Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-31 / 31. szám

1978. január 31., kedd Dunántúli napló 3 Gazdaságos Pécsi kaputelefonok moszkvai házakban Moszkvai lakásokban is fel­szerelnek pécsi kaputelefont, ami a Baranya megyei Elektro­technikai és Szerelőipari Vál­lalat, közismert néven MEGYE­SZER egyik legismertebb ter­méke. Magyarországon mintegy há­romszázezer család otthonában működik ilyen készülék, amely megkönnyíti a ház bejárata és a lakás közötti beszélgetést töbemeletes házakban. A szov­jet fővárosban kiállításon mu­tatkozott be a pécsi kaputele­fon és nyomban mintarendelést kapott a vállalat. A MEGYE­SZER 1700 lakás felszerelésé­hez tervet dolgozott ki, 162 la­káshoz pedig a múlt év végén útnak indította a berendezé­seket. A moszkvai lakóépületeket kezelő tröszt képviseletében most egy hétig szovjet mérnö­kök budapesti és pécsi lakóte­lepeken tanulmányozzák a már működő készülékeket, illetve a szerelés technikáját. Hazatéré­sük után irányításukkal kezdik meg a szerelést Moszkvában. A „minta” kaputelefonok a KGST Palota közelében lévő magasházba kerülnek. Az üzem­be helyezéshez meghívták a gyártó pécsi vállalat képvise­lőit, akik átadják a szervizmun­kával kapcsolatos tapasztalato­kat. A szovjet szakemberek nyilat­koztak arról, hogy a közeljövő­ben nagyobb mennyiségű kapu­telefont rendelnek Pécsről, ér­deklődésüket más lakóházi be­rendezések is felkeltették, pél­dául a tűzriasztásra használt házitelefon, a lépcsőházi világí­táskapcsolók, a siellőzésvezérlő és felvonó vészjelző készülékek, amelyeket ugyancsak a MEGYE­SZER gyárt. Hajnalné Új gépek, gazdaságosabb termelés Az ivszita berendezésen választják külön a rostanyagokat a ke­ményítőtől Több gyógyszerkeményílőt és takarmányt készítenek a pécsi nyárban A fehérje-visszanyerés még nem oldódott meg Szennyvízbírság és értékes nyersanyag Ha egy laikus ezt hallja: keményítőgyár, legfeljebb a textiliparban használt vagy a háztartási keményítőre gondol, pedig különböző ragasztók ké­szítéséhez és gyógyszeralap­anyagként is felhasználják. A keményítő kiválása során olyan értékes melléktermékek kelet­keznek, mint a kukoricadara, a kukoricacsíra, amit a nö­vényolajipar használ fel, és je­lentős mennyiségű fehérje. A Pécsi Keményítőgyár gépi berendezése az elmúlt évben megújult, s ezzel elérték, hogy 1977-ben 566 vagon export­minőségű keményítőt tudtak gyártani. Eddig naponta mint­egy 20 mázsa kukoricadara ment veszendőbe a szennyvíz­zel együtt, most egy új CIK­LON nevű berendezéssel sike­rült besűríteni és visszanyerni, hiszen a kukorica keresett ta­karmány. A gyárban néhány évvel ezelőtt a korszerűtlen beren­dezések és tűzveszélyesség miatt a tűzrendészet! hatóság betiltotta a dextrin előállítá­sát. Ezzel több mint hatmillió forint értékű termeléstől estek el. Ennek pótlására három év­vel ezelőtt kezdtek kísérletezni különleges minőségű abszolút steril, gyógyszeriparban hasz­nálható keményítő előállításá­val. Az első évben csak labo­ratóriumi szinten kilós tételek­ben foglalkoztak vele, 1976- ban már 428 mázsát, 1977- ben 4052 mázsát tudtak elő­állítani, 1978-ra pedig 4500 mázsát készítenek ebből az új termékből, ami mintegy hét­millió forint termelési értéket jelent. Eddig a gyógyszer­keményítőt külföldről hozták be, kilónként 44 forintért, az itt előállított keményítő pedig csak 16 forintba kerül. A keményítőgyár naponta 500 köbméter vizet használ fel, ugyanennyi szennyvíz távozik a gyárból, és ezzel együtt ér­tékes állati takarmányfehérje is elfolyik. Ugyanis több pró­bálkozás és kísérletezés után is megoldatlan maradt a fe­hérje visszanyerése. A Sza­badegyházi Szeszipari Válla­lattól kaptak ugyan fehérje le­választó szeparátort, de saj­nos a gép nem felelt meg a várakozásoknak. Mintegy 15 mil­lió forintos beruházással lehet­ne ezt a problémát megolda­ni. így az elfolyó nagy meny- nyiségű fehérje nem szeny- nyezné a környezetet, a gyár nem fizetne ezért évente nagy összegű bírságot, Baranyának pedig évente 55 vagon fehér­jét jelentene, ném kellene kül­földről behozni ezt az értékes állati takarmány-alapanyagot. S. Zs. “TTTTTT ■fújj mvVü "i ír Megszületett Veszprémben a hazai Camembert Hosszas kísérletek után hazai technológiával és a szükséges műszaki feltételek megteremté­sével sikerült Camembert sajtot előállítani a Veszprém megyei Tejipari Vállalatnál. A qemesgomba-tenyészettel érlelt kitűnő minőségű sajtot — amelyet a franciák a „sajtok királynőjének" neveznek — ha­zánkban eddig nem tudták elő­állítani. Az új termékből az idén két vagonnal gyártanak, jövőre azonban már 200 vagon előál­lítását tervezik. villamos­eneraia­fogyasztást! A Mecseki Szénbányák villamosüzemének diszpécserközpontja Mindenki tehet valamit a jobb gazdálkodásért t Január elsejétől 15 százalék­kal felemelték a villamos ener­gia árát. Elkerülhetetlenné vált a költségek áthárítása, mert az állami költségvetésből jut­tatott támogatás kicsit kényel­messé tette a vállalatokat, me­zőgazdasági üzemeket. Min­denki tudta: milliókat nyerhe­tünk és veszthetünk a külön­böző energiák felhasználása­kor, a gazdálkodás sok eset­ben mégsem kapott fontossá­gának kijáró figyelmet. Az ár­emelés a villamos energia ész­szerűbb felhasználására kény­szerít. Három baranyai ipari üzemben érdeklődtünk: vajon mit tesznek, a már saját pénz­tárcájukat érintő milliók meg­fogására? Dél-Dunántúl legnagyobb villamos energia fogyasztója a Mecseki Szénbányák. Főener­getikusa, Mihalik Albin sorol­ja a főbb adatokat: múlt év­ben 181,2 millió kilowattóra villamos energiát vettek igény­be, javult a fajlagos felhasz­nálás, csökkentették a hálóza­ti veszteségeket; négymillió- százhetvenkettőezer forint visz- szatérítést kaptak a DÉDÁSZ- tól. — Sajátos helyzetben van vállalatunk — mondja. — A föld alatti munkahelyek körül­ményei határozzák meg a fel- használásra kerülő energia- hordozókat, azok mennyiségét. Az energiaszükséglet nyolcvan százaléka feltáráshoz kell, leg­kevesebb a széntermeléshez. A villamosenergia-gazdálko- dást diszpécsereink végzik, de minden üzemben önálló ener­getikus is dolgozik. Akkor ju­talmazzuk őket, ha a rögzített 1,2 százaléknál nem maga­sabb a teljesítmény-túllépés. Vállalnunk kell a teljesítmény- túllépéssel járó felárat a fo­lyamatos termelés biztosításá­hoz. így gazdaságosabb. Ta­valy 342 750 forintot fizettünk ki, az idei évre valószínűleg 500 000 forintot tervezünk a fel­árra. Energiatakarékossági el­képzeléseinket március végéig fektetjük papírra, irányelveket adunk ki, ezeket az üzemek pontosítják. Szemléletváltozásra lenne szükség: tudomásul vesszük, hogy van energia, de azt nem, hogy takarékosan kell vele bánni. Annyit használjunk csak, amennyit a technológia igényel. Otthon lekapcsoljuk a villanyt, ha kimegyünk a szobá­ból, de a munkagépeket járat­ják akkor is, amikor nem dol­goznak. Hr Eqy alkalommal a BCM is túllépte a lekötött villamos- energia-felhasználást, ez meg­közelítően 50 000 forintjába ke­rült. December végéig a ter­vezettnél több villamos ener­giára volt szüksége a vállalat­nak, megugrott az összes ener­giahordozóra fordított költség is, mert többet termeltek. A gazdaságos üzemvitelben min­den üzem, így a BCM is anya­gilag érdekelt, visszatérítést fi­zet számukra a DÉDÁSZ. A be- remendiek tavalyi gazdálkodá­sukért 2 millió 400 ezer forintot kaptak. — Fél éve vagyok a vállalat főenergetikusa — mondja Var­ga Dezső. — Nagy teljesít­ményű gépeink azóta éjszaka dolgoznak, növekedett az üzemórák száma. Csúcsidőben javítjuk, tartjuk karban gé­peinket. Az áremelés miatt fontossá vált: csúcsidőben és nappal hozzuk rendbe a be­rendezéseket, hogy éjszaka, este 9 órától reggel 6 óráig maximális teljesítménnyel tud­janak dolgozni. így a legol­csóbb. El kell érnünk az opti­mális ütemű termelést, kerül­jük a többletköltséget. Feb­ruár 15-ig új ösztönző rend­szert dolgozunk ki, ami az ed­digieknél több embert érint. Villamos energiával való gaz­dálkodásban a cementmal­moknál dolgozókat, míg a fű­tőolaj-felhasználásban a klin- kerkészítőket tesszük érdekelt­té. Igaz, hogy január elsejé­vel a villamos energia ára emelkedett, de erre költünk kevesebbet, tavaly 51 milliót, fűtőolajra viszont 189 millió forintot. Megtakarítás esetén 200—300 forint körüli összeget kaphatnak a dolgozók. Elő­kalkulációt is végeztem, eb­ben az esztendőben várhatóan 10 millió forinttal költünk töb­bet villamos energiára, az ár­emelés miatt. «V — Minden dolgozó tehet valamit a takarékosabb gaz­dálkodásért — fogad Dorn Lajosné, az EIVRT Sopiana Gépgyár főenergetikusa. — További jó eredményeket ér­hetnénk el, ha anyagilag ér­dekeltté tennénk az embere­ket. Még nem készült el a ta­valyi energiamérlegünk, de va­lószínű a vártnál rosszabb eredményt kapunk. Késtek a beruházások, eredetileg szep­tembertől indult volna a kompresszorüzem, energiaigé­nyét előre le kellett kötni és miután nem valósult meg a terv, fölöslegesen kiadtuk a pénzt. Nálunk a villamos ener­gia az elsődleges energiahor­dozó, 1 800 000 forintért vásá­roltunk 1977-ben. Idén még többet. Belép egy új szerelő- csarnok és a szolgáltató épü­let. A kisfeszültségű beren­dezésnél 56 fillér helyett 70 fillért fizetünk minden kilo­wattóra áramért. Szeretnénk kizárni délután fél 5 és este 9 óra között, tehát a csúcs­időből a nagy teljesítményű kemencéket, hegesztőgépe­ket. üzemeljenek éjszaka, így csaknem 70 000 forintot taka­ríthatunk meg 1978-ban. üte­mesebbé kívánjuk tenni a ter­melést, ne kényszerüljünk túl­órázásra, csúcsidőben teljesít­mény-túllépésre, mert megkét­szereződött a büntetés. A ta­valyi évre ötvennégyezer forin­tot fizettünk. Idén ha fél öt­kor nem áll le a 28 kilowattos kemencénk, és csak negyed­órával dolgozik tovább, meg­közelítően 37 000 forint bünte­tést fizetünk. Egyetlen beren­dezésnél ilyen magasra ugor­hat a többletkiadás. A Sopiana Gépgyár csak­nem 50 000 forintért vásárol fázisjavítókat idén. Tovább nö­velhetik a tavaly elért mint­egy 64 000 forintos visszatérí­tés összegét. Szervezéssel to­vábbi 200 000 forintot takarí­tottak meg különböző ener­giahordozóknál. Különösen az áremelés miatt, egyre ne­hezebben nélkülözik az éssze­rű energiagazdálkodáshoz el­engedhetetlenül szükséges mű­szereket. Két esztendeje meg­rendelték, azonban nem tudni mikor érkeznek Pécsre. Pedig ezek segítségével időben köz­be tudna lépni az energe­tikus. Horváth Teréz Két—két és félszeres túljelentkezés a karon Egy hallgatóra 2-3 állásajánlat jut Kapósak a Pécsett végzett közgazdászok Négy évvel ezelőtt léptek a f gazdasági élet színterére az if­jú pécsi közgazdászok, azóta a Pécsi Tudományegyetem kimon­dottan vállalati közgazdákat képző Közgazdaságtudományi Kara minden évben újabb 90— 100 diplomást indított útjára, közülük sokan már osztályveze­tők, vagy éppen — mert ilyen­ről is tudnak — főkönyvelők va­lamelyik jól menő cégnél. Mi vár az idén végző hallgatókra? Erb János felvétele I A vállalatok már közölték igé­nyeiket az egyetemmel, eszerint kapósak a pécsi közgazdászok, az idén is tárt karokkal várják őket az egész országban — hal­lottuk dr. Takács Bélától, a Köz­gazdaságtudományi Kar dékán­jától. Az idén csaknem százan vé­geznek a karon. Hatvan száza­lékuk társadalmi ösztöndíjas, őket szerződés köti jövendő vál­lalatukhoz, nekik tehát már biz­tos a munkahelyük. A többiek pályázat útján helyezkednek el. Ezt a rendszert tavaly vezették be kötelezően. A vállalatok kö­telesek meghirdetni állásaikat és az egyetemhez eljuttatni ajánlataikat. Az ajánlatoknak január 31-ig kellett beérkezniük, a jelek szerint — csakúgy, mint tavaly —, az idén is 2—3 állás jut egy-egy végzős közgazdász hallgatóra. Hová, merre visz az útjuk az ifjú közgazdászoknak? Kimuta­tást erről nem vezetnek. Az ed­digi tapasztalatok szerint so­kan helyezkedtek el Pécsett és Baranyában, a környező me­gyékben, de ugyanannyian az ország többi megyéjében is. Előszeretettel keresik a Pécsett végzett közgazdászokat Sza­bolcs, Hajdú-Bihar, Békés, Bor^od-Abaúj-Zemplén és Győr-Sopron megyék vállalatai. Nemegyszer egyenesen felké­rik az egyetemet, segítsenek, hogy közgazdászt kapjanak, azt is közölve, mit tudnak biztosí­tani az ifjúnak. Fordítva viszont nem esett meg, azaz arra még nem volt példa, hogy a vég­zett hallgatónak kellett volna esedeznie, segítsen az elhelyez­kedésben az egyetem. Érdekes egyébként, jegyezte meg dr. Takács Béla dékán, felméréseik szerint a végzett hallgatók leg­többször nem olyan munkakör­ben helyezkednek el, melyre speciális szakképzettségük szól. Vagyis — a vállqlat igényének megfelelően — egy újabb sza­kosodás következik. Egyébként nemcsak vállalatoknál és szö­vetkezeteknél találkozhatunk Pécsett végzett közgazdászok­kal, de kutatóintézetekben, bankokban, tanácsoknál, a pártapparátusban, s nem utol­só sorban az egyetemeken, mint oktatókkal. A jövő tanévre a Pécsi Tudo­mányegyetem Közgazdaságtu­dományi Kara nappali tagoza­tára 100 új hallgatót vesznek fel. Általában két-két és félsze­res a túljelentkezés. Az egye­temen a hallgatók az első két félévben általános képzést kapnak, a harmadik félévtől szakosodnak. Három ágazat — ipar, mezőgazdaság, belkeres­kedelem — közül választhatnak, s négy év elteltével speciális is­meretekkel felvértezett, a vál­lalati és népgazdasági össze­függésekkel is tisztában lévő vállalati közgazdászokká képe­zik őket. A felvételi kérelmeket az egyetemre március 31-ig kell eljuttatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom