Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-10 / 10. szám
6 Dunántúlt napló 1978. január 10., kedd l^xiierjiik meg a %eii:deiéiéti^et flii qllami clőugsarlősről Az elmúlt hetekben sokszor és sokféleképp került szóba az állam elővásárlási joga. Az alábbiakban részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat a Minisztertanács 39/1977. számot viselő és 1977. október 12. napján megjelent rendeletében foglaltakról. Az állam elővásárlási jogáról szóló rendelet 1978. évi január hó 1. napján lépett életbe és rendelkezéseit a hatályba lépését követően illetékkiszabásra bemutatott adásvételi szerződésekre kell alkalmazni. A minisztertanácsi rendelet 1. §-ának előírása szerint az államot magánszemélyek tulajdonában levő ingatlan, illetőleg ingatlan tulajdoni hányadának eladása esetén, közérdekű célokra elővásárlási jog illeti meg az alábbi településeken : a) a fővárosban, a megyei városokban és a városokban; b) az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező községekben; c) az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének támogatására jogszabályban kijelölt községekben, továbbá d) a középfokú központnak kijelölt községek közül a megyei tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott községekben. Nem vonatkozik az állam elővásárlási joga arra az esetre, ha az adásvétel tulajdonostársak között jön létre. Az állam elővásárlási joga megelőz minden más — jogszabályon vagy szerződésen alapuló — elővásárlási jogot. A rendelet értelmében az elővásárlási jog gyakorlásával az adásvételi szerződés az eladó és az állam között az eredeti tartalommal jön létre. Az állam a vételárat az eladó részére — az Országos Takarékpénztár útján — az elővásárlási jog gyakorlásától számított harminc napon belül, egy összegben köteles megfizetni. A vételárból le kell vonni az eredeti vevő által az eladónak az állammal szemben fennálló adó- és egyéb tartozását, valamint az Országos Takarékpénztárral szemben fennálló — az ingatlannal, kapcsolatos — hiteltartozását. Az Országos Takarékpénztár felhívására az eladónak kifizeMelyek a közérdekű célok? Ingatlanra és beépített ingatlanra vonatkozó rendeletek tett összeget az eredeti vevő, az állammal szemben fennálló tartozást pedig az eladó igazolni tartozik. Beépítetlen ingatlanra az elővásárlási jogot a következő közérdekű célok megvalósítása érdekében lehet gyakorolni: a) állami (tanácsi) beruházásban megvalósuló lakásépítés; b) olyan beruházások, amelyek megvalósításához az ingatlanokat a tanácsi szerveknek kell rendelkezésre bocsátaniuk; c) magánerőből megvalósuló olyan lakás- és ' üdülőépítés, amelyhez a telket — tartós használatba adás vagy értékesítés útján — a tanácsi szervek biztosítják; d) a kimagasló természeti értékű tájak (Balaton-felvi- dék, Duna-kanyar stb.) megőrzése és környezetének védelme érdekében szükséges zártkerti és külterületi földek tulajdonjogának megszerzése; e) az ingatlan tényleges forgalmi értékének ellenőrzéBeépített ingatlanra az elővásárlási jogot a következő közérdekű és a közösséget közvetlenül szolgáló célok megvalósítására lehet gyakorolni: a) szociális, kulturális és egészségügyi létesítményeknek a folyó középtávú tervidőszakban történő megvalósítása, továbbá b) az ingatlan tényleges forgalmi értékének ellenőrzéA 39/1977. (X. 12.) MT. sz. rendelet előírása szerint az állam elővásárlási jogát az ingatlan fekvése szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve gyakorolja. Az elővásárlási jogot az adásvételi szerződés illetékkiszabás végett való bejelentésétől (bemutatásától) számított harminc napon belül lehet gyakorolni. Az adásvétellel kapcsolatos feladatokat az Országos Takarékpénztár látja el. A rendelet 4. §-a szerint az illetékhivatal köteles az illetékkiszabás végett bemutatott adásvételi szerződést a szak- igazgatási szervnek haladéktalanul megküldeni, ha az elővásárlási jog gyakorlásának feltételei fennállnak. A szerződés megküldéséről az eladót és a vevőt az illetékhivatalnak tájékoztatni kell. Az elővásárlási jog gyakorlásáról a szakigazgatási szerv köteles az eladót, az eredeti vevőt, az illetékhivatalt, továbbá az Országos Takarék- pénztárt értesíteni. Abban az esetben, ha az elővásárlási jog gyakorlására kerül sor,, az illetékhivatal az előzetesen megfizetett illetéket — adóigazolás bemutatása nélkül — haladéktalanul visz- szafizeti a befizetőnek. Ha a szakigazgatási szerv az elővásárlási jogot nem gyakorolja, erről — az adásvételi szerződés visszaküldésével — az illetékhivatalt értesíti. Tájékoztatnunk kell olvasóinkat még arról is, hogy az eredeti vevő részére az eladónak kifizetett összeget az Országos Takarékpénztár az elővásárlási jog gyakorlásától számított harminc napon belül fizeti ki. Abban az esetben, ha az illetékhivatal az adásvételi szerződést a szakigazgatási szervnek küldte meg, a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzéséhez szükséges igazolást csak akkor adhatja ki, ha a szakigazgatási szerv értesítétte, hogy nem gyakorolja az elővásárlási jogot vagy a jog gyakorlására nyitva álló határidő már eltelt. Az adásvétel lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellá» tásáért az Országos Takarék- pénztár a vételár 1%-ának megfelelő kezelési költségre jogosult, amely ugyanazt a pénzügyi forrást terheli, mint az ingatlanvásárlás. Régészeti szenzáció Or. Andrzej Koperski przemysli régész és munkatársai ősmagyar temetkezési helyet tárnak fel. (A szerző felvétele.) Ósmagyar sírok Lengyelországban Kérdések a leietek nyomán A Przemyslben levő múzeum ikonjai, az ezeréves város emlékei, s történelmi nevezetességű Jaroslow műkincsei méltón hozták izgalomba az érdeklődőket. Az idén azonban egy új, valóban nem mindennapi régészeti lelet fordította ide a közfigyelmet. Tudósok, történészek, régészek, s a muzeális dolgok iránt érdeklődő nem szakközönség is felkapta a fejét a hírre: ősmagyarok sírját tárták fel a város határában. Kik lehettek? A múzeumban kísérőm dr. Andrzej Koperski régész, az idei nagy felfedezések hőse. Szívélyesen kalauzol fel a restaurálóműhelybe, ahol a szenzációs lelet tárgyi tartozékait, a sírok mellékleteit hozzák rendbe a tudományos munkatársak. — A sírokat ebben az évben találtam és tártam fel - mondja a régész. A föld alatt kilencven centi mélységben bukkantunk rá. Először még sejtelmünk sem volt arról, hogy ez a feltárás az év nagy meglepetését hozza. A környéken ugyanis gazdag régészeti anyag található, ami azzal magyarázható, hogy Przemysl és környéke hajdanán fontos útvonalon feküdt. A feltárt sírokban olyan lelet feküdt, amely első rátekintésre is sugallta: itt olyan temetkezési helyre bukkantunk, amely leginkább a magyar kutatások során feltárt honfoglaláskori sírokra emlékeztet. Mivel ilyen „Lázmérővel” az autómotorban Az autós elvárja, hogy motorja köny- nyedén induljon télen—nyáron, északi sarki hidegekben és a nyári forróságban egyaránt. Számít rá, hogy éveken át üzembiztosán működjék. Arra azonban csak kevesen gondolnak, hogy közben milyen hőterhelések alakulnak ki a motor belsejében, ugyanakkor igaz, hogy csak a legújabb méréstechnikai eszközök tették lehetővé a motor belső szerkezeti részeinél a terhelések, elsősorban a hőterhelések pontos mérését. Ma már lehetséges a motorokat „meghőmérőzni” azokon a hőre igénybe vett részeken, melyeket egy hathengeres motor keresztmetszetén ábránk bemutat. A hathengeres Mercedes-Benz 250 (M 123 típusú karburátorral felszerelve) 95 kW (129 LE) teljesítményt ad le 5500 percenkénti fordulatnál. Az egyes motoralkatrészek hőterhelése eközben 55 C-foktól 800 C-fokig változik, legmagasabb a gyújtógyertyák környezetében. A hűtőrendszer vizes „inge1*, amely a hengereket övezi, kétségtelenül kitűnő höszabályozó, de nem tudják vele elérni, hogy a motorban a hőmérséklet egyes pontokon ugyanaz és elviselhető mértékű legyen. Megoldja. azonban a keletkezett nagy hőmérsékletű hő elszállítását, ezenkívül azonban az is világos, hogy a motort gondosan karban kell tartani. Sz. E. vagy hasonló lelet eddig még sosem bukkant fel itt, ezért joggal fogalmazódott meg a kérdés: vajon hogyan kerültek ide ősmagyarok? Elemzések után Koperski dr. ezután elmondta: a sírokat alapos vizsgálat aló vetették. Megállapították, hogy nem harcban elesett katonák sírját találták meg. A közelben talált asszony- és gyermeksirok azt bizonyították, hogy itt élhettek egykor a magyarok. Mert a tárgyak, az ékszerek, fegyverek, ruhamaradványok vizsgálata bebizonyította: csak magyarok lehettek. A X. században itt élt, vagy erre járt magyar családról van tehát szó. — Nézze — mutatja a leleteket Andrzej Koperski —, itt van az a könyv, amely részletes áttekintést ad a X. századi magyarok viseletéről. És figyelje meg ezzel párhuzamosan a csákányt, a kengyeleket, a női ruha díszeit. Szinte rá lehet tenni a képre, vagy mondhatjuk: ezek is szolgálhattak volna (flintául. A harcost lovával és fegyverével együtt temették el, csak a lovasnomád magyarok lehettek. Közös kutatások következnek A leletek mentése után a bronz, ezüst és vas felszereléseket, a csontvázakat a közönség elé tárják. Az érdeklődés ugyanis rendkívüli, hiszen mindenki számára izgalmas kérdés: hogyan maradtak magyarok, s a Kárpátokon kívül a honfoglalást követő században is. A felfedezést és következtetéseinket magyar régészeti folyóiratokban is publikálrti szándékozzuk - folytatja Andrzej Koperski. — Nagyon jó lenne, ha a rendkívüli lelettel kapcsolatban a magyar és lengyel tudósok közösen folytatnák a kutatásokat. Mert kérdés van bőven. Követek voltak az itt megtaláltak? Vagy egyáltalán nem is mentek az újhazába, hanem a vándorláskor maradtak itt? Vagy a Kijev és Halics felé vezető út mentén volt misz- sziójuk? A nagy ceremóniára valló temetés során fontos személyiség is került a sírba? Ha igen, ki volt ő? Bizonyára a magyar régészek is érdeklődéssel fogadják a przemysli leletet. Bürget Lajos Komolytafan rávai/:::ÍZ Szilveszteri trombitaszó Kétségtelenül az idei volt az utóbbi évek egyik legbékésebb, legrendesebb, legcsendesebb szilvesztere. Azért álljunk meg ez utóbbinál! Soha ennyi papírtrombitával még nem találkoztam. Szilveszter előtti napon hangzott már a város, szilveszter éjszakáján pedig be kellett csukni az ablakot, mert alig lehetett hallani Hofit. Bár... A trombitaügy előzménye a városban kezdődött, főleg a Színház téren. Itt telepedett le a legtöbb árus. Megállók a trombitaárus sátornál. Egy pöttöm kis srác egy római kürtszerű harsonával irgalmatlan lármát fejt ki. majd a feneke dűl ki. Megszólítom : — Ki vette, öcsikém? — Édesapa! — Pompás! Jó voltál, ugye? Megérdemelted! Nem szeretné! édesapádnak nagy örömet okozni? — Hogyan, bácsi? — Nézd! Édesapád fél, hogy gyenge a tüdőd, azért vette a trombitát. Meg szeret gyönyörködni. Este majd, amikor édesapád ül a tévé mellett, te somfordálj a háta mögé. Aztán bele a fülibe! Nem baj az se, ha édesanyádnak is kicsit trombitálsz. — Biztosan örülni fognak, bácsi?! — Hajjaj! Úgy, mint én most! MÁSIK TROMBITAUGY Egy ismerős kis srác szintén hasonló hévvel utánozza a szarvasbőgést. Tőle négyméterre a nagypapa a haverjával tárgyal. — Szépen fújod, öcsi! Ne hagyd abba! — Nem is! — mondja büszkén és szótfogad. — Jövő héten lesz a születésnapom! — közli velem. — Gratulálok! És mit kapsz ajándékul? — Sokfélét! Csak még a Nagyi nem tudja, mit vegyen. — Segíts neki! Te mondd meg, mit szeretnél! Odahaza nagyon szeretik a zenét? — Igen, sztereorádiónk is van! — Na látod, így könnyű! Most már neked is van trombitád! De ez kevés! Kérd meg a Nagyit, vegyen neked egy dobot! Jó, erős bádogdobot! A játékboltban kapható. Any- nyi pénze biztosan van a Nagyinak! Te meg szerezz örömet nekik! Amikor behozzák az ajándékokat, te megköszönöd és hálából egyszerre fújod a trombitát, és vered a dobot! — De . én nem tudok zenélni ! — Az téged ne zavarjon. Valahol el kell kezdeni! Az o legfontosabb, hogy jól szóljon! Próbáld ki! Menj oda most, a nagypapihoz, és trombitálj bele a fülibe. P? bácsinak is, akivel beszél! Majd meglátod, hogy örvendeznek. Szófogadó kiskölyök volt. Odasettenkedett a nagyapjához, aki szemmel láthatólag a PMSC jövő évi lehetőségeit tárgyalta a haverjával, és jó erősen a fülébe trombitált. Amit láttam az arcukon, az jó távolról — ahonnan én néztem — nem hasonlított az örömhöz. ÉJFÉLKOR Éjfélkor kinyitottam a teraszablakot. Négy tízemeletes panelház van velünk szemben. Annak minden ablaka nyitva volt, és szinte valamennyi ablakból, szinte földöntúli hangerővel szólt a papírtrombita. Most megbocsátottam, sőt megszerettem. Megértem egy olyan pillanatot, amikor velem szemben valamennyi magyar egyakaraton volt, és egyet egyszerre csinált. Ha van trombitám, én is fújom. Nem baj, majd jövőre. Szöllősy Kálmán
