Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-03 / 3. szám

1978. január 3., kedd Dunántúli napló 3 M Pécsi Bútorgyár gon diai Erőfeszítések a létszámcsökkenés ellensúlyozására Termékváltás két éven belül A KÖJÁL Baranyában is engedélyezte Express fehérjefeldolgozó a sertéstelepekre Tömeges érdeklődés tfíkt éven át tartó dina- mikus fejlődés és fi­gyelemre méltó eredmények után megtorpant a Pécsi Bútorgyár. Némelyek a 60- as évek végén történtek megismétlődésétől tarta­nak: hullámvölgybe kerül a vállalat. Kétségtelen, ha gondjaik nem is annyira súlyosak, mint alig egy évtizede, arra már érde­mes felfigyelni, milyen okok játszottak közre ab­ban, hogy az 1977-es évet rossz esztendőnek kell el­könyvelniük. A néhány évvel ezelőtt vég­rehajtott termékváltás kedve­zően hatott a gyár tevékeny­ségére, a vállalat által ren­dezett önálló kiállításon is meggyőződhettünk, hogy a Lo­lita-, Beáta-, Daniela-, Barba­ra-, valamint Baranya-szek- rénysorok és kiegészítő kisbú­torok iránt nagy az érdeklő­dés. A Pécsi Bútorgyár termé­keit nem csupán a Dunántúl, hanem az Alföld lakbe­rendezési üzletei is nagy té­telben rendelték, főként ked­vező áruk miatt. Ám egyszer csak nagyobb követelményeket támasztottak a kereskedők, mindjobban előtérbe került a minőség kérdése. Minőség Kalmár Zoltán, a gyár fő­mérnöke szerint 1977-ben min­den összejött. 145 millió fo­rintos termeléssel számoltak, ám már az első félév derekán érezhető volt, hogy az igen feszített tervet képtelenek tel­jesíteni: júliusban csökkentet­ték az eredetileg tervezett programot. Úgy kalkulálnak, hogy ha minden sikerül, akkor sem tudnak többet produkálni a 120 millió forintos termelési értéknél. A gondok közül első helyen említi a munkás­elvándorlást: az 1977-es esz­tendő eleje óta tizennyolc szá­zalékos létszámcsökkenés kö­vetkezett be. A munkahelyet változtatók többsége jó felké­szültségű szakmunkás volt. Sem őket, sem az időközben nyug­díjba vonulókat nem tudták pótolni: a tanulmányait befe­jező tizenhárom szakmunkás- tanulóból is mindössze hárman határoztak úgy, hogy a továb­biakban a Pécsi Bútorgyárnál maradnak. Mindezeket tekintve döntöt­ték el, hogy 1978-ban 116 mil­lió forint értékű bútort, illetve kárpitos garnitúrát állítanak elő. A tervkapacitás egyébként teljes mértékben lekötött az idei esztendőre is. A Pécsi Szolgáltatóipari Vál­lalat kárpitos részlege az el­múlt év elején került a válla­lathoz. Míg tavaly 24 000 Csa­bi heverőt értékesítettek, ad­dig 1977-ben mindössze 16 000-et vett át a kereskede­lem. A vásárlói érdeklődés csökkenése egy új típusú he­verő, a Velence létrejöttét eredményezte. Az esztendő vé­géig várhatóan 3200 darabot állítanak elő belőle. A fokozott minőségi követel­mények betartása érdekében mind a központi gyárban, mind a ll-es telepen bevezették a gyártásközi ellenőrzést, újjá­szervezték a válalati minőség- ellenőrző csoportot. Az 1972-ben kezdődött tech­nológiai fejlesztésnek köszön­hetően az üzem termékei ugyan versenyképesek, ám is­merve a vásárlók ízlésváltozá­sát, egyik bútorgyártó cég, így a Pécsi Bútorgyár sem érezheti magát páholyban. A főmérnök szavai szerint az a lépéselőny, amely korábban megvolt, ma már egyszerűen eltűnt. A vevő új típusokat keres, olyan szo­baberendezéseket, amelyek a formát, színharmóniát, méretet tekintve felkeltik az érdeklő­dést. A Lolita-, Barbara-, Beá­ta- és Baranya II. szekrény­sorokból ebben az esztendő­ben mintegy 3400 garnitúrát készítenek, de a továbblépés érdekében — mint ahogy a VI. Pécsi Ipari Vásáron is, lát­hatták a látogatók — kifej­lesztették a gyár új típusait: a gyártmányfejlesztés, a ter­mékváltás időszakát élik. Őj termék $ A vásáron szerzett informá­ciók aalpján, figyelembe véve a látogatók véleményét, át­tervezték a bemutatott két új szekrénysor, a 0 széria idén jön le a gyártószalagról. A ki­lenc darabból álló Baranya- szobaberendezést — ebből száz garnitúrát gyártanak idén — úgy tervezik, hogy 1978- ban kétezer komplett Bara- nya-szobabútor kerüljön az üzletekbe. Lassan körvonalazódik a ter­melés koncentrációjával kap­csolatos elképzelésük is. A ll-es telep épületeit 1979-ben vissza kell adniuk a Pécsi Szolgál­tatóipari Vállalatnak: addigra szeretnék kialakítani az új csar­nokot a Somogyi Béla utcai központi üzemben. A Budapes­ti Bútoripari Tervező Intézet most vizsgálja a további fej­lesztés lehetőségeit. A tanul­mányterv 1978 tavaszára ké­szül el. Salamon Gyula E ’ vről évre csökken a tsz- tagok száma. Ma már csak 24 000 embert fog­lalkoztatnak Baranya termelő- szövetkezetei. Tavasztól késő őszig ez a csökkenő létszám egyre nehezebben birkózik meg a feladatokkal. De a tél ma is holt szezon a mezőgazdaság­ban. A traktorosok ilyenkor bevonulnak a műhelybe gépe­ket javítani. Ám az asszonyoknak — a 24 000 foglalkoztatott 47 szá­zaléka nő, s nagyobb részük szakképzetlen — gyakran ne­héz teljesíteni a kötelező ezer órát. A szőlő, gyümölcsös, zöldségtermelő üzemek kivéte­lével a három téli hónapban nem, vagy alig biztosít szá­mukra munkát a közösgazda­ság. Másutt igen Ha a közös gazdaságban nem is, a népgazdaság más ágazataiban adódik bőven munkaalkalom. Novemberben és december elején az almafeldolgozási sze­zonban naponta száz termelő­szövetkezeti tag dolgozott a Szigetvári Konzervgyárban. Gyá­ri buszokkal szállították őket a környező falvakból és az ő segítségükkel sikerült határidő előtt teljesíteni a konzervgyár éves tervét. A jó téli tárolást és a zök­kenőmentes áruellátást segí­tették a lánycsóki tsz asszo­nyai azzal, hogy decemberben, egész karácsonyig a Zöldért pécsi telepére jártak naponta zöldséget, gyümölcsöt válogat­ni, csomagolni. A lippói Béke Őre Tsz asszonyai jelenleg Vil­lányban, az állami gazdaság oltványkészítő üzemében dol­goznak, ahol a tél folyamán másfél millió oltványt kell ex­portra elkészíteni. A szövetkezet szerződést kötött az állami gaz­dasággal erre a munkára, te­hát a gazdaság is számítha­Szép eredmények az állattenyésztésben Sikeres volt a most zárult év az állattenyésztésnek: előzetes számítások szerint két—három százalékkal teljesítették túl a tervet a mezőgazdasági nagy­üzemek és a kistermelők. Az or­szág szarvasmarha-állománya egy év alatt 50—55 ezer da­rabbal nőtt, ami hozzávetőleg 40 000-rel több, mint a terve­zett. A tehénállomány most 15 ezerrel nagyobb, mint 1977. elején volt. A tehénállomány növekedése és az átlagos tej­hozam fokozódása nyomán a tervezettnél 150 millió literrel több tejet adtak a gazdasá­gok és a kistermelők. A vágósertés-termelés szintén dinamikusan fejlődött, a ter­melés az előző évinél 150 ezer tonnával volt nagyobb, az éves tervelőirányzatot pedig 60 000 tonnával haladta meg ugyan­olyan mértékben, mint amivel a középtávú terv számolt. tott a munkaerőre, a tsz-tagok pedig a biztos téli jövedelem­re. A bejárást, a napi utazga­tást nem mindenütt vállalják a falusi asszonyok, ezért a ter­melőszövetkezetek többsége helyben szervezi meg a téli munkaalkalmakat. A Szekszár­di Ruházati Ktsz fiókrészleget nyitott Majson, Lánycsókon, Du- naszekcsőn. Ezek közül a lány­csóki varroda a legkorszerűbb, ahol már fürdő, öltöző is van. Itt naponta 80 asszony dolgo­zik két műszakban, egy részük Versendről jár be a téli sze­zonban. Exportra A Mohácsi TEMAFORG Vál­lalatnak nyáron csak alig száz, télen azonban háromszáznál is több bedolgozója van a kör­nyező termelőszövetkezetekből. A vállalat szerződéses kapcso­latot alakított ki a sombereki, a majsi, a bólyi és a szent- lászlói termelőszövetkezetekkel évi 800—1000 tonna konfekció- ipari hulladék válogatására, osztályozására. Az ömlesztett, bálázott anyagot kiszállítják, s a tsz-asszonyok különválogat­ják a szintetikus, a pamut, a cérna és a gyapjú alapanya­got. Majd színre is kiválogat­ják s az így előkészített textil­alapanyag keresett cikk a tő­kés országokban. Egyik legna­gyobb vevője a francia Re­nault Autógyár, ahol az egész­ségtelen műbőr helyett áttér­tek a textil bevonatú autó­üléshuzatok gyártására. A TE­Vas megyébe látogatott ba­ranyai mezőgazdasági szakem­berek egy csoportja, hogy a Répcelaki Állami Gazdaságban üzemelés közben tekintsék meg az ország első Express fehérje feldolgozó berendezését. A fa­lusi dögkutak ugyanis a nagy sertéstelepek problémáit nem oldják meg, a legközelebbi fel­dolgozóüzem pedig Solton van. Már évek óta beszédtéma volt egy két megyét ellátó nagy fehérjefeldolgozó építése vala­hol Baranya és Tolna határán, de a 600 millió forintos beru­házás anyagi fedezete nem állt MAFORG évente 2800 tonnát exportál belőle dollárért a ter­melőszövetkezeti bedolgozók téli segítségével. Sok szövetkezetben — Sze­derkényben, Mohácson és a szi­geten — hogy csak a nagyob­bakat említsük — a fóliás zöld­ségtermelést fejlesztik. Ahol er­re nincs mód, ott a háztáji állattartást segítik a téli hóna­pokban is, így Mágocson a pulykahizlalást, Sásdon, Sze­derkényben a májlibatömést. Hímesházán a termelőszövetke­zet asztalos részlegében ajtó­kat, ablakokat készítenek a Pé­csi Janus Pannonius Múzeum megrendelésére. Homorúdon a Dunavölgye Termelőszövetke­zetben forgószékeket gyárta­nak az egyik nagyvállalat ré­szére. Válogathatnak Ahány tsz, annyiféle sajá­tosság és lehetőség, csak meg kell keresni. A tél valamikor régen is a szövés, fonás, szer­számkészítés és javítás, a há­ziipari tevékenység évszaka volt falun. Az ország és a me­gye munkaerőhelyzete egyre kevésbé nélkülözi a termelő­szövetkezeti tagok téli foglal­koztatását, s itt még mindig vannak tartalékaink. Jobb szer­vezéssel az így mobilizált téli munkaerő a jelenleginél is na­gyobb értéket, sőt az ipar és a népgazdaság számára jelen­tős export árualapokat tudna előállítani. Rné a megyék rendelkezésére. A megyei szakirányításnak jó megoldást kínált az a hír, hogy a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyárban kifejlesztet­tek egy olyan olcsó mini be­rendezést, amely minden üzem­ben külön-külön oldja meg az elhullott állatok feldolgozását. Nem kell többé a tetemeket nagy távolságokra szállítani. Ä Répcelakon látott házi fe­hérjefeldolgozás elnyerte a baranyai termelőszövetkezetek tetszését. Vas megyéből vissza­érkezve többen is — az egyhá- zasharaszti, sombereki, szabad­szentkirályi, kétújfalui tsz, Szi­getvári Állami Gazdaság — be­jelentették a berendezés iránti igényüket 1978-ra. A Baranya megyei KÖJÁL is a napokban megadta az engedélyt, mivel a berendezés plusz 150 Celsius fokon 4 atmoszféra nyomással teljesen sterilen dolgozik. Az Express fehérjefeldolgozót az Április 4. Gépgyár gyártja és az ISV — Iparszerű Sertés­tartó Vállalat — forgalmazza, de az igényeket a Megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőségnél is be lehet jelenteni. A beren­dezés ára állami támogatás nélkül 123 000 forint, tehát nem drága, minden nagyüzem meg tudja vásárolni. Az elhullott állatokból fel­dolgozott magas fehérjetartal­mú takarmányt kukoricadaró- val keverve etethető, hisz csíra­mentes. Ezért, ahol építőbrigád van, a feldolgozóhoz 50-100 férőhe­lyes hizlaldát építhetnek, ahol a szakosított sertéstelep techni­kai selejtjét — ez az állomány 8-10 százaléka - efhelyezhetik. A technikai- selejt egy része el szokott hullani, így azonban megmenthető, s velük a fehérje feletethető. A módszer országosan is új, nem ismerik, s ilyen tömeges érdeklődés, mint Baranyában van, sehol sem tapasztalható. A hozzáértők véleménye szerint az Express fehérjefeldolgozó el­terjedésével megoldódnak sza­kosított sertéstelepeink ilyen jellegű problémái. Előnye több­szörös, lehetővé teszi a techni­kai selejt felhizlalását, tehát csökken az elhullási kényszer­vágási veszteség. Nincs szükség újabb dögkutak építésére, a megyei tanács ezzel évi 3,5 millió forintot takaríthat meg költségvetéséből és fordíthat más célokra. Végezetül az el­hullott állatok feldolgozásával jelentős mennyiségű import fe­hérje takarítható meg. Gazdasági kérdéseit a rádióban Januárban a rádió po­litikai műsorainak jelentős része foglalkozik gazdasá­gi kérdésekkel . . . „Aki nem dolgozik, ne is egyék" cí­mű, 4-én elhangzó riport­műsor az építőiparban al­kalmazott minőségi bére­zés kérdéseit elemzi. Népgazdaságunk 1977- ben dinamikusan fejlődött, az eredmények számos te­rületen meghaladták a ter­vezettet. Örömünk még­sem lehet maradéktalan. Bővebbet minderről a 10-én elhangzó „Köztünk maradjon!” című műsor­ban. Január 14-én a gazda­ságpolitikai rovat többré­szes népszerű ismeretter­jesztő sorozatában az ár­politikával, az ármecha­nizmusokkal, s az árnak a mindennapi gazdálkodás­ban játszott szerepével fog­lalkozik, a 22-i „Jelen idő­ben” az éjszakai műsza­kosok életébe ad bepillan­tást. A Pécsi Bútorgyárban korszerű gépeken történik a faanyag megmunkálása Amikor a tsz-tagok segítenek az iaarnak A lánycsóki és környékbeli asszonyoknak jó mun kalehetőséget biztosit az oda kihelyezett Szek­szárdi Ruházati Ktsz varrodai részlege Téli foglalkoztatás a falvakban ■ Nyolcszáz tonna textil­alapanyag exportra ■ Egyre több átéli munkaalkalom ■ Kiegészíti a jövedelmet

Next

/
Oldalképek
Tartalom