Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-14 / 45. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 45. szám 1978. február 14., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Lvov-Kertváros építkezésén egy légvezeték sem zavarhatja a munkát Szerelik a villamos távvezetéket a Málomi és Keszüi út közötti szakaszon — Szokolai felv. — Négy vezeték kerül kábelbe, vagy kerüli meg az új városrészt Lvov-Kertváros déli mezsgyéjét jelzik az acéloszlopok A nyomvonal mentén védősávot alakítanak ki Szabó B. István és Kudlik Júlia a megnyitón Erb János felvétele Ünnepélyesen megnyílt a X. magyar játékfilmszemle A falu télen... A falusi télről azóta jelennek meg riportok, publicisztikák, amióta újságot Írunk. Mi tagadás, ezek az eszmefuttatások szinte receptre készültek. Harminc esztendővel ezelőtt még azt írtuk, hogy télen a falu pihen. Mostanában azt írjuk, hogy a falu télen sem pihen. Országos és megyei programok alapján tanfolyamokat szerveznek, tanul a falu. Igaz, hogy az országos és megyei oktatási, közművelődési programok kicsit elkényelmesi- tették a helybelieket. Ez ellen szeretnénk most szólni. Bizonyos, hogy a MÉM Továbbképző Intézet nem tud mindenütt téli tanfolyamot szervezni, az e célra rendelkezésre álló állami pénzösszegekből sem jut mindenhová. Szakember azonban mindenütt van. Megteheti tehát a téesz, a fogyasztási szövetkezet, hogy saját szervezésű tanfolyamot rendez. Összeülnek ' például a nyáron felvásárlással foglalkozó alkalmazottak az ÁFÉSZ agronómusával és elbeszélgetnek arról, hogy melyik terménynél mire kell vigyázni, hogyan lehetne ügyesebben csomagolni stb. Nem tanfolyam ez, csak beszélgetés, néhány napos, néhány órás eszmecsere, de a felvásárlók jobban dolgoznak majd nyáron. Ugyanezt a téeszekben még tágabb körben, még több variációban lehet megtenni. Ez persze nem kerül be a statisztikákba, éppencsak a munkában felhasználható szakismeret javul egy árnyalattal. De ne csak a termelésről beszéljünk. Minden falunak, minden téesznek vannak esett sorsú, magárahagyott öregei. Segítik persze őket, de tavasszal, nyáron, ősszel sok a munka, sokfelé kellene figyelem, társadalmi erő. Hát most egy kicsit ráérünk! Azok a fiatalok, vagy nem fiatalok, akik egy kicsit „lazítani” tudnak a kertészetben, vagy másutt, igazán felkereshetnék az öregeket. Kiszállítani egy kis tüzelőt, vagy feldarabolni azt a tüsköt, amibe az öreg ember már nem vágja bele a fejszéjét Talán egy kicsit rendet is lehetne teremteni a ház körül, vagy — csak elbeszélgetni. Néha a legnagyobb hiány éppen az emberi szó, egy csengő hang a régi bútorok között. Érdemes éppen most beszélni arról a bizonyos centralizálásról is. Hogy téeszek egyesültek, falvak egyesültek, áfészek egyesültek. fgy ott maradt sok apró község közigazgatási központ nélkül gazdasági központ nélkül. Persze ezek a települések is tartoznak valahová, csakhogy a vezetők általában a központban vannak. Hát most, zárszámadás után, tervkészítés után köny- nyebb időt szakítani, hogy kimenjenek azokra a településekre, ahol csak .500, netán mindössze 50—100 ember lakik. Szót érteni velük, meghallgatni gondjaikat. Mert gondjaik vannak, minél távolabb került a központ, annál nyomasztóbbak. És most nemcsak a vezetőknek van idejük, de egyik-másik szocialista brigádnak is, egyik-másik szállító- vagy útkarbantartó gépnek is. Talán amíg tart a „falusi tél” alkalom kerül arra, hogy minden különösebb előkészítés nélkül meg is oldjanak egy—két gondot. Betömni kátyút, megjavítani tetőt, illetve nem is kell tanácsot adni, aki felkeresi az oldalirányba eső településeket, meglátja, meghallja, mi a legfontosabb. A télből — reméljük — már nincsen sok hátra, kifelé haladunk belőle. De annyi idő még mindenképpen van, hogy néhány hasznos tennivalót elvégezzünk. Földeáki Béla Még ebben az évben az ösz- szes elektromos légvezetéket „kivezetik" Pécsett, a Lvov- Kertváros új, épülő déli részéből : ezzel felszámolják az építkezőket nyugtalanító baleset- veszélyt, az eléggé kellemetlen esztétikai látványt nyújtó „drótszövevényt" elsősorban az Egri Gyula út mentén. Tegnap a 120 kilovoltos (kV) nagyfeszültségű szabadvezeték négykilométeres, Mólom mellé „kiterelt" új szakaszát helyezték üzembe, vagyis feszültség alá. Ezen át látja el a Pécsi Hőerőmű a Mecseki Ércbánya Vállalatot. A MÉV most már két oldalról, nagyobb üzembiztonsággal kap elektromos energiát, egyszer a Hőerőműből, valamint Kaposvárról Szigetváron át, a december végén avatott új 120 kilovoltos vezeték útján. Tavaly szeptember óta húsz szerelő, betanított munkás, a Fefeke József, a Márta Sándor, a Nagy József brigád tagjai — dolgoztak a „kiirányított" új nyomvonalon. Aki most emellett elsétál, Mólom végétől a harkányi útig, majd vissza Keszü- nek, az a Lvov-Kertváros jövendőbeli határát járja be. A városrész déli mezsgyéjét jelzi a húsz — egyenként 25—35 méter magas — acéloszlop: mindegyik négy betongyökön nyugszik, apró Eiffel-toronyhoz hasonlóak. Egy tíztonnás, a helyszínen szerelték össze csaknem ezer csavarkötéssel. A húsz alapba ledöngöltek 500 köbméter vasbetont, megmozgattak ezért ezer köbméter földet. A DÉDÁSZ pécsi üzemigazgatóság történetében először vállalkozott ilyen jellegű szerelésre: a beruházás értéke meghaladja a kilencmillió forintot. Magyarországon 120 kilovoltosokat csak az OVIT épít A tartók elemeit koréiI-acélbál formázták, jellemzőjük, hogy „maguk védekeznek" a korrózió ellen: így nem szükséges festeni egyiket sem. A régieket raktárba gyűjtik és még ebben az ötéves tervben a Szigetvár és Barcs között létesítendő új 120 kilovoltos vezeték1 építéséhez használják fel. A nyomvonal mentén 25—30 méter széles védősávot alakítottak ki, ha leszakadna a drót, például tűz ne keletkezzen, vagy lakott helyre ne essen be. Tegnaptól már reszelik le az áramtalanított, csaknem karvastagságú régi drótokat. Az Egri Gyula út mellett szintén lebontják a légvezetékeket. Az egyik, 20 kilovoltos öt kilométeres nagy ívben kerüli meg az építkezési területet: Mólom előtt mór állítják a betonoszlopokat. Ez egyébként Siklósig szolgáltat áramot az összes faluban. A másik kettőt, mely eddig a MÉV tartalékja volt, a föld aló fektetik kábelbe két és fél kilométeren keresztül és velük a pellérdi, tortyogói vízadóműveket táplálják a Hőerőmű felől. A kábelfektetési hamarosan kezdik. A P. és T- terület így két oldalról jut a jövőben energiához, a rendszerről lekapcsolnak minden idegen fogyasztót, vagyis a kutak jó üzembiztonsággal, folyamatosan dolgozhatnak. Tulajdonképpen a Pécsi Vízmű önálló hálózattal rendelkezik majd. A három középfeszültségű szakasz „kiiktatására" csaknem ötmillió forintot szánnak. Transzparensek, emblémák, plakátsorok a Széchenyi téren, a belváros utcáin. Érdeklődők ezrei az eseményeken, hatalmas tömeg a mozipénztáraknál, telt ház a vetítéseken. Tizedszer várta és fogadta be Pécs a magyar játékfilmet, tizedszer üdvözli és szurkolja végig a magyar filmművészet folyamatosan gazdagodó seregszemléjét — 1965 novembere óta, amikor filmszemle keretében először adott találkozót egymásnak a hazai filmszakma és a közönség. A X. magyar játékfilmszemle nyitóünnepségét tegnap este 7 órai kezdettel rendezték meg Pécsett, a Petőfi moziban. Az ünnepségen részt vettek Pécs- Baranya párt-, állami, és társadalmi szerveinek képviselői — többek között dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, a Megyei Pártbizottság Végrehajtó Bizottságának tagja, a Baranya megyei Tanács elnöke, Lukács János, a megyei párt-vb tagja, a Pécs városi Pártbizottság első titkára és Czente Gyula, a Városi Tanács elnöke, valamint a magyar filmművészet, továbbá Baranya megye művészeti életének számos neves személyisége, képviselője. A Himnusz elhangzása után Kudlik Júlia, a Magyar Televízió bemondója kérte fel Szabó B. Istvánt, a Kulturális Minisztérium Filmfőigazgatóságának vezetőjét ünnepi beszédének megtartására. Szabó B. István a filmfőigazgatóság és a társszervek nevében üdvözölte a filmszemlére érkezett hazai és külföldi vendégeket, a filmművészeti szövetségek delegációit, a filmforgalmazási vállalat meghívott vendégeit és természetesen nem utolsósorban a nagy érdeklődést mindenekelőtt megtestesítő közönséget. A megtisztelő érdeklődés nem független a magyar film világhírnevétől, a világhír pedig a pécsi filmszemléktől. A legutóbbi játékfilmszemle óta filmjeink újabb szép sikereket arattak a nemzetközi fesztiválokon. A jelentős díjak fémjelezte sikerek ismét közelebb hozták egymáshoz a magyar filmet és közönségét. Ez pedig közművelődési szempontból újabb feladatokat jelez a filmek alkotói, a filmszakma képviselői számára. — E folyamatban Pécs a magyar film szuverén nagykorú művészetté válásának, társadalmi és nemzetközi elismertetésének volt egy-egy lépcsője, állomása - mondotta Szabó B. István, majd egy másik jubileumról, az államosított, szocialista filmgyártás megteremtésének 30. évfordulójáról emlékezett meg. Végezetül tartalmas, eredményes munkát kívánt a szemlén résztvevő szakembereknek, és megnyitotta a X. magyar játékfilmszemlét. Az ünnepi köszöntő után a DIALOG Stúdió legújabb filmjét, a Magyarok című alkotást vetítették le. Ezt követően bemutatták a közönségnek a film alkotóit: Papp Éva, Apor Noémi, Muszte Anna, Koncz Gábor, Solti Bertalan, Gera Zoltán, O. Szabó István, Ambrus András, Szabó Sándor, Szilágyi István és Molnár Tibor színművészeket, Vayer Tamás díszlettervezőt, Balázs József írót, Illés György operatőrt és Fábri Zoltán rendezőt. A nyitóünnepséget követően az intéző bizottság a Pannónia Szállóban fogadást adott a szemle vendégeinek tiszteletére. — B. K.— — Cs. J. — Budapestre érkezett Jamaika miniszterelnöke Hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Michael Manley, Jamaika miniszter- elnöke. A repülőtéren vendéglátója Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta. (Tudósítás az 5. oldalon).
