Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-20 / 51. szám
A legnagyszerűbb saját ötletet filmre vinni Baranyaiak a kecskeméti animációs műteremben Gyermeklilmek, szórakoztató, oktató ós művészi alkotások Lelép a szikláról a fiú, kezében kamerával, alatta a mélyben hatalmas hullámok. Mielőtt leesne, rémült képet vág, de aztán elintézi egy flegma vállrándítással: hiszen filmezni ott lenn, a vízben is lehet. Aztán zsupsz! — ki ne ismerné a televízióból a Kisfilmek a nagyvilágból kezdő képsorát? Itt találták ki, itt rajzolták meg Kecskeméten, a Pannónia Filmstúdió animációs műtermében. 1970. február 15-én kapott megbízást Mikulás Ferenc, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti rajz- és animációs műtermének vezetésére. — Kicsit mostohán kezelték abban az időben hazánkban a rajzfilmet — Mondja a műteremvezető. — Igazolva láttam ezt abban is, hogy a legnagyobb érdeklődés e szakma iránt a déli határszélről jelentkezett, ahol vehető a jugoszláv televízió adása. A jugoszlávok sokkal nagyobb népszerűséget teremtettek oz animációs filmeknek, mint mi. Tizenöt fővel alakult meg a műterem. S mert az animációs szakemberképzést is saját hatáskörben kellett megoldaniuk, iskola is volt egyben a patikából lett rajzfilmstúdió. A kezdeti kisebb munkák után bejöttek a legnagyobbak. Például a János' vitéz. Persze, nem egyedül ők csinálták, de jelentős munkájuk fekszik a világot bejárt mesefilmben. De jó iskolának bizonyultak a reklámfilmek, animációs betétek is. Közben azért alakultak a dolgok. Jól fizető bérmunkák megbízható vállalkozója lett a műterem. A Cantinflass Shaw című spanyol produkciótól a nyugatnémet—osztrák—svéd koprodukcióban készült Egér a Marson című sorozatig. Aztán persze itthon is akadt munka, hadd említsük Szabó Sipos Tamás esti főműsorban jelentkező sorozatait. .. Ezekben a hetekben pedig a Vízipók-csodapók című rajzfilmeknek örülhetnek a gyerekek — szerdánként. A gyermek-, szórakoztató-, valamint oktató-szemléltető filmek mellett egyedi, vagy művészi alkotások is készülnek idén. Utóbbiak közül például Hegedűs László Vázlatok című filmje számít nagy érdeklődésre. Jól fizet a bérmunka, de valahogy úgy vagyunk ezzel Kecskeméten is, hogy jobban esik az embernek a saját ötletét filmre vinni. Saját filmen dolgozott ottjártunk- kor Tóth Pál is, aki Baranyából szakadt Kecskemétre, közvetlenül a pécsi Komarov Gimnáziumban tett érettségi után. Hét baranyai munkatársuk van. Pécsiek, avagy a pécsi Művészeti Gimnáziumban végzettek. Zsalakó István Kora egyik legkiválóbb tudósa volt Korompenésa* ecsetpenész monilia Gombák i pusztítják a levéltár | iratanyagát Több mint tizenegy kilométer hosszú polcrend szeren tárolják az iratokat a Pécsi Levéltárban A meggyilkolt művészettörténész Pécsi szerző fordította írásait Hurokkal a nyakában, egy tucat egyenként is halálos késszúrással a testében találtak rá Triesztben 1768. június 8-án Johann Joachim Winckelmann- ra, a kor legjelentősebbnek mondott művészettörténészére. A német irodalom és a klasszikus német filozófia hajnalának időszakában óriási hatással tevékenykedő tudós fiatalon bekövetkezett tragikus halála európai méretű megdöbbenést váltott ki a korszak kulturális köreiben, amelyeknek olyan középponti alakjai voltak, mint Goethe és Schiller. Winckelmann, a szegény német cipészmester gyermeke hallatlan aszkézissal és vakmerő elszántsággal küzdötte fel magát a tudósi rangra, szívósan fáradozott azon, hogy minden — művészettel kapcsolatos — ismeretet elsajátítson. Hatalmas művészettörténeti műve, Az ókor művészetének története (és egy sor további munkája) a tudományág művelőinek ma is egvik első számú forrásértékű kézikönyve. Nagy nehézségek árán végre sikerült Olaszországba utaznia, ahol a római múzeumok anyagát, a Vezúv környéki ásatásokat és más műalkotásokat tanulmányozott. Folyamatosan megjelenő művei és a hercula- neumi ásatások fejleményeiről írott beszámolói nyomán Euró- pa-szerte híressé vált a neve, főműve pedig élő klasszikussá avatta. □Hétfői Életét, munkásságát legendák övezik. Közülük leginkább közkézen forgó az a csatározása, amit az ásatási területekről való kitiltása ellen vívott, valamint a halála, amelynek rejtélye máig sem tisztázódott végérvényesen. 1768-ban haza készült Németországba. Miután azonban elhagyta az Alpokat, súlyos balsejtelmek kezdték kínozni, úgy gondolta, helytelen elhagynia Olaszországot. Visszaindult, Triesztben azonban megszakította útját. Megismerkedett egy gyanús külsejű alakkal, aki még aznap este hurkot vetett a jóhiszemű, gyanútlan, szobájában jegyzetel- gető tudós nyakába és számos késszúrással meggyilkolta. Az esetről többféle változatot olvashatunk kuriózumokra fogékony szerzők tollából. Tény, hogy az ügy mai szemmel nézve is meglehetősen ködös és alighanem az is marad. Winckelmannban a legfőbb érdekességet, értéket reánkhagyott művei képviselik. Alkotásaiból Művészeti írások címmel most jelentetett meg egy kötetnyit a Magyar Helikon. S, hogy ezt kétszeres örömmel üdvözölhetjük, annak egyik oka: a könyvben szereplő tanulmányok nagy részét egy pécsi irodalomtörténész és műfordító. Rajnai László fordította. A kötet az elmúlt héten a pécsi-baranyai könyvesboltokba is megérkezett Bebesi Károly Sürgős segítségre lenne szükség! örülne a vádlott, ha feltámadna. Az ellene tanuskádók szavát őrző ezerhétszázvala- hányból származó tanuvallomási jegyzőkönyv ugyanis tönkrement. Ugyanígy járt II. József levele is, amelyről az utolsó sorok és az évszám tűnt el, s az 1756. június 11-én kelt Úriszéki Jegyzőkönyv, melyből csak azt lehet megállapítani, hogy Szent Erzsébet községgel foglalkozik, de hogy miért? . . . már örök titok marad. A Baranya megyei Levéltár vezetője, dr. Szita László már évekkel ezelőtt megkongatta a vészharangot: pusztul a felbecsülhetetlen értékű levéltári anyag, meg kell menteni. Sándor Lászlóval, a levéltár munkatársával a tárolótermek labirintjait járva, szomorú kép tárul elém: a nedvességtől mindenhol válik a vakolat, a padlózat helyenként teljesen elkorhadt, a többmázsa súlyt tartó polcok részeg emberként düle- dezve, félig összeroskadva állnak. Az elhelyezett páratartalom mérők mutatói mindenhol 80—90 fokot mutatnak, s a párás levegőtől átnedvesedett papírlapok a különböző kártevő gombáknak, baktériumoknak kitűnő táptalaja, így az értékes lapok előbb-utóbb elrothadnak. Dr. Vass Anna, a Janus Pannonius Múzeum mikrobiológusa, a mikrogombák szakértője, még 1976-ban vizsgálatot végzett a levéltárban, annak felderítésére, milyen gombafélék találhatók, és milyen mértékű a pusztulás. — Huszonhat különböző helyről vettem mintát — mondja. — A nedves falakban és az iratanyag legnagyobb részén a korompenész, ecsetpenész, és mo- nília fajtáit találtam meg. A padlózatot a pincegomba néven ismeretes, frantó gomba támadta meg. A gombák szaporodásának optimális feltétele az 50—60 százalékos abszolút páratartalom, a levéltárban a levegő nedvessége ennél jóval több. Olyan iratanyag is került a kezembe, amilyet eddig még én sem láttam: az elszaporodott koromgombáktól olyan volt, mintha nem is papírlap, hanem fekete bársony lett volna. A vizsgálat eredményéről írt jegyzőkönyvben azt is jeleztem, hogy a gombaspórák az embernél allergiás tüneteket, bőrkiütéseket okozhatnak. — A Munkavédelmi Felügyelőség rendelkezésére nem is dolgozik most senki ezen a részen — mondja dr. Szita László, a levéltár igazgatója. — A baj oka egy régen, több mint 20 éve elkövetett mulasztás, melynek következtében a 70—80 centiméter vastag falak átvize- sedtek. A helyzeten csak radikálisan lehetne változtani, mégpedig úgy, hogy átmenetileg kapnánk egy száraz épületet, ahol kellő óvatossággal, lassan kiszáríthatnánk a veszélyeztetett anyagokat addig, amíg a jelenlegi helyiségeket rendbehoznák. A vidéki levéltárak közül a pécsi a leggazdagabb és tudományos munkája a legjelentősebb. Ha például tűzvész pusztítaná el hirtelen, mindenki szörnyű csapásnak, veszteségnek érezné. A gombák, baktériumok pedig lassan, szívósan dolgoznak. Sarok Zsuzsa A kakasok őrségben vigyázzák a csapatot Újabb fordulat „túzokiigyben" Fiatal túzokkakas Üjabb fordulat állt be a „túzokügyben” Sárszentmi- hályon: a minisztérium igent mondott a mésziszapbánya létesítésére, míg a Veszprémi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség várat a végleges engedély megadásával. Várhatóan legkésőbb ez év végén megnyithatja a bányáját a Balatonboglári Dunántúli Talajjavító Vállalat a Talján- árok és a Nádor-csatorna északi találkozási pontjától, e két vízfolyás által közrefogott lápban, nem háborgatva a túzokokat. Szabó Imre, a Magyar Madártani Egyesület Fejér megy. i csoportjának titkára évtizedek óta kutatja a Sárréten fészkelő madárkolóniát. E helyen nem döntő a mezőgazdasági művelés, mint a Hanságban, hanem az ősi, háborítatlan állapotok maradtak meg, az országban szinte csak itt, ahol legalább 100—105 madárfaj honos, és vagy hetven faj ideiglenesen, átvonulva tanyázik. A mésziszapbányászat nem zavarja a túzokokat, sőt a majd keletkező gödrök egy szigetecskét fognak körül, ami a legideálisabb tanyahely. A gépzajra nem érzékenyek, sokkal közelebb bevárják a robogó autót, mint a kirándulókat. Az Alföldön legfeljebb háromszáz méterre közelíthetők meg, ezen belül hirtelen felreppennek kiterjesztett, kétméteres szárnynyal vagy gyorsan elgyalogolnak. Más a helyzet a Sárréten, melynek felszíne süllyedék- medence, — stadionszerű, nem látják be oly messzire a terepet. Beértek már 25 méterre is nagyon óvatos, öreg kakasokat is, melyek mozdulatlanná meredve őrzik a csapatot és azonnal riasztanak veszély esetén. Megközelíteni lehetetlen egyet is, ma egy jól sikerült, közeli felvétel ritkaság számba megy és óriási érték, de egy igazi túzoktollért is megadnak pár száz forintot. Viszont egyetlen tojása ötvenezer forintot ér, vagyis ennyi büntetést szabnak ki arra, aki kiszedte a fészekből. A túzok jelenleg hazánkban a legjelentősebb madártani érték. — Cs. J. —
