Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-31 / 31. szám
1978. január 31., kedd Dunántúli napló 3 Gazdaságos Pécsi kaputelefonok moszkvai házakban Moszkvai lakásokban is felszerelnek pécsi kaputelefont, ami a Baranya megyei Elektrotechnikai és Szerelőipari Vállalat, közismert néven MEGYESZER egyik legismertebb terméke. Magyarországon mintegy háromszázezer család otthonában működik ilyen készülék, amely megkönnyíti a ház bejárata és a lakás közötti beszélgetést töbemeletes házakban. A szovjet fővárosban kiállításon mutatkozott be a pécsi kaputelefon és nyomban mintarendelést kapott a vállalat. A MEGYESZER 1700 lakás felszereléséhez tervet dolgozott ki, 162 lakáshoz pedig a múlt év végén útnak indította a berendezéseket. A moszkvai lakóépületeket kezelő tröszt képviseletében most egy hétig szovjet mérnökök budapesti és pécsi lakótelepeken tanulmányozzák a már működő készülékeket, illetve a szerelés technikáját. Hazatérésük után irányításukkal kezdik meg a szerelést Moszkvában. A „minta” kaputelefonok a KGST Palota közelében lévő magasházba kerülnek. Az üzembe helyezéshez meghívták a gyártó pécsi vállalat képviselőit, akik átadják a szervizmunkával kapcsolatos tapasztalatokat. A szovjet szakemberek nyilatkoztak arról, hogy a közeljövőben nagyobb mennyiségű kaputelefont rendelnek Pécsről, érdeklődésüket más lakóházi berendezések is felkeltették, például a tűzriasztásra használt házitelefon, a lépcsőházi világításkapcsolók, a siellőzésvezérlő és felvonó vészjelző készülékek, amelyeket ugyancsak a MEGYESZER gyárt. Hajnalné Új gépek, gazdaságosabb termelés Az ivszita berendezésen választják külön a rostanyagokat a keményítőtől Több gyógyszerkeményílőt és takarmányt készítenek a pécsi nyárban A fehérje-visszanyerés még nem oldódott meg Szennyvízbírság és értékes nyersanyag Ha egy laikus ezt hallja: keményítőgyár, legfeljebb a textiliparban használt vagy a háztartási keményítőre gondol, pedig különböző ragasztók készítéséhez és gyógyszeralapanyagként is felhasználják. A keményítő kiválása során olyan értékes melléktermékek keletkeznek, mint a kukoricadara, a kukoricacsíra, amit a növényolajipar használ fel, és jelentős mennyiségű fehérje. A Pécsi Keményítőgyár gépi berendezése az elmúlt évben megújult, s ezzel elérték, hogy 1977-ben 566 vagon exportminőségű keményítőt tudtak gyártani. Eddig naponta mintegy 20 mázsa kukoricadara ment veszendőbe a szennyvízzel együtt, most egy új CIKLON nevű berendezéssel sikerült besűríteni és visszanyerni, hiszen a kukorica keresett takarmány. A gyárban néhány évvel ezelőtt a korszerűtlen berendezések és tűzveszélyesség miatt a tűzrendészet! hatóság betiltotta a dextrin előállítását. Ezzel több mint hatmillió forint értékű termeléstől estek el. Ennek pótlására három évvel ezelőtt kezdtek kísérletezni különleges minőségű abszolút steril, gyógyszeriparban használható keményítő előállításával. Az első évben csak laboratóriumi szinten kilós tételekben foglalkoztak vele, 1976- ban már 428 mázsát, 1977- ben 4052 mázsát tudtak előállítani, 1978-ra pedig 4500 mázsát készítenek ebből az új termékből, ami mintegy hétmillió forint termelési értéket jelent. Eddig a gyógyszerkeményítőt külföldről hozták be, kilónként 44 forintért, az itt előállított keményítő pedig csak 16 forintba kerül. A keményítőgyár naponta 500 köbméter vizet használ fel, ugyanennyi szennyvíz távozik a gyárból, és ezzel együtt értékes állati takarmányfehérje is elfolyik. Ugyanis több próbálkozás és kísérletezés után is megoldatlan maradt a fehérje visszanyerése. A Szabadegyházi Szeszipari Vállalattól kaptak ugyan fehérje leválasztó szeparátort, de sajnos a gép nem felelt meg a várakozásoknak. Mintegy 15 millió forintos beruházással lehetne ezt a problémát megoldani. így az elfolyó nagy meny- nyiségű fehérje nem szeny- nyezné a környezetet, a gyár nem fizetne ezért évente nagy összegű bírságot, Baranyának pedig évente 55 vagon fehérjét jelentene, ném kellene külföldről behozni ezt az értékes állati takarmány-alapanyagot. S. Zs. “TTTTTT ■fújj mvVü "i ír Megszületett Veszprémben a hazai Camembert Hosszas kísérletek után hazai technológiával és a szükséges műszaki feltételek megteremtésével sikerült Camembert sajtot előállítani a Veszprém megyei Tejipari Vállalatnál. A qemesgomba-tenyészettel érlelt kitűnő minőségű sajtot — amelyet a franciák a „sajtok királynőjének" neveznek — hazánkban eddig nem tudták előállítani. Az új termékből az idén két vagonnal gyártanak, jövőre azonban már 200 vagon előállítását tervezik. villamoseneraiafogyasztást! A Mecseki Szénbányák villamosüzemének diszpécserközpontja Mindenki tehet valamit a jobb gazdálkodásért t Január elsejétől 15 százalékkal felemelték a villamos energia árát. Elkerülhetetlenné vált a költségek áthárítása, mert az állami költségvetésből juttatott támogatás kicsit kényelmessé tette a vállalatokat, mezőgazdasági üzemeket. Mindenki tudta: milliókat nyerhetünk és veszthetünk a különböző energiák felhasználásakor, a gazdálkodás sok esetben mégsem kapott fontosságának kijáró figyelmet. Az áremelés a villamos energia észszerűbb felhasználására kényszerít. Három baranyai ipari üzemben érdeklődtünk: vajon mit tesznek, a már saját pénztárcájukat érintő milliók megfogására? Dél-Dunántúl legnagyobb villamos energia fogyasztója a Mecseki Szénbányák. Főenergetikusa, Mihalik Albin sorolja a főbb adatokat: múlt évben 181,2 millió kilowattóra villamos energiát vettek igénybe, javult a fajlagos felhasználás, csökkentették a hálózati veszteségeket; négymillió- százhetvenkettőezer forint visz- szatérítést kaptak a DÉDÁSZ- tól. — Sajátos helyzetben van vállalatunk — mondja. — A föld alatti munkahelyek körülményei határozzák meg a fel- használásra kerülő energia- hordozókat, azok mennyiségét. Az energiaszükséglet nyolcvan százaléka feltáráshoz kell, legkevesebb a széntermeléshez. A villamosenergia-gazdálko- dást diszpécsereink végzik, de minden üzemben önálló energetikus is dolgozik. Akkor jutalmazzuk őket, ha a rögzített 1,2 százaléknál nem magasabb a teljesítmény-túllépés. Vállalnunk kell a teljesítmény- túllépéssel járó felárat a folyamatos termelés biztosításához. így gazdaságosabb. Tavaly 342 750 forintot fizettünk ki, az idei évre valószínűleg 500 000 forintot tervezünk a felárra. Energiatakarékossági elképzeléseinket március végéig fektetjük papírra, irányelveket adunk ki, ezeket az üzemek pontosítják. Szemléletváltozásra lenne szükség: tudomásul vesszük, hogy van energia, de azt nem, hogy takarékosan kell vele bánni. Annyit használjunk csak, amennyit a technológia igényel. Otthon lekapcsoljuk a villanyt, ha kimegyünk a szobából, de a munkagépeket járatják akkor is, amikor nem dolgoznak. Hr Eqy alkalommal a BCM is túllépte a lekötött villamos- energia-felhasználást, ez megközelítően 50 000 forintjába került. December végéig a tervezettnél több villamos energiára volt szüksége a vállalatnak, megugrott az összes energiahordozóra fordított költség is, mert többet termeltek. A gazdaságos üzemvitelben minden üzem, így a BCM is anyagilag érdekelt, visszatérítést fizet számukra a DÉDÁSZ. A be- remendiek tavalyi gazdálkodásukért 2 millió 400 ezer forintot kaptak. — Fél éve vagyok a vállalat főenergetikusa — mondja Varga Dezső. — Nagy teljesítményű gépeink azóta éjszaka dolgoznak, növekedett az üzemórák száma. Csúcsidőben javítjuk, tartjuk karban gépeinket. Az áremelés miatt fontossá vált: csúcsidőben és nappal hozzuk rendbe a berendezéseket, hogy éjszaka, este 9 órától reggel 6 óráig maximális teljesítménnyel tudjanak dolgozni. így a legolcsóbb. El kell érnünk az optimális ütemű termelést, kerüljük a többletköltséget. Február 15-ig új ösztönző rendszert dolgozunk ki, ami az eddigieknél több embert érint. Villamos energiával való gazdálkodásban a cementmalmoknál dolgozókat, míg a fűtőolaj-felhasználásban a klin- kerkészítőket tesszük érdekeltté. Igaz, hogy január elsejével a villamos energia ára emelkedett, de erre költünk kevesebbet, tavaly 51 milliót, fűtőolajra viszont 189 millió forintot. Megtakarítás esetén 200—300 forint körüli összeget kaphatnak a dolgozók. Előkalkulációt is végeztem, ebben az esztendőben várhatóan 10 millió forinttal költünk többet villamos energiára, az áremelés miatt. «V — Minden dolgozó tehet valamit a takarékosabb gazdálkodásért — fogad Dorn Lajosné, az EIVRT Sopiana Gépgyár főenergetikusa. — További jó eredményeket érhetnénk el, ha anyagilag érdekeltté tennénk az embereket. Még nem készült el a tavalyi energiamérlegünk, de valószínű a vártnál rosszabb eredményt kapunk. Késtek a beruházások, eredetileg szeptembertől indult volna a kompresszorüzem, energiaigényét előre le kellett kötni és miután nem valósult meg a terv, fölöslegesen kiadtuk a pénzt. Nálunk a villamos energia az elsődleges energiahordozó, 1 800 000 forintért vásároltunk 1977-ben. Idén még többet. Belép egy új szerelő- csarnok és a szolgáltató épület. A kisfeszültségű berendezésnél 56 fillér helyett 70 fillért fizetünk minden kilowattóra áramért. Szeretnénk kizárni délután fél 5 és este 9 óra között, tehát a csúcsidőből a nagy teljesítményű kemencéket, hegesztőgépeket. üzemeljenek éjszaka, így csaknem 70 000 forintot takaríthatunk meg 1978-ban. ütemesebbé kívánjuk tenni a termelést, ne kényszerüljünk túlórázásra, csúcsidőben teljesítmény-túllépésre, mert megkétszereződött a büntetés. A tavalyi évre ötvennégyezer forintot fizettünk. Idén ha fél ötkor nem áll le a 28 kilowattos kemencénk, és csak negyedórával dolgozik tovább, megközelítően 37 000 forint büntetést fizetünk. Egyetlen berendezésnél ilyen magasra ugorhat a többletkiadás. A Sopiana Gépgyár csaknem 50 000 forintért vásárol fázisjavítókat idén. Tovább növelhetik a tavaly elért mintegy 64 000 forintos visszatérítés összegét. Szervezéssel további 200 000 forintot takarítottak meg különböző energiahordozóknál. Különösen az áremelés miatt, egyre nehezebben nélkülözik az ésszerű energiagazdálkodáshoz elengedhetetlenül szükséges műszereket. Két esztendeje megrendelték, azonban nem tudni mikor érkeznek Pécsre. Pedig ezek segítségével időben közbe tudna lépni az energetikus. Horváth Teréz Két—két és félszeres túljelentkezés a karon Egy hallgatóra 2-3 állásajánlat jut Kapósak a Pécsett végzett közgazdászok Négy évvel ezelőtt léptek a f gazdasági élet színterére az ifjú pécsi közgazdászok, azóta a Pécsi Tudományegyetem kimondottan vállalati közgazdákat képző Közgazdaságtudományi Kara minden évben újabb 90— 100 diplomást indított útjára, közülük sokan már osztályvezetők, vagy éppen — mert ilyenről is tudnak — főkönyvelők valamelyik jól menő cégnél. Mi vár az idén végző hallgatókra? Erb János felvétele I A vállalatok már közölték igényeiket az egyetemmel, eszerint kapósak a pécsi közgazdászok, az idén is tárt karokkal várják őket az egész országban — hallottuk dr. Takács Bélától, a Közgazdaságtudományi Kar dékánjától. Az idén csaknem százan végeznek a karon. Hatvan százalékuk társadalmi ösztöndíjas, őket szerződés köti jövendő vállalatukhoz, nekik tehát már biztos a munkahelyük. A többiek pályázat útján helyezkednek el. Ezt a rendszert tavaly vezették be kötelezően. A vállalatok kötelesek meghirdetni állásaikat és az egyetemhez eljuttatni ajánlataikat. Az ajánlatoknak január 31-ig kellett beérkezniük, a jelek szerint — csakúgy, mint tavaly —, az idén is 2—3 állás jut egy-egy végzős közgazdász hallgatóra. Hová, merre visz az útjuk az ifjú közgazdászoknak? Kimutatást erről nem vezetnek. Az eddigi tapasztalatok szerint sokan helyezkedtek el Pécsett és Baranyában, a környező megyékben, de ugyanannyian az ország többi megyéjében is. Előszeretettel keresik a Pécsett végzett közgazdászokat Szabolcs, Hajdú-Bihar, Békés, Bor^od-Abaúj-Zemplén és Győr-Sopron megyék vállalatai. Nemegyszer egyenesen felkérik az egyetemet, segítsenek, hogy közgazdászt kapjanak, azt is közölve, mit tudnak biztosítani az ifjúnak. Fordítva viszont nem esett meg, azaz arra még nem volt példa, hogy a végzett hallgatónak kellett volna esedeznie, segítsen az elhelyezkedésben az egyetem. Érdekes egyébként, jegyezte meg dr. Takács Béla dékán, felméréseik szerint a végzett hallgatók legtöbbször nem olyan munkakörben helyezkednek el, melyre speciális szakképzettségük szól. Vagyis — a vállqlat igényének megfelelően — egy újabb szakosodás következik. Egyébként nemcsak vállalatoknál és szövetkezeteknél találkozhatunk Pécsett végzett közgazdászokkal, de kutatóintézetekben, bankokban, tanácsoknál, a pártapparátusban, s nem utolsó sorban az egyetemeken, mint oktatókkal. A jövő tanévre a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara nappali tagozatára 100 új hallgatót vesznek fel. Általában két-két és félszeres a túljelentkezés. Az egyetemen a hallgatók az első két félévben általános képzést kapnak, a harmadik félévtől szakosodnak. Három ágazat — ipar, mezőgazdaság, belkereskedelem — közül választhatnak, s négy év elteltével speciális ismeretekkel felvértezett, a vállalati és népgazdasági összefüggésekkel is tisztában lévő vállalati közgazdászokká képezik őket. A felvételi kérelmeket az egyetemre március 31-ig kell eljuttatni.