Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-25 / 56. szám

Dunántúli napló 1978. február 25., szombat Illést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A szakmunkásképzésről szó­ló 1969. évi VI. törvény mó­dosításával az Elnöki Tanács felhatalmazta a Minisztertaná­csot, hogy meghatározza a szakmunkásképző intézmény lé­tesítésére és fenntartására jo­gosult szervek körét. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta a belügyminiszter jelen­tését az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény vég­rehajtásának két évtizedes ta­pasztalatairól. Megállapította, hogy az állampolgársági ügyek előkészítésében és eldöntésé­ben érvényesülnek az állam- polqársági törvény és a vonat­kozó nemzetközi megállapo­dások elvei és a szocialista humánufh követelményei. Az Elnöki Tanács a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács végül bí­rákat mentett fel és választott men valamint egyéni kegyel­mi ügyekben döntött. Munkásfiatalok kiállítása a Mecseki Fotóklubban Egy kiállítás, akkor megayő- ző, ha tartalmas munkát ér­zünk mögötte. Az 500-as Ipari Szakmun­kásképző Intézet fotószakköre Tám László tanár irányításával kilenc év óta biztosít iskolán kívüli hasznos időtöltést az in­tézet munkásfiataljainak. A tartalmas és eredményes mun­káról tegnap megnyílt — sor­ban a harmadik — kiállításuk győzi meg a látogatót. A húsz fiatal (fényképész, esztergá­lyos, géplakatos tanulók) het­ven képe vallomás társadal­munkról, az ifjúságról, életük­ről, szűkebb hazájukról. Nem művészek munkáit látjuk itt, de a nemes hobby igényes befogadókká, művészetet sze­rető és értő emberekké formál­ja őket. Az iskola jól felsze­relt laboratóriumot, anyago­kat, sőt ha kell, fényképező­gépet is biztosít szakkörtag­jainak. Az alkotó közösség­gé formálódásban nagy sze­repet játszottak a gyakori fo­tós túrák, közös fényképezések, szakmai viták, beszélgetések. Országos eredményeik gyöke­rei is idevezetnek. Az 500-as intézet szakköre ma az ország középiskolás fotószakköreinek élvonalában áll. Munkájuk el­ismeréseképpen 1977-ben a Szocialista Kultúráért kitünte­tésben részesültek. A fotószakkör kiállítását — amelyet a tanulók saját ízlé- - sük szerint rendeztek — teg­nap este fél 7-kor nyitották meg a Mecseki Fotóklub kiál­lítóhelyiségében. A kiállítást két héten át tekinthetik meg a látogatók. T. L. Együttműködés a szabadkai DIT-tel A napokban Szabadkán, a jugoszláviai társszervezet veze­tőivel tárgyaltak a Műszaki és; Természettudományi Egyesüle­tek Baranya megyei szerveze­tének vezetői: Török László tit­kár, dr. Kacskovics Miklós társ­elnök és Bajomi Lászlóné szer­vező titkár. A két szervezet megállapodott az idei együtt­működést illetően, ennek kere­tében csaknem negyven bara­nyai műszaki szakember uta­zik tapasztalatcserére a Vaj­daságba, s ugyanannyi jugo­szláv viszont. A tapasztalat- cserére több területen is kí­nálkozik lehetőség, így az élel­miszeripar, a nyomdaipar, a víz- és az energiagazdálkodás, o számítástechnika, a geodé­zia és kartográfia, az elektro­technika és a szervezési és ve­zetési tudományok terén. ||Í|||iädötl a% SZVT konferenciáig Miért került reflektorfénybe Az utóbbi években egy sor magas szintű állásfoglalás szü­letett az ellenőrzési munka to­vábbfejlesztéséről, így tavaly decemberben a Minisztertanács adott ki határozatot. A végre­hajtással kapcsolatos jogsza­bályok most készülnek. Ez adta az időszerűségét annak a két­napos konferenciának, melyet a Szervezési és Vezetési Tudo- ményos Társaság Baranya me­gyei szervezete rendezett Pé­csett. Ezen a jogalkotók, a jogszabály-előkészítők adtak tájékoztatást a gyakorlati meg­valósítás szemszögéből az új feladatokról az ország minden részéből ide seregiett 300 vál­lalati vezetőnek és ellenőrzési szakembernek. A „Miniszterta­nácsi határozat az ellenőrzés fejlesztéséről és a megvalósí­tás feltételei" címmel meghir­detett konferencia, melynek második napján dr. Sándor Ist­ván, a KNEB főosztályvezetője, dr. Dányi Pál megyei tanácsel­nök-helyettes és dr. Herner Er­nő belkereskedelmi minisztériu­mi főosztályvezető-helyettes tartott előadást, ajánlá­sok elfogadásával ért véget. A tanácskozás mérlegét dr. Ba­dacsonyi György, a Pénzügymi­nisztérium főosztályvezetője, az SZVT pénzügyi és ellenőrzési szakosztályának elnöke vonta meg, aki az első napon elő­adóként is szerepelt. Vele ké­szítettünk interjút.- Ellenőrizni eddig is ellen­őriztünk. Mi az oka, hogy az utóbbi időben ennyire reflektor­fénybe került ez a kérdés?- Ez annak a felismerésnek köszönhető,, miszerint az ered­mények a jó határozatok meg­hozatala mellett jelentős rész­ben a határozatok végrehajtá­sán múlnak. A határozatok vég­rehajtásáról pedig az ellenőr­zés útján lehet meggyőződni. Ilyen módon válik az ellenőr­zés az irányítás minden szintjén a vezetés eszközévé — mutatott rá Badacsonyi György, majd további okokat sorolt.- Az állami ellenőrzés felül­vizsgálata során éppen az el­lenőrzött vállalatok és szövet­kezetek részéről merült fel a gond, hogy túl sok az ellenőr­zés, s ezek az ellenőrzések nem eléggé összehangoltak. Sokszor ugyanazokat a kérdéseket vizs­gálják, nem egyszer felszíne­sen. Az ellenőrzések összehan­golásával, adott esetben közös vizsgálatok végzésével ez el­az ellenőrzés? Interjú dr. Badacsonyi Györggyel, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjével lenőrzések hatékonysága úgy növelhető, hogy közben keve­sebb teher nehezedik az ellen- őrzöttekre. Mellesleg találóan jegyezte meg itt megyei tanács­elnök-helyettesük, hogy a vál­lalati vezetők manapság nem tudnak szabadságra menni, mert mindig van náluk valaki, aki ellenőriz, S végül azért is előtérbe került a kérdés, mert a pálya a tehetséges fiatalok számára nem vonzó, a szakma lassan elöregszik, gond az utánpótlás biztosítása. Ide pe­dig magas képzettségű szak­emberek kellenek. Javítani kell tehát az ellenőrzés feltételein, fokozni a szakképzettséget és a hozzáértést, emelni az okta­tás és a továbbképzés színvo­nalát. — Egy sor jogszabályon dol­goznak. Az eddigiekhez képest mi változik? — Az ellenőrzés fejlesztésével párhuzamosan folyik a jogsza­bályok korszerűsítése. Az álla­mi ellenőrzésről, a szövetkezeti belső ellenőrzésről szóló kor­mányrendelet és a népi ellen­őrzés fejlesztéséről hozott kor­mányhatározat már megjelent. Ez évben folyamatosan napvi­lágot látnak a vállalati felügye­leti ellenőrzésről, a vállalati belső ellenőrzésről és a pénz­ügyi és gazdasági ellenőrzés különböző fajtáiról szóló jog­szabályok. Az új szabályokkal az ellenőrzési rendszer nem változik, viszont az egyes ellen­őrző szervek korszerűbb, más ellenőrzésekkel jobban össze­hangolt feladatokat kapnak. — Itt is, másutt is ismételten szó esett az ellenőrök fokozot­tabb anyagi megbecsüléséről. Úgy hiszem, csak kinyilatkozta­tás marad, amikor azt mond­ják, ezt a vállalatoknak maguk­nak kell megoldaniuk. Tervez­nek-e valamiféle központi bér­emelést? — Ezt a Munkaügyi Miniszté­riumtól kellene megkérdeznie — mosolygott dr. Badacsonyi György. — Mi mindenesetre az ellenőrzéssel kapcsolatos jog­szabályok megalkotásával elé­be szeretnénk menni a kérdés­nek: egységesen meghatároz­zuk, ki, milyen Iskolai végzett­séggel és szakképzettséggel végezhet ellenőrzést. Ahhoz pedig, hogy ezek a feltételek teljesüljenek, megfelelő szak- képzettségű ellenőrzési szakem­berek szükségesek - megfele­lő fizetéssel. Miklósvári Zoltán Miért késik az évoda, az iskola, a bolt ? Elavult normák szerint tervezünk A járulékos beruházásokat vizsgálta a baranyai NEB Régi probléma, egyidős modern városépítésünkkel: mi­ért nincs szinkronban a lakás­építés a járulékos létesítmé­nyekkel? Olyannyira öreg a téma, hogy a beruházók mély beletörődéssel jelentik ki: „So­sem érünk el oda, hogy eze­ket a létesítményeket egyszer­re - az élőbbről szó sincs! — építsük meg a lakásokkal...” Törvényszerű ez? A Baranya Találkozás az olvasókkal Villanás a Néphadsereg Művéuegyüttesének műsorából Lobog ó-estek Baranyában Politikai műsoros estek soro­zatán találkozik az olvasókkal a Lobogó szerkesztősége. A Hazafias Népfront Bara­nya megyei Bizottságának ja­vaslata alapján megyénkben Pécsett és Pécsvá radon lesz Lobogó-est, mindkettő február 28-án. A pécsi találkozó szín­helye a városi sportcsarnok, ahol Barabás János, a KISZ Központi Bizottságának titkára az előadó, majd az idén 30 éves Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének tánckara és zenekara ad egy­órás látványos táncos, zenés műsort. Azok a pécsi érdeklő­dők, akik a sportcsarnokban vásárolnak Lobogót, belépője­gyük ellenőrző szelvényével tombolasorsoláson vesznek részt a műsor után. Pécsváradon a művelődési házban találkoznak az érdek­lődők. Az est előadója dr. Né­meth Tibor, a Lobogó főszer­kesztő-helyettese, a politikai tájékoztatót ott is műsor követi, amelynek játékvezetője Radvá- nyi Barna, a Lúdas Matyi nép­szerű humoristája. Elítélték a Ferenc körúti postarablókat Pénteken hirdetett ítéletet a Fővárosi Bíróság a Ferenc kör­úti postarablók bűncselek mény-sorozatában résztvevőn vádlott ügyében. Az elsőrendű vádlott, a 27 éves Jan Stratilek csehszlovák gépkocsivezetőt bűnszövetség­ben elkövetett rablás, jelentős kárt okozó lopás, lőfegyverrel való visszaélés és hivatalos személy elleni erőszak miatt a bíróság 15 évi szabadságvesz­tésre ítélte. A büntetés letöl­tése után Stratileket kiutasít­ják a Magyar Népköztársaság területéről. Bebizonyosodott, hogy már hazájában is több bűncselekményt követett el, személye rendkívül veszélyes a társadalomra — állapította meg a bíróság indoklása. — a Margit-híd budai hídfőjénél kiszemelt ábc-áruház napi be­vételével a postára igyekvő alkalmazott kezéből 157 000 fo­rintot tartalmazó táskát tépett ki, majd elmenekült a lopott személygépkocsival. Nem sok­kal később ugyanezt tette a Lenin körúton a Röppentyű ut­cai bisztró dolgozójával, ekkor már segítőtársra is akadt, az ugyancsak mindenre elszánt, 28 éves büntetett előéletű Berki Kálmán személyében. Együtt hajtották végre a Ferenc körúti postarablást is. Berkit a bíróság 11 évi sza­badságvesztésre ítélte. Nála súlyosbító körülményként érté­kelték, hogy 1973-ban lopás miatt szabadságvesztésre ítél­ték, de a büntetés végrehaj­tását rossz egészségi állapota miatt felfüggesztették. Már a próbaidő alatt visszaesőként rablás és más bűncselekmé­nyek miatt ötévi szabadság- vesztéssel súlytották, de ugyan­csak humánus megfontolásból szabadlábra helyezték, hogy gyógykezeltesse magát. A két fővádlott mellett to­vábbi kilenc, többnyire bün­tetett előéletű s munkakerülő életmódot folytató magyar ál­lampolgárt ítéltek szabadság- vesztésre: valamennyien a ra­bolt pénzből való részesedés fejében különböző módon se­gítették Stratileket és Berkit az elrejtőzésben. A 38 éves büntetlen elő­életű budapesti illetőségű Pandella Gyulát háromévi és hathónapi szabadságvesztésre, a 36 éves büntetlen előéletű Pandella Gyulánét egyévi sza­badságvesztésre ítélték. A 26 éves vásárosnaményi Berki Gi­zellát visszaesőként elkövetett orgazdaság és bűnpártolás mi­att egyévi és kéthónapi sza­badságvesztésre, a 22 éves büntetett előéletű budapesti Tallósi Ignácot háromévi sza­badságvesztésre, a 23 éves büntetett előéletű budapesti Széles Sándort háromévi sza­badságvesztésre, a 21 éves büntetett előéletű budapesti Fodor Gyulát kétévi és hathó­napi szabadságvesztésre ítél­ték. A 23 éves büntetett előéletű budapesti Misik Tamás bün­tetése bűnpártolás miatt négy­évi és hathónapi szabadság­vesztés, a 23 éves büntetlen előéletű budapesti Gyömrei Irén büntetése orgazdaság mi­att nyolchónapi szabadság- vesztés. Valamennyi vádlott ha­szonszerzés érdekében követte el tettét, ezért a bíróság őket különböző mértékű vagyonel­kobzásra ítélte. Kifogásolható életvitelük indokolta, hogy — Stratileket kivéve — mindany- nyiuknál különböző időtartamú közügyektől eltiltást alkalmazza­nak. A bíróság egyúttal köte­lezte Stratileket arra, hogy té­rítse meg a csemege kereske­delmi vállalatnak okozott 157 000 forintos kárt. Stratile- ket és Berkit együttesen köte­lezték a Belvárosi Vendéglátó Vállaaltnak okozott Í0 800 fo­rintos kár megtérítésére, to­vábbá a budapesti Postaigaz­gatóság részére 130 300 fo­rintnyi kárérték megfizetésére. A vádlottak és védőik eny­hítésért fellebbezést jelentet­tek be. Az ügyész fellebbezést jelentett be a Berki Kálmán ügyében kihirdetett ítélet sú­lyosbításáért. megyei Népi Ellenőrző Bizott­ság egy országos vizsgálat ki rétében azt is kutatta: elkép­zelhető-e valamiféle időbeli egyezés a kétféleképpen ke­zelt beruházások kivitelezésé­ben. A lakótelepek járulékos és kommunális beruházásainak helyzete volt a vizsgálat té mája, s a népi ellenőrök a bölcsődék, óvodák, iskolák, orvosi rendelők, gyógyszertá rak, kereskedelmi, szolgáltató és közösségi létesítmények megvalósulását vizsgálták a negyedik és az ötödik ötéves tervidőszakban. Megállapítot ták, hogy Pécsett az utóbb években emelkedett az emlí­tett létesítmények száma, az el látási mutatók lényegesen ja­vultak, az általános helyze mégsem kielégítő. A miért?-re adott válasz kapcsán vitatko zik a jelentés az érvényber lévő OT-normákkal, amelyek az épített lakások vetületében határozzák meg a járulékos létesítmények mennyiségét. így érvel: „Kapcsolódó létesítmé­nyeink nem az újonnan meg valósuló lakótelepek szükség­leteit elégítik ki, hanem a 70- es évek első telében megépí­tetteket teszik kompletté; mi­nél több lakást építünk, annál több kapcsolódó beruházó! szükséges és annál kevésbé felelnek meg az OT-normati- vák." Figyelemreméltó érv e: is: „Azzal, hogy társadalmunt előnyben részesíti a többgyer­mekes családokat az új laká­sok szétosztásánál, óhatatlanul tovább növekszik az új lakóte­lepeken születő és ott felnőve gyermekek aránya." Az OT normák nem népességet, ha nem lakást számolnak. Meny nyivel másképp jelentkeznek bölcsődei, óvodai, iskolai igé nyék akkor, ha a lakásokbe három fős családok költöznek mint ha háromgyerekes csaló dók... A lakásokat a nagy családok kapják. És az időbeli eltolódás? / NEB tegnap tárgyalt a vizsgá latról, s a vitában elhangzott Lvov-Kertváros déli építési te rületén máris számolni lehß alapellátási nehézségekké1 hiszen a járulékos létesítmé­nyek itt is a lakások után „kul lógnak". Miben látták a nép ellenőrök a problémákat Egyebek közt abban, hogy járulékos létesítmények töbl nyíre egyedi tervek szerint ké szülnek. (47— 1966—1977 kö­zött Pécsett épült — létesít­ményt néztek meg ebből c szempontból, s kitűnt, hogy csupán 7 készült típusterv sr~ rint). Az egyedi tervezés hosszabb kivitelezési időben vissza. Az időeltolódásban a korszerű szerkezet hiánya is közrejátszik. A tapasztalatok alapján megfogalmazott javaslatokban országos szervektől vár intéz­kedést a Baranya megyei NEB az OT-normák korszerűsítésé­re, a járulékos létesítmények típusterveinek kidolgoztatá­sára, továbbá olyan új válla­lati -ösztönző rendszer kialakí­tására, ami a lakások átadása mellett a kapcsolódó létesít­mények egyidejű átadására sarkall. Ennek fontos tényezője lehetne a generálelvű kivitele­zési rendszer, amelynél a kivi­telező teljes lakóterületi egy­ségekre, nem pedig külön- külön lakóépületekre, iskolák­ra, stb. szerződik. A pécsi Vá­rosi Tanács végrehajtó bizott­ságának javasolja a NEB keressen Lvov-Kertváros dél építési területének alapellátá­sára ideiglenes megoldási mó dókat, s vizsgálja meg a kivi telező vállalat ösztönzésénél a lehetőségeit. H. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom