanuló diákok jelenlegi országos 26,1-26,2 átlaga ne emelkedjék. Erre megvan a lehetőség is, tekintve, hogy a csoportok 12,6 százalékában 20 gyereknél kevesebben tanulnak. Az országban még 176 olyan „osztály" van, ahol a pedagógus 40-nél több gyerekkel kénytelen egyidejűleg foglalkozni. Hétfőn délelőtt Budapesten megkezdték tanácskozásukat tíz szocialista ország kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak ideológiai és nemzetközi kérdésekben illetékes titkárai. A tanácskozáson részt vesz a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Vietnami Kommunista Párt küldöttsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének vezetője Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Tagjai Gyenes András és Győri Imre, a KB titkárai, Lakatos Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója, Berecz János, Grósz Károly és Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság osztályvezetői. A megnyitó ülésen az MSZMP KB nevében Óvári Miklós üdvözölte a testvérpártok küldötteit. A bánya — úgy mondják — kétszáz esztendeje törte meg a mezőgazdaság egyeduralmát Máza és Szászvár térségében. A széntermelés pedig más iparágakat is idevonzott. Annak idején települt erre a vidékre téglagyártás, a kemencékhez volt itt elegendő tüzelőanyag. Kis időre szinte valamennyi üzem megtorpant, amikor a bányabezárás gondolata felvetődött a 60-as évek végén. Ma már alig emlékeznek a móza- szászváriak a hullámvölgyre, kirajzolódik az erőteljesen iparosodó nagyközség új arculata. Továbbra is a bánya határozza meg döntő mértékben Máza- szászvár életét, újabb széntelepeket keresnek, kutatófúrások folynak Szászvár déli részén. A nehézipar mellett meghonosodik a gép - és a könnyűipar is. Egy esztendeje vette át az EIVRT Sopiana Gépgyár a Fővárosi Vasipari Vállalat má- zaszászvári telepét. Görgős pályákat, kontiner ürítőberendezést, festéktöltő berendezésekhez szállítópályákat készítenek. A múlt évre tervezett 20 milliós termelésüket három százalékkal megtoldották. Az 1978-as esztendőre magasabbra állították a mércét: 30 millió forint értékű munkát kívánnak végezni. A jövőben 600 négyzetméter alap- területű forgácsoló és lakatos csarnokot építenek, az elképzelések szerint a tervidőszak végéig átadásra kerülhet. Egyéves születésnapját ünnepli a Pécsi Kesztyűgyár má- zaszászvári telepe is. Ők befejezték már a rekonstrukciót, a gyakori látogató sem igen ismer a régi malomépületre. Az augusztustól két műszakban termelő gépi varroda 16 ezer pár kesztyűt készített hazai és külföldi piacra tavaly. A kézi varroda munkásnői is eleget tettek az elvárásoknak: 123 000 pár kesztyű befejező munkálataival végeztek 1977-ben. Az idén 42 000 kesztyű hagyja el a gépi varrodát. A kézi varrodában pillanatnyilag kanadai exportra nyúlszőrrel bélelt férfi kesztyűn dolgoznak, Finnországba sertésbőrből kézzel varrott, angol megrendelésre pedig nappóból készítenek kesztyűt. Hamarosan új műhelyt is avatnak: steppvarroda kezdi meg a termelést. Ezekben a napokban indul a nagyközség legfiatalabb üzeme, a KSZV Pécsi Fonó- és Szövőgyár mázaszászvári varrodája. Két műszakban dolgoznak, öt gépen postazsákokat készítenek norvég exportra. A varroda szomszédságában villany- szerelők mór a Szegedről érkezett szövőgépek bekötésén dolgoznak. Két hét múlva ebben az üzemrészben is megkezdődik a termelés. A mázaszász- váriak látják el a jövőben a hirdieket és a szegedieket cér- názott pamutfonallal, ennek köszönhetően fel tudja számolni az anyavállalat a bércérnáz- tatást. Távlati elképzelés, hogy fonóüzemet is kialakítanak a telepen. Tartalék munkaerőként tartják számon a háztartásbelieket. Felmérés készült: ötszáz munkaképes asszonyt köt le a háztartási, a háztáji munka. Rajtuk kívül a nagyközség vonzás- körzetéből is várnak munkavállalókat. Horváth Teréz m A pécsi Lvov-Kertváros déli építkezési területéről kivezetik az összes légvezetéket, köztük ezt a 20 kilovoltosat, mely Siklósig látja el a falvakat árammal. Mólom irányában csaknem öt kilométer hosszan kerüli meg az új városrészt: a vasbetonoszlopokat már állítják. Fotó: Szokolai István
