Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-27 / 58. szám
Komló: Divatbemutató Harmincöt modell mutatta be szombat este Komlón a Juhász Gyula klubban a komlói kisiparosok tavaly készült ^50 legszebb ruháját, öltönyét, kisestélyijét. A kisiparosok bálján Bonusz Ernőné, Nagy László- né, Orosz Zoltánná, Sedivi Sándorné és Szín József női szabók, Herendi Ká- rolyné kötős, valamint Kelemen József, Schwan József és Sugár Henrik férfi szabók munkáit tapsolta meg a közönség. Pécs: Eremcsere Egy mázsa puncs No, nem a televízió, vagy a rádió közvetítésére kell gondolni, hanem így nevezik az Éremgyűjtők Szövetségének területi rendezvényeit, ahol valóságos börzéje alakul ki az érmeknek, kitüntetéseknek. E szép és nemes szenvedély hódolói már elég korán kipakoltak a Doktor Sándor Művelődési Központban, s bár a látási viszonyok nem voltak a legkedvezőbbek, az érdeklődök — gyűjtök és kibicek — zsúfolásig megtöltötték a termeket. Volt ott pisztolytól a lyukas kétfil- léresig az égvilágon minden, hogyan is lehetne hamarjában elsorolni mindennek a fontosságát, amikor egy kezdő gyűjtő évtizedekig tanulja. Katalógusok, nyeles nagyítók kerültek elő, forgatták a börzére hozott, vitrinben tartott érmeket, vizs- gálgatták, találgattak: kinél lel majd gazdára és vajon mennyiért? Csontvárymatiné A „Végtelen dallam" költői műsorcím nem bizonyult túlzásnak: a Csont- váry Múzeum falai közt vasárnap délelőtt Bach muzsikája valóban végtelenül áradt, s utat talált a közönséghez. A nagy barokk mester kantátáiból és oratóriumaiból Németh Alice énekelt részleteket Gácsik Vera, Varga Márta, Barth István, Gyermán István, Deák Árpád és Kircsi László közreműködésével. N. Szabó Sándor színművész egy Weöres Sándor-vers előadásával, valamint J. S. Bach egyik levelének felolvasásával járult hozzá a zene- délelőtt sikeréhez. Az autójukat fürdető úrvezetők között tegnap „forró nácira” vetkőzötteket is láttunk. Eqyelőre úgy néz ki, hogy érdemes volt a csutakolás, száraz utakon furikázhatnak, de a KPM Pécsi Közúti Igazgatósága azért készenléti szolgálatot tart. Tűnőben a jég a Balatonon is. A merészebb korcsolyázókat a siófoki vízirend- őrséq járőrei parancsolták a partra. Az itt-ott már jégmentes vízben még a finn vendégek sem fürödtek. Ök biztosan melegnek találták... Dél-Dunántúl területén Nagykanizsán és Szigetváron volt a legmelegebb, itt 16 Celsius- fokot mértek. A pécsieknek a 13 fok is elég volt ahhoz, hogy tömegével induljanak a Mecsekre. A Volán délelőtt és délután is pótjáratokat indított. Ezek szerint több ezer ember kirándult a tavaszias Mecsekre. Lent a városban, a Széchenyi téri Virág cukrászdában fagylaltot készítettek. Puncsot és vaníliát. Mázsányit nyaltak el belőle a sétálgatok. Mikor van gubanc? A gubanc akkor keletkezik, amikor a horgász lehajtja a felkapókart, megcsóválja a botot és hajít, aztán kiderül, hogy a zsinórja valahol elakadt, a szórakozása mindenesetre megvan, napestig bogozhat. Egyszerűbb a bicska. Befejeződött tegnap az Ifjúsági Házban a horgászok téli szabadegyeteme. Sétáló Mihály, az előadó igen szemléletesen magyarázta el a horgászmódszereket a kétszázfőnyi közönségnek, fektetős készséget, páternoszteres készséget, szivarólmos, úsztatós, ön- etetős készségeket mutatott be. Az nem derült ki, hogy melyik módszer a jó, laikus ismerősöm szerint az, amelyikkel halat lehet fogni. Egy örvendetes hírt közölt Misota István, IB-tag. A TRIAL újabb 80 ezer dollárral növelhette importcikkekre szánt ösz- szegét, így az idén jobban ellátják a horgászokat bottal, orsókkal, aranyteknőc-zsinórral, és Mustad-horgokkal. Szép filmeket vetítettek az egybegyűlt, kapásra éhes horgász-seregnek. Hiába, horgászni még teremben vagy filmnézés közben is jó... Nem akartam megölni, csak bosszút állni Késelés a kocsmában Horváth Istvánnal először a rendőrségen találkoztam. Akkor még alig tudta ' felfogni, mit is tett valójában. A 20 éves büssüi fiatalember megkéselt egy férfit a helybeli italboltban. Először vállalta a dolgot, aztán rögtön utána közölte, nem ő, hanem az édesapja volt a késelő. Később azonban beismerte, hogy ő szúrt. — Miért keverte gyanúba az apját? — Azt akartam, hogy behozzák őt is. — Haragudott rá? — Nem, csak beszélni szerettem volna vele. Horváth István népes családban született. 15-en voltak testvérek, jelenleg 11-en, vagy 12-en élnek. Ö maga sem tudja a pontos számot. A fiatalember csak két osztályt járt, igaz, azt jó néhány évig. Csupán a nevét tudja leírni. — Apámékkal jártam a környéket. Beadtak az iskolába, pár hétig jártam, majd néhány hónapot kihagytam, mert elmentünk csavarogni. Aztán megint pár hét tanulás, újra csavargás. Végül megnősültem, és akkor mondtam a tanítónak, hogy többet nem jöhetek. így teljesen kimaradtam. A késelés ügyében tizenhét tanút hallgatott meg a bíróság, akik valamilyen módon mind részesei voltak az eseményeknek. Akadt, aki csupán néma szemlélőként volt jelen a büssüi italboltban lezajlott tömegverekedésnél, mások bekapcsolódtak az óriási csetepatéba. A dolog november 11-én történt. A termelőszövetkezetben aznap volt fizetés, így az italbolt vezetője telt háznak örülhetett. Az egyik asztalnál szórakozott Horváth István társasága. Söröztek, ettek. Horváth a falatozáshoz egy zsebkést kért unokabátyjától, aztán a kést „elfelejtette" visszaadni. És nem véletlenül. Vérbosszúra készült. Az italboltban ugyanis meglátta régi haragosát — Egyszer megkéselt engem. Három helyen megszúrt, de a dologból nem lett bírósági ügy. Most bosszút akartam állni. Nem akartam megölni, csak kicsit megszurkálni, hogy tudja meg, milyen az. Közben a haragos elment a kocsmából, és Horvóthnál ottmaradt a kés. A társaság tehát iszogatott, nó- tázott. Aztán az üvegeket, poharakat kezdték az asztalhoz csapkodni. Az italboltvezető többször rájuk szólt, de hiába. Az italboltba betért a 39 éves Cencsi Sándor, kisgyaláni gépkocsivezető is. Öt is zavarta, hogy Horváthék zajonga- nak. Egy ideig tűrte a hangos-’ kodást, majd odalépett a társasághoz. Úgy gondolta azonban, hogy ez nem elég, s belemarkolt István és testvére hajába. Horváthék felugrottak, de lecsillapították őket. Gencsi, mint aki jól végezte dolgát, odébb állt. Ám ekkor valaki nekitámadt, aztán elszabadult a pakol. Óriási verekedés kerekedett. Hogy miként zajlott le az egész, arra pontosan kevesen emlékeznek. Horváth azt mondta a bíróság előtt: — Konkrétan nem is emlékszem, hogy mi történt, mert nagyon részeg voltam. Tény, hogy a verekedés során Gencsi többször a földre került, és az egyik ilyen alkalommal Horváth István a kölcsön kapott zsebkéssel hátba- szúrta a fekvő férfit. A szúrás — a fertőzésveszély miatt — élet- veszélyes volt. Gencsi jelenleg is táppénzen van. A verekedés valamennyi részvevője ellen eljárás indul, garázdaságért, és felelősségre vonják az italbolt vezetőjét is, mivel ittas embereket szolgált ki. Horváth István ügyében a Kaposvári Megyei Bíróság hirdetett ítéletet. A fiatalembert erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének kísérletében találta bűnösnek, és ezért 2 évi börtönbüntetésre ítélte. Dán Tibor Szántód; Történetek a régi vendégfogadóból Egy bödön zsír Bajor Gizinek Margit néni 1936 októberében fürdött utoljára a Balatonban, jól emlékszik, hogy akkor nagyon hosszú volt a nyár. Nagyobb meleg csak egyszer fordult elő, 1922-ben, amikor a tó olyan kicsire húzódott ösz- sze, hogy a sima mederben lóversenyt, meg fogatversenyt tartottak. Földesi Józsefné Szántód legrégebbi lakója. 1914-ben vette meg a bencésektől a település akkori három épületének egyikét, a beszálló vendégfogadót. Mára eladta az egyik részét, de a „maradékban" 86 évesen még mindig vezeti a kifőzdét és szinte szégyenkezve mondta, hogy néhány hónapja van egy alkalmazottja, mert nem bírja egyedül. Emlékezőtehetségével viszont túltesz mindenkin. Hónapra, napra mondja meg, hogy mi történt ötven évvel ezelőtt. Közbeszólni sem nagyon lehet, ha belemelegedett az emlékezésbe. — Ntj édes gyerekem, hogy ne nézzen buta öregasszonynak, elárulom, sok újságot járatok. Tudom, maguknak amolyan kuriózumok kellenek. Kapcsolja be csak a gramofonját. — Noteszom van, meg jegyzetfüzetem. — Ez érdekes. Nekem már 1918-ban volt telefonom is. Először a falon lógott, állva kellett belebeszélni. Valaki mondta is, kár, hogy nincs meg, hozna helyette egy újat. De hiába, az enyémet is mindig cserélgették. — Mire kellett a telefon? — Hát mit gondol, ha jött a gróf Pestről a vendégeivel, előtte ideszólt, hogy két disznót vágjunk és írjuk a számlájához. Meg amikor a színészek kirándultak, mindig hozzám tértek be paprikás csirkére. Azt nagyon tudom. Bajor Gizi mindig mondta, hogy csibét csak nálam érdemes enni. Ök is telefonoztak, ötven csirke kés alá! — Vidám élet lehetett errefelé ... — Nem mindig. A színészekről jut eszembe, hogy negyvenötben mi történt. Eljutott ide is a híre, hogy a fővárosban éheznek. Nálunk sem volt már akkor sok a konyhára, de azért akadt egy ötliteres véndő zsír. Fölküldtem Pestre a színház címére. Még ma is csodálom, hogy megkapták Bajorék. Egyszer eljöttek megköszönni. Azután ideértek az oroszok. Az egyik fiú reggel jön ám segíteni, kézzel lábbal magyarázva elzargattam, mit kotnyeleske- dik a dolgomba és levágtam az utolsó disznót. Az csak ösz- szecsapta a kezét: mamka maszter! De nekem nem volt különös, a tizennégyes háborúból nem jött haza az uram, azóta mindent magam csinálok. — A jó konyha titka? — A tűzhely. 1914. március 18-án hoztuk ide. Akkor már 14 éves volt, 13 koronáért vettük egy siófoki vendéglőstől. Csikótűzhelynek mondják. Mindent tud. Van gázom is, de inkább ezzel sütök. Egyszerű ételecet csinálok, módjával fűszerezne, nem nehéz megtanulni. De rossz tűzhelyen semmit sem érnek. A kedvencem a húsos káposzta. Annak idején ezt főztem a legtöbbet. Kellett a férfiembereknek. Például a tyukászok szálltak meg nálam legtöbbször. Bécsből jöttek, akkor Szántódon volt csak vasút, gyűjtötték egész Somogybán a tojást, szekerekkel hozták, itt vagoniroztak. Este jól berúgtak a káposzta után. Ha túlzásba vitték nya- konfogva kilódítottam őket. Luthár Péter Felveszünk FAIPARI TECHNIKUSOKAT, ASZTALOS, HEGESZTŐ VIZSGÁVAL RENDELKEZŐ LAKATOS ÉS VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKASOKAT, KŐMŰVEST, FÉRFI ÉS NŐI BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, RAKODÓKAT, 6 ÓRÁS MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTT FIATALKORÚAKAT, TAKARÍTÓKAT ÉS PORTÁSOKAT Utóbbi kettő nyugdíjas is lehet. Pécsi Bútorgyár, Pécs, Somogyi B. u. 6.
