Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-25 / 25. szám
m Érdek és érdekeltség Egy évtizedre visszatekintve ugyan nem meglepő, de figyelemre alig méltatott adatokra bukkanhatunk az állami ipar önálló egységeinek számáról. Ebben az időszakban a száz munkásnál kevesebbet foglalkoztató vállalatok aránya az állami iparon belül 15,7 százalékról 7,4're csökkent, ugyanakkor az ipartelepek számának apadása szerény, már-már elhanyagolható. Az történt tehát, hogy a korábban önálló kisebb vállalatok többsége beolvadt egy nagyobb szervezetbe. Ez nem baj sőt, esetleg előnyt kínálhat mind az érintetteknek, mind a népgazdaságnak, ám a jogi, formai beolvasztást legtöbbször nem követte szerves egybeépülés. A bekebelezés úgy zajlott le, hogy a létszám, a termelői képesség, azaz a kapacitás bővülését tárt karokkal várta az új gazda, cserében azonban — tisztelet a ritka kivételnek — nem adott semmit, már ami az érdekek összehangolását, egészséges differenciálását illeti. Márpedig kézenfekvő: a több egységre tagolódó vállalatoknál az össztársadalmi, valamint a csoportérdekeket csak akkor lehet igazán jól érvényesíteni, ha hathatósan serkent itt is, ott is az érdekeltség. Decemberben fogadta el az országgyűlés az állami vállalatokról szóló törvényt, amely — gyakorlati tapasztalatokból leszűrt intő jeleknek engedve — a vállalatok belső irányítási, elszámolási, érdekeltségi rendszerének előírásain kívül kitér a területileg más helyen lévő vállalati egységek helyzetére. Csupán érzékeltetésül a két alapvető adat: az állami ipar vállalatainak száma — 1976-ban — 737 volt, ám ezek 5250 ipartelepet működtettek. Durva számtani átlagban ez vállalatonként hét telephely, azaz — mert ilyen értelemben teljesen mindegy, hogy két vagy kilenc gyáregysége van a cégnek — fontos és érzékeny helyet tapintott ki gazdaságunk szervezetében a törvény. Az, ami eddig csupán óhaj volt, most törvény előírta kötelezettség; a vállalatoknak, működési és szervezeti szabályzatukban, valamint kollektiv szerződésükben a területileg másutt elhelyezkedő, azaz nem egy telephelyen lévő egységeik számára külön elszámolási és ösztönzési rendszert kell megálla- pitaniok. Ennek a kikötésnek az a célja, hogy közvetlenné tegye az eddigi, közvetett, s ezért sűrűn elmosódó érdekeltséget, véget vessen az eredményektől függetlenített egyenlősdinek. Célja a törvénynek ugyanakkor az is, hogy megfelelő gazdálkodási önállósághoz — és felelősséghez! — juttassa a szóban forgó gazdasági egységeket. Hasonló utat jelöl ki a törvény a tröszti kereteken belül tevékenykedő vállalatok számára is, azaz kívánatosnak tartja az eddigi merev, sok tekintetben visszahúzó erőkkel terhelt szervezeti formák, érdekeltségi rendszerek tágabbá tételét. Az érdek természetesen — alapvetően — a vállalati, tröszti szervezet egészében azonos: a hatékonyabb, nagyobb vállalati eredményt hozó munka. Most az érdekeltség olyan módszereit kell megtalálni, amelyek ötvözik a konkrét telephely, s a vállalat, valamint ezek együttesének és a népgazdaságnak érdekviszonyait. A törvény ezt — hangsúlyozni szükséges — csak lehetővé teszi, de nem teremti meg: ez a termelőhelyek dolga, kötelessége. Az országgyűlés küldöttségének látogatása Moszkvában Gyűlés a Vlagyimir Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 25. szám 1978. január 25., szerda Ára: 80 fillér ffjfcs gyárban Apró Antal méltatta a két ország együttműködésének jelentőségét A magyar országgyűlés küldöttsége, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével hétfőn érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba, kedden délelőtt Moszkvában megkoszorúzta a forradalmi górt megalkotójának, a szovjet állam megteremtőjének, Vlagyimir lljics Leninnek mauzóleumát. Parlamenti delegációnk ezt követően Moszkva egyik jelentős nagyüzemébe, a Vlagyimir lljics gyárba látogatott. Az üzem egyik hatalmas műhelycsarnokában gyűlést rendeztek a magyar országgyűlés küldötteinek tiszteletére. Az egybegyűlt több ezer munkás nagy tapssal köszöntötte a magyar küldöttség vezetőjét, Apró Antalt, aki nemcsak a küldöttA magyar országgyűlés küldöttsége megbeszélést folytatott a moszkvai városi tanács képviselőivel ség nevében üdvözölte a gyár dolgozóit, hanem tolmácsolta az MSZMP KB, a kormány, az országgyűlés és az egész magyar nép üdvözletét a gyár munkásainak és rajtuk keresztül a szovjet népnek. Külön tolmácsolta Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának üdvözletét, aki 1961-ben volt a gyár kollektívájának vendége. Apró Antal méltatta a magyar és a szovjet nép testvéri Elutazott Budapestről a JNDK miniszterelnöke Kedden elutazott Budapestről Ali Nasszer Mohamed, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke — valamint a kíséretében levő Muhammed Szaleh Mutija külügyminiszter, Mahmud Abdullah Asis közlekedésügyi miniszter, Haider Abu-Bakr Attasz építésügyi miniszter, Mohamed Szolimán Nasszer földműveléséi földreformügyi miniszter, Szaleh Abu-Bakr Bin Husszein őrnagy, a fegyveres erők főparancsnoka. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kormányfőjét ünnepélyesen, katonai tisztelet- adással búcsúztatták a jemeni, a magyar és vörös zászlókkal, arab és magyar nyelvű üdvözlő felirattal díszített Ferihegyi repülőtéren. A vendégek búcsúztatására megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Romány Pál mezőgazdasági és -lelmezésügyi miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Hetényi István országos tervhivatali államtitkár, Oláh István altábornagy, a Maqyar Néphadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi miniszterhelyettes, Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Benczekovils Lajos, a Magyar Népköztársaságnak a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságba kijelölt nagykövete. Ott volt Faruk Nasszer Ali, a JNDK berlini nagykövetségének Budapestre is akkre3i- tált ideiglenes ügyvivője. A repülőtérre érkező vendégeket Lázár György szívélyes, baráti kézfogással üdvözölte. Díszjel harsant, a katonai egység parancsnoka jelentést tett a JNDK kormányfőjének, majd felcsendült a magyar és a déljemeni himnusz. Ali Nasszer Mohamed Lázár György társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt és köszöntötte a katonákat. (Folytatás az 5. oldalon) barátságát, szólt a magyar nép alkotó munkájának eredményeiről, majd utalt arra, hogy e sikerek jelentős mértékben hazánk és a Szovjetunió gyümölcsöző, testvéri együttműködésének köszönhetők. Kiemelte Magyarország és a Szovjetunió gyorsan fejlődő gazdasági és kulturális kapcsolatait, majd megállapította: a két ország viszonyának állandó fejlesztésében kiemelkedő jelentőségűek a vezetők rendszeres találkozói, a barátságot és az együttműködést erősítő megbeszélések. — A politikai kapcsolatok között kiemelt fontossága van a rendszeres, folyamatos eszmecserének, amely legfőbb nép- képviseleti szerveink között kialakult — mondotta. — Ennek a rendszeres tapasztalatcserének része küldöttségünk mostani látogatása is. Úgy vélem, nyugodtan mondhatjuk: mostani tárgyalásaink tovább mélyítik parlamentjeink kapcsolatait. Nem pusztán a két országot érintő kérdésekről tárgyalunk, hanem olyan világpolitikai je-, lentőségű témákról is, amelyek elősegítik összehangolt fellépésünket a nemzetközi fórumokon. Az országgyűlés elnöke a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökeként külön is köszöntötte a gyár dolgozóit, akik a Szovjet—Magyar Baráti Társaság kollektív tagjai. A sör allergiás a pörköltre Kotnlóteraiesztési ankét a siklósi várban Jó minősítést kapott a Márciusi sör A jövő a nagyhozamú Mólajtáké Tudták-e önök, hogy a sör allergiás a pörköltre? Ha zsíros szájjal isszák, a habja ösz- szeesik. Pedig a sör habtartó képessége az egyik vizsgálandó szempont a sör minőségének megállapítására. Épp ezért a siklósi várban 23-án és 24- én megrendezett komlótermesztési ankét egyik programjaként megtartott sörbírálaton csak sajtokat ehettek a zsűritagok. Hét hazai sörminta vizsgázott az előbb említett habtartó képességből, szénsavasságból, tisztaságból, illatból, ízből. Az egyformán 14 C- fokra hűtött söröket pontosan öt centiméter magasról töltötték s a bírálók még azt is számolták, hányat nyeltek. Ugyanis — és most jól figyeljenek a sörkedvelők — a jó sörnél annyi habkarika marad a pohár oldalán, ahány korty- tyal kiitták azt. A bírálat pécsi sikert hozott. Szakértői vélemények szerint az itt gyártott Márciusi sör az országban forgalomban levő világos sörök köMagyar és NDK-beli tudósok utaztak hétfőn Rigából az Antarktiszra, hogy ott a szovjet szakemberekkel részt vegyenek a tudományos munkában. A képen balról Pándi Félix, az expedíció magyar résztvevője. zött a legjobb minőségűekhez tartozik. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát által rendezett kétnapos komlótermesztési ankéton az ország komlótermesztési szakemberei értékelték az előző évi eredményeket, és megbeszélték a jövő évi feladatokat. Az elmúlt öt-hat évben megváltozott a komlótermesztés módja. Teljesen gépesítették a metszést és a betakarítást, kézi munka már csak a felhajta- táshoz szükséges. Magyarországon a söripar szükségletének csak 50 százalékát termesztik, a hiányzó mennyiséget Csehszlovákiából importálják. Az elkövetkező évek feladata, hogy a hazai szükségletnek legalább a 60 százalékát itt termeljék meg. Ezért a Bólyi Mezőgazdasági Kombináthoz tartozó komlótermesztési rendszer nagyhozamú fajták kísérletezésével foglalkozik, illetve a külföldről hozott jó minőségű fajták hazai betelepítésével is próbálkozott. A hazai éghajlat-és talajviszonyoknak leginkább a francia F5-ÖS és F8-as típusok feleltek meg. Az országos komlótermesztési átlag nyolc mázsa hektáronként, a bólyi kombinátban 14 mázsát meghaladó a termésátlag. Az előbb említett két fajta hektáronként 20 mázsa komlót képes adni. A komlótermesztési tanácskozáson részt vett a jugoszláviai Zaleci Komlótermesztési Kutató Intézet munkatársa is, aki a jugoszláviai nagyüzemi komlótermesztésről tartott előadást. Ternai Jenő komlótermesztésí rendszervezető elmondta, hogy foglalkoznak a jugoszláviai jó minőségű fajták hazai honosításának lehetőségével. Az Auróra és Apolon fajták a hektáronkénti 25—30 mázsa termésre is képesek. Szeretnének a jövőben a jugoszláv szakemberekkel közvetlen kapcsolatot, együttműködést kialakítani. S. Zs.
