Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-17 / 17. szám

Több - mégse jobb A több nem mindig jobb! 1977-ben a tervezettnél lényege­sen több, körülbelül 180 milliárd forintot fordítottunk beruházá­sokra a szocialista szektorban. Hogyan értékeljük ezt, örüljünk neki vagy károsnak tartsuk? A népgazdasági terv tavaly nem véletlenül, mintegy 164 mil­liárd forint értékű beruházást irányzott elő. A tervszámitások- ból az derült ki, hogy lényegé­ben ekkora a lehetőség, a nép­gazdaság egyensúlya, a külke­reskedelmi mérleg javításának feladata szabott ugyanis ha­tárt. A magyar népgazdaság már évek óta több nemzeti jö­vedelmet használt fel, mint amennyit ténylegesen megter­melt. A felhasználás egyik fő területe a fogyasztás, a másik a beruházás (felhalmozás). Eb­ből is látszik, hogy a beruházá­soknál nem lehet örülni a több­nek. A beruházási terv'túltelje­sítése azt jelentette, hogy a nemzeti jövedelem belföldi fel- használása és a külkereskedelmi mérleg hiánya nagyobb lett a tervezettnél, a fogyasztás-felhal­mozás aránya némileg az utób­bi javára tolódott el. Ezek pe­dig negatív jelenségek. Közbevethető: az előirányza­tot meghaladó beruházás ma ugyan negatív hatással van a népgazdaság egyensúlyi hely­zetére, de majd a jövőben, ami­kor a beruházás eredményeként termelni kezdenek az új kapa­citások, akkor a kár kamatostul megtérül. Ez csak elvben igaz. A beruházási terv túlteljesítése csaknem mindig növeli a folya­matban lévő építkezések szá­mát, lassítja a kivitelezés tem­póját, drágítja a beruházáso­kat. A beruházási tevékenység mi­nőségét alapvetően az mu­tatja, hogy az egyes létesítmé­nyeket mekkora ráfordítással és mennyi idő alatt tudjuk megva­lósítani. Mércéül pedig — mint általában — azokat az orszá­gokat kell venni, amelyek a leg­jobb eredményeket érték el ezen a téren. Azonos fejlesztések a fejlett tőkés országokhoz képest nálunk két—háromszor annyi ideig folynak. A beruházási tevékenység rossz minőségéért, vagyis az el­húzódásokért és a többletkölt­ségekért általában az építő­ipart szokták okolni. Ez gyakran jogos is, de azért nem minden múlik az építőkön. Például — és valószínűleg elsősorban — ab­ból származik a hibák nagy ré­sze, hogy egyidőben annyi fej­lesztésen, építkezésen kell dol­gozni, ami meghaladja az épí­tőipar kapacitását, ezért majd­nem mindenhol a szükségesnél kevesebb a munkáskéz. Márpe­dig az nem az építők hibája, hogy egyszerre túl sok beruhá­zás van folyamatban. A múlt esztendőben a beru­házási túlteljesítés nem hozott változást a kivitelezési időkben. A fejlesztések egy része a ter­vezettnél lényegesen többe ke­rült, gyakoriak voltak a határ­idő-elcsúszások. Ennek egyenes következménye, hogy a beruhá­zási előirányzat túlteljesítése sem javitotta (sőt, esetenként rontotta) a beruházási folyamat minőségét. Ezért kell ebben az évben megállítani a beruházá­sok számának növekedését, las­sítani a fejlesztési kiadások emelkedését, a már megkezdett beruházások minél gyorsabb be­fejezésére koncentrálni pénzügyi és kivitelezői forrásainkat. Idén nem több kell, a beruházási te­vékenységet kell jobban végez­ni. Vértes András Mindeddig példa nélkül álló kísérlet sikere az űrhajózás történetében Leszállt a Szojuz—26 Tervezik: energiát állítanak elő hulladékból és szemétből / ■ Zökkenőmentes elválás a Szaljut-6 űrállomástól Dzsanibekov és Makarov kiváló egészségben vannak KJ*— Moszkva Földet ért a Szojuz-26 űr­hajó, fedélzetén Dzsanibekov- val és Makarovval. A moszkvai rádió hétfőn délután, röviddel négy óra előtt jelentette be, hogy az űrhajó a programnak megfelelően levált a Szaljut-6 űrállomásról és az azzal egybe­kapcsolt Szojuz—27 űrhajóról és a megadott pályára tért. Itt végrehajtották a fékezési ma­nővert, szétkapcsolták az űrhajó visszatérő egységét és az ellá­tó részt, majd a visszatérő egy­ség megkezdte a leszállást. A megadott ponton kinyíltak a fékező ejtőernyők, majd köz­vetlenül a föld felszíne fölött működésbe léptek a fékező ra­kéták is, így az űrhajó teljesen sima leszállást hajtott végre az előre megadott körzetben, mintegy 310 kilométerre Celi- nograd városától, nyugati irányban. Dzsanibekov és Ma­karov kiváló egészségi állapot­ban van. A leszállásról kiadott közle­mény hangsúlyozza:, az űrhajó­zás történetében mindeddig példa nélkül álló kísérlet si­kere nagymértékben viszi előbbre az új, nagy űrkomp­lexumok kialakítását. A kísér­let sikere azt bizonyítja, hogy lehetséges az űrhajókból és az újtípusú a „második nemze­dékhez" tartozó űrállomások­ból hasonló komplexum össze­szerelése. flz idén 93000 tonna farostot gyárt a M0FB Lemondott az olasz kormány Mi várható Itáliában? Róma Hétfőn délelőtt lemondott az olasz kormány. A döntést a minisztertanács rendkívüli ülé­sén hozták, amelyen Giulio Andreotti miniszterelnök utol­jára ült össze minisztereivel. A kormányfő még hétfőn fel­kereste Giovanni Leone köztár­sasági elnököt és hivatalosan is benyújtotta kabinetjének le­mondását. Mini ismeretes, Giulio And­reotti kormánya azért kénysze­rült lemondásra, mert megvon­ták tőle bizalmukat a kommu­nisták, a szocialisták és a re­publikánusok. A három párt élesen bírálta a kabinetet amiatt, hogy néni hajtotta végre a tavaly júliusban hat párt között létrejött program­megállapodásban foglaltakat: nem orvosőlta a gazdasági ba­jokat és nem tudta megfékezni a közbiztonság romlását sem. * A köztársasági elnökség köz­leménye szerint Leone „fenn­tartotta magának a döntés jo­gát” és felkérte Andreotti ka­binetjét, maradjon hivatalában a folyó ügyek intézésére. A közlemény szerint Leone kedden este kezdi el konzultá­cióit a kormányválsággal kap­csolatban. Azt, hogy ezután mi törté­nik Olaszországban, senki sem vázolhatja fel pontosan. Csak két dolog világos. Az egyik az, hogy az 1977. júliusában alá­írt hatpárti megállapodás leg­lényegesebb pontjait a kor­mányzó kereszténydemokraták elszabotálták. A másik az, hogy mind egyértelműbb az Egyesült Államok beavatkozá­sa az olasz belpolitikába. Em­lékezetes, hogy a júliusi meg­állapodás hátterében a kom­munista pártnak a választáso­kon elért rendkívüli előretöré­se állott. A választások meg­mutatták, hogy az Olaszorszá­got harminc éve gyakorlatilag egyedül kormányzó keresztény- demokraták a gazdasági és politikai csőd szélére sodorták Itáliát. A választások után a parlamentben a keresztényde­mokratákkal csaknem azonos erejű kommunista párt állott szemben, oldalán politikai szö­vetségesként egy lényegesen gyengébb, de így is a szava­zatok 10 százaléka felett ren­delkező szocialista párttal. Ilyen körülmények között And­(Folytat ás az 5. oldalon) Győri Imre Berlinben Győri Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsá­gának meghívására Berlin­be érkezett. Kíséretében van dr. Mona Gyula, a KB agi- tációs és propaganda osz­tályának helyettes vezetője és Kurucz István, a Buda­pesti Oktatási Igazgatóság vezetője. Az MSZMP KB titkára a Német Demokratikus Köz­társaságban tanulmányozza az NSZEP tömegpolitikai munkájának tapasztalatait és a tömegtájékoztatást, s eszmecserét folytat a két testvérpárt munkakapcsola­tairól, együttműködéséről az agitáció és propaganda- munka területén. A legutóbbi beruházást kö­vetően a termelési gondokkal küszködő MOFA 1977-ben is­mét megújult. A gyárban nagy­arányú rekonstrukciót hajtot­tak végre, mely közül a leg­jelentősebb az 5-ös üzem nagy présgépének átalakítása volt, ugyanis az említett termelési gondokat főképp ez a beren­dezés okozta. Az eredetileg tervezett december 22-i határ­idő helyett a prés már decem­ber 1-én üzemképes volt. Ezenkívül jelentős karbantar­tási és felújítási munkákat vé­geztek, melyek következtében például a lakkozó üzemben 300 000 négyzetméterrel több lemezt tudnak készíteni, s a lamináló üzemben is a terme­lés 100 000 négyzetméterrel emelkedett. Beállítottak egy új gépet is, amellyel a farostlemezt a vevő igényeinek megfelelő mé­retre szabják. Ezzel jelentős hulladékcsökkenést és nagyobb árbevételt értek el. A mintegy 60 milliós nagy­ságrendű rekonstrukció lehe­tővé tette, hogy a MOFA az 1977. évi terveit teljesítette, sőt kismértékben túl is teljesítette. 66 200 tonna farostlemezt gyár­tottak. A gyár igazgatója szerint a reális termelési terv kismértékű túlteljesítése számukra érté­kesebb, mint egy lazább — ezért eleve nem jó — terv nagyarányú túlszárnyalása. Csomagolják a bontott baromfi különböző részeit. (Tudósítás a 2. oldalon) Az elmúlt év árbevétele 780 millió forint volt, amely 49 milliós nyereséget hozott a gyárnak. Szintén az 1977-esév eredménye, hogy a MOFA el­ső ízben 3900 tonna nyers fa­rostlemezt exportált tőkés or­szágokba (legtöbbet Iránba). Ez is több a tervezettnél. Az Ikarus gyár műszaki kol­lektívájával együtt kikísérletez­tek egy új, eddig még nem gyártott terméket. A fóliával borított farostlemez hátoldalát is víztaszító réteggel vonták be. Ezt az Ikarus gyár a külföldre készített autóbuszokban az időjárásnak leginkább kitett felületek burkolására használ­ja fel. Jelentős volt az egészség- és munkavédelmi beruházás is: 5 40Ö000 forintot költöttek vé­dőruhákra, korszerű világítás és szellőző berendezésekre. 1978-ban minden eddigit meghaladó — 93 000 tonna farostlemez — termeléssel szá­molnak, ami 63 milliós nyere­séget hoz a gyárnak. Az idei tőkés exportterv 10 000 tonna kemény farostlemez, amelyet Ausztriába, az NSZK-ba és Irán­ba szállítanak. Az idén új ter­mék kerül ki a MOFA-ból: dí­szítőfóliás farostlemezt kezde­nek gydftani. Még ez évben megkezdik egy korszerű járműjavító épí­tését, ami előreláthatólag 13 millió forintba kerül. Az üzem­ben a gyár tehergépkocsijai, targoncák, rakodókocsik javí­tását végzik majd. Nagyszerű tervnek látszik a szemétégető „erőmű" építé­se. A gyártásfolyamat során nagy mennyiségű csiszolatpor, apró fűrészpor keletkezik, a fa alapanyag rakodása közben pedig jelentős lehullott kéreg halmozódik fel. A felgyülem­lett hulladék tárolása, eltünte­tése gondot jelent. Éppen ezért született meg az ötlet: szemét­égető kazánt építenek, amely- lyel óránként 24 tonna atmosz­féra nyomású gőzt termelhet­nek. A 82 milliós beruházás­hoz az energia-felhasználás ésszerűsítésére tartalékolt or­szágos alapból szeretnének tá­mogatást kapni, A szemétége­tőben termelt gőz a gyár gőz- energia-igényeinek jelentős hányadát adná. Felmerül a gondolat, hogy esetleg Mohács várossal kö­zösen építhetnék fel. Köny- nyebben előteremthetnék a szükséges anyagi alapot, köny- nyítene a város szeméttárolási gondján is. Sarok Zsuzsa Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 17. szám 1978. január 17., kedd Ára: 80 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom