Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-20 / 51. szám
Már nem vagyunk lovas nemzet Literes Cola és Sztár A farmerek földjén tanulták a farmervarrást Az elárverezett nagyharsányi malom épülete Százötven hatezerért kelt el a nagyharsányi malom Ez a nap csípős, szeles kora reggellel kezdődött Nagyhar- sányban. A malom tövében sebtiben összeszedtek néhány nyaláb hulladékfát, és a ropogós, sistergő tűznél azonnal vagy harmincon szorongtak. Nyolckor még mindenki úgy tudta, ötvenezerrel rukkolnak a kikiáltók. — Csendet! Még egyszer jól nézzék meg, mit is vesznek. Utána nincs reklamáció. Itt helyben húszezret kell azonnal letenni, majd 48 órán belül a többit a tanácson. Aztán mintha kő huppant volna tompán, megijesztve a látszólag békéseket is: — A kikiáltási ár 80 ezer forint. — Mi már itt sem vagyunk, kinek van ennyije? Fizesse ki maga! — önmagukkal feleseltek hangosan a duzzogok, magukat csitították, néhányon az ajtót keresték, mígnem egy kipattant, a legszebb kalapú, délceg állású, de előtte a szája sarkában mogorván cifrázta a szót: 85 ezer! — Csak ennyit szólt, mint aki nagyon is elégedett. S meglódult a licitálási lavina, hol sebesen, hol idegborzoló cammogással, hol fejbe verve licitálót, alku- dozót egyaránt. Észrevettem az árak felverőit, lebegtetőit, akik sose fizetnek és elódalognak, ha hirtelen rájuk tukmálják a vásárlást. Nemegyszer vágták hozzájuk keményen, hogy nyisd meg a zsebét. Nem vontak kordont, szinte a bemondón taposott az egész „ár-drágító” sereg, de tisztes távolban ott kíváncsiskodtak a helybeliek, környékbeliek. Sokan sűrű pislogással, sóhajjal búcsúztatták a régi malmot, vele emlékeiket. Böhönyei Gizella helybéli nyugdíjas pedagógus szép írású jegyzeteivel rögzítette, hogy 56 évet élt a vidék legpompásabb malma, amit a felvidéki Csizek-testvérek, az eszéki Kressics Ignác, a pesti Mauthner épített, félstabil gőzgépe nyolcvan lóerővel dohogott. Most már 13 éve üresen állt, megsüppedt tetővel, teli tört malomkövekkel, olajos, huzat-ráncigálta iratokkal és három szintjét dugig-meg- töltő verébfészkekkel .. . Becsült értéke 109 ezer forint, de elkélt 156 ezerért. Egy fiatal házaspár győzött, az utolsó tétet ,az előresiető asszonyka kiáltotta ki. Döbbent csend és csodálkozó fintorral elporoszkáltak, lovaik közé suhintva a fuvarosok. Valaki csak annyit sóhajtott: — Nem is olyan nagy a taxiszámla . . , Csuti János Találomra kérdeztem meg néhány fiatalt, szerintük melyik a legmárkásabb farmernadrág. Habozás nélkül vágták rá: a Levi Strauss. Az a Levi Strauss, amelynek még mindig a legnagyobb az ázsiója a feketepiacon. De valószínűleg már nem sokáig. Árfolyam ott is zuhanni kezd, ha még az idén az üzletekbe kerülnek az első, MaLevi Strauss Marcaliból Az Idén hatszázezer nadrágot gyártanak gyarhonban gyártott, igazi mélykék vászonpantallók. A Május 1. Ruhagyár marcali gyáregysége júniustól kezdve ontja majd a népszerű „blue jeans"-eket. Tavaly októberben az amerikai Levi’S céggel szerződést kötöttek, amelynek értelmében egyesült államokbeli és nyugatnémet gépeken, eredeti szövetből készítik majd Marcaliban a farmernadrágokat, ez évben már mintegy 600 ezret. Az összesen 24 millió forintot érő varró- és dobozológépek, szállítókocsik, berendezések leqkésőbb márciusra itt lesznek, folyamatosan érkeznek a szövetek és a kellékek, május végére befejeződik a szabászok és a varrónők betanítása, utána pediq teljes gőzzel indulhat a termelés, amit legalább hat hónapon át két tengerentúli szakember is segít még. A farmerprogram ötéves, addig ezt a divatos holmit hazánkban csak itt, Marcaliban gyárt jók. Egyelőre csak nadrágokat, de lehet, hoqy később mellényeket, zakókat, sapkákat. Az elkészült darabok 60 százalékát az amerikai partner értékesíti, a többi itthon talál vevőre. Nemrégiben a marcaliak közül nyolcán — köztük fizikai dolgozók — töltöttek három hetet az óceánon túl, az egyik virginiai „farmerkombinátban”, ahol a leendő qépek kezelésével barátkoztak, a szabás-varrás csinjával-binjával ismerkedtek. Egyikük, Erdély Imre tmk- vezető az út célját és tapasztalatait ekként összegezte: — Azért küldtek ki bennünket, hogy az ott látottakat, tanultakat a fejünkben elraktározva hozzuk haza. Nekünk kell ugyanis az itthon maradt, csaknem kétszáz embert betanítanunk. Kinn a qyártás minden apró mozzanatát megismertük, nem nézelődéssel, hanem kemény munkával teltek napjaink. És ha idén még nem sikerül az ottani tempóban, 24 perc alatt elkészítenünk egy-egy nadrágot, jövőre bizonyára menni fog. Mennie is kell, hiszen a tervek szerint 1979-ben Marcaliban már egymillió magyar Levi's-t készítenek. Horváth L. A lótenyésztés Vidéken elsőként a Győri Szeszipari Vállalat nagykanizsai italárugyárában szerelték fel a legmodernebbek közétartozó NSZK-gyárlmányú Orth- man töltőgépsort. Az új palackozó műszakonként 80-85 ezer két deciliteres üveget tölt meg a közkedvelt Coca Colával. A tavalyi 28,5 millió üveggel szemben idén 41 millió palack üdítőital forgalmazását tervezi az italárugyár. Március közepétől az egyliteres Colával is megjelennek az ellátási területükön. Az eddig Nagykanizsáról forgalomba hozott sztár italok családja a hét végén új ízzel, a Sztár málnával bővült. A keresletre való tekintettel a gyár a tervek szerint augusztustól a sztár narancsot és citromot is forgalmazza literes üvegben. Gy. A. Egy ló ára 80 ezer forint 860 mént helyeznek ki a napokban Fogathajtó vb Magyarországon újravirágzása Ezekben a napokban a központi telepekről, istállókból 860 mén kihelyezését kezdték meg az állami gazdasági, termelőszövetkezeti és községi istállókba. A tenyésztési szezonnyitó alkalmából Pál János, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség igazgatója nyilatkozott a hazai lótenyésztés helyzetéről, feladatairól. Elmondotta, hogy a fejlett, korszerű mezőgazdasági nagyüzemekben alig van szükség lóra. A tenyésztés jelentősége mégsem csökken. A sport-, az export-, az idegenforgalmi, a szórakozási és háztáji célokra továbbra is szükséges meghatározott számú, jó minőségű ló. Évente átlagosan nyolcezerrel csökken a hazai lóállomány, tavaly 138 ezer ló volt az országban. Az állomány csökkenése a következő években várhatóan mérséklődik majd. Az országban 18 állami gazdasági és 28 termelőszövetkezeti törzstenyészet működik, ezekben az üzemekben ezer • kiváló törzskanca biztosítja az állomány genetikai alapjait. Ezen kívül az országban 6000 törzskönyvezett kancát tartanak számon. Az Országos Lótenyésztési Felügyelőség a mezőgazdasági nagyüzemek és a községek számára megfelelő számú és jó genetikai alapokkal rendelkező apaállatokat biztosított. A mének szétosztásánál arra is figyeltek, hogy egy-egy vidék tenyészirányának megfelelő fajtájú mének álljanak rendelkezésre. A lótenyésztés még a mező- gazdaság mai körülményei között is gazdaságos tevékenységnek számit. A tenyész- és sportlovak ára emelkedik. Az egy lóra eső átlagár tavaly meghaladta a 80 ezer forintot. Változatlanul nagy a kereslet a vágólovak és vágócsikók iránt, ezeket különösen olasz és francia kereskedők vásárolják szívesen. Tavaly több mint 8000 vágóló és 800 vágócsikó került exportra. Mind többen veszik igénybe a lótenyészettel rendelkező gazdaságok szolgáltatásait. Az országban jelenleg 64 lovasiskola működik és látogatottságuk márciustól egész novemberig általában jó. Idén ismét megrendezik a híres hortobágyi lovasnapokat, az apajpusz- tai kiskúnsági pásztor- és lovasnapokat. Ezen kívül hivatalos nemzetközi ugróversenyre kerül sor Kiskunhalason. Lovasbemutatók és versenyek szórakoztatják majd az érdeklődőket Szilvásváradon, Kisvárdán és a Tolna megyei Tamásiban. A magyar lótenyésztés egyik kiemelkedő programja lesz a IV. fogathajtó világ- bajnokság, amelyet augusztus 24—27 között rendeznek meg Kecskeméten. Ez lesz a hazai lótenyésztés első világbajnoksága. — Rné — Damaszkusz, Athén, Bejrút, Koppenhága Stewardessek Baranyából A íeningrádi gép 13 óra 15 perckor emelkedett a magasba Ferihegy betonjáról, fedélzetén a mohácsi kislánnyal. Szakali Erzsébet azon kevesek közé tartozik, akik naponta több ezer kilométert utaznak, mégsem utasok. Erzsébet két esztendeje a MALÉV légiutas kísérője. A start előtt néhány órával volt időnk beszélgetni, s mindjárt egy meglepetésben is volt részem. Azt hittem, ő az egyetlen baranyai származású stewardess, mégis ketten fogadtak. A másik hölgy, Fülöp Zsuzsa tősgyökeres pécsinek vallja magát. Igaz, hogy Somogybán született, de Pécsett a Janus Pannonius Gimnáziumba járt, s kapcsolata még ma is élő városunkkal. .. Fülöp Zsuzsa eredetileg nem stewardessnek készült. — Szegedre akartam menni egyetemre, de nem sikerült a felvételi — mondja. — El voltam keseredve, nem is tudom miként történt, hogy Budapestre indultam, Ferihegyre. Egyszer csak ott voltam a személyzeti osztályon ... Ott aztán meglepődtem, mert hiába volt a nyelvismeret, adminisztrátornak vettek fel. Akkoriban ugyanis csak úgy lehetett valaki légiutas kísérő, ha előtte néhány évig már dolgozott a MALÉV-nál. Fülöp Zsuzsa előbb a hangárban, aztán a „tranzit"-on dolgozott, s 1972-ben mehetett csak a hathónapos tanfolyamra. Szakali Erzsébetnek 1975- ben mindjárt sikerült bejutni a tanfolyamra. Hogy mi kell ehhez? A legfontosabb az egészségügyi alkalmasság. Egy vagy több nyelvvizsga, és persze nem utolsó szempont a jó megjelenés, a csinos külső sem. Hat hónapig tartott a tanfolyam, s utána következtek az első próbarepülések. Sokan hullanak ki a jelöltek közül ezen a végső próbatételen, de a két baranyai leány itt is megállta a helyét. Zsuzsa angol, olasz, Erzsébet francia—olasz nyelvvizsgát tett. És azóta? — A MALÉV húsznál több járatának mindegyikén dolgoztam már, ismerősként köszönt Bejrut, Damaszkusz, Athén és Párizs, megismerem felülről Leningrádot, Berlint, Koppenhágát, sorolja Erzsébet, pedig ő számít kettejük közül fiatalabbnak a pályán. Zsuzsa viszont öt év után bizonyára jobban látja már, milyen is a jó légiutas kísérő. — Aki jól tud emberekkel foglalkozni, kedves, megértő, segítőkész, türelmes és lelki- ismeretes. Ez az utolsó különösen fontos. Indulás előtt a stewardessnek kell átvennie a biztonsági berendezéseket, ellenőrizni meglétüket, működő- képességüket. — De ügyelnünk kell a beszállásra, a poggyászok elhelyezésére, s a külföldi repülőtéren a kiszállás és a vissza- indulás között nekünk kell elintéznünk a vételezést, a készletek feltöltését, a gép kitakarítását — toldja meg Erzsébet. Beszéltünk a fizetésről is. Csak hogy a tévhitet eloszlassuk: a stewardessek nem keresik halálra magukat. Jó a fizetés, de itt is csak annyi, amennyi munka, felelősség mögötte áll. És a másik tévhit eloszlatására: a vámosok szigora a stewardessekre is vonatkozik. Zs. J.
