Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-12 / 43. szám

1978. FEBRUÁR 12. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE I I. X. Magyar Játékfilm­szemle Pécs, IQ^Q. febr. 13—18. Amerikai cigaretta, Közös bűn, A keselyű három napja Amint már többször hírül adtuk, február 13—18. között rendezik meg Pécsett a X. Ma­gyar Játékfilmszemlét. Az ősbemutatókat a Petőfi Filmszínházban tartják. A dísz­előadáson Fábri Zoltán Ma­gyarok című filmjét mutatják be. A film nemcsak történelmi eseményt elevenít fel, hanem az ember mindenkori köteles­ségéről, a tisztaságról, az er­kölcsről is szól. Kedden vetítik Zsombolyai János: Kihajolni veszélyes és Dárday István: Filmregény című alkotását. Egy költő és egy utcaseprő találkozik egy talponállóban és beszélgetésükből kikereke­dik egy ember élete, az Ame­rikai cigaretta című filmben, melyet Dömölky János rende­zett. Az alaptörténetet Csurka István hangjátéka szolgáltatta. Ugyancsak' 15-én láthatja a közönség Sára Sándor Nyolc­van huszár című, az 1848-as események egy részét felidéző történelmi filmjét: Egy Zala megyei cigánytelepről Buda­pestre induló, dolgozni akaró cigányfiú útját kíséri végig Schiffer Pál játékfilm hatású dokumentumfilmje, melyet csü­törtökön délután mutatnak be. Este Gaál István Legato-ját vetítik. Filmszatírával jelentke­zik a szemlén Gazdag Gyula, míg Mihályfi Imre Galgóczi Erzsébet kisregényét ültette át a film nyelvére, Közös bűn címmel. Szombaton délután tűzik műsorra Rózsa János: Mohács című dokumentumfilmjét, mely­ből külön vitát is rendeznek Mohácson. A záróelőadáson pedig Rényi Tamás K. O. cí­mű játékfilmjét mutatják be. A filmszemle időtartama alatt a Kossuth Moziban ve­títik az 1977-ben láthatott magyar filmeket, így például a Veri az ördög a feleségét és az Egy erkölcsös éjszaká-t. Hat új külföldi filmet is be­mutatnak éjszakai előadások keretében a két filmszínház­ban, illetve az Ifjúsági Ház­ban. Az „Etűdök gépzongo­rára" szovjet alkotás Nyikolaj Mihalkov rendezése, a „Védő- színek”-et a lengyel Krisztof Zanussy, a „Zöldségkereske- dő”-t az NSZK-beli R. W. Fassbinder, a „Hajtóvadászat”- ot a francia Serge R. Leroy rendezte. Két amerikai film is műsorra kerül: Sydney Lu­met Serpico-ja és Sydney Pol­lack: A keselyű három napja című világhírű alkotása. Az Ifjúsági Házban a Ba­lázs Béla filmstúdió hét film­jét vetítik, köztük Tarr Béla Családi tűzfészké-t és Mihály­fi László fiatalokról szóló szo- cioportréját. Jönnek a színinövendékek Jegy helyett cserepet adtak, aztán jött Bacchusnak, a bo­rok istenének és Jupiternek, az istenek istenének kacagta­tó históriája. Énekszó, tánc, komédia, vásári látványos­ság . . . Mindez az elmúlt nyá­ron a szentendrei Teátrum mű­sorában, Templom téri Játé­kok címmel. Most, fél év után Pécsre jönnek a szereplői. A Színház- és Filmművészeti Fő­iskola másodéves hallgatói vol­tak, akik friss, dinamikus já­tékukkal vidám, oldott hangu­latot teremtettek a július hét­végi délutánokon. A szándék, hogy a főisko­lások egyre több nyilvános szerepléshez jutnak, nemcsak azt jelenti, hogy már most fo­kozottan részt vállalnak a köz- művelődésben, hanem egyben azt is, hogy szereplésük, fel­lépésük színházi életünk kí­váncsian várt, érdekes színe. A jövő hét végén, szomba­ton és vasárnap két előadást láthat majd a közönség a Pé­csi Nemzeti Színházban, a Színház- és Filmművészeti Fő­iskola harmadéves hallgatói­nak vendégjátékában. Február 18-án, szombaton Josef és Ka­réi Capek színművét, A vég­zetes szerelem játéká-t mutat­ják be, Konter László negyed­éves rendezésében: a darab rendezőtanárai Horvai István és Kapás Dezső. Másnap, va­sárnap Csokonai Vitéz Mihály özvegy Karnyóné és a két sze- leburdiak című művét láthat­juk, melynek rendezője ezút­tal Kapás Dezső rendező­tanár. A főiskolásokkal való ismer­kedés nem korlátozódik csu­pán a két színházi előadásra: a X. Magyar Játékfilmszemle programjában huszonnyolc fia­tal művészegyéniséget ismer­hetünk meg. A főiskola hall­gatói tizennégy kisfilmmel sze­repelnek a szemle műsorában: a legrövidebb film nyolc-, a leghosszabb harmincegy per­ces. Ezeken a kisfilmeken ke­resztül tizennégy rendező- és tizennégy operatőrnövendék mutatkozik be városunk kö­zönségének. A hallgatók al­kotásait február 17-én 16 és 18 órai kezdettel vetítik az Ifjúsági Házban. A szemle az ő szereplésükkel válik igazán teljessé, sokrétűvé. Dücső Jelenet a Legato-ból. Jobbról balra: Hegedűs Gyula, Dajka Margit és Kovács Nóra főiskolai hallgató. Párbeszéd öregedő asszonyokkal Film Négy új magyar filmről ren­deznek közönség—művész ta­lálkozót a X. Magyar Játékfilm­szemlén, s mind a négy most elkészült, friss alkotás, itt lesz az ősbemutatója is. Lapunk szokásos vasárnapi műsoraján­latában háromról — „Nyolcvan huszár”, „Magyarok", „Filmre­gény" — adtunk már villanás­nyi ismertetőt. Most a negye­diket is bemutatjuk, egészen röviden, egy fotó és néhány sor segítségével: Gaál István, a Sodrásban cí­mű filmjével indult, s azóta számos alkotásával bizonyítot­ta: az emberi lélek, az emberi társadalom mélyrétegei érdek­lik legjobban. Most elkészült munkájának címe: Legato. Két nemzedék ütközéséről szól. Há­rom öregedő asszony és egy fiatal házaspár kapcsolatait boncolja. A házaspár gyereket vár, s ezzel konfliktushelyzet alakul ki. A filmet Szász Imre színpadi művéből írták, s a for­gatókönyv szerzői: Kardos G. György és Gaál István. Illés György fényképezte, aki a be­mutató előtt nagy szeretettel nyilatkozott a rendezőről. El­mondta: Gaál István a főisko­lán tanítványa volt, s azóta olyan rendezővé nőtt, aki ma­gas színvonalon alkot, alapelve a társadalmi őszinteség, s meg­szállottan hisz abban, amit tesz. A filmet saját maga vág­ja, s nála ez nem póz, hanem önellenőrzés és újrateremtés. Balett Boney M -műsora szemlén Minden nemzedék előtt siker Jelenet a Boney M zenéjére tervezett Disco című táncműből (Hetényi János és a tánckar). A Pécsi Nemzeti Színház ba­lettegyüttese 1977. október 14- én mutatta be Balett 1977 cí­mű estjének III. felvonásában a DISCO című produkciót, mely­nek — mint az egész estnek — koreográfusa Tóth Sándor. A X. Magyar Játékfilmszemle tiszte­letére, a filmeseknek és a kö­zönségnek — február 16-án — ismét bemutatják. A balettest nagy sikerét vajon befolyásol­ja-e a világhírű Boney M- együttes felvételeire készült ko­reográfia, a DISCO? — kérdez­tük Tóth Sándortól. — Minden bizonnyal igen. Tudomásul kell venni a fiatal­ság életérzéseit, s ez a balett ennek az életérzésnek a tükrö­ződése. Egyébként a balettest ilyenfajta felépítése egy dra­maturgiai elv folytatása, hiszen már korábbi estem, a Balett 1976 záródarabja, a „Kulcslyu­kak” is úgynevezett „könnyű­zenére” készült. De míg ott a közönségre elsősorban a hu­mor hatott, ezúttal az ízig-vé- rig mai, lendületes zene hat. Minden esetre — figyelve az egyes előadások közönség-ösz- szetételét — örömmel állapítot­tuk meg, hogy ez a zene, s az erre készült koreográfia semmi­féle „nemzedéki problémát” nem okozott, az idősebb kor­osztály is lelkesen fogadta. Színház Holl István és a néger költők A Pécsi Nemzeti Színház művészeinek előadói est soro­zata Holl István önálló mű­sorával folytatódik, melynek bemutatója február 16-án lesz a Kamaraszínházban. Holl István az est anyagát észak-amerikai néger költők műveiből állította össze. — A költők valóban színes- bőrűek — mondja, — de mű­soromban nem elsősorban a fehérek és feketék máig is fennálló viszálykodásáról aka­rok szólni, hanem a becstelen és igaz emberek, s hazug és tiszta gondolatok örökös ösz- szetűzéséről, s a megalázko­dás ellen. Ezek a költők fa­natikus hittel keresik azt az erőt, amely a tiszta, emberi világot elhozza számukra. De konfliktusban állnak önma­gukkal is, hiszen a színesbő- rűek között is vannak becsü­letes és becstelen emberek, s igaz ennek fordítottja is. — Az est keretében néhány vers zenés változatát hallhat­juk ... — Igen, a verseket Papp Zoltán zenésítette meg, s igen nagy örömmel éneklem ezeket a bluesokat, hiszen e műfajban rég volt alkalmam a közönség elé kiállni. Sakik a zenét szolgáltatják: Járóka József — zongora, Bozsó László — dob és Kovács Jó­zsef — basszusgitár. — Végezetül — hogyan fo­galmazná meg az est, s talán az ön ars poétikáját? — Hadd válaszoljak erre egy idézettel a műsorból: „Ha bánni tudsz a könyörte­len perccel, / megtöltöd, s mindig méltó sodra van,/tiéd a Föld, a száraz és a ten­ger, / és ami még több „Em­ber" lész fiam ...” T. Simon István — Alkotói pályáján hova he­lyezi a DISCO-t? — Nem tartom igazán fon­tosnak a táncművészet szem­pontjából, de a műfaj kiszéle­sítése érdekében nagyon jó esz­köz. S talán hozzájárul a ba­lett-műfaj közönségbázisának növeléséhez is. Hiszen az est első és második darabjának koreográfiája ma élő zeneszer­zők műveire készült, s úgy gon­dolom, hogy azokhoz a nézők­höz, akik csak a DISCO miatt jöttek el az előadásra, az ő zeneműveik is intenzívebben jutnak el. T. S. I. Akiknek már csak a hangjuk él Naponta 20—25 perces szí­nes, helyszíni adással, ripor­tokkal és beszélgetésekkel, eredeti filmrészletekkel és ze­nével jelentkezik a Pécsi Stú­dió külön „stáb”-ja a hét legjelentősebb kulturális“ ese­ményéről, a X. Magyar Játék­filmszemléről. Alkotók, rende­zők és írók, színművészek, filmforgalmazók és kritikusok, a szakma legjelentősebb kép­viselői beszélnek majd a ju­biláló filmszemle jelentőségéi­ről, a délelőtti viták eredmé­nyéről. Természetesen nem hiányzik majd a mikrofon a művész—közönség találko­zókról és a fontosabb vetíté­sekről sem. Érdekességként a szombati adásban elhangzik egy montázs a korábbi film­szemlékről, idézve néhány olyan művész hangját, aki mór nincs az élők sorában ... Hétfőn jelentkezik Nógrádi Erzsébet szerkesztésében a „Nők negyedórája". Megszó­lal benne a mohácsi Új Ba­rázda Termelőszövetkezet ki­váló dolgozója, a nyugdíjazás előtt álló Bözsi néni. Beszá­molnak a Pécsi Cipőipari Ktsz hasznos kezdeményezéséről: kismama dolgozóik kérésére külön „kismama-szalagot” in­dítanak sajátos igényeiknek megfelelően. Üj sorozat is kéz- dődik a hétfői adásban: „Mi az, ami jól illik?" címmel. El­ső alkalommal a Kossuth La­jos utcai Sztár divatbolt üz­letvezető-helyettese ad jó- tanácsoka a hallgatók szá­mára. Kedden Szabó Mária riport­ja hangzik el: „Hivatás — vagy munka" címmel. Különösen időszerű a pén­teken elhangzó beszélgetés dr. Kerekes Endrével, a Pécs városi Tanács egészségügyi osztálya szervezési és nevelési főorvosával, aki az influenzá­ról és a védekezésről mond hasznos tanácsokat. A vasárnapi mikrofonstaféta vendége dr. Varga László sellyei állatorvos lesz, akivel Lenk Irén beszélget. Könytf Csemegék, csak Pécsett Hagyományos a pécsi filmszemlé­ken, hogy boltban nem kapható könyveket árusítanak. Ezeket főként a Filmtudományi Intézet hozza el Pécsre, s a szakirodalom iránt ér­deklődő közönség szinte megrohan­ja a szemleirodát, hogy minél több­féléhez hozzájusson. — Az idei szemlére t:z szakköny­vet hozunk — mondotta Korcsai Kulcsár István, a Filmtudományi Intézet illetékese. — Elsősorban mai magyar filmművészet köréből írott műveket, így a Tanulmányok a mai magyar animációs filmről és a Tanulmányok a magyar szinkronról című könyveket árusítják majd. Ezen kívül a magyar hangosfilm története a kezdetektől 1939-ig cí­mű Nemeskürty István szerkesztette munkát. Kapható majd Boleslaw Michulek lengyel esztéta Korunk filmművészete című könyve is. A Népművelési Propaganda Intézettel közös kiadványsorozat a Filmbará­tok Kiskönyvtára, ebből Veres: Mi­chail Rommról, Nemes: Tony Ri- chardsonról írott művei is ott lesz­nek, valamint az én könyvem, ame­lyet Szabó Istvánról írtam, aztán Gyertyán Ervin Jancsó Miklós-kötete, továbbá különböző folyóiratok is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom