Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-31 / 31. szám

6 Diinantmt napló 1978. január 31., kedd ■Qpi De seneclule A címet Cicerótól plagizál­tam, mert ő volt, a több an­tik, és nem annyira antik szer­zők közül az egyik, aki az öregség örömeiről zengett. Miután ezzel a korral meg­lepő közeli ismeretségbe ke­rültem, elgondolkodtam rajta. Rövid idő- múlva rájöttem, hogy valóban ez a kor tele van örömmel és váratlan meglepetésekkel. Ha valaki, hozzám hasonló korú fickó, még nem töprengett ezen, és tele van keserűséggel, össze­foglalom számára ennek a kornak az előnyeit. Talán megvigasztalom. Kialakulnak és megszilárdul­nak az ember szokásai: Itt vagyok én. Nem állítom, hogy nagyon szeretem a tévét, de megszoktam. Főleg a heve­rő egyik sarkáról. Ha valaki, — akár rokon, akár vendég — odaül, legszívesebben ap­rófát csinálnék az illetőből. Különös viszonyban vagyok a gyereksírással is. Ha egy kis suvornyák minden ok nél­kül bömbölni kezd, azonnal Makarenko, a pedagógia aty­ja jut eszembe, oki Burunnak, a gyilkos diáknak lekevert egy nagyot. Amúgy szeretem a gyereket, szeretném, ha többen lenné­nek, de ne ordítsanak. Az ember megfontoltabbá válik: Nem hisz könnyen még ma­gának se. Én is gyakran nem hiszem el, hogy bezártam az ajtót, inkább háromszor né­zem meq, mint egyszer. Az sem mindegy, hol al­szom. Azelőtt bármelyik szál­lodában pompásan tudtam szunyálni, ma már a saját ágyamban is alig, és az se mindegy, melyik párna van a fejem alatt. Ha egyik valami­vel keményebb, mint a meg­szokott, addig mászkálok, mig elő nem keresem a megfele­lőt. Több idő jut a lilozólálga- tásra is: Különösen egy témával fog­lalkozik elmélyedtebben az ember, aminek vezérgondola­ta az, hogy a fiatal is bárme­lyik pillanatban meghalhat, de az öregnek meg kell. Ezen olyan jól el lehet gondolkod­ni, mert igaz ugyan, hogy a temetők kapujára többnyire ki van írva: FELTÁMADUNK!, de arról szó sinqs, mikor. Ez a kor élesíti a megfigye­lőképességet: „Érdekes, azelőtt itt nem fájt! Romlott valahogy a sze­mem, pedig nem erősebb a lencsém most se. Itt azelőtt nem szúrt. Te ez nem rák?!1’ Növekszik a bölcsesség: Én a magam részéről ebben furcsa nézetet vallók: Többet ér tíz deka fiatalkori barom­ság, mint egymázsányi öreg­kori bölcsesség! Ha ugyan egyáltalában van! Nagyobb megbecsülés öve­zi az embert: A minap történt. Megyek a horgász-előadásra, késve ter­mészetesen. A bejárattól öt méterre egy ifjú sporttárs igyekszik elfele. Nem isme­rem. Megszólít: — Apám! — Nem vállalom! — mon­dom. • — Én lemegyek a Drávára! — és csuklik, meg inog egy jó nagyot. — Menjen! — ajánlom ne­ki. — Menjen, ahová akar! — Vén hülye! — tájékoztat közvetlenül. Muszáj meggyőznöm: Hamis előítélet! Ahhoz, hogy valaki hülye legyen, nem kell feltétlenül vénnek lennie. Ma­ga erre a példa! Maradjunk ennyiben! Szöllősy Kálmán Ismerjük meg a jogszabályokat z ember egészségének védelme államunk­ban közügy. Kormányza­tunk eddig is sokat tett annak érdekében, hogy a környezet károsító hatása minél kisebb mértékben érje a lakosságot. Ennek egyik formája a köztiszta­ság biztosítása érdekében kiadott országos érvényű rendeletek, szabályozások. Ezek helyi végrehajtását biztosítja városunkban „A köztisztaság fenntartásá­ról” szóló 1977. évi 1. sz. tanácsrendelet. Termé­szetszerűen a szabályozás közzétételével a kívánt célt nem lehet elérni. Mindannyiunk érdeke, hogy a környezetünk, egészségünk védelme ér­dekében hozott rendelet előírásait betartsuk. Ugyanis a köztisztaság fenntartása elsőrendű köz­egészségügyi érdek, ezért annak előmozdításában mindenki köteles hatható­san közreműködni. Ennek elősegítése érdekében az 1977. évi 1. sz. tr. legfon­tosabb, a lakosságot leg­inkább érintő rendelkezé­seit ismertetjük, hisz a szabályozás betartását csak közös összefogással lehet biztosítani. Pécs köztisztaságáról Mit kell tudni a tanácsrendeletről? A lakosságot elsősorban a lakásában keletkező hulladék­kal kapcsolatos rendelkezések érintik. Mi minősül háztartási szemétnek? A lakásokban és ilyen célra használt egyéb, valamint a lakók közös hasz­nálatára szolgáló helyiségek­ben és területeken a rendel­tetésszerű használat során ke­letkezett hulladék. Ennek mennyiségét a tanácsrendelet lakásonként, naponként ma­ximum 15 literben, illetve 10 kg-ban határozza meg. A háztartási szemét elszállítása A háztartási szemét elszál­lítása a rendszeres szemét- szállításba bekapcsolt területe­ken a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat (Vál­lalat) kizárólagos joga és kö­telessége. Annak meghatáro­zása, hogy egyes utcákban a szemét gyűjtése milyen eszköz­zel, tehát kukatartályban, kon­ténerben vagy egyéb tartály­ban történik, az építési és köz­lekedési osztály feladata. Ha­sonló módon az osztály jelöli ki azokat a területrészeket, melyet a szemétszállításba be kell kapcsolni. Ennek kapcsán meghatározza azt is, hogy a szemétszállítás milyen időkö­zökben és formában történhet. A szemétgyűjtő-edények be­szerzése, karbantartása, tisz­tán tartása (legalább ne­gyedévenkénti fertőtlenítése) az ingatlan tulajdonosának a feladata. A 0,75 m3-es és 1,1 m3-es konténerek tisztítását és fertőtlenítését külön szerződés­sel a Vállalat köteles _ elvé­gezni. A szemétgyűjtő-tartályba csak olyan anyagot szabad elhelyezni, mely nem veszé­lyezteti a Vállalat dolgozóinak egészségét és nem rongálja meg a szállító jármű műszaki berendezését. Az ezzel kap­csolatos esetleges kárt a sze­méttartályt rendellenesen hasz­náló köteles megtéríteni. A szállítást végző dolgozó testi épségének védelmét biz­tosítja azon rendelkezés, mely megtiltja a csorbult, vagy éles szélű tartályban történő sze­métgyűjtést. Hasonló okok és közegészségügyi érdekek tet­ték szükségessé maximum 50 literben és szeméttel együtt 35 kg-ban meghatározni a nem szabványos szemétgyűjtő­tartály nagyságát, melyet két fogantyúval és fedéllel is el kell látni. Természetszerűen a Vállalat anyagilag felelős a tulajdonos felé a dolgozó által a szemét­gyűjtő-tartályban szándékosan vagy gondatlanul okozott kárért. A szemét elszállításának za­vartalansága megköveteli azt is, hogy az a területrész, ahonnan a szemetet az ingat­lan elől a gépkocsira felad­ják, alkalmas legyen ilyen célra. Ennek biztosítása a tu­lajdonos feladatát képezi. Ha az átvétel alkalmával a dol­gozók a közterületet beszeny- nyezik, annak megtisztítását a Vállalatnak kell biztosítani. A háztartási szemét elszál­lításáért a tulajdonosnak ter­mészetszerűen fizetni kell, me­lyet bérlőjére átháríthat. Ha azonban a lakás üresen áll, erre az időtartamra fizetési kötelezettsége nincs. Az ürese­dést, valamint az újrahaszno­sítást a tulajdonosnak kell 15 napon belül a Vállalat felé bejelenteni. Szemétszállítási díjat a következő helyiségek után kell fizetni: lakószobák, hálófülke, hall, étkező, kony­ha, főzőfülke, főzőszekrény és garázs. Ennek mértéke minden egyes helyiség után jelenleg havonta^4 Ft. Mi a teendő a nem háztartási szeméttel ? A nem háztartási szemét el­szállítását a Vállalat még a lakosság részére is csak külön szerződés alapján végzi, - ha ezt szállító kapacitása lehető­vé teszi. Amennyiben a Válla­lat'mindezt nem tudja bizto­sítani, vagy ha az állampolgár azt gyorsabbnak tartja, saját maga is elszállíthatja az ilyen jellegű szemetet a Kénesi úti szemétlerakó-helyre. A máshol elhelyezett szemetet a lerakó vagy a fuvaros köteles a sze­méttelepre szállítani. Ha az erre irányuló felszólításnak nem tenne eleget, akkor a Vállalat az ő költségére szál­lítja el. Ezúton is kérjük a szemét- lerakókat, hogy minden körül­mények között a Kénesi úton létesített szeméttelepen helyez­zék el a hulladékokat, ahol azok szakszerű elterítése és be- takarása biztosítva van, és így a környezetre való káros hatá­sa is jelentősen csökken. A szemét teregetési, elhe­lyezési díja jelenleg 8 Ft/m3. Természetszerűen a Vállalat erejéhez mérten iayekszik a nem háztartási szemét elszál­lítására adandó megbízások­nak is eleget tenni. Ilyen igényt a Vállalatnál a 13-411/ 907-es számon vagy levélben lehet bejelenteni. Miután az állampolgárok ré­szére jelentős problémát jelent a lakásokban használhatatlan­ná vált nagyobb méretű ház­tartási felszerelési tárgyak rak­tározása, a tanácsrendelet en­nek elszállítását (tehát más jellegű hulladék, törmelék el­viteli kötelezettsége nincs) a Vállalat kötelességévé tette. Ezt az egyes településekről leg­alább félévenként 1—1 alka­lommal kell biztosítani. A gyűjtés helyét és időpontját 15 nappal előbb köteles a Válla­lat a sajtó, rádió és a ház- felügyelők útján a lakosság tudomására hozni. Az elszál­lításért a lakosságnak fizetni nem kell. A közterület szennyezése Sok esetben tapasztalhat­juk, hogy a különböző anya­got szállító járművek beszeny- nyezik az úttestet és ezzel nemcsak az egészséget, ha­nem a közlekedés biztonságát is veszélyeztetik. Ilyen esetben tanácsrendeletünk egyértel­műen előírja, hogy a porkép­ző, vagy könnyen elsodródó anyagot csak letakart ponyvá­val szabad szállítani. Ha vi­szont szennyezés történne, ak­kor azt az előidézőnek kell azonnal megszüntetni. A lera­kás helyét pedig annak a sze­mélynek, akinek részére az anyagot szállították. Mindannyiunk érdekét szol­gálja a rendelet azon része, mely az építési jellegű mun­káknál, útfelbontásoknál meg­tiltja a levegő szennyezését (az anyagot vízzel kell locsol­ni) és azonnal előírja a kivi­telezésért felelős személy ré­szére a beszennyezett közterü­let tisztítását. Ha valaki a köz­területen tisztítja a gépjármű­vét, akkor annak befejezése után azonnal el kell távolítani a szennyezést a közterületről. Természetszerűen osztályunk külön is gondot fordít arra, hogy a rendeletekben foglal­tak érvényre jutását a lakos­ság érdekében minél hatéko­nyabban biztosítsa. Ennek ér­dekében rendszeresen figye­lemmel kíséri és beszámoltat­ja a végrehajtásban érdekelt tanácsi szerveket. Reméljük, hogy erőfeszíté­seink a lakosságnál megértés­re találnak és saját területén mindenki mindent megtesz annak érdekében, hogy Pécs városában olyan környezetet tudjunk magunk számára te­remteni, mely egészségünket még kis mértékben sem káro­sítja. Dr. Buzánszky Béla főtanácsos, építési és közlekedési osztály helyettes vezetője PÉCS SZÜLETTEK Gibusz Zoltán, Ratting Viktor, 'Föl­des! Virág, Kakas Nimród, Virág Alexandra, Korpusz Bernadett, Pap Dávid, Kisloki Beatrix, Bérces Kor­nélia. Rameisel Zsolt. Ormos Gab­riella, Környei Nándor, Lippai Krisz­tina, Pamuki András, Bozó Kristóf, Szép Sándor, Gyurkó Gábor, Gadó- nyi Anett, Pbld Erika, Márkus Re­náta, Appelshoffer Péter, Endrődi Roland, Sellei Krisztina, Bors Ag­nes, Ferenczi Zsuzsanna, Denhoffer Zsolt, Bendrát László, Mayer Gábor, Kovács Tünde, Fekete Tamás, Ko­vács Dávid, Bárvárt Csilla, Vilovecz Gábor, Kovács János, Kalányos Ist­ván, Roczkó Dusán, Balajthy Dóra, Wudi Erika, Hegedűs Gábor, So­mogyi Zsuzsanna, Csaba Ildikó, Fer­tői Dalma, Jakab László. Györkő Zoltán, Farkas Veronika, Kiss Zol­tán, Landl Krisztina, Obis Timea, Kiss Zsófia, Szőke Péter, Várkői Mária, Jákovics Krisztina, Koczándi Dóra, Szabó Eszter, Katies Adrien, Tátrai Timea, Vértes Gábor, Rajnai Gábor, Vörös Viktória, Popp Gab­riella. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Antalfi György és Molnár Katalin, Sándor Mihály és Ohn Borbála. MEGHALTAK Sik Győzőné Koch Valéria, Szabó Józsefné Valsa Gizella, Haraszti Sándor, Horváth Györgyné Varjú Anna, Schleining Tünde, Hetedüs Imre, Petőfi Kálmán, Faulhamer Vilmosné Müller Anna, Szabó Sán- dorné Neuschvanger Erzsébet, Pe- kori Józsefné Pap Mária, Pulai János, Vass István, Bányász Anna, Dudás Ferenc, Borka István, Majo­rosi Gyuláné Horváth Anna, Trapp János, Nagy Sándor, Frank Károiy- né Heil Ilona, Bende Jánosné Wit- tinger Franciska, Lengyel László, Muskát Edit, Plügel István, Dallos István, Himmelschbach Györgyné Füchsl Mária, Berics Mihályné Fű­rész Katalin, Tonkovics István, So- vák Borbála, Magyar János, Buko- vácz Mártonná Grybek Ilona, Tóth István, dr. Korányi Lászlóné Pauio- vics Márta, Bagoly Istvánná Pető Julianna, Varga József. Herzsenyák Istvánná Radics Mária, Mészáros Kálmánná Kovács Mária. Emberséges vezetés (II.) Közutainkon napról napra nő, sűrűsödik a gépjárművek ára­data. De sajnos még aránytala­nul sok fájdalmat és tragédiát is okoz. Az alig néhány évtize­de tömegesen használatba vett gépjármű sebességéhez és a sűrűn áradó forgalom követel­ményeihez nem tanult meg eléggé alkalmazkodni az em­ber. Főleg azért, mert még sok­szor nehezen illeszkedik bele a pillanatról pillanatra változó embertársai, partnerei kényszer­társaságába, a sajátos jellegű közlekedési közösségbe. A gép erejétől sokan és sok­szor megtáltosodnak, fölényes­sé, elbizakodotlá és gyakran erőszakossá is válnak. Számos gépjárművezető a közlekedés szabályait csa’k kényszerből tartja be, de hiányzik belőle ezeknek belső elismerése, er­kölcsi helyeslése, az érzelmi azonosulás. Mindannyiunk szá­mára tehát életfontosságú, sür­gető feladattá vált a közlekedé­si erkölcs javítása, formálása! Egyáltalán mi az a közleke­dési erkölcs? A közlekedés so­rán tanúsított emberséges ma­gatartások belső rugója, irányí­tója az ún. közlekedési erköics. A közlekedési erkölcs az általá­nos társadalmi erkölcsnek, a közmorálnak, a közlekedő em­berek egymásközti magatartá­sában jelentkező sajátos meg­nyilvánulása. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a szocialista együttélés szabályait tisztelet­ben tartó, más érdekeit is elis­merő és a közösséq javát, a mindennapi élet más kapcso­lataiban elősegíteni kész gép- járművezető a közlekedés köz­ben is több alkalmazkodást, együttműködési készséget tanú­sít majd. Nem egyszer a mindennapi életben kifogástalanul viselke­dő, megbecsült ember — ha gépjárművet vezet — megválto­zik. A qépjármű adta erőtudat­ban kiéli magából azokat a rossz tulajdonságait, érvényesü­lési, hatalmi vágyait, melyeket — ha nem vezet — ismerősei körében fegyelmezetten féken tart. Az ilyen ember úgy vezet, ahogyan élni szeretne. Az a gépkocsivezető, akit a saját ön­zése, anyagi érdekei, erősza­kossága vezérel, emiatt léoten- nyomon, családban, munkahe­lyen magatartásával megütkö­zést kelt, kellemetlenséqekbe keveredik. Közlekedés közben is sokszor ez történik vele. A ki mint él, úgy vezet elvben tehát sok az igazság. Ez az embertí­pus az, aki egy közúti baleset bekövetkezte alkalmával azzal menti magát, hogy nem lehet hibás, hiszen nem akarta, hogy baleset történjék! Ez igaz, de áligazsóg-féligazság. Valójá­ban senki sem akarja a balese­tet. A baleset már mindig va­laminek a következménye. Töb­bek között az embertársainkkal szemben tanúsított közömbös­ségnek, kíméletlenségnek. Eze­ket pedig — ki tagadhatná — sajnos még sokan akarják is. Csak a balesetet nem! Pedig aki az előzményt, az okot akar­ja, az akarója a következmé­nyeknek is. Joggal vetődik fel a kérdés, miért kell az emberséges veze­tés elveiről, a közlekedési er­kölcs normáiról beszélni, ami­kor a közúti közlekedés rendjét államunk jogszabállyal, a KRESZ-szel részletesen szabá­lyozza? A jó vezetőnek ma már nem elég, ha a KRESZ-t ponto­san és lelkiismeretesen betart­ja. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy ne okozzunk balesetet, de ahhoz már kevés, hogy életben is maradjunk. Ha a biztonság úgy kívánja, a megengedett lehetőséggel sem szabad él­nünk. A mindennapi élet, a közlekedési helyzetek számos, talán csak egyszer előforduló változatát is adja, melyeket a KRESZ az általános jellegű szabállyal rendezhet. Ilyen ese­tekben, „közlekedési érzékünk­re”, a közlekedési logikára és a saját megítélésünkre vagyunk utalva. Saját gyakorlati tapasz­talatunkra, melyet az alapkép­zés és kezdő, gyakorló éveink alatt szereztünk meg. Hogy ezek a tapasztalatok milyenek lesznek, óvatos, fe­gyelmezett vagy könnyelmű, fö­lényes, ezt már nagyrészt embe­ri hozzáállásunk, emberséges vezetésre törekvő szándékunk, fejlődő közlekedési erkölcsünk dönti el. Az emberséges veze­tés körvonalazott erkölcsi elve a már ma is emberségesen ve­zető gyakorlatából, a szükség- szerűség, célszerűség okos fel­ismeréséből és megvalósításá­ból kialakult. A megye gépkocsivezetői ál­lománya mind a hivatásosok, mind a maqángépjórműveze- tők, gyakorlati bizonyítékát ad­ják nap mint nap vezetési stí­lusuknak. Minden közlekedőnek és ez már nemcsak a gépjár­művezetőkre vonatkozik, felül kell vizsgálnia saját közlekedé­si gyakorlatát és tudatos ön­neveléssel törekedni arra, hogy a közúti közlekedésben is érvé­nyesüljön a jogon túli ember­séges magatartás. Zárai Tibor Olvastuk, hallottuk Baranyáról A kertvárosi óvoda végszám­lája hatmillió 300 ezer forint volt: a tervező — Gettó József — 250 ezer forintot takarított meg, pedig igényesen, esztéti­kailag is különb „ruhába" öl­töztette alkotását mint jóné- hány kollégája. Felhagyott a pavilonszerű megoldásokkal. Megtakarított folyosókat és úgynevezett nyaktagokat. Eköz­ben azonban szembe került a belső terek megvilágításának a problémájával. Viszont éppen ebből született a különleges te- tőmégoldás, anélkül, hogy ez nagyobb gondot okozott volna a kivitelezőknek. így anyagban, légköbméterben jelentős meg­takarítás keletkezett. A Nép- szabadságban úgy olvastuk: „további tartalékok keletkeztek abból is, hogy a tervező helyi­leg repdelkezésre álló építés- technológiákhoz és anyagokhoz igazította elképzeléseit. Gettó József igen sikeres együttműkö­désre lépett például a pécsi Zsolnay gyárral: közös alkotás­ra nyerte meg a gyár vezetőit, így vált lehetővé, hogy megér­tették az igényeit, s Zsolnay pirogránit került az óvoda tető- szerkezetére költségnövelés nél­kül. A tervező ugyanígy vonta be a közös alkotásba a pécsi erdőgazdaságot, az útépítő és a kertészeti vállalatot, a vízmü­vet. Nem utolsó sorban a kivi­telezőt, akik az együttműködés folytán határidő előtt hozták tető alá a tervező elképzeléseit Nem meglepő a Pécsi Szikra Nyomda fejlődése, ha azt is tudjuk, hogy Pécsett valaha vi­rágzó ipar volt a papírgyártás: egész sor papírmalom működött a Mecsek-vidéken. Az első pa. pírmalmot Klimó György, a nagy műveltségű püspök alapí­totta 1764-ben. Érdekes, hogy Belgrád város közigazgatása, majd száz éven át pécsi papír­ral dolgozott. így tájékoztat a Füles 50. száma. * A sportról dr. Rugási Endre nyilatkozott a Népszabadság­nak. A PMSC elnöke elégedett a labdarúgócsapat teljesítmé­nyével, mert az megfelelt a vá­rakozásnak és az sem okozott gondot, megrázkódtatást, hogy időközben több fiatal eltávo­zott. Sokan már eddig is vissza­tértek. Tervek? Minél több első­osztályú, illetve aranyérmes sportoló legyen! A lehetőségek és az emberek adottak, az erők együtt vannak. Jelentős segít­séget nyújt az egyesületnek a pécsi sportiskola, a főiskolák, egyetemek és a kisebb-na- gyobb vállalatok úgynevezett nevelő egyesületei, valamint a nagy bázisvállalaíok. Lipóczki József

Next

/
Oldalképek
Tartalom