Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-12 / 43. szám

(Szokolai István felvételei) 978. FEBRUÁR 12. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 7. Orfű, kirándulóközpont Az idén megkezdődik a fejlesztés Átlagéletkoruk huszonöt év Munkájukkal rangút szereztek maguknak A Veres Péter szocialista ifjúsági brigád tagjai 2000 éves vízvezeték- rendszer Valószínűleg egyedülál­ló az asztmások kőszeg­hegyaljai gyógyfaluja, Ve­lem vízvezetékrendszere. Abba ugyanis máig mű­ködő, 2000 éves római ko­ri vízvezetékhálózatot is bekötöttek. Hat éve kezdték el a nagy üdülő- és kiránduló- forgalmat lebonyolító, az asztmatikus betegségekre különösen kedvező hatást kiváltó klímájú falu veze­tékes ivóvízrendszerének a létesítését. Az volt a terv, hogy a forrásvizekben gazdag hegyoldal kris­tálytiszta vizeit össze­gyűjtik és azt vezetik be a faluba. Árokásás közben a Sötét- és a Bozsoki- völgy találkozásánál, a Bozsoki-patak felső folyá­sánál vizet szállító, funk­cionáló római kori vízve­zeték rendszer-maradványt találtak. A völgy fölött 600—800 méterrel újabb­ra bukkantak a vízügyi szakemberek. Itt nagyobb vízmennyiséget találtak, amelyet aknába folyattak össze és egyszerű gravitá­ciós vezetékkel bekötötték a községi vízvezetékbe. Ez azonban nem volt elég a vízszükséglet kielégítésé­hez. A további víznyerő helyek keresése során el­ső látásra forrásnak tűnő helyet találtak. De tüzete­sebb vizsgálódás után ki­tűnt, hogy az is az antik vízhálózat része. Kútgyű- rűvel körülzárták, „meg­fogták", s szintén haszno­sították. Majd újabb, gyö­nyörűen kialakított római vezetékek kerültek »elő. A 30 x 40, máshol 20 x 30 centiméteres, négyszögle­tes csatorna lapos pala­kövekből épült, szigetelés nélkül. Egyik-másik palakő nagysága eléri a fél asz­tallapnyit. Karácsonyfa­ághoz hasonló elrende­zésben, főcsatornából, raj­ta jobbról és balról be­ágazó kisvezetékekből áll. A főgyűjtő a Bozsoki- völgyben vált ismertté. Feltárták a római vezeték szinte teljes felső szaka­szát és megtalálták egyik fő forrását, amely 200— 250 liter egészséges, jó vizet ad percenként most is. 1971 óta egy akkor kelt kor­mányhatározat alapján nevez­zük Orfűt kirándulóközpont­nak. Az elmúlt években ki- sebb-nagyobb beruházások­kal próbálták a területet va­lóban kirándulóközponttá ten­ni, az igazi nagy fejlesztés azonban váratott magára. Sőt, maga a kirándulóközpont leg­utóbb már strand nélkül ma­radt, hiszen a Pécsi-tó déli részén a nagymértékű iszapo- sodás és iszaprothadás miatt meg kellett tiltani a fürdést. És a hiányzó strand csak egy a sok hiányzó közül, amik nél­kül nem kirándulóközpont a kirándulóközpont. A kirándulóközpont kijelölt területét a Pécsi-tó délnyuga­ti vége, a Kalap-hegy és a Balázs-erdő fogja közre 40 hektárnyi kiterjedésben. A Megyei Tanács végrehajtó bi­zottságának közelmúltban ho­zott határozata szerint a ki­rándulóközpont tervezett be­ruházásai a megvalósulás sza­kaszába léptek. A Baranya megyei Idegen- forgalmi Hivatal pályázatot nyújtott be a Belkereskedelmi Minisztérium Fejlesztési Bizott­ságához, amely az ötödik öt­éves tervidőszakra 106, a ha­todik ötéves tervidőszakra pe­dig 31 millió forint felhaszná­lását engedélyezte a kirándu­lóközpont létesítményeinek megvalósítására. Idén 26, jö­vőre 41, 1980-ban pedig 39 millió forintot kell felhasznál­ni. A MÉLYÉPTERV-nél kidol­gozott beruházási program há­rom fő területi egységre bont­ja a kirándulóközpontot: strandra és strandterületre, kempingre, valamint pihenő- területre. A 8800 négyzetméter felüle­tű strandot a Pécsi-tóban ala­kítják ki. A feltöltéshez a tó külön e célra tisztított vizét használják fel, s a víz a túl­folyókon ismét visszajut a tó­ba. A strandterületen — amely kb. 5000 ember befogadására lesz alkalmas — építenek öl­tözőt, lesz gyermekmedence, zuhanyozó, orvosi szoba és minden egyéb, ami egy kor­szerű strandnál elengedhetet­len. A strand és a strandterü­let tervezett beruházási költ­sége 1980-ig 55 millió forint. A kemping két ütemben valósul meg a Kalap-hegy és a Balázs-erdő közötti terüle­ten, Ebben a tervidőszakban 300 sátorhelyet alakítanak ki az ehhez tartozó főzőépülettel, zuhanyozókkal, mosdókkal és WC-kel. A következő tervidő­szakban 180 személy elhelye­zésére 15 faházat fognak fel­állítani. A kemping e tervidő­szaki beruházási költségei 29 millió forintot tesznek ki. A kirándulóközpont harma­dik egysége a pihenőterület, ami nagyrészt a Balázs-erdő- ben, — annak parkerdő-jel- legű kialakítása után — kap helyet. Ez igényli a legcseké­lyebb beruházási ráfordítást: mindössze 400 000 forintból sé­ta- és sportösvényeket alakí­tanak ki, esőbeállókat, sza­lonnasütőket építenek és ter­mészetesen padokat, asztalo­kat helyeznek el. A kirándulóközpont beruhá­zásának generálkivitelezője a Szentlőrinci Nagyközségi Ta­nács költségvetési üzeme lesz. Műszerek ezrei regisztrálják, hogy rendben van-e minden. Ezeknek nem szabad elromol­niuk, tévedniük, folyamatosan kér áramot az ország, fűtő­energiát és meleg vizet több ezer pécsi lakos a hőerőmű­től. Fiatal műszerészek a Veres Péter ifjúsági szocialista bri­gád tagjai, öt éve gondolták, hogy megpróbálják együtt. Az első évek nem hozták a várt elképzeléseket, az idősebb szakik valami csodafélét is vártak tőlük. Papp József, az irányítás- technikai üzem vezetője, köz­vetlen főnökük: — Két éve fordult a hely­zetük. Azóta elismerik őket. A megbízható munka lett a leg­erősebb oldaluk, összeszokott­ság, alapos szakmai felké­szültség és nagy munkabírás jellemzi őket. Átlagéletkoruk 25 év. Kilen- cükből jelenleg négyen van­nak tartósan távol katonai szolgálat, egyéves pártiskola és gyermekgondozás miatt. Kettőjük kivételével — ők most tanulnak — valamennyien érettségizettek. Minden mun­kát rájuk lehet bízni — ne­héz, piszkos helyeken is. Gyöngyösi Péter brigádve­zet ö: — A saját tevékenységün­kön túl munkaidőben kétezer órában a közvetlen feladatun­kat meghaladó munkát — mű­szerszekrények áthelyezését, kábelezést — is végeztünk ta­valy. Bevezettük a brigádszin­tű önoktatást: együtt beszél­jük meg a legújabb tudniva­lókat vagy valaki mást kérünk fel előadónak. Patronáljuk a hármas számú szociális ott­hont, óvodaépítéshez és egy iskola villamosításához is hoz­zájárultunk. összesen 620 óra társadalmi munkát végeztünk. — Azt mondták, több újítá­suk van. — Megoldást adtunk né­hány ötlettel az elmúlt évben, most is foglalkozunk egy-ket­tővel. No valóban nem a pénz miatt. Az a pár száz fo­rint inkább csak eszmei díja­zás. A szakmai elismerés hajt, a bizonyítás és az alaposabb elmélyülés. A jó újítás köny- nyíti a munkát, kifogástalan lesz a munka és anyagot ta­karítunk meg. A technika egy­re bonyolultabb, finomítani már csak csapatmunkában le­het. — Vegyük sorba, ki mit „öt­lött” ki! Gyöngyösi Péter: — Az Eötvös-brigáddal kö­zösen készítettük el a turbina tengelymozgásának tizedmil- liméteres eltéréseit jelző- és regisztráló készüléket. Elektro­mos részeit én terveztem. Most egy DC—DC-konverterén dol­gozom, mely a kazánok tűz- tereinek működését minden körülmények között biztosítja. Elkészült egy integrált áram­körös, nyúlásmérő berendezé­sem, a fémek terhelés alatti alakváltozásának pontos mé­rése. Domonkos György: — A mechanikus műszerek ellenőrzéséhez szerkesztettem tavaly egy kisnyomást előál­lító készüléket. Rajnainé Kurucz Márta: — Több száz fajta ellenál­lással dolgozunk. Ezek gyors, pontos kikeresése időigényes feladat. Az alkotó ifjúság pá­lyázatra készítettem el egy lyukkártyás adatrendezőt. Most egy perc alatt megtudom, van-e és hol a keresett alkat­részből. Blazsek Géza: — A kettes turbina hűtővíz tolózárainak német műszaki leírását ültetem át magyarra. A távollevők közül hárman — Kalmár József, Rákóczi Pé­ter és Gyöngyi Imre — is ad­tak be még újítást. Kétszer kaptak bronz, egy­szer ezüst fokozatot, most az aranyat „átugorva" a vállalat kiváló szocialista brigádja címére pályáznak. Munkájukkal rangot vívtak ki maguknak. Hogy is mondta az üzem­vezető búcsúzóul: — Egyre bonyolultabb mű­szerekkel dolgozunk, de nem féltem őket. Helyt fognak állni és az elsők között maradnak... Murányi László A nyári idényre készülnek a balatoni hajósok. Huszonhét sze­mélyhajót, négy kompot és nyolc teherjármüvet — úszó mar­kolót, dereglyét és uszályt készítenek fel az elkövetkezendő hajózási idényre Siófokon, a MAHART Balatoni Hajózási Üzemigazgatóságán. Gyöngyösi Péter Rajnainé, Kurucz Márta Blazsek Géza Domonkos György

Next

/
Oldalképek
Tartalom