Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-28 / 28. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Munkaerő es szeruezettséa éldaként akár az építőipar is szolgálhat. A népgazdaság fejlődése szempontjából e meghatározó fontosságú ágazat az utóbbi másfél—két évtizedben gyorsan korszerűsödött — szakkifejezést használva: iparosodott —, s eközben egy ideig a fpglalkoztatottak számának növelésére is képes volt. A létszámemelkedés — ha szerényebb mértékben is — a hetvenes évek elején is folytatódott, erre alapozva számítottak néhányon, hogy még az ötödik ötéves terv időszakában is szó lehet a munkásállomány bővítéséről. E feltételezések nem váltak valóra: 1975 óta az építőipari létszám ugyancsak csökken, s a kitűzött célok teljesítéséhez hatékony állami támogatásra, póthitelekre van szükség. E kört szűkíthetnénk: az iparban foglalkoztatottak száma tavaly több mint 7 ezerrel csökkent, s e folyamat várhatóan az idén is folytatódik — eközben viszont az ipar termelése 1977-ben hét százalékkal nőtt, az 1978. évi terv pedig 5,5—6 százalékos növekedést irányoz elő. A technológiai fejlesztés, a gyártási módok korszerűsítése önmagában mindehhez kevés. S nemcsak azért, mert takarékosan kell bánni a fejlesztésre, beruházásra fordítható forintokkal, hanem azért is, mert — bármennyire közhelynek tűnik is, a korszerű berendezések még igen sok tartalékot rejtenek. Méltánytalan lenne említés nélkül hagyni, hogy amióta a munkaszervezés igénye előtérbe került, érdemi változások történtek. Hiszen szervezési intézkedések nélkül 1970 óta aligha javult volna a termelé-- kenység az állami iparban évente átlagosan több mint 6, a szövetkezeti iparban pedig csaknem 8,5 százalékkal (jelesül az ipari termelés növekedése elsősorban a termelékenyebb munka javára írható). Mégis hadd utaljunk az MSZMP Központi Bizottságának 1971. december 1-i határozatára, amely egyebek mellett kimondta: „Szükség van dóról időre az üzem- és mun- taszervezés átfogó értékelésé- e, elemzésére, széles körű :ovábbfejlesztésére. Napjaink jgyik fő jellemzője a gyorsuló nűszaki-technikai haladás, ímelynek során a technikával sgyütt nemcsak a gyártmányok iserélődnek ki, hanem a koráb- ii helyes szervezési elvek is lavulnak, új módszerek al- almazását kívánják meg”, övetkezésképp ami tegnap lőre vitt, az holnap olykor lár csak a helybenjáráshoz lég, de még az is elképzel- ető, hogy visszahúzó erőként at. A szervezés: tudomány. Szer- a világon könyvtárakra igó irodalma van, s licenc- int értékesíthető szervezési ódszerek is ismeretesek. Ilyen ódszer a külföldről származó 3M is, amely a hetvenes évek elején vált ismertté hazánkban. Az első M a mozdulatelemzésre utal. Érdemes felidézni a vidéki gyárrészlegekkel is rendelkező Vörös Október Ruhagyár példáját: ők az elsők között adaptálták a 3M-et. Tudományos alapossággal — és kellő szakértelemmé! — azt mérték fel, hogy a munkamozdulatok közül mennyi a fölös, az időrabló, miként lehetne a dolgozók mozgását is célszerűbbé tenni. Szinte új koreográfiát készítettek a termelőmunkához; arra törekedtek, hogy a pantallók, zakók készítői minél könnyebben kézbe vehessék a megmunkálásra váró anyagokat, és így kisebb energiával hatékonyabban dolgozzanak. S hogy a dolgozóknak is megérte a „koreográfia” megtanulása: túl azon, hogy a korábbiaknál kevésbé fáradtak el, csupán e szervezés eredményeként a hónap végén átlagosan 200 forinttal lett vastagasabb a borítékuk. Nincs olyan területe a munkának — hozzátehetjük: mindennapi életünknek —, amely ne lenne szervezhető. A jó vezető is kellően megszervezi egy-egy munkanapját, azokra a feladatokra vállalkozva csupán, amelyek feltétlenül az ő döntését igénylik, s a többit munkatársaira hárítja. Csaknem mindenütt szervezettebbé tehető az irodai munka (s ezzel létszám is megtakarítható), vagy a megfelelő útvonal kijelölésével, az áru fogadásának megszervezésével-gyorsításával hatékonyabbá válhat a szállítás. Folytathatnánk a példáló- zást a népgazdaság valameny- nyi ágazatából. Ezekre a tennivalókra utaló szavak az országgyűlés legutóbbi, téli ülésszakán, az idei költségvetés vitájában is elhangzottak. Az előterjesztés előadója mondotta egyebek között: „Az előrehaladás feltétele a szervező munka javítása a termelési, de az értékesítési folyamatban is. Több nagyvállalatnál a szervezés fokozatosan beépült a vezetési tevékenységbe. A hazai jó példák, a nemzetközi összehasonlítások, de még inkább a tapasztalható fogyatékosságok azonban arra utalnak, hogy még számos tennivaló van. A vállalatok még nem élnek megfelelően a számvitel — és ügyvitelszervezési megoldásokkal sem”. z ötödik ötéves tervidőszak középső esztendejéhez érkeztünk; mindaz, amit idén teszünk, meghatározó jelentőségű célkitűzéseink teljesítése szempontjából. Nem kizárólag, de jórészt a vállalatokon és vezetőiken múlik, hogy az idei összegezésekor mind a parlamentben, mind más fórumokon kevesebb fogyatékosságról és még több követendő jó módszerről essék szó. Földes Tamás A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és a vetőmag vállalat Tíz évre szóló együttműködés T íz évre szóló —1978- tól 1988-ig terjedő együttműködési szerződést kötött a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és az Országos vetömagtermel- tető és értékesitő Vállalat. A szerződést tegnap délelőtt Bolyban, a Mezőgazdasági Kombinát székházában irta alá dr. Szabó József, a vetőmag vállalat vezérigazgatója és dr. Kisjakab Lajos, a bólyi kombinát vezérigazgatója. A szerződés megkötését a megváltozott kereskedelmi és termelési feltételek tették szükségessé, amelyek megkövetelik az eddiginél jobb minőségű, piacképesebb vetőmag előállítását, forgalmazását. A Bólyi Kombinát, mint az ország egyik legnagyobb vetőmagtermelő és szaporító gazdasága, évi 40 ezer tonna vetőmagot dolgoz fel, ami 2 millió hektár szántóföld bevetésére alkalmas. A vetőmagtermelés a kombinát egyik hagyományosan fő profilja. Az elmúlt évtizedekben komoly szellemi, anyagi erőket koncentrált a nagyüzem e tevékenységre. A most aláírt együttműködés további koncentrációt tesz lehetővé. A nagyobb erőforrások a legkorszerűbb fajták, és a legjobb minőségű vetőmagvak előállítását, a termelési technológia és a feldolgozás színvonalának fejlesztését teszik lehetővé. Az integrációban rejlő új lehetőségek folytán a kombinát nemcsak saját területén, de a vetőmagtermesztés rendszerébe tartozó partnergazdaságainál is javítani tudja a vetőmagkultúrák termesztésének színvonalát, növelve a termésátlagot és az árualapot. A tegnap aláírt szerződés öt növény, az. őszi búza, a borsó, a szója, a bab és a lencse termesztésére, feldolgozására és forgalmazására terjed ki. A kombinát szerződéses kötelezettségként vállalta, hogy éven. te minimum 22 ezer tonna vetőmag végterméket — fémzárolt vetőmagot - termel, illetve termeltet meg és dolgoz fel. A vetőmag vállalat viszont arra kötelezte magát, hogy ezt a mennyiséget — amelynek értéke kb. 140 millió forint — forgalmazza. Az árualapok növekedésével a mennyiség a későbbiekben fokozatosan emelkedik, azért a tízéves keret- szerződés mellett a felek a termékértékesítési szerződést évente megkötik. Az együttműködés kiterjed közös beruházások megvalósítására is. A tízéves szerződésben szerepel egy ezer vago- nos vetőmag raktárbázis felépítése Bolyban, a vetőmagfeldolgozó közelében. Ez a’ kombinát és a vetőmag vállalat közös beruházása lesz és jól szolgálja majd a fémzárolt vetőmag minőségének megóvását, ami nemcsak a termelő és forgalmazó vállalat, de valamennyi felhasználó üzem érdeke. Az új raktárbázis kiküszöböli a vetőmag felesleges utaztatását, s a ma még gyakori bértórolósi megoldásokat. A feldolgozóból egyenesen a felhasználóhoz jut majd az áru, amivel jelentős szállítási költség takarítható meg. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát szellemi és műszaki kapacitása jó garancia az együttműködés sikerére, mutatott iá dr. Szabó József vezér- igazgató. Az együttműködés végső célja: magasabb biológiai értékű vetőmaggal ellátni a hazai mezőgazdaságot és a külpiacokon visszaszerezni a magyar vetőmag rangját, biztosítani az exportképességet. — Rné — Előtérben a jugoszláv, háttérben a magyar cipőmodellek a Nagyker mintatermében. Erb János felvétele Váloiatás hazai és importcipőkhől Rögtönzött kiállítás A Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettesi szobájának asztalán rendeztek a szakemberek egy röatönzött női cipő divatbemutatót: a topánkák egy kivételével csaknem teljesen he- gyesorrúak voltak, vékony, magas sarokkal. Felsőrészük rendkívül finom, puha bőrből készült, általában tűzéses díszítéssel, talpukról pedig csak szaglással lehetett megállapítani, hogy nem bőrtalpak. Ezek a lábbelik jugoszláv importból származó alkalmi cipők. A cipőszakmához értő, több országot bejáró üzletkötők szerint a spanyol és olasz nők többsége a magas sarkú, tűhegyes orrú, rendkívül elegáns cipőkben aprózza lépteit. A franciák két táborra oszlottak: a másik irányzat követői a fűrészfogas tereptalpas, sportosabb divatnak hódol. A magyar nők állítólan nem követik megszállottan évről évre a cipődivat változását, nem kedvelik a szélsőséges nanyzato- kat és sokkal inkább szeretik a kényelmes és tetszetős ciZalaegerszegre induló tehergépkocsira rakják a vetőmag borsót a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vetőmagüzemében. pőket, mint a pusztán elegáns, a bokát próbára tevő viseleteket. Ezt a jellemzőt figyelembe vette megrendeléseinél a nagykereskedelem, illetve kénytelen volt azzal is számolni, hogy az ipar még mindig nem jár abban a „lábbeliben" amiben a vásárlók szeretnék. Az esztendő tavaszi-nyári cipőin azonban egyértelműen mutatkozik az igyekezet: követjük a divatot, sokféle természetes alapanyagot felhasználva. A női cipők klasszikus stílust képviselő darabjai kecses vonalvezetésűek, könnyedek. Egyaránt cjivat az alacsony és a 10 centiméter magas sarkú lábbeli. Az esztendő tavaszi, nyári férfi fűzős, nyelves és betétes cipőinek felsőrész anyaga az igényes megmunkálást kívánó puha bőr, illetve a bőr karakterét utánzó műbőr. A női lábbelikhez hasonlóan, nagyobb szerephez jutnak a különböző textilanyagok. Újdonság a hétvégi cipő, amely átmenet a szandál és a félcipő között. A gyermekcipők könnyen kezelhetők, vidám színösszeállí- tásúak, s bizonyos típusoknál nincs különbség a fiú és lánycipő között. A kereskedelem szerint hosszú évek óta nem volt ilyen gazdag a választék. A Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat az első félévre hat hazai gyártól, harminc szövetkezettől, több szocialista országból, illetve tőkés és fejlődő országtól rendelt cipőket. A kishatármenti árucsereforgalom keretében létrejött szerződés pedig lehetővé teszi, hogy március elejéig 8—9000 pór jugoszláv női cipőt, -szandált is vegyenek. Az első félév női, férfi és gyermekcipőit már bemutatták a kiskereskedelemnek és jelenleg folyamatosan érkeznek a különböző gyártóktól a szállítmányok. A baranyai cipőüzletek vezetői, eladói a Baranyát, Tolnát ellátó pécsi raktárház 250 000 pár átlagos készletéből vásárolhatnak. T. É. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napiö XXXV. évfolyam, 28. szám 1978. január 28., szombat Ára: 80 fillér
