Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-04 / 4. szám
1978. január 4., szerda Dunántúlt napló 3 hasznos mozgalom ia|iasztaiatai Munka és művelődés, *77 Elkészült az idei program A vetélkedő első helyezettje, a 12. sz. Volán Vállalat Kossuth brigádja Senkinek sem asztala...? Néhány tapasztalat a szünidei „kínálatról A pénzügyi keret meghatározó A közművelődési intézmények többet segíthetnének Li99 „Munka és művelődés” elnevezéssel Pécs város párt-, állami és mozgalmi szervei ez évben második alkalommal hirdették meg a termelő üzemek szocialista brigádjainak művelődési mozgalmát. A mozgalom Pécs város közművelődési intézményeinek bevonásával segítséget kívánt adni a brigádok részére a művelődési vállalkozásokhoz, azok teljesítéséhez, értékeléséhez. 1977-ben 28 vállalat, üzem 366 szocialista brigádja 5004 fővel nevezett be és vett részt a „Munka és művelődés” mozgalom egészévi munkájában. A szocialista brigádok kulturális tevékenysége két szakaszból állt. Az első szakaszban a mozgalom ajánlásainak figyelembe vételével, a közművelődési intézmények segítségével egyéni és kollektív művelődési vállalások teljesítésére került sor. A második szakaszban a szerzett ismeretek alapján üzemi, területi és városi művelődési vetélkedőket tartottak. Ezeken a brigádok három fős csapattal képviseltették magukat. Az akció során tett kulturális vállalások teljesítése elősegítette a magasabb általános, szakmai, politikai műveltség megszerzését, a szabad idő kulturált, tartalmas eltöltését. Tanulás A brigádok ösztönzésére egyéni vállalás alapján 128-an fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat a dolgozók esti iskolájában. Politikai ismeretek gyarapítása céljából több mint négyezren vettek részt a párt, a KISZ vagy a szakszervezetek által szervezett politikai oktatásban. A brigádok aktív résztvevői voltak a munkástovábbképzésnek, a szakmai ismeretek gyarapításának. A vártnál lényegesen nagyobb számban kölcsönözték ki és olvasták el az ajánlott irodalmi műveket. A mozgalom keretében üzemének a történetét 46 brigád írta meg, 129 brigád saját életéről írt krónikát. Az akcióban részt vevő brigádok 162 újítási és ésszerűsítési javaslatot dolgoztak ki. Kollektív és egyéni látogatás során több mint hatezren tekintették meg Katona József Bánk bán c. tragédiáját és Hernádi Gyula Bajcsy-Zsilinszky Endre című drámáját a Pécsi Nemzeti Színházban. A TIT Mecseki Természettudományi Stúdiójának pla- netáriumi bemutatóját „A tavaszi égbolt csillagai, csillagok és galaxisok” címmel összesen 1880 dolgozó tekintette meg. A TIT által üzemekben tartott előadásokon 1100 brigádtag vett részt. Közös látogatásokat szerveztek a brigádok a Vasarely Múzeum és a Csontváry Múzeum megtekintésére, ahol szakvezetők 1200 fő részére tartottak tárlatvezetést. Hangversenyek Az akció zenei programja alapján hatszázan vettek részt a Moszkvai Állami Filharmónia Zenekarának a sportcsarnokban megtartott hangversenyén. Nagy érdeklődés kísérte a Ságvári Művelődési Ház zenetörténeti sorozatát, az üzemi hangversenyeket. Ugyancsak a Ságvári Művelődési Házban tartott munkásakadémia előadásain is több százan vettek részt. A Mecseki Kultúrpark szakemberei a nyári hónapokban szakvezetés során mutatták be az állatkertet a brigádok és családtagjaik részére. A mozgalom első szakaszára jellemző volt a brigádok tenniakarása. Az ajánlott művelődési formák teljesítése során a brigádtagok többsége felismerte a művelődés örömét, vagyis nem „brigádkényszernek", hanem természetes emberi szükségletnek fogta fel a tanulást, a művelődést. Nehezítette a vállalások teljesítését az értékelő lapok rendezvényenként! bélyegeztetése, az esetenkénti túlszervezettség. Új színfoltja viszont a mozgalomnak, hogy közös vállalások, programok mellett már egyéni vállalásokra, látogatásokra is sor került és gyakran találkoztunk a kulturális rendezvényeken a brigádok családtagjaival is. Vetélkedők A „Munka és művelődés” mozgalom második szakaszában került sor a különböző szintű művelődési vetélkedőkre. Itt a brigádok számot adtak a látogatásokon, rendezvényeken szerzett ismeretekről, élményekről, véleményt mondtak az olvasott irodalmi művekről. Az üzemi, területi és városi döntőn részt vevők (összesen 912 fő) elméleti tudásról, helyzetfelismerésről, őszinte véleménynyilvánításról tettek tanúbizonyságot. Ezek a vetélkedők nagy számú közönség számára nyújtottak új ismereteket, maradandó élményt és hangulatos időtöltést. A Pécsi Nemzeti Színházban megrendezett városi döntőn - mint a DN is közölte — I. helyezést a Volán 12. sz. Vállalat Kossuth Lajos szocialista brigádja; II. helyezést a Pécsi Hőerőmű Vállalat Jedlik Ányos szocialista brigádja (PHV villamos üzem); III. helyezést a Pécsi Távfűtő Vállalat Bánki Donát szocialista brigádja ért el. A mozgalom programjának teljesítéséért, az akció sikeréért igen sokat tettek az üzemek párt-, állami és mozgalmi életének vezetői, és az üzemi megbízottak. Elismerés és köszönet a benevezett szocialista brigádoknak évi kulturális tevékenységükért. Lelkiismeretes, odaadó munkát végeztek. Az öt évre tervezett „Munka és művelődés” mozgalom 19?7. évi szakasza lezárult. A tapasztalatok alapján elkészült 1978. évi kiírás és program ezekben a napokban jut el az üzemek szocialista brigádjaihoz. Szeretnénk, ha a termelési vállalásokkal egyidőben a mozgalom programja alapján minél több brigád fogalmazná meg kulturális vállalásait és venne részt a „Munka és művelődés” 1978. évi munkájában. Pozsgai Miklós, az SZMT osztályvezetője Megkezdődött a tanítás, a téli szünet már csupán kedves emlék. Azaz kinek ilyen, kinek olyan ... Attól függően, mennyire sikerült az értelmes, tartalmas kikapcsolódás jegyében eltölteni. Ezzel kapcsolatban szereztünk néhány tapasztalatot Közreadjuk, hisz nem egészen három hónap múlva újabb iskolai szünet kezdődik ... A szünet pedig, legyen az téli, tavaszi, nyári, mindig örömmel tölti el a diákokat. S ha mát van, térjen el a megszokott napirendtől, jelentsen igazi felüdülést, regenerálódást. Egy héttel ezelőtti kis telefon „kör- kapcsolásunk” célja az volt, hogy földerítsük, vajon kik, hogyan segítenek ebben; vajon az iskolán kívüli szervek, elsősorban a közművelődési intézmények mit nyújtanak a diákoknak a szünetben? Az Ifjúsági Házban délutánonként mese- és ifjúsági filmeket vetítettek, és sokszor a 300 személyes nagyterem is kicsinek bizonyult. A pécsi Úttörőházban a szakkörök a szünetben is működtek, szerveztek filmvetítést, vetélkedést. „Nagyon rövid ez az idő, nemigen lehetett agyonszervezni — mondta a ház igazgatónője, Kóczián Erzsébet. — A gyerekek, ha akarnak, ide különben mindig bejöhetnek játszani”. Siklóson az Úttörő- és Ifjúsági Házban január 2-ra játékos vetélkedőt hirdettek meg, ezenkívül minden kedden, csakúgy mint máskor összejönnek foglalkozásra a gyerekkönyvtár olvasói. A szigetvári Művelődési Központ gyerekklubja szünetben is „üzemelt”, Mozsgóra és Nagydobszára kirándultak. Pécsett, a Steinmetz Művelődési Házban viszont csend volt. Szünet előtt azonban az összes szövetkezet náluk tartotta a Télapó-ünnepélyt; gyakran egyszerre. két Télapó osztotta az ajándékokat, egyik az emeleten másik a földszinten. A Doktor Sándor Művelődési Központ igazgatója a Bóbita Bábegyüttes vasárnap délelőtti műsorát ajánlotta. A Vasasi Kodály Művelődési Házban hetek óta tatarozás folyik, de a korábbi években sem tartottak vakációfoglalkozásokat. „Nehéz itt ösz- szetartani a gyerekeket, nincs is rá időnk” - nyilatkozták. A Puskinban semleges választ kaptam: „Év közben igen, de most nem — mondta Varga István. — A pécsszabolcsi iskola nem is kért tőlünk semmilyen műsort”. Kivételnek számít a meszesi József Attila Művelődési Ház. ők ugyanis eddig még minden szünetben előálltak valamivel. Most két napra lehívták a gyerekek kedvencét, Vargha Balázst, aki délelőttönként foglalkozott velük. Ezen kívül a tévé, a rádió is rendelkezésre áll, mindig és akkor jönnek pingpongozni, amikor csak kedvük támad. Tavaszra egyébként kirándulásokat, sportos játékokat terveznek. Tavaly filmeket is vetítettünk, de minden szervezett programnak „forintális” háttere is van - válaszolta Dibusz Gáspár, a művelődési ház igazgató, helyettese. - Szükségesnek tartottam volna még több programot, de hát a pénzügyi keretek meghatározóak ..." Ha átnézzük a kínálatot, nem lehetünk elragadtatva. „Az iskolák nem kérték, nincs rá igény ...” Ez eléggé általános nézet, talán nem a legmegnyugtatóbb ígéret a jövőre. Pedig lehetne a gyerekeket kirándulni, sétálni vinni; csoportos uszodalátogatást szervezni vagy összejönni: beszélgetni, játszani, és nemcsak a napközire hagyatkozni. A művelődési intézmények ebben rengeteget segíthettek volna, és segíthetnének a jövőben. Valahogy senkinek sem „asztala” ez, sőt nyűgnek, akadékoskodásnak tekintik sokhelyütt - tisztelet a kivételnek — még az érdeklődést is. Pedig a megszokottság, a zárt, kötött foglalkozásokból kiszabaduló gyerekek öröme meghálálná a törődést. És kevesebben csellengenének tétlenül, haszontalanul töltve a drága időt: a szünidőt. Március végéig talán nem ártana ezt a szempontot is latolgatni egy kissé, művelődési intézményeink rövidtávú tervezésében. Barlahidai Andrea Könyvszemle Pécsbánya Békés Sándor—Lombosi Jenő könyvét az újságolvasók ezrei ismerik, mert folyamatosan a Dunántúli Napló is közli. Úgy gondolom mégis kell szólni róla. Kisebb-nagyobb sikerrel folyó írói kísérletnek vagyunk tanúi Pécsett. Különböző nagyüzemek „történeti szociográfiája” készült el mór, zömét a TIT Baranya megyei Szervezete adta ki. Termelő- szövetkezetek, a Pécsi Építőipari Vállalat, villányi gazdaság stb. krónikája került az olvasók kezébe. Azt is elmondhatjuk e mű kapcsán, hogy mindegyik más feldolgozói módszert választott. Történeti adatok segítségével elkészített riportkönyvtől kezdve, már-már az üzemtörténeti megoldást választó monográfiáig. Sokszor gondoltam arra, mi haszna az ilyen műfajnak? Van-e egyáltalán? A művet kiadók gondoskodnak-e arról, hogy eljusson azokhoz, akikről írtók és akiknek készült? Mint ahogy e könyv társai, a korábban megjelent vizsgálódások és vallomások, szembesítésre törekedtek. Kik bátrabban, kik az őszinte szókimondás súlyától megijedve, „sima riportot adva”, villantották fel az elmúlt fél évszázad érdekesebb mozzanatait. Ezeknek a sorában Békés —Lombosi könyve több vonatkozásban újat hozott. Mint írják, Pécsbánya minden fontos és említésre érdemes fejlődéséről adnak . riportot, portrét, dokumentumot. Különös tekintettel a Széche- nyi-akna történetéből. Mondanivalójukat sajátos írói, szerkesztői megoldással valósították meg. Egy hiteles, többnyire már publikált történeti dokumentummal szembesítik azt a valóságot, amelyet az újságírói útjukon maguk tapasztalnak. Szólásra bírva e régió legjelentősebb szereplőit, az embereket, a bányamunkásokat. Ha azt viatatni is lehetne, hogy a dokumentumok közül jól választottak, a szembesítést, az emlékeztetést mesterként, nagy tapasztalattal, a riporter becsületességével végezték. Én a történelem kutatásából ismerem Pécsbányát, Szé- chenyi-aknát. Mesterségemhez tartozik ismerni és kutatni. Azon gondolkodtam, hogy a visszaemlékezők ma milyennek látják múltjukat, s ezt hogyan adja vissza a szerzők e műve? Talán a megszépítő mesz- szeség vagy a gyógyító idő a ludas, de érzésem szerint az összkép inkább romantikus. A szerzők igaz történetei viszont az omlásról, a vízbetörésről, a mentőkről, a metánrobbanásról, a tűzről, úgy vélem hűséges reprodukciók, igazabbak. A bányászélet a könyvben jelölt időszakban hatalmas, változáson ment keresztül. A bányamunka, a felelősség- vállalás, a veszély, az egymásra utaltság a mélyben, a fizikai erőt és egészsége! egyaránt gyorsan elfogyasztó nehéz munka azonban ma is a bányász élete. A két szerző a könyv fülszövegén azt vallja, hogy a Széchenyi-aknán valaha szinte mindennapos vendég voh — mint újságíró nyilván. Meg hogy naplót írtak — „ha ogy tetszik egy szabálytalan naplót”. A könyv elolvasása utón egyiket sem éreztem. Nem a vendégíró írt szabálytalan naplót. Inkább egy barát írta meg őszintén azt, amit megláthatott. Nyilván a Pécsbánya és a „pécsbónyoi élet" ennél sokkal több. Tra- gikusabb és vidámabb. Ki ma a felsőtelepen jár, mondjuk a Károly utcában, a „hősi harcok színhelyén”, ma is panaszt hall, sajátos élete' lát. Úgy érzi a világ igazságtalan még, és sokkal tartozik az itt lakóknak. A két szerző úgy vélem igen szépen és mélyből fakadó együttérzéssel törlesztett ebből az adósságból egy keveset. Megismerteti őket önmagukkal. A szerzők munkájukkal egy keserves élet egy darabját őrizték meg és azt is, ami emberibb élet felé ivei, de már történelem az is. A műfaj megengedte volna, hogy száz képpel örökítsék meg mindazt, amit láttak és akikkel beszélve életre keltették a múltat és megmutatták a jelent. A szép kiállítású könyv igényelte volna a szép fotókat. A mű tartalmához méltó külső ízléses borító Deák Zsuzsa munkája. A mű szerkesztője Mitzki Ervin. Szita László Az egyetemi-főiskolai felvételik idei rendje megjelent a tájékoztató Üj formátumban és a korábbinál olcsóbb áron megjelent az egyetemeket, főiskolákat, a tanulási lehetőségeket és a követelményeket ismertető ,.Magyar felsőoktatási intézmények 1978” című könyv. A továbbtanulni szándékozókat részletesen tájékoztatja egyebek között az intézmények szervezeti felépítéséről, a jelentkezés és a felvételi rendjéről, a tanulmányi versenyek helyezettjeinek felvételi kedvezményeiről, a tandíjról, az ösztöndíjról és az egyéb állami juttatásokról, valamint a felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamokról. A felsőoktatási intézmények nappali tagozataira — a korábbi évekhez hasonlóan — felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségizett, képesítőzött dolgozók, akik még nem töltötték be 35. életévüket. A középiskolai végzettséggel rendelkező szakmunkástanulók bármelyik felsőoktatási intézménybe jelentkezhetnek abban az évben, amelyben a szakmunkásképesítést legkésőbb augusztus 31-ig megszerzik. A felvételhez rendszeresített nyomtatványt a középiskolák tanulóinak iskolájuk bocsátja rendelkezésre, más jelentkezők a megyei nyomtatvány- boltokban szerezhetik be. Az idén érettségizők, illetve a tavaly érettségizettek a középiskolán keresztül jelentkezhetnek továbbtanulásra, a korábban, illetve az esti vagy levelező tagozaton végzettek közvetlenül a felsőoktatási intézménybe küldhetik kérelmüket. A továbbtanulni szándékozók csak egy felsőoktatási intézménybe jelentkezhetnek, egyidejűleg azonban pályázhatnak művészeti főiskolára, a néphadsereg katonai főiskoláira, és külföldi egyetemre is.
