Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-22 / 53. szám

2 Dunántúli napló 1978. február 22., szerda A József utcában dolgoznak a metrósok — A tanácskozást követő na­pon megkaptuk a József utcát — válaszolta tegnap érdeklődé­sünkre Kuzsel János, a KÉV- Metró pécsi részlegének vezető­je. Magírtuk, hogy a pécsi kör­zeti tz-stúdióban február 10-én megtartott koordinációs tanács­kozáson elhangzott: a metró­soknak 13-átót nincs munkájuk. A helyzet tehát pillanatnyilag megoldott. De hogyan? Kuzsel János így folytatja: — Geodéziai adatokkal együtt vettük át a József utcát, ahol mintegy 10 pince vár tömedé­kelésre, illetve megerősítésre. A terveket mi készítjük el. A két hétre tervezett kivitelezési mun­ka a megváltozott időjárás mi­att egy héttel elhúzódik (a ha­vazás miatt pl. n)a nem kap­tunk homokot). A tervezés ezút­tal is az elvégzett munkát kö­vetően készül el. — És utána? — Csak egy jegyzékünk van az idei munkákról. De hogy a József utca után hová megyünk, azt ma még nem tudjuk. Pedig nem ártana már tudnunk. — A tervezőrészleg mióta dol­gozik? — Február 1-e óta. Egyéb­ként: egyszemélyes részleg... H. I. Diákmunka Megérett az országos beve­zetésre az Állami Ifjúsági Bi­zottság határozata alapján in­dított kétéves kísérlet, amely szerint a VII—Vili. osztályos diákok, valamint a gimnazisták tanévenként 12 napot valame­lyik ipari vagy mezőgazdasági üzemben közhasznú munkával töltenek. A társadalmi munká­nak ez a szervezett formája minden korábbinál hatéko­nyabbnak bizonyult — állapí­totta meg az ÁIB, az Oktatási és a Munkaügyi Minisztérium a Fejér megyében, Debrecenben és Budapesten 16 ezer általá­nos iskolás, továbbá 13 ezer gimnáziumi tanuló munkára ne­velésével kapcsolatos tapaszta­latokat összegezve. Az 1975—76-os tanévtől 32 gimnázium és 202 általános iskola kapcsolódott be a kísér­letbe, s talált munkáltató part­nerre 50 ipari, 129 mezőgazda- sági üzem és 9 szolgáltató vál­lalat. A szülők nagy többsége is hasznosnak, szükségesnek tart­ja a foglalkoztatást. Az Állami Ifjúsági Bizottság megállapította: a tapasztalatok hasznosításával már az 1978— 79-es tanévtől célszerű a kísér­let országos bevezetése. A tóiikművésxetmyM fórum« lesz Pécsi Nyári Színház (Munkatársunk telelonjelen. tése) A Pécsi Nyári Színház ren­dezvénysorozatáról zajlott saj­tótájékoztató tegnap délután Budapesten, a Fészek Klubban. A sajtó megjelent képviselőit Csorba Tivadar, Pécs város Ta­nácsa művelődésügyi osztályve­zetője köszöntötte. Ezután Eck Imre, a Pécsi Nyári Színház művészeti igazgatója, illetve Bagossy László, a Nyári Szín­ház igazgatója ismertette a kéthetes programot. Régi hiányt pótol a Pécsi Nyár kere­tében zajló színházi rendez­vénysorozat, melyben központi helyet a táncművészet, jelen esetben az oratórikus balett foglal el. Monumentális, nagy térben érvényesülő produkciók állnak a művészeti tervek kö­zéppontjában. Pécs így nyárra is otthont adna a balettnek, melynek eddig nem volt igazi nyári fóruma. A szabadtéri színpadon bemutatásra kerülő balettek mellett még négy, már bevált rendezvény egészítené ki a Pécsi Nyári Színház prog­ramját. A Barba kán várárokban a Gyulai Várszínház vendégjáté­kaként a Caligula helytartója című darabot viszik színre. A tettyei romok az amatőr és hi­vatásos színjátszók közös pro­dukcióinak, a Csontváry Mú­zeum udvara a felnőtteknek szóló bábelőadásoknak adnak otthont. Reneszánsz vigasságok Sajtótájékoztató a Fészek ’ Klubban Bábelőadás — felnőtteknek Kilenc premier a hangulatos játékszíneken címmel hajdani vidám lakomá­kat idéző, reneszánsz zenét megszólaltató esteket rendez­nek a Hotel Minaret udvarán. Kilenc premierrel 38 előadás zajlik le a felsorolt hangula­tos játékszineken, ez év július 14—30. között. A város képvi­selői elmondták végezetül, hogy Pécs uj kollégiumaival is bővítik nyáron a szállodai ka­pacitást, hogy a színházi elő­adásokra érkező vendégeket el tudják helyezni. A játékok idejét nemcsak a többi nyári rendezvény idő­pontjával egyeztették, de ki­kérték a Meteorológiai Intézet véleményét is. A jegyeket a szállodai szobafoglalással együtt árusítják majd az or­szág utazási irodái, illetve Pé­csett a Doktor Sándor Művelő­dési Központ rendezvényi cso­portja. A Pécsi Nyári Szinház foko­zatosan teljesedik ki majd az évek során. Jelentős eredmény lesz, amikor a tettyei kőbá­nyában kiépülő amfiteátrum is gazdagítja majd nyári színhá­zaink sorát. Gállos Orsolya Kóbor állatok terjesztik Veszettség i helyzetkép Védőoltás több baranyai községben Fényes nappal nagy riadal­mat, sőt átmenetileg közleke­dési dugót is okozott egy bé­késen sétáló róka hétfőn Pé­csett, a Magyar Lajos utcá­ban: aztán a gyepmester megfogta. Fejét elküldték Ka­posvárra, az Állategészségügyi Intézetbe, hogy eldöntsék va­lóban veszett-e. A jelenlegi veszettség — oz erdei és mezei vadállatok körében dúló járvány — Ba­ranya megyét 1976-ban érte el. Terjedésében 1980-tól stagnálás, illetve mérséklődés várható, de a nagy erdősé­gek miatt kisfokú állandósu­lástól tartanak a szakemberek. 1945-ben még csak szórvá­nyosan fordult elő, egyébként akkor startolt a mostani NSZK- ból, majd az NDK-n, Lengyelor­szágon, Csehszlovákián keresz­tül jutott el hazánkba. Észak­ról délnek hatol, évenként mint­egy negyven kilométeres kör­zetben terjed tovább. Nap­jainkban leginkább a rókák terjesztik, míg a világháború előtt a kutyák hurcolták a kórokozó Lyssa nevű vírust. Veszettségi ügyben a kapos­vári Állategészségügyi Intézet az illetékes, ahová három me­gyéből, Baranyából, Tolnából és- Somogybái érkeznek a gya­nús, elhullott állatok kopo­nyái. 1976-ban Baranyából származó 8 rókáról és 2 macs­káról bizonyosodott be, míg 1977-ben már 76 állat pusztult el a veszettségben. Akkor a szigetvári járás kivételével mindenütt felütötte fejét a járvány a megyében. Ebben az évben február 15-ig 44 veszett­ségi esetet rögzítettek. Az ará­nyok: 17 róka, 13 őz, 7 macs­ka, 4 szarvas, 2 eb, 1 vad­disznó. Most már a szigetvári járás sem kivétel, továbbra is leggyakoribb a siklósi járás­ban, így elsősorban az Or­mánságban, főként Sellye kö­rül. Őzeket, szarvasokat elő­ször sújt, ezért speciális szak­emberekből álló kutatógárda vizsgálja a rendhagyó előfor­dulást. Január, február, március a szezonja, akkor a rókák ván­dorútra kelnek, 30—40 kilo­métert is bebarangolnak párt keresve: megmarják nemcsak egymást, de más élőlényt is. A harapás révén továbbadják a kórokozókat, melyek a köz­ponti idegrendszert támadják meg. Következménye, hogy az ösztönös félénkség megszűnik. A tehén és a birka például ijedt tekintetű, ingerülten bőg, béget, aztán megbénul. A lap- pangási idő 2—8 hét, de 15 —20 hónapig is eltarthat. Né­ha erdei rágcsálók, így a borz is szétviszi a kórokozókat, ahogy ez megeshet a pat­kánnyal, de a tyúkkal, vad- madárral is. Csakis az időbeni oltás nyújt védelmet. Nemrég marhacsor­dákat, juhnyájakat, sertéseket oltottak be Pécsváradon, Ma- rócsán, Csányoszrón, Vejtiben, Geresdlakon, Szilágy-pusztán — közel háromezret — a Ba­ranya megyei Állategészség­ügyi Állomás felhívására az intézmény történetében elő­ször. De emberek is részesül­tek védőoltásban, akiket macs­ka mart meg, vagy veszett ál­lat bőrét nyúzták: mint Pellér- den, Mecsekpölöskén. Gond, hogy sokan nem veszik komo­lyan az ebösszeírást, omióta az önkéntességre bízták. Ezen az őszön is — becslés szerint — több mint négyezren elmu­lasztották kutyájukat oltatni. Akit gyanúsan viselkedő ku­tya, macska, róka harap meg. megmar, azonnal forduljon or­voshoz. Az elhullott állatokról mindig értesítsék a helyi taná­csot vagy rendőrséget. Cs. J. Szövetkezeti jogászok tanácskozása Pécsett A hét első két napján Pécsett tartotta szakmai tanácskozás­sal egybekötött választmányi ülését a Magyar Jogász Szö­vetség szövetkezeti jogász ta­gozatának országos választmá­nya. Dr. Magyar Árpád, a ta­gozat országos vezetőségének elnöke tájékoztatta lapunkat a tanácskozás cáljáról és prog­ramjáról.- Választmányunk megálla­pította, hogy a tagozat szép eredményt ért el az elmúlt év­ben a szövetkezeti jogászok összefogása, politikai és szak­mai képzése és a jogpropa­ganda területén. Külön hang­súlyt kapott az ülésen az, hogy a jogászság e rétegének az eddiginél is nagyobb szerepet kell biztosítani a szövetkezetek működésében és gazdálkodá­sában. A gazdasági fejlődés felgyorsult, s ez a folyamat eleven kezdeményezéseket igé­nyel a gazdasági vezetőktől. Ebből a munkából nem marad­hat ki a jogász sem, a jogi eszközök alkalmazásával. A vá­lasztmányi ülést követő szak­mai tanácskozás is ezt a célt szolgálta. A Polgári Törvény- könyv március 1-én hatályba lépő módosításával kapcsolat­ban tartott előadást kollé­gáinknak dr. Sárándi Imre egyetemi tanár és dr. Benedek Károly, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumának vezetője. Az új rendelkezések megértése és megismerése valamennyi szö­vetkezeti jogász érdeke, hiszen a szövetkezetek külső kapcso­latai a Ptk. által szabályozott szerződések világában jönnek létre és szűnnek meg. így közlekedünk mi A veszélyhelyzetre nem kell sokáig várnia a Szigetvár felől Pécsre érkező autósnak: az első mindjárt itt van a Szigeti vám­nál. Váratlan ívű kanyar után érkezik a gépkocsi az „eltolt” kereszteződésbe. Balról az aba- ligeti út, kissé odébb jobbról az autóbusz végállomáshoz vezető út torkollik a 6-osra. Nehéz ki­hajtani a két alárendelt útvo­nalról, de számolnia kell a Vá­ratlanul kikanyarodókkal a fő­útvonalon haladóknak is. Rá­adásul a két torkolat között gyalogátkelőhely, a falatozó előtt pedig fasor takarja a le­lépni szándékozó gyalogost. Nem árt ezért itt lassabban ha­ladni ! Kocsinkkal a Tüzér utcai ke­II löi teiclnek az apro* es nagyuadak A vadszámlálási adatok sze­rint hétszáz szarvast, négyszáz őzet, és százötven vaddisznót etetnek ezen a télen a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat területén. Az apróvad — nyúl, fácán — ellátásáról is gondos­kodnak. A tél — leszámítva a tavaly decemberi kéthetes keményebb időt — még nem tette különö­sebben próbára a vadállományt. Az enyhe időjárású hetek alatt szederlevéllel, a fakitermelés hulladékaival is táplálkozhattak az állatok. Természetesen etet­ték is őket, s az apró- és a nagyvadak egyaránt jól telel­nek. Erről tanúskodnak a fácá­nok aranysárga háj-, illetve a szarvasok vastag faggyúrétegei. Eddig 420 mázsa szemes, 350 mázsa szálas és 150 mázsa lé­dús (csicsóka) takarmányt etet­tek meg az állatokkal. Rendel­kezésre áll még további 700 mázsa szálas és 350 mázsa szemes takarmány. Vadetetés A hidegben több táplálékot kapnak Az elmúlt hét végétől a hi­deg, havas időjárás miatt gyak­rabban és több táplálékot kap­nak a vadak. Az őzeknek, szarvasoknak réti szénát, pillan­gósokat, a vaddisznóknak kuko­ricát, az apróvadaknak ocsút szállítanak az etetőkbe, illetve a szórókra. A szarvasoknak, őzeknek, vaddisznóknak a már megszokott helyekre szükség szerint szállítják a táplálékot. Az őzek, és szarvasok napköz­ben is felkeresik a nyeregte­tős, rácsos etetőket, még a vaddisznók inkább az esti órák­ban járnak a szórókra. A havas, téli erdőkben ezek­ben a napokban az etetés mel­lett még folyik a satnyább, tar vad selejtezése. A kilőtt vadak többségét a MAVAD-on ke­resztül exportálják. A vaddisz­nók közül — állományszabályo­zás miatt — a süldőket lövik. A vaddisznók egyébként mór szaporodnak, sorra születnek a csíkoshátú vadmalacok. reszteződéshez érünk. Erről csak annyit: percenként érkeznek ide az autóbuszok, ki kell hajtaniuk jobbra, a főútvonalra. A nehéz csuklóst kormányzó buszsofőr itt csak a gépkocsivezetők jóin­dulatára számíthat, ne sajnál­juk hát azt a pár másodpercet, amíg a buszt magunk elé en­gedjük! Alig száz méter innen a Hon­véd utca torkolata. Komplikált helyzet, lehet itt a 6-osról bal­ra kanyarodni, a másik irányból is jobbra kis ívben, a Honvéd utcából kifelé balra is, jobbra is. Csúcsforgalom idején eltelik itt egy perc, amíg tisztázódik a helyzet, s ráadásul itt a gyalo­gos-átkelőhely is! Balra is, jobbra is kanyarod­hat a jármű a Petőfi utca mind­két becsatlakozásából. A 6-os úton sem tiltja tábla egyik irányból sem a kanyarodást. A gyalogátkelőhely innen sem hiányzik, tetézi a veszélyt a ma­dárbolt előtti autóbuszmegálló. Félelmetes forgalmat bonyolít le az a kereszteződés, érdemes volna felülvizsgálni, rendezni, amíg a 6/A út be nem lép. Már az is nagy segítség volna, ha korlátoznák a megállást a Pe­tőfi utca alsó szakaszán — mindkét oldalon — a Doktor Sándor és a Garay utca között, hogy a ki- és bekanyarodóknak ne kelljen oz álló gépjárműve­ket kerülgetniük. Tavasszal pe­dig bizonyára felfrissítik itt az útburkolati jeleket, hiszen na­gyon zavaró, hogy az időjárás jóvoltából az új burkolati jelek eltűntek, helyettük „előjöttek" a régiek. Aki nem ismerős erre­felé, könnyen „nézeteltérésbe" kerülhet a szembeforgalommal. A Fürst Sándor utcai szakasz ideálisnak mondható. A forga­lom négy sávon folyik, bár így lenne mindenütt a városban! Egyedül a Budai vám előtt még meglévő iparvágány, a Szénbá­nyák vasútvonala okoz gondot Balesetveszélyes, és a forgalmat lassítja. Zs. I. Jégtörők a Tiszán Keddig mintegy negyven ki­lométeres szakaszon darabolták fel az összefüggő jégtakarót a Tiszán az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság jégtörői. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság jégtörő flottillájá­nak további két hajóját a To­kaj—Tiszalök közötti szakaszra vontatták. A 6-os út és a Petőfi utca kereszteződése sokszor okoz gondot a gépjárművezetőknek. A Szigeti vámtól a Budai vámig

Next

/
Oldalképek
Tartalom