Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-13 / 44. szám
arandokok a kopjafák között A zongora poétája Miről tanúskodik a bőrkötésű emlékkönyv? Salve, salve tervező! Iskolások a történelmi emlékhelyen Mendelssohn ... Chopin ... Brahms ... Egy nyitány, mely a zord romantikájú skóciai tájon fogant a komponistában a Heb- ridák avagy Fingal barlangja láttán: egy versenymű, a „zongora poétájáénak vallomása és egy szimfónia, melyről a művet bemutató magyar származású Richter János azt mondta: Brahms „hősi szimfóniája, Eroi- cája”. Pécsi művészek neve: február 12-i és 13-i koncerten: Bánky József zongoraművész, a vezénylő Breitner Tamás a Pécsi Filharmonikus Zenekar élén ... A Chopin-versenyművet Bánky most játssza először koncerten zenekarral. — Talán azért, mert úgy gondolkoztam mindig, hogy a zenekari lehetőségeket elsősorban olyan versenyművek eljátszására kell kihasználni, amelyeknek zenei anyaga szimfonikusabb, így az összjáték arányai nehezebb feladatot jelentenek. Tudvalevő, hogy Chopinnál mindent a zongora mond el, a zenekar csak bevezet, a formai részeket összeköti és kísér. De úgy gondolom, ideje már egyszer eltekinteni a feladat nehézségétől vagy hasznosságáról és élvezni a szépet... Bánky József e Chopin-versenyművet a következő hetekben Szekszárdon és Kaposváron is eljátssza, majd március 25-én élő adásban ül a rádió mikrofonja elé rendkívül nehéz és igényes műsorral. — dnt •— Egy késői török rajza Harangok próbaállványon Az ország egyetlen harangöntője A mester tudását zengik A formázáshoz tejet, tojást, sört, hajat is használnak Gyeppel, virággal borított sírok — több száz vitéz utolsó nyugvóhelye. Hátrább a lélekharang, melyet meg-meg- kondítanak a turisták, a déli részen erdélyi ihletésű kopjafák. Másfél éve, a mohácsi csata 450. évfordulóján nyitották meg a korábban megtalált tömegsírok színhelyén az emlékparkot,. amely azóta elmu- laszthatatlan zarándokhelye magyarnak és külföldinek, ha Mohácsra látogat. Félasztalnyi, hatalmas, díszes bőrkötésű, 850 lapos vendégkönyv tartalmazza a látogatók élményeit, észrevételeit, vagy csak aláírásukat. Az első oldalon, mintegy az emlékhely létrehozóinak szándékát tükrözve, ott állnak Kisfaludy Károly versének sorai: „A múlt csak példa legyen most, s égve honért, bizton nézzen előre szemünk.” 51 mohácsi és környékbeli üzem 2731 dolgozójának 13 ezer óra társadalmi munkája is segített a létrehozásában, azoknak az érzelmeknek kiváltásában, melyeket többek közt legalább 50 ezer bejegyzés is tükröz. Ilyenek olvashatók a könyv lapjain: „Meghatóan csodálatos! Salve Salve tervező!" (olvashatatlan aláírás). „Valóban jó, hogy nem eleink csontjaival emlékezünk. A szimbólumok és a mögötte lévő gondolatok erősebbek” (Csepregi Gyula). „Régi adósságunkat törlesztettük” — írja egy másik látogató. Hogy hány százezren látogattak ide másfél év alatt, az kideríthetetlen. Az egyéni turistákon kívül számtalan csoport is megfordult itt. Például a ZALABER 31 fős kollektívája, miskolci, győri, kaposvári gimnazisták, a baranyaiakról a hétfői nem is beszélve. Sok az idegen nyelvű bejegyzés. Megnézték az emlékhelyet osztrákok, németek, svédek, bolgárok, itt voltak a katowicei tévések, aztán Csíkszeredáról egy csoport és még hosszan lehetne sorolni. Pécsi postaforgalmi gyakornokok két csoportját is elhozta Mohácsra Réti Miklós tanfolyamvezető, aki így látta a fiatalok reagálását: — Meghatottan álltak itt a gyerekek, a hangjuk is lecsen- desült, vigyáztak, hova lépjenek, mintha halottak napján a temetőben lennének. A történelemben tanultak kiegészültek a valóságos színhely érzelmi hatásával. Az emlékkönyvben majdnem fél oldalt foglal el egy rajz, amely török turista műve. Két egymást átkaroló nép- viseletes fiatalembert ábrázol. Az egyik magyar, a másik török. Mellette angolul a magyarázó szöveg: „The Friends” — vagyis: Barátok. (Kár, hogy ez nem 1526-ban jutott eszükbe.) Schvillinger Emma hivatalos munkaköre természetvédelmi őr. Ű látja el az emlékhely gondnoki teendőit. — Az eltelt idő alatt egyetlen szándékos rongálás, garázdaság sem fordult itt elő — mondja. — Ritkán megesett, hogy egy-egy fiatal harsogó zsebrádióval 'jött be, vagy félórákig rángatták a lélekharangot. Ilyen esetben hatásos a csendes figyelmeztető szó. A mohácsi Történelmi emlékhely április 4-től november 7-ig tart nyitva, mert a téli időszakban nincsenek biztosítva a nyitvatartáshoz szükséges feltételek, ezenkívül letakarni, a fagy ellen óvni kell a szabadtéri létesítményeket. (Ehhez csak egy szerény megjegyzés: biztos, hogy az adott időszakban szorul védelemre az emlékhely?). Kurucz Gyula Nincs ugyan déli 12 óra, nem is temetnek, lakodalmas násznép sem vonul a faluban, mi mégis harangozunk. A két harang csodálatosan zenél, a szomszédok már megszokták, s a helyi önkéntes tűzoltók sem riadóznak. Gombos Lajos harangöntő mester őrbottyáni régi műhelye előtt „próbaóllvó- nyokon” vizsgáznak a harangok. Hangjuk olyan, amilyennek a tervezőasztalon az ország, de lassan Közép-Európa egyetlen harangöntője megkomponálta. Évszázadokon keresztül sok pecsétes titok őrizte a technológiát, a harangkészitőket fejedelmek ültették asztalukhoz. A harangöntés apáról fiúra szállt, mióta Sabinianus pápa 605-ben elrendelte a keresztény hivők egybehívására a harangozást. Gombos Lajos meg sem tudja mondani, hogy ősei mikor kezdték a harangöntést. — Arról van följegyzésünk, hogy édesapám dédnagyapja már ezt a mesterséget űzte. Hogy ő hol tanulta, azt nem tudjuk. Az új műhelyben egy hatalmas harangot köszörülnek, feltűnően nagyobb eddig látott társainál. Mint Gombos Lajos elmondja, az egyik kaposvári templomnak készül. Érdekessége, hogy annak az adományozónak a neve is rákerül, aki 40 000 forinttal járult a költségekhez. Egyébként minden harangra olyan feliratot tesznek, amilyet a megrendelő kíván. Az öntő neve, az öntés helye és évszáma azonban mindig rajta van.- Mi a szakma rejtélye? — A lelkiismeretes és kitartó munka. Évtizedek kellenek, míg alaposan kitanulja az ember. Volt néhány tanulóm, aki megpróbált önállóan harangot önteni. Nem sikerült nekik. A munka alapja a tervrajz, ahol eldől, hogy milyen csengésű lesz a harang. A hangzást a nagyság bizonyos fokig meghatározza. A harangkészítés alapanyaga a vörösréz és az angol ón, de a formázáshoz tejet, tojást, sört és emberi hajat is felhasználunk. A jó harang öntéséhez megfelelő időjárás is kell, mert a légnyomásra a levegő relatív páratartalmára a fém és a minta érzékeny, s a legkisebb változás a hang torzulását okozza. Egyébként a harangot 1300 Celsius fokon öntjük. • Az utóbbi évek jelentősebb munkái- közül a hódmezővásárhelyi városháza tornyának 11 mázsás harangja emelkedik ki, amit a világon először helikopterrel tettek a helyére.- Milyen súlyú volt a legnagyobb harang, amit eddig öntött?- Még édesapámmal készítettük el a püspökladányi templom 30 mázsás harangját. A jelenlegi műhelyemben 50 kilogrammostól 18 mázsásig fogadok el megrendeléseket.- Egy harang elkészítése tél évig is eltart. Mennyibe kerül Magyarországon egy harang?- Az árat két részre kell osztani. Anyagköltségre és munkadíjra. Az alapanyagot az öntető veszi meg. Például egy 7 mázsás harang anyaga 105 000 forintba kerül, ehhez jön a munkadíj, ami kilogrammonként 100 forint. Megrendelő bőven van. Idén 15 helyre készít harangot, már csak 1980-ra vállal öntést. — A hazánkban elterjedt harangokon kivül milyen tormá- júakat használnak küllöldön? — A nálunk ismert formát Olaszországban és Franciaországban nyújtottabban öntik. Németországban nem ritka a kúpforma, míg a Szovjetunióban a félgömb alakú. • — A rádióban hallható, delet ütő harangot ki készítette? — Most a budapesti, Egyetem téri templom harangja kong minden délben, amit édesapám öntött. A magyarországi harangok 70 százaléka édesapja keze munkája, de mióta Gombos Lajos is elkezdte a szakmát, jónéhány kikerült műhelyéből. Olyanok, melyek több száz év múlva is zengik mesterük tudását. Roszprim Nándor Megújul a Káptalan utcai szabadtéri színpad A tettyei kőbánya katlanában lesz az új szabadtéri Az egykor szebb napokat megért pécsi szabadtéri színpad lehangoló látványt nyújt. Törött padok a nézőtéren, elgazosodott zenekari árok, feltört öltözőhelyiségek, bennük szétszórt matracok, vaságyak, sarokba dobált összetört székek és szemét. A valamikori beton alapzatú színpadon hullámpala lemezek, ottfelejtett asztal a súgólyuk mellett. Vigasztalan kép, a gazdátlanság különös példája. Pedig valamikor egymást érték itt vagy két évtizeden át a különböző kulturális rendezvények, koncertek. Külföldi és hazai előadóművészeknek tapsolt a különös hangulatú Káptalan utcai szabadtéri színpad közönsége. Mi lesz a további sorsa, mik az elképzelések a jövőjét illetően? Ezek a kérdések mind többször felmerülnek az utóbbi időben. A színpad gazdája a tanács, így a választ Bagossy László, a Doktor Sándor Művelődési Központ igazgató- helyettesé, a rendezvény iroda vezetője adja. — Július közepén nyílik a Nyári Színház: a különböző előadásoknak létesítményeket kell biztosítanunk. így többek között elkerülhetetlen a Káptalan utcai szabadtéri színpad felújítása, amelyre másfél millió forint áll rendelkezésre. A munkálatok március elején kezdődnek, tehát alig több, mint négy hónap jut arra, hogy július 15-én már itt mutathassa be legújabb műsorát a Pécsi Balett. Az elképzelések alapján az eddigi két és félezres nézőteret nyolcszázra csökkentik: a két szélső és hátsó szektort megszüntetik. Bagossy László szerint a kialakítandó szektorok befogadó- képessége elegendő lesz, hiszen az utóbbi években már kihasználatlan volt a nézőtér nagy része. Felújítják az öltözőket és a színpadot. A bejáratot a nyugati oldalon alakítják majd ki, lezárva ezzel a júniusra elkészülő Uitz- múzeumot a szabadtéritől. A kiviteli terveket Bachmann Zoltán építész készítette, aki a következőket mondta a szabadtéri színpad jövőjéről. — Nem célszerű túl sokat áldozni a szabadtéri színpadra. Ezen a területen igen értékes római kori emlékek lehetnek. A nézőtér alatt késő római épületek, az ókeresztény temető egy része rejlik, amit előbb-utóbb hozzáférhetővé kellene tenni a látogatók számára. Az új szabadtéri színpadot tudomásom szerint az egykori tety- tyei kőbánya katlanában alakítják majd ki, amely már megfelel majd a legkorszerűbb követelményeknek is. Szerintem az ország legszebb szabadtérije lesz, páratlan természeti környezetben. Addig is míg elkészül, természetesen nem szűnik meg a Káptalan utcai szabadtéri színpad. S. Gy.
