Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-21 / 52. szám

6 Dunantmt napló 1978. február 21., kedd fi TELEFOIUIIIJ1I­Adózások, illetékek, tulajdonjog bejegyzések, kedvezmények, lakáscserék január 31-én tartott telefonügyeletünkön elhangzott módosított bor­forgalmi adóval és az il­letékrendelettel kapcsola­tos kérdések közül — me­lyekre a Baranya megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya adta meg a vá­laszt — február 7-i szá­munkban már néhányat közöltünk. A további kér­désekre is a pénzügyi osz­tály adja a választ. KÉRDÉS: Milyen bejelentési kötelezettsége van a termelő­nek? — A borforgalmi adó meg­állapításához szükséges ada-_ tokról a jövőben csak akkor kell bejelentést tennie a ter­melőnek, ha: — az általa használt sző­lőterület nagyságában válto­zás következett be, az új tele­pítést és az újonnan szerzett szőlőterületet is beleértve; — terméséből a korábbi években legalább 20 százalé­kot szőlőként értékesített, s ehelyett most adóköteles italt kíván előállítani; — terméséből legalább 20 százalékot szőlőként ad el a borszőlő és bor felvásárlásra kijelölt vállalatnak, illetőleg mezőgazdasági nagyüzemnek. A vásárolt vagy más címen szerzett anyagból előállított adóköteles italt mindenki kö­teles bejelenteni. A terület­változást 15 napon belül, a szőlőértékesítésről az adóköte­les italt 8 nanon belül kell bejelenteni a föld fekvése (az ital előállításának helye) sze­rinti adóhatóságnak, éspedig az e célra rendszeresített nyomtatványon. Ha szőlőter­mésének legalább 20 száza­lékát felvásárlásra kijelölt szervnek adta el a termelő, bejelentését helyettesíti a fel­vásárlónak az illetékes adó­hatósághoz megküldött igazo­lása. KÉRDÉS: Mi a borforgalmi adó kivetésének és az adó be­fizetésének a határideje? — A borforgalmi adót a termelési hely adóhatósága minden évben május hó vé­géig veti ki. Az adóhatóság a kivetett borforgalmi adó össze­géről adóív útján értesíti a termelőt és az ital készítőt. A termelő az évi adót két egyen­lő részletben, március, illetve szeptember 15-ig fizetheti be adópótlék nélkül. Az italkészí­tőnek és a továbbeladónak a bejelentést követő 5 napon belül kell befizetnie a borfor­galmi adót. KÉRDÉS: Elengedhetetlen-e az adó természeti csapás esetén? — Jégeső, belvíz, fagy és egyéb el nem hárítható elemi csapós miatt a borforgalmi adót — a kár mértékével ará­nyosan — részben vagy egész­ben elengedik. A kárt 15 na­pon belül kell bejelenteni az adóhatóságnak. KÉRDÉS: Mikor kell a gép­járműadót befizetni? — A gépjárműadó naptári félévenként — félévi egyenlő részletekben — január 1-én, illetőleg július 1-én esedékes, és a félév utolsó napjáig fi­zetendő. Előrefizetés a naptári éven belül bármikor, az évi gépjárműadó erejéig teljesít­hető. A gépjárműadót külön határozat vagy felhívás nélkül kell befizetni, fel kell tüntetni a befizetés célját (gépjármű­adó) és a gépjármű forgalmi rendszámát. Az önadóztatás rendje kizárja az „egymáskö- zötti elszámolást. Ha a ható­sági engedélyt új üzembentar­tó nevére átírják — a régi üzembentartó adófizetési kö­telezettsége az átírás hónap­jának végéig terjed és a tárgyévi adóból az eltelt hó­napokra időarányosan eső részt köteles megfizetni, — az új üzembentartó adófizetési kötelezettsége az átírást kö­vető hónap 1. napjától kezdő­dik. KÉRDÉS: Vettem egy házat, de nem tudom, hol kell a tu­lajdonjog bejegyzése iránt in­tézkednem? — Akár adás-vétel, akár ajándék címén szerez valaki ingatlant — ha a Földhivatal előzetes jóváhagyása nem szükséges — az eredeti szer­ződést két másolattal és a szükséges mellékletekkel az Illetékhivatalhoz kell beadni. Az Illetékhivatal továbbítja a tulajdonjog bejegyzése végett a szükséges iratokat a Föld­hivatalhoz. Ezért az Illetékhi­vatalhoz a tulajdonjog be­jegyzése iránti kérelmet is be kell adni. A tulajdonjog be­jegyzésével kapcsolatos eljárá­si illetéket nem kell bélyegben leróni, mert azt az Illetékhiva­tal szabja ki a tulajdonjog át­ruházásáért járó illetékkel együtt. Ha viszont földhivatali jóváhagyás is szükséges, az összes , okiratot a Földhivatal­hoz kell beadni és jóváhagyás esetén továbbítja az iratokat. KÉRDÉS: Tulajdonomat ké­pező lakásomat szeretném egy nagyobb lakásért elcserél­ni, melyik érték után kell az illetéket fizetnem? — Lakások tulajdonjogának egymásközötti cseréje esetén az elcserélt ingatlanok forgal­mi értékének a különbözete az illeték alapja, mely után 17 százalék illeték fizetendő. Ilyen esetben azonban a laká­sok forgalmi -értékéből az OTP vagy takarékszövetkezeti tarto­zás nem vonható le. KÉRDÉS: Szövetkezeti lakást örököltem januárban. Akitől örököltem 1967-ben kapta a lakást. Kell-e illetéket fizet­nem? — Ha az örökhagyó az in­gatlannyilvántartásban első tu­lajdonosként van bejegyezve, utána az első öröklés illeték- mentes. Első tulajdonosnak minősül az is, aki a lakást kü­lön jogszabály szerinti újra­elosztással, vagy újraértékesí­téssel szerezte meg. KÉRDÉS: A MERKUR-tól vásároltam 1977, szeptember­ben egy gépkocsit, amit sze­retnék eladni. Mennyi illetéket kell fizetni, ha a kocsit el­adom? — Az a magánszemély, aki az erre kijelölt állami vállalat­tól vásárolt új személygépko­csiját a vételtől számított egy éven belül ajándékozáson kí­vül, bármely más jogügylet­tel idegeníti el, az erről ké­szült okirat (szerződés, nyilat­kozat stb.) illetékként 10 szá­zalékot köteles leróni. Az ille­ték alapja az eredeti vételár és az okiratban megjelölt ér­téke közül a nagyobb. KÉRDÉS: Kik kapnak idős kor címén adókedvezményt? — Általános jövedelemadót kivetés útján fizetők közül — idős kor címén — a 60 éven felüli férfi és az 55 éven fe­lüli nő kap adókedvezményt. Ez a kedvezmény nincs jöve­delemhatárhoz kötve. A ked­vezmény az adó 50 százalé­káig terjedhet, de nem lehet több évi 5000 forintnál. Az adókedvezmény a kedvezmény­re jogosultság napját követő hónap 1. napiától jár. — Háztáji és kisegítő gaz­daságok jövedelemadójának fizetésére kötelezett adózók közül megilleti az 50 százalé­kos, de legfeljebb 1500 forint adókedvezmény a 65. évét be­töltött férfit, illetőleg 60. évét betöltött nőt, ha mező- és er­dőgazdasági termelőmunkából származó jövedelmén kívül más adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik, és munkaképes, vele együtt adózó, 16. élet­évét betöltött férfi családtag­ja nincs. Az adókedvezmény az életkor (60. és 65. év) be­töltését követő évtől kezdődő­en engedélyezhető. T ermésxetvédelem Újabb területeket vonnak védelem alá SZÜLETÉSEK: Rozsár Gábor, Kó- nyi József, Tóth Bálint, Jech Zoltán, Soás Zoltán, Sárai Bernadett, Kár- páty Agnes, Array Zsolt, Dittert Veronika, Standovár Tamás, Pékár Agnes, Tóth Gábor, Petrus Róbert, Orosz Attila, Wald Renáta, Szeifer Noémi, Kozári Balázs, Szombathelyi Natália, Kovács Krisztina, Molnár Ist­ván, Lajkó Andrea, Gáspár Anita, Gere Noémi, Resir Zoltán , Máthé Gergely, Csokonay Péter, Tóth József, Horváth Krisztián, Varga Tamás, Balogh Emese. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Bogdán Bránkó és Lefler Gizella, Fetzer An­tal és Fritz Agnes, Orbán Ferenc és Boros Lívia, Czinkotaí Ferenc és Demeter Mariann. HALÁLESETEK: Simon-Balla Ist­vánné Kilián Margit, Takács István, Nyári Rezső, Barabás György, Ma- gony Lajos, Gömöry István, Kordé Gyuláné Berta Katalin, Nagy László, Igaz Lászláné Gelu Erzsébet, Beck Ferencné Zimán Erzsébet, Farkas Já­nos, Kálmán István, Dér Mátyásné Pavlicsek Emma, Rácz Rozália, Mar­ha Árpád, Gölöncsér Jázsefné Bor Julianna, Szilárd Istvánná Bors Anna, Szikszói Jázsefné Tóth Julianna, Szé­kely Ferencné Hohmann Erzsébet, Vö­rös Sándor, Farkas Jázsefné Kapi­tány Mária, Koch József, Ternay László, Várhelyi István, Jegenyér György, Rémes Pál, György Béla, Kelemen Sándor, Stefánovics István, Nagy Vendelné Sipos Rozália, Bódi Jánosné Szabó Julianna, dr. Keleti Péterné Varga Klementina, Nagy Mihályné Dobszai Anna, Ernhaft Iar­zéné Golacz Jolán. Természeti értékeink megóvá­sára az idén újabb területeket von védelem alá az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, s a már védett mintegy 300 ezer hektárnyi területen in­tenzív fejlesztés indul meg, hogy ezek a vidékek mindinkább a lakosság, a kirándulók érdekeit szolgálják, a szó szoros értelmé­ben közkinccsé váljanak. Ezek­ről a feladatokról, fejlesztési el­képzelésekről tájékoztatták a hi­vatal vezetői az MTI munkatár­sát. Magyarország területének mintegy 3 százaléka áll jelen­leg természetvédelem alatt, a következő évtized végéig folya­matosan további 200 ezer hek­tárra terjed ki az oltalom, s ez az 5 százalékos arány európai vi­szonylatban is igen előkelő he­lyezést jelent más országok ha­sonló természetvédelmi törekvé­seivel összehasonlítva. Az idén a Pilis, a Börzsöny és a budai hegyek egy részét von­ják védelem alá, összesen mint­egy 40 ezer hektárt. A budai hegyek és a Pilis nem is annyi­ra növény-vagy állatvilága, ha­nem inkább fekvése miatt ér­demli ki a védelmet. A sokféle tájvédő intézkedés között szere­pel, hogy újabb kőbányákat sem nyitnak, sőt a meglevők egy részét is lezárják, visszate­lepítve ide az eredeti növény- takarót. Máshol azonban — elsősorban a két nemzeti parkban, a Hor­tobágyon és a Bükkben — ép­pen az intenzív fejlesztés a fel­adat, hogy a nagyközönség szá­mára teremtsék meg itt a turiz­mus, a kirándulás feltételeit. Út­mutató táblákkal a táj értékeit bemutató „tanösvényeket" ala­kítanak ki, fogadóközpontokat építenek, ahol filmvetítés, tájé­koztatás segíti a vidék megis­merését, s szakképzett vezetők kalauzolják majd a látogató­kat. Újabb természeti értékeket is bekapcsolnak a turizmus vér­keringésébe, így megteremtik az ipolytarnóci ősállat-maradvá- nyok bemutatásának feltételeit, s a szemlőhegyi barlang is lá­togatható lesz. Az 57-es úton, a monyoródi elágazás közelében a szabálytalan előzés ilyen balesethez veze­tett. Három súlyos sérültet szállítottak kórházba a mentők. Mikor lesz Zsigulihoz első sárvédő? — Kérem, nem lehet Zsi­guli első sárvédőt kapni az egész országban, nem tud­juk megjavítani a gépko­csiját — mondják a javító vállalatok szakemberei. Va­ló igaz, ez a karosszéria- elem közel fél éve a hi­ánycikkek listáján szerepel.- Nem sokáig - kaptuk a választ az Autóker köz­ponttól —, mert március vé­géig megérkezik a szállít­mány. A megrendeléseket mi időben elküldtük, azon­ban a partnervállalat csak az első negyedévre vállalta a szállítást. A tájékoztatás szerint ugyanis a lassan népautó­vá váló Zsigulihoz árusít­ják a legtöbb alkatrészt. — 36 000 gépkocsit javítottak az •Imáit esztendőben Pécsett, a XIV-es AFIT új, Szigeti úti szervizében. * — KONI lengéscsillapítók. A MERKUR pécsi autósboltjába holland gyártmányú, KONI típusú, Polski Fiat gépkocsikhoz használható, öt­fokozatú, kétirányú lengéscsillapítók érkeztek. * — Táblarongáiók. A KPM Pécsi Közúti Igazgatóságának 1556 kilomé­teres úthálózatán mintegy 7500 KRESZ-tábla van. Az elmúlt eszten­dőben a táblák ledöntése, rongálása 180 000 forint kárt okozott az igaz­gatóságnak. * — Felülvizsgálják Pécsett a gya­logosok közlekedési tájékoztatásának rendszerét. A terveket a városi ta­nács építőipari és közlekedési osz­tálya készíti. Első helyen a gyorshajtás, ittas vezetés Nőtt a közlekedési balesetek száma a mohácsi járásban Tavaly 46 százalékkal nőtt a közlekedési balesetek száma Mohács város és járás te­rületén 1976-hoz viszonyítva. Az elmúlt esztendőben 104 baleset történt, míg két év­vel ezelőtt 72. — Mi okozta a balesetek zö­mét? — A gyorshajtás, a relatív gyorshajtás, azaz nem az útvi­szonyoknak megfelelő sebesség­gel történő közlekedés és az it­tas vezetés. A gyalogosokkal nincs sok gondunk — mondta Kertész János rendőr alezredes, a Mohács Városi, Járási Rend­őrkapitányság vezetője. — A járás területén melyek a kritikus útvonalak? — Az 56-os és az 57-es úton következett be a legtöbb bal­eset. Ezeken az emelkedőkkel, éles kanyarokkal „tarkított” utakon az elsőbbség meg nem adása, a szabálytalan előzés, az útviszonyok figyelmen kívül hagyása okozta a baleseteket.- Mit tesz a balesetek csök­kentése érdekében idén a Mo­hács Városi, Járási Rendőrkapi­tányság? — Tavaly 2684 személyt bírsá­goltunk meg a helyszínen, 551 esetben indítottunk szabálysér­tési eljárást, s 67 jogosítványt vontunk be különböző időtar­tamra. Természetesen a közle­kedési szabályok megsértői el­len az idén is szigorúan eljá­runk, de az ellenőrzések is gya­koribbakká válnak, főleg a hét­végeken. A megelőző tevékeny­ségünket is növeljük és a KBT- vel közösen az elméleti oktatá­sokra is nagyobb hangsúlyt he­lyezünk. Egy új módszert is be­vezetünk: amelyik gépjárműve­zető súlyos szabálysértést követ el, erről az eljáráson túl érte­sítjük az illető munkahelyét. Ezt azonban nemcsak a hivatásos gépkocsivezetőknél alkalmazzuk, hanem a magánosoknál is. R. N. ir A pécsi utakon Forgalmirend-változás néhány utcában Pécsett, a II. kerületben, a Havihegyen, a Gáspár, a Bol­dizsár és a Dimitrov utcák épí­tése befejeződött, az átadá­suk a héten várható. Ezen a részen ezután a következő forgalmi rend lép életbe: a Gáspár utca a Majtényi utca folytatásában a Vince utca felé egyirányú. A Böckh János utca felől a Bosnyák utca és a Dimitrov utca zsákutca. A Vince utca a Cserző-köztől, a Boldizsár utca pedig a Felső­havi utcától szintén zsákutca. A Vince utca építése folytató­dik. A Sport utcában vízvezeték­építés kezdődött, ezért a Kilián György u. felől a Ba­csó Béla utca ideiglenesen zsákutca lesz. A III. kerület­ben a Gyümölcs utcában gáz­vezetéket építenek, ezért o Tiborc utca zsákutca, az Eg­res utca és a Mikes Kelemen utca felől. Útkereszteződések, hosszú kocsisorokkal G r I I ff ■ I rw I r r *l a korszerű jelzőlámpás csomópontok kiépítése „Pécs város jelzőlámpás út­kereszteződései” címmel tartot­tak előadást tegnap este Pé­csett a Fegyveres Erők Klubjá­ban, a KPM Közúti Igazgatóság szakemberei. A forgalomtechnikát és szer­vezést jól ismerő előadók el­mondták, hogy a szűk útcsatla­kozások miatt korszerű, gyors áthaladást biztosítani még jel­zőlámpás rendszerrel is nagyon nehéz. A vizsgált egységjár- mű/óra áramlás egyes keresz­teződésben, különösen a csúcs- forgalomban rendkívül nagy. Napjaink két legterheltebb cso­mópontja a Szigeti—Petőfi út találkozása, valamint a Szigeti út—Páfrány utca T-elágazás, ahol sok esetben hosszú gépko­csisor várakozik. A városrendezési tervekben ezeken a helyeken korszerű, jel­zőlámpás csomópont kiépítése szerepel, addig is a járműveze­tők türelmére, rendőri forgalom- irányításra lesz szükség. Választ kaptunk arra is, hogy miért működik a 6/A úton a Rét utcai rendőrlámpa, és miért nincs bekapcsolva a Jókai úti. Az előbbit a 2/1976-os rendelet indokolja, miszerint főútvonalon gyalogosátkelőhelyet csak úg szabad létesíteni, ha az egyide jűleg jelzőlámpával van bizto sítva. Az utóbbi viszont alkat részhiány miatt nem üzemel, d a közeljövőben ezt is bekap csolják a szinkronban működ lámpák sorába. A jelenlévők élénken reagá tak a Rózsa Ferenc—Szalai i irányított forgalmára, ahol sí rűn keletkezik forgalmi dugi Mint hallottuk, ez csak akk< szűnik meg, amikor elkészül felüljáró lehajtó ága. M. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom