Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-30 / 30. szám

üszögpuszta: Szombat délután a lovardában — Negyvenötén járnak rend­szeresen a foglalkozásokra — mondja Hedvig József, az üszögpusztai lovarda edzője. — Hatéves a legfiatalabb, ötven felé jár a legidősebb lovasunk. Járnak ide tanulók, főiskolá­sok, dolgozók, lányok, fiúk ve­gyesen. A Pécsi Állami Gazda­ság ideális körülményeket te­remtett mindazok számára, akik lovagolni szeretnének megta­nulni vagy akiket — és talán ez a jellemzőbb — a lovak szeretete vonzott ide. Döbrököz: Új közműhíd a Kapóson Döbrököz Györgyi-major ne­vű határrészén új közműhid épült a Kapos folyó fölött, Dombóvár biztonságos vízellá­tására. A huszonnégy méter fesztávolságú vasszerkezeti híd- ba ágyazva fektették le a Ka­pós-völgyi kutakból a várost el­látó vízcsőhálózatot, melyet eredetileg a folyó medre alatti bizonytalan tőzeges talajban vezettek át. A teherbíró talajig lesüllyesztett, két kútpilléren rögzített hídtámasszal a téli fagy hatására sem törik szét a vízvezeték, s gyalogközlekedés­re csak az ellenőrzők, a javító­szerelők használhatják. Amint Borbás Istvántól, a Tolna megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat igazgatójától meg­tudtuk, a Mélyépítési Tervező Vállalat által tervezett közmű­híd több mint kétmillió forintba került volna, de Szilágyi Sán­dornak, a pécsi Műszaki Főis­kola adjunktusának és Ratin- lang Ferenc vízmű vállalati be­ruházási osztályvezetőnek a ki­vitelezési módot is könnyítő újításával a költségek kéthar­madát megtakarította a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. B. L. Ezüst-, arany-, és gyémántlakodalom Hidason Évtizedek—jóban, rosszban A di bácsi ielvette ünneplős ** ruháját, kis bokrétát tű­zött a gomblyukába, s elballa­gott a községi művelődési ház felé. Kár, hogy Léna nénit ott­hon kellett hagynia, beteg az asszony, nehezen jár, pedig hát ott volna a helye neki is a kul- túrotthonban. Hiszen házassági évfordulójuk van, mégpedig nem is akármilyen. Schwarz Ádám és Léna néni a Tanács- köztársaság kikiáltása előtti év­ben keltek egybe, s annak bi­zony már hatvan esztendeje. Szép ez a hidasi hagyomány. Nem is emlékeznek pontosan az emberek, talán húsz éve is megvan már, hogy minden ja­nuárban a művelődési házban köszöntik a házassági jubileu­mot ünneplő párokat. Nemcsak Adi bácsiék az ünnepeltek ez­úttal sem — igaz, a többiek még mind fiataloknak számíta­nak. Felsorakoznak itt a kultúr­otthon udvarán, szépen ki-ki a párjával, mellettük az úttörők, tesznek egy ünnepélyes tiszte­letkört, aztán fel a tornácra, s be a nagyterembe. Itt jön Král Erik és felesége, ők még csak a 40. évfordulót ünnepük. S akik eztán jönnek a sorban, még tényleg fiatalok. Balogh □tietföi Sámuel, Pólyák Dezső, Küszter Henrik, Szeghalmi László, Ba­logh Pál, Kiszler József, ömböli Ferenc, Tóth Gyula, Vargyas Árpád, Tinelli Ottó, meg Bene Antal csak 25 esztendőt éltek jóban-rosszban a feleségükkel. Nem nagy idő, hamar el is szállt, csak hát azt a „negyed századot" nehéz kimondani... Énekeltek az áttörök, verset mondtak a fiatalok, köszöntötte az ünnepeiteket Major Mátyás, a művelődési ház nyugalmazott igazgatója. Díszes, címeres sza­laggal a vállán mondta el ked­ves köszöntőjét az anyakönyv­vezető, azaz dr. Berták József tanácstitkár, őutána Meskó László, a HNF helyi elnöke mondott meleg szavakat. Schváb Menyhért pedig a kör­zeti nyugdíjas bányász szak- szervezet ajándékait adta át, de emléktárgyakkal kedvesked­tek a helyi vállalatok és a szö­vetkezet képviselői is. Aztán a gyermekek, a roko­nok, ismerősök hozták ajándé­kaikat, a kis asztalokra előke­rültek a süteményes tálak, a sörös, boros, pálinkás üvegek is, és a dobogón átvette a szót a citerazenekar. Nem sokáig, mert az ünnepeltek úgy gon­dolták, ezen a szombat estén otthon, a család körében is il­lik megemlékezni, Adi bácsi is hóna alá vette az ajándékot, meg a kis, csinosan becsoma­golt táblacsokoládét, s elindult hazafelé Léna nénihez. Kár, hogy ő nem jöhetett el... Zs. I. Sió-csárda: Telt házas svábbál „Telt házas” svábbált ren­deztek szombat éjjel a Buda­pest—Pécs 6-os főút szekszárdi deltájánál lévő Sió-csárdában. Amint Sátori Kálmán üzletve­zetőtől megtudtuk, már előre lefoglalták az asztalokat a Tol­nából, Baranyából egyaránt, de főleg a bonyhádi és a szekszár­di járásból érkező vendégek. A Sió-csárda idei első sváb­bálján a mecseknádasdi Czéh- mann István sramlizenekara muzsikált vasárnap hajnalig. B. L. Tolna megye: Háromezer tonna hal Csaknem háromezer tonna „haltermést” takarítottak be az állami gazdaságok és a tsz-ek Tolna megye vizeiből az elmúlt évben — a megyei tanácshá­zán most összesített adatok sze­rint. Ez háromszáztizennyolc ton­nával több az előző évinél, bár a víztükör ugyanannyi volt. A halastavak hozama nagy­mértékben felülmúlta a Duna, a Sió és más természetes vize­két. ötezerhatszáz hektárnyi a természetes vízfolyások terüle­te a megyében, de onnan még egyötöde sem került ki a zsák­mánynak, az alig ezernégyszáz hektár mesterséges tóból több mint kétezerötszáz tonna halat halásztak ki, főleg pontyot, to­vábbá növényevő halfajtákat és kis részben süllőt, harcsát és csukát. Egyébként már megkezdődött a halbőség időszaka Tolna me­gyében, az őszi lehalászások­ból tárolt pontyokkal gazdagon ellátják a megyét a gazdasá­gok. A szekszárdi halboltban például a Hortobágyról és a dalmandi gazdaságból 110— 150 mázsa halat szállítanak he­tenként. Jelenleg ennél többet küldhetnének más helyekről is, s április végéig eltart a „hal- dömping”, milyen jó lenne, ha májusban és júniusban, a szo­kásosan halszegény hónapok­ban is jutna belőle ilyen bő­ven. Ezt azonban még mindig nem sikerült megvalósítani. B. L. Arany-levél publikálása Arany Jánosnak Garay Já­noshoz írt, a nyilvánosság előtt eddig ismeretlen levelét tették közzé Tolna megye székhelyén. A Tolna megyei Könyvtár, „Tol­nai könyvtáros” című időszaki kiadványának most megjelent számában dr. Kisasszondy Éva levéltáros Költősorsok a sza- bodságharc leverése után című tanulmányában fényképmáso­lattal részletesen ismerteti a Toldi szerzőjének az 1850. év őszének végén Szalontárói Szekszárdra küldött baráti le­velét. Ebben Arany János, ne­héz sorsa, családi gondjai elle­nére nagy lelkierőről tanúskod­va, az elcsüggedés leküzdésére buzdította költőtársát. A kétoldalas levelet Arany János születésének közeledő szózhatvanadik évfordulója al­kalmából hozta nyilvánosságra a kutató a szekszárdi születésű Garay Jánosnak a Megyei Le­véltárba került emlékeiből. Eze­ket bemutatják a levéltárban is. B. L. Visfák: Rönkhuzas Tegnap délután hűvös, esős idő fogadta a sok száz helyi érdeklődőt — köztük külföldie­ket, fotósokat, filmeseket —, akik a Vas megyében lévő őr­ségi Visfák község hagyomá­nyos rönkhúzó ünnepélyre ér­keztek. Pontosan 2 órakor a fa,lu kis- bírója adta hírül az egybegyűl­teknek: azonnal indul a lako­dalmas menet. Az ifjú párt 20 méteres rönkfára ültették, amit színes rongyokba öltözött visító vőfények és koszorúslányok kéz­zel vontattak a község főterére. A menet elején „krentuszok" tisztították az utat „Dodorhegyi Alajos földöntúli püspök” egye­nes parancsára. A népi vigalom ezután tető­zött. Közel ezer ember előtt összeadta az ifjú párt a bot­csinálta atya. Az esketés után az ifjú pár a tömeg vállán tá­vozott. Ám a vigalom ezzel még nem fejeződött be, a helyszínen elárverezték a rönköt, majd a pergődob reggelig tartó bálra invitált ismerőst és ismeretlent egyaránt. Pécs környéki mezőgazdasági termelőszövetkezet főagronömust keres felvételre Részletes — az eddigi munkakörre, képesítésre, gyakorlati időre kiterjedő — válaszokkal a jelent­kezést a pécsi Hunyadi úti hirdetőbe kérjük JÓ SZAKEMBERRE SZÜKSÉG VAN jeligére. Pécs: Négykezes hangversenyt tartottak tegnap délelőtt Pécsett, a Csontváry Múzeum matinéján. Bodó Árpád és Polgár Mariann Schubert két, eredetileg is négykezesre irt művét, az f-moll fan­táziát és egy indulót, a Marche caracteristique-t adta elő, vala­mint két Liszt-szerzeményt mutattak be. A Szent Erzsébet legen­dájának bevezető zenéjét és a Tasso című szimfonikus költeményt játszották el. A matinén Sólyom Katalin színművész működött közre. „Belépés csak nyakkendőben” Léggömbfújási verseny — Mi az: Megvetik, de nem megvetendő? (az ágy). Ez a találós kérdés esett ki abból a luftballonból, amely legelőször durrant szét az is­tenkúti általános iskola egyik tanulójának kezében. A vállal­kozó kedvű gyerekek abban ve­télkedtek, ki tudja előbb dur­ranásig fújni a lufit. Aki a be­lőle kieső találós kérdést is meg­oldotta, egy piros almát kapott jutalmul. Ezután derékra kötött ceruzát kellett colásüvegre cé­lozni, majd két homlok közé szorított luftballonnal táncolni. Az istenkúti Gárdonyi Géza Művelődési Házat a tegnapi napon a környék gyerekei ve­hették birtokukba. Muzslai — Szokolai felv. — László, a művelődési ház veze­tője, és Kádár Frigyes, az is­tenkúti iskola csapatvezetője kezdeményezésére havonta egy­szer „Belépés csak nyakkendő­ben" címmel játékdélelőttöt, filmvetítést, sportvetélkedőket rendeznek, főképp a környező peremkerület gyerekei részére, azzal a céllal, hogy az itt élő nagyszámú hátrányos helyzet­ben lévő tanulók hasznosan, kulturált körülmények között szórakozhassanak. Már az első rendezvény jól sikerült, ennek ellenére egye­lőre kevesen jöttek össze. Szabó István ötödikes, (nyolcgyerekes család legkisebbike) így össze­gezte röviden: ez jó volt, más­kor is eljövök. S. Zs. Dél-Dunántúl: lnfluenza-ffőrjárat" Dél-Dunántúl megyéiből csak szórványos megbetegedésekről érkeztek jelzések. Zala megyé­ben eddig 300—400 az influen­zás betegek száma, Somogy megyében csak Nagyatádról je­lentettek számottevő influenzás esetet, Tolna megye sem jelzett még járványt. A Baranya megyei járványfi­gyelő szolgálat jelzése szerint is csak a felsőlégúti, grippés megbetegedések járványáról van szó, ami főképp a 14—18 éves korosztályt érinti. Nagyobb számú megbetegedést csak egyes kollégiumokból jelentet­tek, így a pécsi vegyipari és építőipari iskolák, valamint a nővérképző kollégiumából, ahol a tanulókat felmentették a kór­házakban végzett gyakorlati ok­tatás alól, azonban ezek között influenza csak kis számban for­dul elő. Amennyiben az elkö vetkező napokban emelkedik az influenzás bejelentések szá­ma, elrendelik a kórhózlátoga tási tilalmat és az influenzás betegek elkülönítését. Az orvosok egyelőre csak a tüneteiről — magas, 39 fok kö­rüli láz, elesettség, izomfájda­lom és izomgyengeség — tud­ják megállapítani, hogy a be­tegség esetében influenzóró van szó, hiszen a vírusok kite­nyésztéséhez, típusának megái lapításához 4—5 hétre var szükség. A járványfigyelő szolgálat fel hívja a lakosság figyelmét hogy ne menjen közösségbe — munkahelyre, iskolába — az akinél láz, köhögés, nátha rosszullét jelentkezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom