Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-05 / 5. szám

1978. január 5., csütörtök Dunántúli Ilaplo 5 NAGYVILÁGBAN KS/D. NAPLÓ. TELEFOTÓ Moszkvában tartózkodik Wojtaszek lengyel külügyminiszter. Képünkön:Gromiko, szovjet kül­ügyminiszterrel. Vance vezeti a koronát átadó amerikai deiegáeiót Washington Az amerikai külügyminiszté­rium szerdán nyilvánosságra hozta, hogy a korona átadá­sára Budapestre utazó küldött­séget — hivatalosan az ameri­kai népet képviselő delegációt — mint Carter elnök személyes képviselője, Cyrus Vance kül­ügyminiszter vezeti. ♦ „Népszavazás” Chilében Santiago Chilében szerdán a fegyve­res erők és a csendőrség fel­ügyeletével megkezdődött a „népszavazás”. A chileieknek „igennel" vagy „nemmel” kell válaszolniuk egyetlen mondat­ra, amelynek lényege, hogy a Chilét az emberi jogok megsér­tése miatt elítélő ENSZ-hatá- rozatta! szemben támogatják-e Pinochet tábornokot. Aki nem tudja nevét aláírni, annak ujj­lenyomattal kell szavaznia, je­lentették be korábban, de a szavazáskor mindenkitől vettek ujjlenyomatot. A katonai junta tagjai közül elsőnek Gustavo Leigh tábornok, a légierő fő- parancsnoka ment el szavaz­ni, aki a múlt héten állítólag ellenezte a népszavazást. ♦ + HANOI: A VNA jelentése szerint a Vietnami Szocialista Köztársaság kambodzsai ideig­lenes ügyvivője és a vietnami nagykövetség személyzete Phnom Penhből Hanoiba ér­kezett, miután a kambodzsai kormány felszólította a vietna­mi diplomatákat arra, hogy hagyják el az országot. A VSZK kormánya nem fogana­tosított hasonló intézkedést a kambodzsai nagykövetséggel szemben. Ennek ellenére a kambodzsai nagykövetség tel­jes személyzete Hanoiból Pe- kingbe utazott. + BONN: Dr. Michael Kohl nagykövet, az NDK állandó bonni képviseletének vezetője szerdán Bonnban találkozott Hans-Jürgen Wischnewski ál­lamminiszterrel, a nyugatnémet kancellári hivatal parlamenti államtitkárával. A találkozón, amely az NDK képviselőjének kérésére jött létre, a kiadott közlemény szerint az NDK és az NSZK közti enyhülési folya­mat töretlen folytatásával ösz- szefüggő kérdéseket vitatták meg. Gyújtogatás Havanna A kubai belügyminisxtérium il­letékesei által nemrég befeje­zett vizsgálat bebizonyította, hogy bűncselekmény következtében égett le a múlt év június 30-án Havanna egyik legrégibb színhá­zához „Amadeo Poldern". A vizsgálat során fény derült arra, hogy a tűzesetet előre meg­fontolt szándékkal a színház egyik éjjeliőre okozta. A belügy­minisztérium egyidőben lefolytat­ta a vizsgálatot a főváros ugyan­azon kerületének egyik középisko­lájában történt tűzesettel kapcso­latosan is. A tények és tanúvallo­mások ebben az esetben is bűn- cselekményre utaltak. Bizonyítást nyert, hogy az iskolatüzet az egyik konyhai alkalmazott idézte elő. Mint a két vizsgálatról kiadott közlemény rámutat, a társadalmi tulajdont súlyosan károsító, em­beréleteket, közöttük iskolás gyer­mekek életét veszélyeztető vandál bűncselekmény elkövetőit — akik korábban is kimutatták társada­lomellenes érzelmeiket — átadták az igazságszolgáltatás szerveinek. + RÓMA: Ismeretlen me­rénylők szerdán reggel gép­pisztollyal agyonlőtték a Fiat­művek Cassino melletti üze­mének biztonsági felelősét és megsebesítették egy társát. A merénylők azután gépkocsin el­menekültek.-f MOSZKVA: A Szovjetunió Állami Bankja megváltoztatta 25 külföldi pénznem árfolya­mát. Egyebek között csökkent az amerikai és kanadai dollár, a francia frank, az olasz líra, a portugál escudo, emelkedett pedig a belga és a svájci frank, a font sterling, az NSZX-már- ka, a holland forint, a dán és a norvég korona és a finn már­ka árfolyama. + DACCA: James Callaghan brit miniszterelnök szerdán az indiai szubkontinensen teendő 11 napos körútja első állomá­sára, Daccába érkezett. Há­romnapos bangladesi tartóz­kodás után az angol kormány­fő Indiába és Pakisztánba lá­togat. + MOSZKVA: Andrej Klim- csuk 22 éves egyetemi hallga­tó, angol állampolgár Lvovban tartott sajtóértekezletén beis­merte, hogy szovjetellenes te­vékenységet fejtett ki. Az 1977. augusztus 1-én letartóztatott fiatalembert a közeljövőben ki­utasítják a Szovjetunióból. + GENF: A Jogászok Nem­zetközi Bizottsága szerdán Genfben kiadott jelentésében beszámolt arról, hogy Chilében továbbra is megsértik az em­beri jogokat, az elnyomás egész struktúrája változatlan maradt. Kínvallatás, törvénytelen letar­tóztatás folyik és ma is nyom­talanul eltűnnek emberek. + PÁRIZS: A francia rendőr­ség letartóztatott négy férfit, akik karácsonykor rálőttek Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára vi­déki házára. A rendőrség ál­lítása szerint a merényletnek nem volt politikai háttere, mindössze arról volt szó, hogy a tettesek „többet ittak a kel­leténél" és részegen tüzeltek a házra. Azonosították az osztrák emberrablás tettesét B é c s Az októberben elkövetett első ausztriai emberrablás ügyében nagy apparátussal nyomozó rendőrség az új év első napjai­ban két tárgyi bizonyítékra buk­kant. Kedden egy bécsi parkí­rozóban megtalálták azt a Volkswagen gyártmányú kis­buszt, amellyel eddig ismeret­len helyre szállították a 74 éves Michael Palmerst, majd szer­dán kézrekerült egy Peugeot típusú személygépkocsi is. Ez — taxinak álcázva — a 31 millió schillinges váltságdíjat kézbesí­tő Palmers-fiút szállította. Mint a fényképazonosítások­ból kiderült, mindkét autót — álnéven —az a Thomas Gratt, voralbergi fiatalember bérelte egy autókölcsönzőből, akit no­vember elején egy társával együtt őrizetbe vettek a sváj­ci—olasz határon. Gratt jelen­leg egy berni börtönben várja, hogy a kiadatási eljárás lebo­nyolítása után Bécsbe szállít­sák. + LISSZABON: „Szocialista és Demokratikus Baloldali Unió" nevet viselő új mozga­lom alakitásáról döntöttek a Portugál Szocialista Pártból ki­vált, Antonio Lopes Cardoso körül tömörülő baloldaliak, va­lamint baloldali függetlenek. A mozgalom, amely a későbbiek­ben politikai párttá válna, ja­nuár végén tartja alakuló gyű­lését Lisszabonban. Fő célju­kat abban határozzák meg, hogy „hozzájáruljanak egy osztály nélküli társadalom fel­építéséhez, amelyben a dolgo­zók demokratikus hatalma fe­jezi ki a nép akaratát". + MOSZKVA: Nem volt ál­dozata annak a földrengésnek, amelyet kedden észleltek Grú­ziában. A grúz fővárosban a szovjet skála szerinti 4-5-ös erősségű földmozgás következ­tében érezhetően megremegtek a házak falai és padlói, ki­lengtek a csillárok és összetört jó néhány karácsonyfadísz. A földrengés epicentruma Tbiliszi­től 60 kilométerre délnyugati irányban, a Dmaniszi-Calka te­lepülések térségében volt, ahol elérte a földmozgás a szovjet skála szerinti 6—7-es erősséget. Ezeken a helyeken jelentősek az anyagi károk. 43. Most csönd van körülötte. Szokola Ferenc, az egyik legismertebb pécsi bányász, Széchenyi-akna, majd a jog­utód Pécs-Bányaüzem vezetője, nyugolmba vonult. Nem lelkesít és nem vitat­kozik. Nem dicsér és nem bün­tet. Pécsett, a Szigeti úti öreg ház, ahol él, mintha maga is máról holnapra megöregedett volna. A nagy forgalmú út za­ját elnyelik a vastag falak. A tenyérnyi kert mutatja csak, hogy hiába szaladtak el az évek, hiába a betegség: min­den négyzetcentiméter föld fel­ásva, s ki tudja hányszor ge­reblyézve . .. Szokola Ferenc képtelen tudomásul venni, hogy nincs az az erő, ami előbb- utóbb el nem fogy. Fehér ing, nyakkendő, sötét öltöny. Feri bácsi nyugdíjba ment, megöregedett, de az maradt, aki mindig is volt: igényes, kemény, önmagához is örökké szigorú ember. Be­esett, színtelen arcában a régi fénnyel égnek a szemei. István-aknán kezdte, aztán Széchenyi-aknán dolgozott — itt ment le először a mélybe, tehát itt lett tulajdonképpen bányász. Volt csillés, segédvá­jár, vájár; elvégezte az ak­nászképzőt, volt bejáróaknász, bányamester, főmérnök, üzem­vezető — tehát eljutott a csúcsra, oda, ahol már na­gyon könnyű elfelejteni, hon­nan is indult az ember... Ö sohasem felejtette el. Ahol ő volt, ott nem volt he­lye a protokollnak, hajbóko­lásnak, mézes-mázos szóvirá­goknak — s nem volt helye a lazsálásnak, ingyen élésnek sem. Rendet követelt, egysze­rűséget, nyílt, egyenes beszé­det — és munkát. Amikor 1973-ban Pécs-Bá- nyaüzemben el búcsúztatták, egy kicsit még azok is meg­rendültek, akik nem voltak hí­vei. Varázsa volt, senki szá­mára sem maradt közömbös. Mi hát a titka a jó vezető­nek? — Bíztam az emberekben. . . Nem engedtem, hogy befolyá­soljon a mende-monda; nem kategorizáltam eleve az embe­reket — s ezt megérezték. Mindenkivel igyekeztem őszin­tén beszélni, s mindenkinek megpróbáltam komoly, egész embert kívánó feladatokat ad­ni... Bízni, hinni — amíg le­het, ez volt a módszerem . . . — És bevált? — Igen, azt hiszem. Persze az is igaz, hogy ez a módszer nem egyformán hatékony min­den közegben. A munkások például általában megértették, mit akarok, s meg is tettek a kérésemre mindent. Ha van valami igazán szép emlékem erről a negyvenegynéhány esz­tendőről, akkor ez az. Csodá­kat műveltek az emberek: re­kordot rekord után döntöttünk meg például elővájásban — s ez nem a gépeken mú­lott . .. — Mit tart élete legnagyobb sikerének? — Hogy Széchenyi-akna 1971-ben elérte az Élüzem szintet. Mindenki halálra ítél­te, mindenki legyintett rá, csak azok nem, akik ott nőttek fel, akik együtt öregedtek meg ve­le.. . Ók azt akarták, hogy éljen... Ezt akartam én is... (Folytatjuk) amerikai—egyiptomi megbeszélések Carter elnök Párizsba utazott Asszuán. James Carter amerikai elnök szerdán reggel a szaúd-ará- biai Rijadból az egyiptomi Asszuánba érkezett. Egyiptomban nagy reménye­ket fűznek a két államfő ta­lálkozójához. Arra számítanak, hogy Szadat elnöknek sikerül az egyiptomi álláspont támo­gatására rávenni Carter elnö­köt. Mint ismeretes, a merev izraeli álláspont miatt holt­pontra jutott iszmaíliai meg­beszélések után, a Tel-Aviv ex­panziós törekvéseit szentesítő Begin-terv ismertté válásakor az amerikai elnök nyilvánosan csatlakozott az izraeli állás­ponthoz. Az asszuáni repülőtéren le­zajlott rövid ünnepélyes fogad­tatás után Carter amerikai el­nök és vendéglátója, Szadat egyiptomi államfő megkezdte négyszemközti eszmecseréjét. A megbeszélés középpontjában a Palesztinái problémával kap­csolatos nézetkülönbségek tisz­tázása áll. Carter amerikai elnök és Sza­dat egyiptomi államfő szerdán délelőtt ötven perces megbeszé­lést folytatott az asszuáni re­pülőtéren a palesztin probléma rendezésével kapcsolatos néze­tek tisztázására. A találkozón a hírügynökségek értékelése szerint sikerült a tárgyalások folytatását elősegítő kompro­misszumos formulát kidolgoz­niuk, amely egyfelől nem mond ellent Egyiptom korábban meg­fogalmazott álláspontjának, másfelől az eddiginél is aktí­vabb amerikai közreműködést helyez kilátásba. Az eszmecsere befejezésekor Szadat elnök közölte az újság­írókkal, hogy vendégével egyet­értésre jutottak „néhány olyan lépés tekintetében, amely a bé­kefolyamat lendületének fenn­tartását szolgálja". Az egyip­tomi elnök hangoztatta, hogy Carter és ő azonos nézeteket vallanak „még a palesztin kér­dést illetően is” majd felhí­vást intézett a konfliktusban érintett összes felekhez: csat­lakozzanak a jelenlegi tárgya­lásokhoz „bármikor, amikor ezt hasznosnak ítélik”. Végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jelenlegi tár­gyalások a térség igazságos és tartós békéjének irányá­ban hatnak. Az egyiptomi elnök után Car­ter elnök fejtette ki nézeteit. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatja a jelenlegi erőfeszítéseket és „hatékony szerepet kíván játszani” azok előmozdításában. A közel-kele­ti béke megteremtésére vonat­kozó elveit ismertetve hangsú­lyozta a konfliktusban érintett felek közti normális kapcsola­tok megteremtésének szüksé­gességét, s kijelentette, hogy ki kell vonni az izraeli csapa­tokat az 1967-ben megszállt területekről és a kérdés összes vonatkozásait figyelembe véve meq kell oldani a palesztin problémát. Az asszuáni egyiptomi—ame­rikai megbeszélésekhez az utol­só percekben csatlakozott Hel­mut Schmidt nyugatnémet kancellár is, aki múltheti hiva­talos tárgyalásai után most magánemberként tartózkodik Egyiptomban. Az amerikai elnök délben utazott el Asszuánból, hat or­szágot érintő körútja utolsó állomására, a francia főváros­ba. A különrepülőgép fedélze­téről Carter rádiótelefonon rö­vid tájékoztató beszélgetést folytatott Menahem Begin iz­raeli kormányfővel. + BERLIN: Joshua Nkomo, a Zimbabwe Afrikai Népi Unió (ZAPU) elnökének jelenlétében szerdán Berlinben megnyílt a ZAPU irodája. A képviselet megnyitása alkalmából tartott nemzetközi sajtóértekezleten Kommentár Aligha keltett meglepetést a hír: Indira Gandhi vezeté­sével új párt bontott zászlót Indiában, az ellenzékbe szo­rult Nemzeti Kongresszus Párt­ban súlyos szakadás történt. A legutóbbi választásokon elszenvedett kudarc után Gandhi asszony távozott a párt éléről, de utódját még ő segítette az elnöki tisztség­be, Brahmananda Reddi és a korábbi elnök-miniszterel- nök-asszony között - akár­csak a párt bal- és jobbszár­nya között — az ellentétek mindinkább mélyültek. Sokan Indira Gandhit és fiát okol­ták a választási vereségért, mások abban vélték a kong­resszus párt iránti bizalom helyreállításának egyetlen le­hetőségét, ha a korábbi el­nök távoltartja magát a párt irányításától. Indira Gandhi a múlt év végén — hét másik vezető po­litikussal együtt — leköszönt a kongresszus vezetésében be­töltött tisztségéről. Szükség- szerű lépés volt ez, miután Reddi, az új elnök elődjével szemben bizalmatlanságról tett tanúbizonyságot, s egyetlen fontosabb kérdés­ben sem kérte ki a vélemé­nyét. Ilyen előzmények után ült össze vasárnap Gandhi asszony híveinek országos konferenciája. Az Indiai Nemzeti Kong­resszus Párt vezetősége a tanácskozás összehívását el­lenezte. Ennek ellenére majd­nem kétezer párttag gyűlt össze, s egyhangúlag Indira Gandhit választották meg a párt elnökévé, hangsúlyozva, hogy pártjuk „az igazi kong­resszus”. Felhatalmazták egy­ben a volt miniszterelnök­Nkomo — aki Londonból jövet érkezett az NDK-ba — han­goztatta, hogy az iroda Zim­babwe és az NDK népe évek óta fennálló barátságának to­vábbi megszilárdítását szol­gálja. Pártalapítás Indiában asszonyt, hogy az országban minden szinten szervezze meg a „régi-új” pártot. Egyelőre nincs pontos kép arról, milyen erők váltak ki a nagymúltú, 1885-ben alapí­tott Nemzeti Kongresszus Pártból, csatlakozva az elő­ző elnök híveihez. Minden­esetre, nem ez az első sza­kadás a pártban. 1947-ben az Indiai Kommunista Párt, 1948-ban a paraszt- és mun­káspárt. valamint a Szocialis­ta Párt, 1951-ben a paraszt-, bérlő- és munkáspárt hasadt ki soraiból. A hatvanas évek­ben a jelenlegi kormányzó­párt magva vált ki belőle, s a lequtóbbi választások előtt is elhagyta a kongresszust a politikusok egy nagyobb cso­portja, Dzsagdzsivan Ram, jelenlegi hadügyminiszter ve­zetésével. Mindenesetre fi­gyelemreméltó, hogy a 21 tagú legfelső vezetés hét tagja Indira Gandhival együtt az új párt híve. A szubkontinens hatalmas, 3 millió 138 ezer 944 négy­zetkilométeres területén, ahol annyi sok politikai áramlat van, Indira Gandhi irányítá­sával „az igazi kongresszus pártnak” bizonyára alkalma lesz bebizonyítani, hogy a legutóbbi választások kudar­ca csupán rövid időre béní­totta meq a kongresszus pár­tot, amely a nép felemelke­dését, az ország el nem kö­telezettségét és a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval fenntartott ba­ráti kapcsolatokat írta zász­lajára. Gyapay Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom