Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-20 / 51. szám

A legnagyszerűbb saját ötletet filmre vinni Baranyaiak a kecskeméti animációs műteremben Gyermeklilmek, szórakoztató, oktató ós művészi alkotások Lelép a szikláról a fiú, kezében kamerával, alatta a mélyben hatalmas hullámok. Mielőtt leesne, rémült képet vág, de aztán elintézi egy flegma vállrándítással: hi­szen filmezni ott lenn, a víz­ben is lehet. Aztán zsupsz! — ki ne ismerné a televízió­ból a Kisfilmek a nagyvi­lágból kezdő képsorát? Itt találták ki, itt rajzolták meg Kecskeméten, a Pannónia Filmstúdió animációs műter­mében. 1970. február 15-én kapott megbízást Mikulás Ferenc, a Pannónia Filmstúdió kecs­keméti rajz- és animációs műtermének vezetésére. — Kicsit mostohán kezel­ték abban az időben ha­zánkban a rajzfilmet — Mondja a műteremvezető. — Igazolva láttam ezt ab­ban is, hogy a legnagyobb érdeklődés e szakma iránt a déli határszélről jelentkezett, ahol vehető a jugoszláv te­levízió adása. A jugoszlávok sokkal nagyobb népszerűsé­get teremtettek oz animációs filmeknek, mint mi. Tizenöt fővel alakult meg a műterem. S mert az ani­mációs szakemberképzést is saját hatáskörben kel­lett megoldaniuk, iskola is volt egyben a patikából lett rajzfilmstúdió. A kezdeti kisebb munkák után bejöt­tek a legnagyobbak. Például a János' vitéz. Persze, nem egyedül ők csinálták, de je­lentős munkájuk fekszik a világot bejárt mesefilmben. De jó iskolának bizonyultak a reklámfilmek, animációs betétek is. Közben azért ala­kultak a dolgok. Jól fizető bérmunkák megbízható vál­lalkozója lett a műterem. A Cantinflass Shaw című spa­nyol produkciótól a nyugat­német—osztrák—svéd kopro­dukcióban készült Egér a Marson című sorozatig. Az­tán persze itthon is akadt munka, hadd említsük Szabó Sipos Tamás esti főműsor­ban jelentkező sorozatait. .. Ezekben a hetekben pedig a Vízipók-csodapók című rajzfilmeknek örülhetnek a gyerekek — szerdánként. A gyermek-, szórakoztató-, valamint oktató-szemléltető filmek mellett egyedi, vagy művészi alkotások is készül­nek idén. Utóbbiak közül például Hegedűs László Váz­latok című filmje számít nagy érdeklődésre. Jól fizet a bérmunka, de valahogy úgy vagyunk ezzel Kecskeméten is, hogy job­ban esik az embernek a sa­ját ötletét filmre vinni. Saját filmen dolgozott ottjártunk- kor Tóth Pál is, aki Bara­nyából szakadt Kecskemétre, közvetlenül a pécsi Komarov Gimnáziumban tett érettségi után. Hét baranyai munka­társuk van. Pécsiek, avagy a pécsi Művészeti Gimná­ziumban végzettek. Zsalakó István Kora egyik legkiválóbb tudósa volt Korompenésa* ecsetpenész monilia Gombák i pusztítják a levéltár | iratanyagát Több mint tizenegy kilométer hosszú polcrend szeren tárolják az iratokat a Pécsi Levéltárban A meggyilkolt művészettörténész Pécsi szerző fordította írásait Hurokkal a nyakában, egy tucat egyenként is halálos kés­szúrással a testében találtak rá Triesztben 1768. június 8-án Johann Joachim Winckelmann- ra, a kor legjelentősebbnek mondott művészettörténészére. A német irodalom és a klasszi­kus német filozófia hajnalának időszakában óriási hatással te­vékenykedő tudós fiatalon be­következett tragikus halála eu­rópai méretű megdöbbenést váltott ki a korszak kulturális köreiben, amelyeknek olyan kö­zépponti alakjai voltak, mint Goethe és Schiller. Winckelmann, a szegény né­met cipészmester gyermeke hallatlan aszkézissal és vak­merő elszántsággal küzdötte fel magát a tudósi rangra, szí­vósan fáradozott azon, hogy minden — művészettel kapcso­latos — ismeretet elsajátítson. Hatalmas művészettörténeti mű­ve, Az ókor művészetének tör­ténete (és egy sor további mun­kája) a tudományág művelői­nek ma is egvik első számú for­rásértékű kézikönyve. Nagy nehézségek árán végre sikerült Olaszországba utaznia, ahol a római múzeumok anya­gát, a Vezúv környéki ásatáso­kat és más műalkotásokat ta­nulmányozott. Folyamatosan megjelenő művei és a hercula- neumi ásatások fejleményeiről írott beszámolói nyomán Euró- pa-szerte híressé vált a neve, főműve pedig élő klasszikussá avatta. □Hétfői Életét, munkásságát legen­dák övezik. Közülük leginkább közkézen forgó az a csatározá­sa, amit az ásatási területekről való kitiltása ellen vívott, vala­mint a halála, amelynek rejté­lye máig sem tisztázódott vég­érvényesen. 1768-ban haza készült Né­metországba. Miután azonban elhagyta az Alpokat, súlyos balsejtelmek kezdték kínozni, úgy gondolta, helytelen el­hagynia Olaszországot. Vissza­indult, Triesztben azonban megszakította útját. Megismer­kedett egy gyanús külsejű alakkal, aki még aznap este hurkot vetett a jóhiszemű, gya­nútlan, szobájában jegyzetel- gető tudós nyakába és számos késszúrással meggyilkolta. Az esetről többféle változatot olvashatunk kuriózumokra fogé­kony szerzők tollából. Tény, hogy az ügy mai szemmel nézve is meglehetősen ködös és alig­hanem az is marad. Winckelmannban a legfőbb érdekességet, értéket reánkha­gyott művei képviselik. Alkotá­saiból Művészeti írások címmel most jelentetett meg egy kö­tetnyit a Magyar Helikon. S, hogy ezt kétszeres örömmel üd­vözölhetjük, annak egyik oka: a könyvben szereplő tanulmá­nyok nagy részét egy pécsi iro­dalomtörténész és műfordító. Rajnai László fordította. A kö­tet az elmúlt héten a pécsi-ba­ranyai könyvesboltokba is meg­érkezett Bebesi Károly Sürgős segítségre lenne szükség! örülne a vádlott, ha feltá­madna. Az ellene tanuskádók szavát őrző ezerhétszázvala- hányból származó tanuvallomási jegyzőkönyv ugyanis tönkrement. Ugyanígy járt II. József levele is, amelyről az utolsó sorok és az évszám tűnt el, s az 1756. június 11-én kelt Úriszéki Jegy­zőkönyv, melyből csak azt lehet megállapítani, hogy Szent Er­zsébet községgel foglalkozik, de hogy miért? . . . már örök titok marad. A Baranya megyei Levéltár vezetője, dr. Szita László már évekkel ezelőtt megkongatta a vészharangot: pusztul a felbe­csülhetetlen értékű levéltári anyag, meg kell menteni. Sándor Lászlóval, a levéltár munkatársával a tárolótermek labirintjait járva, szomorú kép tárul elém: a nedvességtől min­denhol válik a vakolat, a padló­zat helyenként teljesen elkor­hadt, a többmázsa súlyt tartó polcok részeg emberként düle- dezve, félig összeroskadva áll­nak. Az elhelyezett páratarta­lom mérők mutatói mindenhol 80—90 fokot mutatnak, s a pá­rás levegőtől átnedvesedett pa­pírlapok a különböző kártevő gombáknak, baktériumoknak ki­tűnő táptalaja, így az értékes lapok előbb-utóbb elrothadnak. Dr. Vass Anna, a Janus Pan­nonius Múzeum mikrobiológusa, a mikrogombák szakértője, még 1976-ban vizsgálatot végzett a levéltárban, annak felderítésére, milyen gombafélék találhatók, és milyen mértékű a pusztulás. — Huszonhat különböző hely­ről vettem mintát — mondja. — A nedves falakban és az irat­anyag legnagyobb részén a ko­rompenész, ecsetpenész, és mo- nília fajtáit találtam meg. A padlózatot a pincegomba néven ismeretes, frantó gomba támad­ta meg. A gombák szaporodá­sának optimális feltétele az 50—60 százalékos abszolút pá­ratartalom, a levéltárban a le­vegő nedvessége ennél jóval több. Olyan iratanyag is került a kezembe, amilyet eddig még én sem láttam: az elszaporodott koromgombáktól olyan volt, mintha nem is papírlap, hanem fekete bársony lett volna. A vizs­gálat eredményéről írt jegyző­könyvben azt is jeleztem, hogy a gombaspórák az embernél allergiás tüneteket, bőrkiütése­ket okozhatnak. — A Munkavédelmi Felügye­lőség rendelkezésére nem is dolgozik most senki ezen a ré­szen — mondja dr. Szita László, a levéltár igazgatója. — A baj oka egy régen, több mint 20 éve elkövetett mulasztás, mely­nek következtében a 70—80 centiméter vastag falak átvize- sedtek. A helyzeten csak radi­kálisan lehetne változtani, még­pedig úgy, hogy átmenetileg kapnánk egy száraz épületet, ahol kellő óvatossággal, lassan kiszáríthatnánk a veszélyeztetett anyagokat addig, amíg a jelen­legi helyiségeket rendbehoznák. A vidéki levéltárak közül a pécsi a leggazdagabb és tudo­mányos munkája a legjelentő­sebb. Ha például tűzvész pusztí­taná el hirtelen, mindenki ször­nyű csapásnak, veszteségnek érezné. A gombák, baktériumok pedig lassan, szívósan dolgoz­nak. Sarok Zsuzsa A kakasok őrségben vigyázzák a csapatot Újabb fordulat „túzokiigyben" Fiatal túzokkakas Üjabb fordulat állt be a „túzokügyben” Sárszentmi- hályon: a minisztérium igent mondott a mésziszapbánya lé­tesítésére, míg a Veszprémi Kerületi Bányaműszaki Fel­ügyelőség várat a végleges engedély megadásával. Vár­hatóan legkésőbb ez év végén megnyithatja a bányáját a Balatonboglári Dunántúli Ta­lajjavító Vállalat a Talján- árok és a Nádor-csatorna északi találkozási pontjától, e két vízfolyás által közrefogott lápban, nem háborgatva a tú­zokokat. Szabó Imre, a Magyar Ma­dártani Egyesület Fejér megy. i csoportjának titkára évtizedek óta kutatja a Sárréten fészkelő madárkolóniát. E helyen nem döntő a mezőgazdasági műve­lés, mint a Hanságban, ha­nem az ősi, háborítatlan ál­lapotok maradtak meg, az or­szágban szinte csak itt, ahol legalább 100—105 madárfaj honos, és vagy hetven faj ideiglenesen, átvonulva tanyá­zik. A mésziszapbányászat nem zavarja a túzokokat, sőt a majd keletkező gödrök egy szige­tecskét fognak körül, ami a legideálisabb tanyahely. A gép­zajra nem érzékenyek, sokkal közelebb bevárják a robogó autót, mint a kirándulókat. Az Alföldön legfeljebb háromszáz méterre közelíthetők meg, ezen belül hirtelen felreppennek ki­terjesztett, kétméteres szárny­nyal vagy gyorsan elgyalogol­nak. Más a helyzet a Sárré­ten, melynek felszíne süllyedék- medence, — stadionszerű, nem látják be oly messzire a te­repet. Beértek már 25 méter­re is nagyon óvatos, öreg ka­kasokat is, melyek mozdulat­lanná meredve őrzik a csapa­tot és azonnal riasztanak ve­szély esetén. Megközelíteni lehetetlen egyet is, ma egy jól sikerült, közeli felvétel ritkaság számba megy és óriási érték, de egy igazi túzoktollért is megadnak pár száz forintot. Viszont egyetlen tojása ötvenezer fo­rintot ér, vagyis ennyi bünte­tést szabnak ki arra, aki ki­szedte a fészekből. A túzok je­lenleg hazánkban a legjelen­tősebb madártani érték. — Cs. J. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom