Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-19 / 50. szám

DN HÉTVÉGE 10. KÖZGAZDASÁGI ÉLET 978. FEBRUÁR 19. Hány bolt és milyen bolt kell Szigetvárnak? A település és településhá­lózat fejlesztése témakörben II. díjat nyert G. Szilágyi Er­zsébet, a pécsi Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola oktató­ja. Dolgozatában a kiskeres­kedelmi hálózat jövőbeni al­lokációjával foglalkozik a szi­getvári járás településviszo­nyainak függvényében. Rész­let a dolgozatból: Szigetvár várható kereske­delmi forgalmának realizálá­sához szükséges hálózati alapterület prognózisa. Szigetvár már jelenleg is kimagasló szerepet tölt be nemcsak a város és közvetlen környezetének, hanem az egész járásnak az ellátásában is. E központi szerepköre a jövőben várhatóan megma­rad, sőt fokozódik. Ezt egy­részt szubjektív tényezők vált­ják ki. Várhatóan tovább nö­vekszik Szigetvár lakónépes­sége, amely jórészt a vándor- mozgalom eredménye. Ez to­vább fokozza a kereskedelmi ellátó hálózattal szemben tá­masztott igényt. A közlekedési viszonyok javulása „közelíti” a járás községeit a központhoz. A növekvő motorizáció, a sze­mélygépkocsik számának gya­rapodása is könnyebben el­érhetővé teszi a várost. Másrészt szubjektív törekvé­seknek, a központi akarat ér­vényesülésének, a helyi szer­veknek erősíteniük kell ezt a folyamatot, mégpedig úgy, hogy bizonyos szakmák forgal­ma szinte teljes egészében Szigetváron koncentrálódjék, elsősorban a ruházat és a ve­gyes iparcikk árufőcsoportok esetében. (Persze minimális alapellátást a napi cikkekből a községekben is kell biztosí­tani.) E szakmák jellegüknél fogva kívánják a kínálat kon­centráltságát éppen a fo­gyasztók érdekében. (Az utób­bi években az egyes fogyasz­tási szövetkezetek között ki­bontakozó verseny elsősorban e két árufőcsoportot érinti. Nem biztos, hogy ez az egyéb­ként egészséges verseny a fő célkitűzés szempontjából is egészségesnek ítélhető.) A forgalom szigetvári kon­centrációja egyáltalán nem megy a fogyasztói igények ki­elégíthetőségének rovására, hanem éppen az ellenkezőjét eredményezi, egyrészt a gaz- daqabb kínálat egy helyen történő biztosításának útján, másrészt azon keresztül, hogy ilyen módon a községekben több erő jut az élelmiszer és háztartási vegyiáruk magasabb szintű kínálatára, differenciál­tabb választékstruktúra kiala­kítására, és ezáltal a városi és a falusi ellátási színvonal közelítésére. További elemzés tárgyává kell tenni az alsófokú közpon­tok (Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Szentlászló, Két- újfalu stb. A szerk.) helyzetét és jövőbeni szerepét. A je­lenlegi számítások azt bizo­nyítják, hogy néhány alsófokú központ már most kiemeltebb szerepet tölt be a környék el­látásában. A fejlesztés vagy nem fejlesztés szempontjai kö­zül legfontosabb a Szigetvár­tól való távolság. A vizsgált időszak tanulsá­gai szerint Szigetvár üzlethá­lózatának növekedése nem tartott lépést sem a népesség, sem a forgalomnövekedés mi­att szükségessé váló -fejlesz­téssel. A jövőben ennek hiá­nyában nem tud majd meg­felelni annak a követelmény­nek, amely központi szerepkö­réből, valamint egyrészt az objektív tendenciák, másrészt a szubjektív törekvések ered­ményeként az ellátásban be­töltött növekvő szerepéből fa­kad. Mivel az üzlethálózat terv­szerű fejlesztése napiainkban egyrészt az eddigi fejlesztési elégtelenségek miatt, másrészt a további fejlődés által ki- kényszerített okok miatt egyre inkább előtérbe kerül, kísér­letet tettünk a kereskedelmi hálózat szükséges méretének prognosztizálására 1995-ig... S következnek a prognózi­sok. Pécs és vidéke A település és településháló­zat fejlesztése témakörben II. díjat nyert Horváth Imre, Pécs város Tanácsa titkárságának munkatársa. Dolgozatának cí­me: Pécs megyei város szerepe Baranya megye településháló­zatának fejlesztésében. A szer­ző azokat a lehetőségeket ke­resi, amelyek révén a megye- székhely a megye gazdasági, politikai és társadalmi életébe szervezetten beépíthető, kísér­letet téve annak megválaszolá­sára, hogy a város környezete a jelenleg már kialakult kap­csolatrendszer figyelembe vé­telével, a hatályos jogszabályok maradéktalan megtartása mel­lett milyen államigazgatási szervezeti változásokat tesz idő­szerűvé. A tanulmány három fe­jezetének címei: I. A város és környéke közötti kapcsolatok. II. Pécs és környéke objektív kap­csolatai. III. Pécs és környéke igazgatási kapcsolatának fej­lesztése. Lássuk a dolgozat III. feje­zetét, amelyben a szerző ja­vaslatokat ad Pécs és környé­ke tanácsi szervezeti rendszeré­nek továbbfejlesztésére. Egy ilyen kérdéskör: az együtt élő községek városhoz csatolása. Előre kell bocsátani, hogy a magyar községek, települések önállóságának, autonómiájának olyan történelmi hagyományai vannak, amelyek a kérdés meg­ítélése során mindenkor figye­lembe veendők. Álláspontja szerint a községcsatolást feltét­lenül csak önkéntes csatlako­zás és önkéntes fogadás ese­tén lehet alkalmazni, ösztönöz­ni pedig csak az objektív felté­telek fennállása esetén szabad. Ha viszont a környező közsé­gekben az agglomerálódás olyan nagy fokú, hogy a város és a községek egybeolvasztásá­nak objektív feltételei mellett az annektálás már elkerülhetet­len, akkor annak végrehajtása mind a város, mind pedig a község előnyére szolgál. A községeknek a városhoz csatolása során figyelembe kell venni, hogy a szervezeti rend­szer megváltoztatása a telepü­lésekre milyen előnnyel és hát­ránnyal jár. Bár sok esetben a községeknek a városhoz való kötődése rendkívül erős, egyér­telműen mégsem bizonyítható, hogy a városhoz csatolásuk fej­lődésüket jelentősen felgyorsít­ja. A város gazdasági poten­ciálja nem minden esetben ele­gendő ahhoz, hogy a városhoz csatolt településeken közel azo­nos városi ellátást biztosítson. Jellemző példaként felsorakoz­tathatjuk Nagyárpád és Vasas Pécshez csatolása utáni fejlő­dési ütemét. Nagyárpád az an­nektálás után egyre inkább vá­rosiasodon és népességszám­ban, valamint az ellátás szín­vonalában jelentősen fejlődött. Ugyanakkor Vasasnak Pécshez csatolása utáni fejlődése egy­értelműen nem bizonyítható és jelenleg is olyan gondokkal kell a településnek megküzdenie (például a hálózati vizellátós hiánya), amelyek önálló községi státusa esetében esetleg már megoldást nyertek volna. A városhoz csatolás önmagá­ban a családiházas lakásépí­tést még nem biztosítja, illetve a feltételeit nem teremti meg. Az építésügyi szabályok ugyan­is nem tesznek különbséget a települések városon belüli fek­vése között és az ellátási nor­mákat építési engedélyek ese­tén városi színvonalon követelik meg. Mivel a város sok esetben a peremterületeken ezt biztosí­tani nem tudja, így a városhoz csatolás építési szempontból a település fejlődését nem segíti, hanem a megkötések folytán egyenesen fékezi. Az előző fenntartások figye­lembevételével mégis az a vé­leménye, hogy a várossal ösz- szenőtt vagy gazdasági, üdü­lőhelyi feladatok vonatkozásá­ban elválaszthatatlan települé­sektől az annektálás lehetősé­gét megtagadni indokolatlan. Vizsgálódásai arra utalnak, hogy Cserkút, Kővágószőlős, Ko- zármisleny és Orfű községek vá­roshoz csatolása indokolt. A Pécshez való szoros kapcsoló­dása révén megfontolandó le­het még Pellérd és Keszü hely­zetének rendezése. Díjnyertes dolgozatok M intha zsilipeket húzott volna fel a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezetének tavaly meghir­detett közös pályázata. A fel­hívás igencsak megmozgatta a baranyai szakembereket, a pályázat nem várt nagy si­kerrel zárult. A tanács és a társaság négy — a beruhá­zási tevékenység javitása, az építőipari kapacitások fejlesz­tésének lehetőségei, a tele­pülés és településhálózat fej­lesztése, a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodás lehe­tőségei — témakörben kért javaslatokat Meglepően sok — 39 pályamunka érkezett be. S ami még fontosabb; zö­mükben igen színvonalas pá­lyamunkák. Kiderült, s ezt az ünnepélyes eredményhirdeté­sen is hangsúlyozták, me­gyénkben szép számmal akadnak felelősséget érző, al­kotó, a cselekvő lokálpatrio­tizmustól fűtött szakemberek, akik készek komoly tanulmá­nyokkal, építő javaslatokkal is segiteni a közös gondok megoldását. A pályázat meg­hirdetésével okos dolog volt hát felszítani a szunnyadó energiákat, ha tetszik, befog­ni a vitorlába minden kis sze­let. Ez volt a véleménye mun­kaügyi miniszterhelyettesünk­nek is, aki Pécsett járva meg­jegyezte, figyelemre méltó do­log a megyét érintő nagyon lényeges munkaügyi kérdések megoldására a válasz keresé­se pályázatok kiírása útján is. Mondanunk sem kell, a pályamunkákat a tanács és a társaság messzemenően hasznosítani kívánja. Melles­leg, a sikeren febuzdjlva máris újabb pályázatot ké­szülnek meghirdetni. És most lássuk a díjnyertes dolgozatokat! Két első dijas dolgozat a beruházási tevé­kenység javitása és a mun­kaerővel való ésszerűbb gaz­dálkodás lehetőségei téma­körökből. Két második díjas dolgozat a település és tele­püléshálózat fejlesztése té­makörből — itt egyébként el­ső dijat nem adtak ki. A ne­gyedik — az építőipari ka­pacitások fejlesztési lehetősé­gei — témakörből nem tu­dunk dolgozatot bemutatni, nem osztottak pályadijakat, miután csak két pályázó akadt. Terjedelmi lehetősége­inknél fogva csak arra vál­lalkozhatunk, hogy részleteket villantsunk fel a díjnyertes ta­nulmányokból. Talán így is hasznos lesz az ablaknyitás. Annyit még, a címeket a dol­gozatok elé mi kölcsönöztük., a szerzők utólagos beleegye­zése reményében. Miklósvári Zoltán Hogy gyorsabban menjen a bombázás A beruházási tevékenység javítása témakörben pályázott „A beruházások előkészítésé­nek és megvalósításának problémaköre” című dolgoza­tával Solti Dezső, a Megyei Tanács tervosztályának mun­katársa. Első díjat nyert. A rendkívül kritikus hangvételű tanulmányból a szerző néhány javaslatát adjuk közre. Az éves tervek összeállításánál Az adatközlés időszakában a kivitelező vállalatok élég gyakran illuzórikusnak látszó teljesítési előirányzatokat kö­zölnek a tervezést végző szer­vekkel, a beruházókkal. Az éves ütemtervüket a beruhá­zásban részt vevő többi szerve­zettel való egyeztetés nélkül a kivitelezők megváltoztatják. Természetesen ezek a módo­sítások az általuk ígért telje­sítések csökkentését jelentik. Ez a mentalitás a kivitelező szervek részéről súlyos nép- gazdasági problémák okozója: a beruházások ütemezését formálissá teszi, a pénzeszkö­zök átcsoportosítását és a pénzmaradványok felhalmozó­dását eredményezi. A problémák megoldására javaslom, az építőipari szer­vezetek kapacitás ütemezésé­nek felülvizsgálatát és a je­lentkező hiányosságok meg­szüntetését. A szervezetek az éves teljesítési előirányzataikat a műszaki ütemezésben adják meg. Ennek realitását a ter­vező szerv kontrollálni nem tudja, mivel a kivitelező válla­lat erőforrásainak elosztását, az adott létesítmény munka­nemeinek ütemezését nem is­meri. Szükségesnek látom a műszaki ütemezést korszerű szervezési dokumentációval alátámasztani. Legalkalma­sabb módszernek a hálóterve­zés mutatkozik. Tisztában va­gyok vele, hogy bevezetésére már többször is történt kísér­let, de a folyamatban részt vevő szervek kedvezőtlen hoz­záállása miatt mindig meg­bukott. Papíron mindenki el­ismeri szükségességét, Je' amint alkalmazniuk kell mun­kájuk során, azonnal körül­bástyázzák magukat crz alkal­mazhatóságot megxerdőjelező ellenérvekkel. Más ágazatok­ban (ipar, közlekedés) már a hálótervezés legkorszerűbb módszereit alkalmazzák a mű­szaki tevékenységek ütemezé­sénél, ami gazdasági eredmé­nyeikben is megmutatkozik. Elkerülhetetlenül fontosnak tar­tom a beruházási tevékenysé­gek szervezési színvonalának emelését, minimum az alap­vető hálótechnikai tervezési módszerek alkalmazásának szintjéig. összefoglalva: az éves ter­vek készítésekor a hálódiag- ramos szervezési dokumentáció a tervezést végző és kivitele­ző szervezetek pénzügyi és kapacitásütemezésének, vala­mint ellenőrzésének munkaesz­közévé kell hogy váljon. Fel­mérhető róla az átfutási idő, az adott munkára fordítandó kapacitás és a pénzeszközök felhasználása. A tervezői kapacitás haté­konyabb kihasználása érdeké­ben a jövőben szervezetteb­ben kell foglalkozni a típus- és tipizált tervek alkalmazá­sával. Javaslom, hogy a me­gye tervező szervezetei a Ter­vezésfejlesztési és Típusterve­ző Intézettel, valamint az Épí­tésügyi Tájékoztató Központtal szorosabb együttműködési kap­csolatot építsenek ki. A beruházások megvalósí­tásának időszakában közre­működő szervezeteket érde­keltté kell tenni a létesítmény költségeinek csökkentésére és a szerződéses határidők be­tartására. Ezért szükségesnek látom egy olyan ösztönzési rendszernek a kidolgozását, amely az előzőekben felsorolt feltételek teljesítésére ambi­cionál ... A szerző ezek után ismerteti az általa javasolt érdekeltségi rendszert. Újabb pályázat! A Baranya megyei Tanács V. B. és a Magyar Közgazda- sági Társaság megyei szerveze­te pályázatot hirdet két téma­körben: javaslatokat kér a ter­vezőmunka javítására, javasla­tokat a pénzügypolitikai törek­vések érvényesítésére. Feltétel: a pályamű baranyai vonatkozá­sú legyen vagy Baranyában is alkalmazható javaslatokat tar­talmazzon. A pályázó a feldol­gozott témakörrel összefüggő helyzetleírás mellett fogalmaz­za meg azt is, szerinte kinek, mit és hogyan kellene tennie a terv- és pénzügyi munka szín­vonalának javitása érdekében. A terjedelem: 10—50 gépelt ol­dal. A pályázat jeligés, a pályázó adatai zárt borítékban csatolan­dók. A pályázatokat 1978. au­gusztus 31-ig kell eljuttatni 3 példányban a Magyar Közgaz­dasági Társaság Baranya me­gyei szervezetéhez (Pécs, Janus Pannonius u. 11.). A pályázat díjai a két témakörben külön- külön: I. dij 8000 forint, két II. díj 5000—5000 forint, három III. díj 2000-2000 forint. A fenti dí­jak kiadására témakörönként legalább 10 pályázat beérkezé­se után kerül sor. A tanács és a társaság közös pályázati felhívását hamarosan részletesen is közreadjuk. Hálózatszerelés és ügyvitel — együtt A munkaerővel való éssze­rűbb gazdálkodás lehetőségeit szem előtt tartva nyújtotta be a DÉDÁSZ-tól közös pályáza­tát Molnár Csaba és Sántavy László. Kategóriájukban első díjat nyertek. Dolgozatuk cí­me: A termelékenység növelé­sének lehetőségei az élőmunka hatékonyabb foglalkoztatásával az áramszolgáltató vállalatok üzemviteli, fenntartási és háló­zatszerelési munkaterületein. A szerzők feladatukat a kö­vetkezőkben határozták meg: Az élőmunka nagyarányú fel- használására a hálózatszerelés és a fenntartás kapcsán kerül sor. Éppen ezért a hálózatsze­relés és a fenntartás éves ter­melési feladatait vizsgáljuk olyan szemléletben, amelyben a termelőegység (üzemigazga­tóság) előtt álló feladatokat (hálózatszerelés és fenntartás) adott időszakra nézve egymás­sal összefüggő egységes egész­nek tekinti és e szemléletből fakadóan kívánja meghatároz­ni a feladatvégrehajtást. Tömö­ren összefoglalva, feladatunk az üzemvitel és a hálózatszerelés fokozott együttműködésében rej­lő lehetőségek feltárása (példá­ul megfelelő feltételek mellett bizonyos fenntartási munkák és a villamos hálózatszerelési mun­kák közös termelésszervezéssel történő tervezése és kivitelezé­se) és a fokozott együttműkö­dés (üzemvitel — villamos há­lózatszerelés) megvalósításához alkalmas általános módszer ki­dolgozása. Célszerű együttműködéssel el kell érni, hogy a veszteségidők csökkentésével, a munkaerő cél­szerűbb foglalkoztatásával (ke­vesebb fel- és levonulással, út- időkkel, állásidővel stb.), a munka- és szállítóeszközök jobb kihasználásával (célszerűbb szállítási és munkagép útvona­lakkal az útidők aránya az össz üzemórán belül csökkenthető) a termelékenység nagyobb mér­tékben növekedjék, mint ameny- nyit a két termelőegység (a vil­lamos hálózatszerelés és az üzemvitel) külön-külön képes produkálni. Erre a célszerű együttműködésen alapuló új ter­melésszervezéssel lehetőség nyí­lik azáltal, hogy ott, ahol a ké­sőbbiekben részletezett feltéte­lek lehetővé teszik, több mun­kát (eltekintve attól, hogy vil­lamos hálózatszerelésről vagy csoportos fenntartásról van szó) úgynevezett munkakörze­tekbe összeszervezzünk, és így munkaerőben, szállításban és munkagépben jelentős megta­karítást, illetve jobb kihaszná­lást érjünk el. A szerzők vizsgálataikhoz mintául a DÉDÁSZ szigetvári üzemigazgatósága 1977. évi feladatait választották. A min­ta alapján mutatnak rá az együttműködésben rejlő műsza­ki és gazdasági előnyökre. Az üzemvitel és a villamos háló­zatszerelés fokozott együttmű­ködésére általános szervezési ajánlást adnak. Végül esetta­nulmány-mintát adnak közre a villamos hálózatszerelés és az üzemvitel kooperációs megvaló­sulására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom