Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-31 / 31. szám
6 Diinantmt napló 1978. január 31., kedd ■Qpi De seneclule A címet Cicerótól plagizáltam, mert ő volt, a több antik, és nem annyira antik szerzők közül az egyik, aki az öregség örömeiről zengett. Miután ezzel a korral meglepő közeli ismeretségbe kerültem, elgondolkodtam rajta. Rövid idő- múlva rájöttem, hogy valóban ez a kor tele van örömmel és váratlan meglepetésekkel. Ha valaki, hozzám hasonló korú fickó, még nem töprengett ezen, és tele van keserűséggel, összefoglalom számára ennek a kornak az előnyeit. Talán megvigasztalom. Kialakulnak és megszilárdulnak az ember szokásai: Itt vagyok én. Nem állítom, hogy nagyon szeretem a tévét, de megszoktam. Főleg a heverő egyik sarkáról. Ha valaki, — akár rokon, akár vendég — odaül, legszívesebben aprófát csinálnék az illetőből. Különös viszonyban vagyok a gyereksírással is. Ha egy kis suvornyák minden ok nélkül bömbölni kezd, azonnal Makarenko, a pedagógia atyja jut eszembe, oki Burunnak, a gyilkos diáknak lekevert egy nagyot. Amúgy szeretem a gyereket, szeretném, ha többen lennének, de ne ordítsanak. Az ember megfontoltabbá válik: Nem hisz könnyen még magának se. Én is gyakran nem hiszem el, hogy bezártam az ajtót, inkább háromszor nézem meq, mint egyszer. Az sem mindegy, hol alszom. Azelőtt bármelyik szállodában pompásan tudtam szunyálni, ma már a saját ágyamban is alig, és az se mindegy, melyik párna van a fejem alatt. Ha egyik valamivel keményebb, mint a megszokott, addig mászkálok, mig elő nem keresem a megfelelőt. Több idő jut a lilozólálga- tásra is: Különösen egy témával foglalkozik elmélyedtebben az ember, aminek vezérgondolata az, hogy a fiatal is bármelyik pillanatban meghalhat, de az öregnek meg kell. Ezen olyan jól el lehet gondolkodni, mert igaz ugyan, hogy a temetők kapujára többnyire ki van írva: FELTÁMADUNK!, de arról szó sinqs, mikor. Ez a kor élesíti a megfigyelőképességet: „Érdekes, azelőtt itt nem fájt! Romlott valahogy a szemem, pedig nem erősebb a lencsém most se. Itt azelőtt nem szúrt. Te ez nem rák?!1’ Növekszik a bölcsesség: Én a magam részéről ebben furcsa nézetet vallók: Többet ér tíz deka fiatalkori baromság, mint egymázsányi öregkori bölcsesség! Ha ugyan egyáltalában van! Nagyobb megbecsülés övezi az embert: A minap történt. Megyek a horgász-előadásra, késve természetesen. A bejárattól öt méterre egy ifjú sporttárs igyekszik elfele. Nem ismerem. Megszólít: — Apám! — Nem vállalom! — mondom. • — Én lemegyek a Drávára! — és csuklik, meg inog egy jó nagyot. — Menjen! — ajánlom neki. — Menjen, ahová akar! — Vén hülye! — tájékoztat közvetlenül. Muszáj meggyőznöm: Hamis előítélet! Ahhoz, hogy valaki hülye legyen, nem kell feltétlenül vénnek lennie. Maga erre a példa! Maradjunk ennyiben! Szöllősy Kálmán Ismerjük meg a jogszabályokat z ember egészségének védelme államunkban közügy. Kormányzatunk eddig is sokat tett annak érdekében, hogy a környezet károsító hatása minél kisebb mértékben érje a lakosságot. Ennek egyik formája a köztisztaság biztosítása érdekében kiadott országos érvényű rendeletek, szabályozások. Ezek helyi végrehajtását biztosítja városunkban „A köztisztaság fenntartásáról” szóló 1977. évi 1. sz. tanácsrendelet. Természetszerűen a szabályozás közzétételével a kívánt célt nem lehet elérni. Mindannyiunk érdeke, hogy a környezetünk, egészségünk védelme érdekében hozott rendelet előírásait betartsuk. Ugyanis a köztisztaság fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért annak előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni. Ennek elősegítése érdekében az 1977. évi 1. sz. tr. legfontosabb, a lakosságot leginkább érintő rendelkezéseit ismertetjük, hisz a szabályozás betartását csak közös összefogással lehet biztosítani. Pécs köztisztaságáról Mit kell tudni a tanácsrendeletről? A lakosságot elsősorban a lakásában keletkező hulladékkal kapcsolatos rendelkezések érintik. Mi minősül háztartási szemétnek? A lakásokban és ilyen célra használt egyéb, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken a rendeltetésszerű használat során keletkezett hulladék. Ennek mennyiségét a tanácsrendelet lakásonként, naponként maximum 15 literben, illetve 10 kg-ban határozza meg. A háztartási szemét elszállítása A háztartási szemét elszállítása a rendszeres szemét- szállításba bekapcsolt területeken a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat (Vállalat) kizárólagos joga és kötelessége. Annak meghatározása, hogy egyes utcákban a szemét gyűjtése milyen eszközzel, tehát kukatartályban, konténerben vagy egyéb tartályban történik, az építési és közlekedési osztály feladata. Hasonló módon az osztály jelöli ki azokat a területrészeket, melyet a szemétszállításba be kell kapcsolni. Ennek kapcsán meghatározza azt is, hogy a szemétszállítás milyen időközökben és formában történhet. A szemétgyűjtő-edények beszerzése, karbantartása, tisztán tartása (legalább negyedévenkénti fertőtlenítése) az ingatlan tulajdonosának a feladata. A 0,75 m3-es és 1,1 m3-es konténerek tisztítását és fertőtlenítését külön szerződéssel a Vállalat köteles _ elvégezni. A szemétgyűjtő-tartályba csak olyan anyagot szabad elhelyezni, mely nem veszélyezteti a Vállalat dolgozóinak egészségét és nem rongálja meg a szállító jármű műszaki berendezését. Az ezzel kapcsolatos esetleges kárt a szeméttartályt rendellenesen használó köteles megtéríteni. A szállítást végző dolgozó testi épségének védelmét biztosítja azon rendelkezés, mely megtiltja a csorbult, vagy éles szélű tartályban történő szemétgyűjtést. Hasonló okok és közegészségügyi érdekek tették szükségessé maximum 50 literben és szeméttel együtt 35 kg-ban meghatározni a nem szabványos szemétgyűjtőtartály nagyságát, melyet két fogantyúval és fedéllel is el kell látni. Természetszerűen a Vállalat anyagilag felelős a tulajdonos felé a dolgozó által a szemétgyűjtő-tartályban szándékosan vagy gondatlanul okozott kárért. A szemét elszállításának zavartalansága megköveteli azt is, hogy az a területrész, ahonnan a szemetet az ingatlan elől a gépkocsira feladják, alkalmas legyen ilyen célra. Ennek biztosítása a tulajdonos feladatát képezi. Ha az átvétel alkalmával a dolgozók a közterületet beszeny- nyezik, annak megtisztítását a Vállalatnak kell biztosítani. A háztartási szemét elszállításáért a tulajdonosnak természetszerűen fizetni kell, melyet bérlőjére átháríthat. Ha azonban a lakás üresen áll, erre az időtartamra fizetési kötelezettsége nincs. Az üresedést, valamint az újrahasznosítást a tulajdonosnak kell 15 napon belül a Vállalat felé bejelenteni. Szemétszállítási díjat a következő helyiségek után kell fizetni: lakószobák, hálófülke, hall, étkező, konyha, főzőfülke, főzőszekrény és garázs. Ennek mértéke minden egyes helyiség után jelenleg havonta^4 Ft. Mi a teendő a nem háztartási szeméttel ? A nem háztartási szemét elszállítását a Vállalat még a lakosság részére is csak külön szerződés alapján végzi, - ha ezt szállító kapacitása lehetővé teszi. Amennyiben a Vállalat'mindezt nem tudja biztosítani, vagy ha az állampolgár azt gyorsabbnak tartja, saját maga is elszállíthatja az ilyen jellegű szemetet a Kénesi úti szemétlerakó-helyre. A máshol elhelyezett szemetet a lerakó vagy a fuvaros köteles a szeméttelepre szállítani. Ha az erre irányuló felszólításnak nem tenne eleget, akkor a Vállalat az ő költségére szállítja el. Ezúton is kérjük a szemét- lerakókat, hogy minden körülmények között a Kénesi úton létesített szeméttelepen helyezzék el a hulladékokat, ahol azok szakszerű elterítése és be- takarása biztosítva van, és így a környezetre való káros hatása is jelentősen csökken. A szemét teregetési, elhelyezési díja jelenleg 8 Ft/m3. Természetszerűen a Vállalat erejéhez mérten iayekszik a nem háztartási szemét elszállítására adandó megbízásoknak is eleget tenni. Ilyen igényt a Vállalatnál a 13-411/ 907-es számon vagy levélben lehet bejelenteni. Miután az állampolgárok részére jelentős problémát jelent a lakásokban használhatatlanná vált nagyobb méretű háztartási felszerelési tárgyak raktározása, a tanácsrendelet ennek elszállítását (tehát más jellegű hulladék, törmelék elviteli kötelezettsége nincs) a Vállalat kötelességévé tette. Ezt az egyes településekről legalább félévenként 1—1 alkalommal kell biztosítani. A gyűjtés helyét és időpontját 15 nappal előbb köteles a Vállalat a sajtó, rádió és a ház- felügyelők útján a lakosság tudomására hozni. Az elszállításért a lakosságnak fizetni nem kell. A közterület szennyezése Sok esetben tapasztalhatjuk, hogy a különböző anyagot szállító járművek beszeny- nyezik az úttestet és ezzel nemcsak az egészséget, hanem a közlekedés biztonságát is veszélyeztetik. Ilyen esetben tanácsrendeletünk egyértelműen előírja, hogy a porképző, vagy könnyen elsodródó anyagot csak letakart ponyvával szabad szállítani. Ha viszont szennyezés történne, akkor azt az előidézőnek kell azonnal megszüntetni. A lerakás helyét pedig annak a személynek, akinek részére az anyagot szállították. Mindannyiunk érdekét szolgálja a rendelet azon része, mely az építési jellegű munkáknál, útfelbontásoknál megtiltja a levegő szennyezését (az anyagot vízzel kell locsolni) és azonnal előírja a kivitelezésért felelős személy részére a beszennyezett közterület tisztítását. Ha valaki a közterületen tisztítja a gépjárművét, akkor annak befejezése után azonnal el kell távolítani a szennyezést a közterületről. Természetszerűen osztályunk külön is gondot fordít arra, hogy a rendeletekben foglaltak érvényre jutását a lakosság érdekében minél hatékonyabban biztosítsa. Ennek érdekében rendszeresen figyelemmel kíséri és beszámoltatja a végrehajtásban érdekelt tanácsi szerveket. Reméljük, hogy erőfeszítéseink a lakosságnál megértésre találnak és saját területén mindenki mindent megtesz annak érdekében, hogy Pécs városában olyan környezetet tudjunk magunk számára teremteni, mely egészségünket még kis mértékben sem károsítja. Dr. Buzánszky Béla főtanácsos, építési és közlekedési osztály helyettes vezetője PÉCS SZÜLETTEK Gibusz Zoltán, Ratting Viktor, 'Földes! Virág, Kakas Nimród, Virág Alexandra, Korpusz Bernadett, Pap Dávid, Kisloki Beatrix, Bérces Kornélia. Rameisel Zsolt. Ormos Gabriella, Környei Nándor, Lippai Krisztina, Pamuki András, Bozó Kristóf, Szép Sándor, Gyurkó Gábor, Gadó- nyi Anett, Pbld Erika, Márkus Renáta, Appelshoffer Péter, Endrődi Roland, Sellei Krisztina, Bors Agnes, Ferenczi Zsuzsanna, Denhoffer Zsolt, Bendrát László, Mayer Gábor, Kovács Tünde, Fekete Tamás, Kovács Dávid, Bárvárt Csilla, Vilovecz Gábor, Kovács János, Kalányos István, Roczkó Dusán, Balajthy Dóra, Wudi Erika, Hegedűs Gábor, Somogyi Zsuzsanna, Csaba Ildikó, Fertői Dalma, Jakab László. Györkő Zoltán, Farkas Veronika, Kiss Zoltán, Landl Krisztina, Obis Timea, Kiss Zsófia, Szőke Péter, Várkői Mária, Jákovics Krisztina, Koczándi Dóra, Szabó Eszter, Katies Adrien, Tátrai Timea, Vértes Gábor, Rajnai Gábor, Vörös Viktória, Popp Gabriella. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Antalfi György és Molnár Katalin, Sándor Mihály és Ohn Borbála. MEGHALTAK Sik Győzőné Koch Valéria, Szabó Józsefné Valsa Gizella, Haraszti Sándor, Horváth Györgyné Varjú Anna, Schleining Tünde, Hetedüs Imre, Petőfi Kálmán, Faulhamer Vilmosné Müller Anna, Szabó Sán- dorné Neuschvanger Erzsébet, Pe- kori Józsefné Pap Mária, Pulai János, Vass István, Bányász Anna, Dudás Ferenc, Borka István, Majorosi Gyuláné Horváth Anna, Trapp János, Nagy Sándor, Frank Károiy- né Heil Ilona, Bende Jánosné Wit- tinger Franciska, Lengyel László, Muskát Edit, Plügel István, Dallos István, Himmelschbach Györgyné Füchsl Mária, Berics Mihályné Fűrész Katalin, Tonkovics István, So- vák Borbála, Magyar János, Buko- vácz Mártonná Grybek Ilona, Tóth István, dr. Korányi Lászlóné Pauio- vics Márta, Bagoly Istvánná Pető Julianna, Varga József. Herzsenyák Istvánná Radics Mária, Mészáros Kálmánná Kovács Mária. Emberséges vezetés (II.) Közutainkon napról napra nő, sűrűsödik a gépjárművek áradata. De sajnos még aránytalanul sok fájdalmat és tragédiát is okoz. Az alig néhány évtizede tömegesen használatba vett gépjármű sebességéhez és a sűrűn áradó forgalom követelményeihez nem tanult meg eléggé alkalmazkodni az ember. Főleg azért, mert még sokszor nehezen illeszkedik bele a pillanatról pillanatra változó embertársai, partnerei kényszertársaságába, a sajátos jellegű közlekedési közösségbe. A gép erejétől sokan és sokszor megtáltosodnak, fölényessé, elbizakodotlá és gyakran erőszakossá is válnak. Számos gépjárművezető a közlekedés szabályait csa’k kényszerből tartja be, de hiányzik belőle ezeknek belső elismerése, erkölcsi helyeslése, az érzelmi azonosulás. Mindannyiunk számára tehát életfontosságú, sürgető feladattá vált a közlekedési erkölcs javítása, formálása! Egyáltalán mi az a közlekedési erkölcs? A közlekedés során tanúsított emberséges magatartások belső rugója, irányítója az ún. közlekedési erköics. A közlekedési erkölcs az általános társadalmi erkölcsnek, a közmorálnak, a közlekedő emberek egymásközti magatartásában jelentkező sajátos megnyilvánulása. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a szocialista együttélés szabályait tiszteletben tartó, más érdekeit is elismerő és a közösséq javát, a mindennapi élet más kapcsolataiban elősegíteni kész gép- járművezető a közlekedés közben is több alkalmazkodást, együttműködési készséget tanúsít majd. Nem egyszer a mindennapi életben kifogástalanul viselkedő, megbecsült ember — ha gépjárművet vezet — megváltozik. A qépjármű adta erőtudatban kiéli magából azokat a rossz tulajdonságait, érvényesülési, hatalmi vágyait, melyeket — ha nem vezet — ismerősei körében fegyelmezetten féken tart. Az ilyen ember úgy vezet, ahogyan élni szeretne. Az a gépkocsivezető, akit a saját önzése, anyagi érdekei, erőszakossága vezérel, emiatt léoten- nyomon, családban, munkahelyen magatartásával megütközést kelt, kellemetlenséqekbe keveredik. Közlekedés közben is sokszor ez történik vele. A ki mint él, úgy vezet elvben tehát sok az igazság. Ez az embertípus az, aki egy közúti baleset bekövetkezte alkalmával azzal menti magát, hogy nem lehet hibás, hiszen nem akarta, hogy baleset történjék! Ez igaz, de áligazsóg-féligazság. Valójában senki sem akarja a balesetet. A baleset már mindig valaminek a következménye. Többek között az embertársainkkal szemben tanúsított közömbösségnek, kíméletlenségnek. Ezeket pedig — ki tagadhatná — sajnos még sokan akarják is. Csak a balesetet nem! Pedig aki az előzményt, az okot akarja, az akarója a következményeknek is. Joggal vetődik fel a kérdés, miért kell az emberséges vezetés elveiről, a közlekedési erkölcs normáiról beszélni, amikor a közúti közlekedés rendjét államunk jogszabállyal, a KRESZ-szel részletesen szabályozza? A jó vezetőnek ma már nem elég, ha a KRESZ-t pontosan és lelkiismeretesen betartja. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy ne okozzunk balesetet, de ahhoz már kevés, hogy életben is maradjunk. Ha a biztonság úgy kívánja, a megengedett lehetőséggel sem szabad élnünk. A mindennapi élet, a közlekedési helyzetek számos, talán csak egyszer előforduló változatát is adja, melyeket a KRESZ az általános jellegű szabállyal rendezhet. Ilyen esetekben, „közlekedési érzékünkre”, a közlekedési logikára és a saját megítélésünkre vagyunk utalva. Saját gyakorlati tapasztalatunkra, melyet az alapképzés és kezdő, gyakorló éveink alatt szereztünk meg. Hogy ezek a tapasztalatok milyenek lesznek, óvatos, fegyelmezett vagy könnyelmű, fölényes, ezt már nagyrészt emberi hozzáállásunk, emberséges vezetésre törekvő szándékunk, fejlődő közlekedési erkölcsünk dönti el. Az emberséges vezetés körvonalazott erkölcsi elve a már ma is emberségesen vezető gyakorlatából, a szükség- szerűség, célszerűség okos felismeréséből és megvalósításából kialakult. A megye gépkocsivezetői állománya mind a hivatásosok, mind a maqángépjórműveze- tők, gyakorlati bizonyítékát adják nap mint nap vezetési stílusuknak. Minden közlekedőnek és ez már nemcsak a gépjárművezetőkre vonatkozik, felül kell vizsgálnia saját közlekedési gyakorlatát és tudatos önneveléssel törekedni arra, hogy a közúti közlekedésben is érvényesüljön a jogon túli emberséges magatartás. Zárai Tibor Olvastuk, hallottuk Baranyáról A kertvárosi óvoda végszámlája hatmillió 300 ezer forint volt: a tervező — Gettó József — 250 ezer forintot takarított meg, pedig igényesen, esztétikailag is különb „ruhába" öltöztette alkotását mint jóné- hány kollégája. Felhagyott a pavilonszerű megoldásokkal. Megtakarított folyosókat és úgynevezett nyaktagokat. Eközben azonban szembe került a belső terek megvilágításának a problémájával. Viszont éppen ebből született a különleges te- tőmégoldás, anélkül, hogy ez nagyobb gondot okozott volna a kivitelezőknek. így anyagban, légköbméterben jelentős megtakarítás keletkezett. A Nép- szabadságban úgy olvastuk: „további tartalékok keletkeztek abból is, hogy a tervező helyileg repdelkezésre álló építés- technológiákhoz és anyagokhoz igazította elképzeléseit. Gettó József igen sikeres együttműködésre lépett például a pécsi Zsolnay gyárral: közös alkotásra nyerte meg a gyár vezetőit, így vált lehetővé, hogy megértették az igényeit, s Zsolnay pirogránit került az óvoda tető- szerkezetére költségnövelés nélkül. A tervező ugyanígy vonta be a közös alkotásba a pécsi erdőgazdaságot, az útépítő és a kertészeti vállalatot, a vízmüvet. Nem utolsó sorban a kivitelezőt, akik az együttműködés folytán határidő előtt hozták tető alá a tervező elképzeléseit Nem meglepő a Pécsi Szikra Nyomda fejlődése, ha azt is tudjuk, hogy Pécsett valaha virágzó ipar volt a papírgyártás: egész sor papírmalom működött a Mecsek-vidéken. Az első pa. pírmalmot Klimó György, a nagy műveltségű püspök alapította 1764-ben. Érdekes, hogy Belgrád város közigazgatása, majd száz éven át pécsi papírral dolgozott. így tájékoztat a Füles 50. száma. * A sportról dr. Rugási Endre nyilatkozott a Népszabadságnak. A PMSC elnöke elégedett a labdarúgócsapat teljesítményével, mert az megfelelt a várakozásnak és az sem okozott gondot, megrázkódtatást, hogy időközben több fiatal eltávozott. Sokan már eddig is visszatértek. Tervek? Minél több elsőosztályú, illetve aranyérmes sportoló legyen! A lehetőségek és az emberek adottak, az erők együtt vannak. Jelentős segítséget nyújt az egyesületnek a pécsi sportiskola, a főiskolák, egyetemek és a kisebb-na- gyobb vállalatok úgynevezett nevelő egyesületei, valamint a nagy bázisvállalaíok. Lipóczki József
